[Grem] 'KIhalhat a magyar nyelv?'

2019. Nov. 27., Sze, 08:13:57 CET

Ezen nem csodálkozom kedves  Laci ,hiszen mindannyian úgy tanultunk a 
magyar nyelvről ,hogy nem is esett szó a gyökrendszerről.A szabadság 
szót például kifejezetten a szlávból eredezteti a nyelvészet ezt 
tanultuk ,ebben azonban az vicces ,hogy ezek szerint innen onnan 
átvettünk szavakat majd hihetetlen munkával beillesztettük egy -egy 
szóbokorrendszerbe,ez nyilván képtelenség.

Pontosan azért van a magyarban a hangsúly a szó elején mert a gyökkel 
indul a szóbokor fogalmi értelmezése.

Először a gyökrendszerrel behatóan a Magyar Tudományos Akadémia által 
1862-ben kiadott Fogarasi János és Czuczor Gergely által írt "A magyar 
nyelv szótára " foglalkozik és megnyugtatóan tisztázza a gyökök kérdését 
.Nekünk  megvan egy eredeti kötet ezért már gyerekkoromban találkoztam 
ezzel a kérdéssel,de ma már fenn van az interneten.

Üdv. Egon

2019.11.27. 6:54 keltezéssel, László Baják írta:
> Kedves Egon! Nem akarom kétségbe vonni a magyar gyökrendszer létét, ám 
> érdemes óvatosabban meghatározni a valódi gyököket. A gyökrendszer 
> bizonyítására nem alkalmasak pl. a toldalékolt szavak és az összetett 
> szavak. (szabni, szabásminta)  Vannak jelentéstani kételyeim arra 
> vonatkozóan is, hogy a szabadság, vagy a szabados szó a szab ige 
> származéka lenne.
>
> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu <mailto:reinisch at t-online.hu>> ezt 
> írta (időpont: 2019. nov. 27., Sze, 6:44):
>
>     Kedves Lista !
>
>     A magyar nyelv titka a gyökrendszerre épülő filozófiailag logikus
>     szóbokor rendszer ,aminek létére utal nem teljesen helyes módon
>     megfogalmazva a lenti szöveg:....ezek a hangsúlyos tövek hordozzák
>     a fogalmi jelentés magvát ......
>
>     Ha megértenénk a gyökrendszer lényegét megfejtenénk a magyar nyelv
>     eredetét.
>
>     Nézzünk egy szóbokrot:gyök ----- Szab
>
>     Szabó
>
>     Szabni
>
>     Szabásminta
>
>     Szabadság
>
>     Szabados
>
>     Szablya
>
>     Szabály
>
>     Szabályos stb.
>
>     Érdekesség képen aki tud jól külföldiül tegyen mellé egy -egy
>     nyelvből idegen szavakat ,hozzá kell tennem valamely szláv nyelv
>     lenne a legérdekesebb.
>
>     Üdv. Egon
>
>     2019.11.26. 20:57 keltezéssel, Emoke Greschik írta:
>>
>>     Magyar Nemzet, 2019. november 13. szerda 14:30 2019. 11. 13. 15:26
>>
>>     https://magyarnemzet.hu/kultura/kihalhat-a-magyar-nyelv-7486538/
>>
>>     *Kihalhat a magyar nyelv?*
>>
>>     *Az angol térhódítása és a szociális média a legveszélyesebb
>>     tényező *
>>
>>     *       Pataki Tamás *
>>
>>     Lesz-e magyar nyelv a 30. században? És ha igen, milyen?
>>     Megértenénk vagy a szókincsváltozás miatt ez eleve
>>     elképzelhetetlen? Eőry Vilma, Pomozi Péter és H. Tóth Tibor
>>     nyelvészekkel, *a Magyarságkutató Intézet munkatársaival a
>>     várható változásokról és nyelvünk helyzetéről beszélgettünk *a
>>     magyar nyelv napja alkalmából.
>>
>>     Talán mindenki ismeri a Mézga család „újmagyar nyelvét”, amelyen
>>     Köbüki, a 30. századi utóduk beszél. Szellemes ötlet vagy okos
>>     következtetés? A nyelvészek szerint egy nyelv sorsa és változása
>>     egészében kiszámíthatatlan, ám a változásnak vannak jelei.
>>
>>     – A Köbüki által beszélt újmagyar nyelv rajzfilmbeli ötlete
>>     szellemes, de ez a szócsonkokból álló kód nem felel meg a beszéd
>>     természetének*.* Azt viszont jól szemlélteti, hogy *a változások
>>     egyik meghatározó iránya a rövidülés és az egyszerűsödés; és az a
>>     felismerés is helyes, hogy egyszerű szavaink első szótagjainak
>>     meg kell maradniuk; ezek a hangsúlyos tövek hordozzák a fogalmi
>>     jelentés magvát – mondta H. Tóth Tibor nyelvész*.
>>
>>     *De nyelvünk a Halotti beszéd óta eltelt bő nyolcszáz év alatt
>>     nem változott lényegesen – véli Eőry Vilma –, ezért nem
>>     feltételezhetünk sokkal több változást az elkövetkezendő ezer
>>     évben sem*. – A szavak ilyen mértékű megrövidülése, a ragozás
>>     hiánya és a szórend változatlanul maradása együtt semmiképpen nem
>>     valósulhat meg. Bizonyára lesznek hangváltozások, a ma is
>>     folyamatban levők közül az egyik, hogy a szóvégi néma h-t ch
>>     hangértékkel ejtik. *A szókincs a nyelvnek a legváltozékonyabb
>>     része, minden bizonnyal lesznek tehát ma még el sem képzelhető
>>     szavak, és sok szó jelentése megváltozik; lesznek olyanok is,
>>     amelyek ma használatosak, akkor pedig már senki nem emlékszik rájuk.*
>>
>>     *Pomozi Péter viszont **Trianon óta a magyar nyelv radikális
>>     térvesztését**érzékeli*, *így számára nem az a kérdés, hogy
>>     milyen lesz a magyar nyelv a 30. században, hanem hogy milyen
>>     módszerekkel tudjuk, tudnánk megakadályozni anyanyelvünk további
>>     sorvadását:* – Egy nyelvet beszélői egyébként nemhogy kilencszáz,
>>     de kilencven éven belül is lecserélhetnek másikra, ha
>>     drasztikusan csökken egy adott nyelv presztízse. Másrészt igaz,
>>     hogy némi iskolázottsággal ma is megértjük a bő 800 éve született
>>     Halotti beszédet, és ez a stabilitás ritka jelenség Európa
>>     nyelvei közt. Lehet, hogy a Kárpát-medencében a 30. században nem
>>     rövidült magyar, szlovák stb. szavak lesznek, hanem egy neoangol
>>     nyelvcsalád új tagjai, amelynek magyaros szubsztrátumú
>>     változatában a „Szeretsz-e?” nem úgy hangzik majd: „Do you love
>>     me?”, hanem „Love you me?”, az eldöntendő magyar kérdés dallamívével.
>>
>>     *Ördög a falon*
>>
>>     *A nyelvészeti felmérések azzal számolnak, hogy századunk végére
>>     a világ létező hétezer nyelvének legalább fele kihal.* *Eőry
>>     Vilma szerint nyelvünk életképes, hiszen ebben a rangsorban a
>>     magyar 62. helyen áll 14 millió körüli beszélőjével.* Bár nem
>>     dobogós, a hétezer nyelv között ez nem számít rossznak,
>>     különösen, ha tudjuk, hogy ötezer körüli azoknak a nyelveknek a
>>     száma, amelyeket százezernél kevesebben beszélnek. – Olvastam
>>     olyan előrejelzést is, hogy a mai nyelveknek csak mintegy tíz
>>     százaléka marad meg a 22. századra. Reméljük, ez túlzás, de ebben
>>     az esetben már nem állunk olyan jó helyen, különösen azért, mert
>>     a magyar beszélőközösség folyamatosan fogy.
>>
>>     *Pomozi Péter valószínűbbnek tartja, hogy alig pár száz,
>>     javarészt önálló államiságú nyelv éri meg a 22. századot. *– Az
>>     őshonos nyelvek eltűnése összefügg az életmódváltással: ha
>>     kiirtják őseid erdeit, és nagyvárosi, idegen környezetbe
>>     kényszerítenek, ott senkivel sem beszélheted majd apáid-anyáid
>>     nyelvét. Ez a folyamat már nagyrészt lezajlott Észak-Amerikában
>>     és Ausztráliában, ma is zajlik az Amazonas mentén és
>>     Oroszországban, ahol többek közt a magyarral rokon nyelvek tűnnek el.
>>
>>     *Noha a magyar beszélőközösség pillanatnyilag olyan helyzetben
>>     van, hogy nyelvünket közvetlenül nem fenyegeti a kihalás
>>     veszélye, de hosszabb távon – a világpolitikai, világgazdasági
>>     folyamatok kedvezőtlen fordulatainak, a népességfogyásnak és a
>>     népességcserélődésnek a hatására – jelentősen romolhat
>>     anyanyelvünk életképessége*. *Az angol egyeduralkodóvá válása, a
>>     világháló mindennapos használata, valamint a világgazdaság és a
>>     világpolitika egyneműsítő beavatkozásai jó néhány kisebb nyelv
>>     kihalását hozhatják magukkal**H. Tóth Tibor szerint*, ezért ha
>>     eközben valamilyen okból még egy világnyelv mindennapi
>>     használatára is rákényszerülnénk, könnyen végveszélybe
>>     sodródhatna nyelvünk.
>>
>>      „Azért szent György napja for ever” – írta Petőfi jókedvében az
>>     egyik levelében. *Manapság a hunglishnak nevezett keveréknyelv
>>     már kortünet.* *Vajon az angol térhódítása, a magyartalan
>>     tükörfordítások, az igényes nyelvhasználat térvesztése a
>>     tömegkommunikációban, a stílus közönségessé és egysíkúvá válása
>>     anyanyelvünk kihalását is okozhatja?*
>>
>>     – Ma elsősorban az amerikai angol igénytelen változata alakítja a
>>     nyelvi divatot, táplálja a nyelvi sznobériát. A „Lupa beachen a
>>     Myfish Seafood restaurant séfje halszeletelő workshopot tart”
>>     mondat nyáron jelent meg egy bulvárlapban. *De terjed az angol
>>     present és past continuous tükörfordítása is a tinik körében:
>>     „dolgozatírásban vagyok, alvásban voltam”* mondják – hívja fel a
>>     figyelmet a káros jelenségekre Pomozi Péter.
>>
>>     *A jövőben leginkább a szókincs területén számolhatunk nagy
>>     mennyiségű idegen – elsősorban angol – szóval, és nemcsak a
>>     szaknyelvek területén, hanem a modern informatikai lehetőségek és
>>     eszközök elterjedtsége miatt máshol is.* Ezek a szavak nem
>>     csupán technikai fogalmakat jelölnek, hanem a kapcsolattartás
>>     formáit is átalakítják. *Ezért Eőry Vilma nagyobb veszélynek
>>     tartja az ezekkel az eszközökkel is jellemezhető fogyasztói
>>     társadalom egyre felszínesebb gondolkodását és nyelvhasználatát.*
>>
>>     – Nyelvünket mind írásban, mind élőszóban, hangzásában nap mint
>>     nap kerékbe törjük – jelenti ki karakánul *H. Tóth Tibor, aki
>>     szerint* í*rásban is egyre inkább hozzászokunk a hanyag,
>>     rövidített és gyakran hibás nyelvhasználathoz, *a beszélt nyelv
>>     írott formában való rendszeres megjelenéséhez: ezt *a
>>     gyorsközlések divatja, a szinte folyamatos telefonos üzenetküldés
>>     szokása, a virtuális közléstérben való állandó jelenlét igénye*
>>     hozza magával. *Ezzel **együtt jár a szó és az írás becsületének
>>     megfogyatkozása: a képi szimbólumok, a helyzet- és hangulatjelek,
>>     ikonok áradata, egész közlésvilágunk tömegesedése,
>>     elüzletiesedése és elsilányulása.*
>>
>>     *Van megoldás?*
>>
>>     *A szókincs **primitivizálódása a közösségek módszeres
>>     szétverésével, a globalista mainstream-ideológia
>>     individualizmusmániájával is szorosan összefügg*. – *Tamási Áron
>>     vasúti szabadjegyével harmadosztályra nyergelve még székely
>>     anekdotákat gyűjtött egy éven át. Ugyan melyik európai vasúti
>>     kocsiban lehetne 2019-ben szellemes, vérbő anekdotákat gyűjteni?
>>     – veti fel a költői kérdést Pomozi Péter.*
>>
>>     *A magyar nyelv őshonos kisebbségi nyelvként a Kárpát-medence
>>     számos pontján veszélyeztetett, miként a nyugati diaszpórában is;
>>     *ám Győrben vagy Budapesten sem ülhetünk a babérjainkon.*A
>>     magyarországi nyelvjárásokvisszaszorulásán nagyon nehéz segíteni.
>>     *Abban mindegyik szakember egyetértett, hogy *el kellene érni, az
>>     iskolai oktatás ne csak tananyagként tanítsa ezeket, hanem
>>     tanórán kívül is közvetítse azt a szemléletet, hogy a nyelvjárás
>>     nem szégyellni- és megbélyegeznivaló.* *A felvidéki, a
>>     kárpátaljai, az erdélyi és a vajdasági magyarok körében számolni
>>     kell a magyar nyelv – többnyire a helyben beszélt nyelvjárás –
>>     minőségénekromlásával, használati körének beszűkülésével, és a
>>     következő nemzedékek esetében sajnos nyelvvesztéssel,
>>     nyelvcserével is.* *Az anyaország gazdaságélénkítő segítsége és
>>     az anyanyelvű oktatáshoz nyújtott támogatása az utóbbi időben
>>     jelentősebb, a helyi magyar iskolák, különösen a szórványokban
>>     működő hétvégi vagy vasárnapi iskolák fenntartásához az anyagi
>>     segítségen kívül szakembereket is küldenek, lehetővé teszik a
>>     Magyarországra utazást nyelvgyakorlási céllal is.*
>>
>>     – *Ha* *nem állunk meg* *a social mediának csúfolt új,
>>     közösségromboló kommunikációs formák kijelölte lejtőn, akkor ez a
>>     fajta szegényedés folytatódik.* *Óriási nemzetpolitikai
>>     lehetősége**t szalasztunk el azzal, ha az új Nemzeti
>>     alaptantervben is több óra jut majd hetente idegen nyelvekre,
>>     mint anyanyelvünkre, a magyar irodalomra és népdalkincsünkre
>>     együttvéve – összegzi a teendőket Pomozi Péter. *
>>
>>
>>     _______________________________________________
>>     Grem mailing list
>>     Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu  <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
>>     http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>     _______________________________________________
>     Grem mailing list
>     Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
>     http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20191127/435a2a5e/attachment.html>