<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p>Ezen nem csodálkozom kedves Laci ,hiszen mindannyian úgy
tanultunk a magyar nyelvről ,hogy nem is esett szó a
gyökrendszerről.A szabadság szót például kifejezetten a szlávból
eredezteti a nyelvészet ezt tanultuk ,ebben azonban az vicces
,hogy ezek szerint innen onnan átvettünk szavakat majd hihetetlen
munkával beillesztettük egy -egy szóbokorrendszerbe,ez nyilván
képtelenség.</p>
<p>Pontosan azért van a magyarban a hangsúly a szó elején mert a
gyökkel indul a szóbokor fogalmi értelmezése.</p>
<p>Először a gyökrendszerrel behatóan a Magyar Tudományos Akadémia
által 1862-ben kiadott Fogarasi János és Czuczor Gergely által írt
"A magyar nyelv szótára " foglalkozik és megnyugtatóan tisztázza a
gyökök kérdését .Nekünk megvan egy eredeti kötet ezért már
gyerekkoromban találkoztam ezzel a kérdéssel,de ma már fenn van az
interneten.<br>
</p>
<p><br>
</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<p><br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2019.11.27. 6:54 keltezéssel, László
Baják írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:CAKHZGKyDgJcQQ0z=SB+rXGsR5qUN0GEuMK=D+JkZTpNe+-z4Ng@mail.gmail.com">
<div dir="ltr">Kedves Egon! Nem akarom kétségbe vonni a magyar
gyökrendszer létét, ám érdemes óvatosabban meghatározni a valódi
gyököket. A gyökrendszer bizonyítására nem alkalmasak pl. a
toldalékolt szavak és az összetett szavak. (szabni,
szabásminta) Vannak jelentéstani kételyeim arra vonatkozóan is,
hogy a szabadság, vagy a szabados szó a szab ige származéka
lenne. </div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a
href="mailto:reinisch@t-online.hu" moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2019. nov. 27., Sze, 6:44):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote">
<div>
<p>Kedves Lista !</p>
<p>A magyar nyelv titka a gyökrendszerre épülő filozófiailag
logikus szóbokor rendszer ,aminek létére utal nem teljesen
helyes módon megfogalmazva a lenti szöveg:....ezek a
hangsúlyos tövek hordozzák a fogalmi jelentés magvát
......</p>
<p>Ha megértenénk a gyökrendszer lényegét megfejtenénk a
magyar nyelv eredetét.</p>
<p>Nézzünk egy szóbokrot:gyök ----- Szab</p>
<p>
Szabó</p>
<p>
Szabni</p>
<p>
Szabásminta</p>
<p>
Szabadság</p>
<p>
Szabados</p>
<p>
Szablya</p>
<p>
Szabály</p>
<p>
Szabályos stb.</p>
<p>Érdekesség képen aki tud jól külföldiül tegyen mellé egy
-egy nyelvből idegen szavakat ,hozzá kell tennem valamely
szláv nyelv lenne a legérdekesebb.</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div>2019.11.26. 20:57 keltezéssel, Emoke Greschik írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">
<p class="MsoNormal"><span>Magyar Nemzet, 2019. november
13. szerda 14:30 2019. 11. 13. 15:26 </span></p>
<p class="MsoNormal"><span><a
href="https://magyarnemzet.hu/kultura/kihalhat-a-magyar-nyelv-7486538/"
target="_blank" moz-do-not-send="true">https://magyarnemzet.hu/kultura/kihalhat-a-magyar-nyelv-7486538/</a></span></p>
<p class="MsoNormal"><b><span>Kihalhat a magyar nyelv?</span></b></p>
<p class="MsoNormal"><b><span>Az angol térhódítása és a
szociális média a legveszélyesebb tényező </span></b></p>
<p class="MsoNormal"><b><span> Pataki Tamás </span></b></p>
<p class="MsoNormal"><span>Lesz-e magyar nyelv a 30.
században? És ha igen, milyen? Megértenénk vagy a
szókincsváltozás miatt ez eleve elképzelhetetlen?
Eőry Vilma, Pomozi Péter és H. Tóth Tibor
nyelvészekkel, <span><b>a Magyarságkutató Intézet
munkatársaival a várható változásokról és
nyelvünk helyzetéről beszélgettünk </b></span>a
magyar nyelv napja alkalmából. </span></p>
<p class="MsoNormal"><span>Talán mindenki ismeri <span>a
Mézga család „újmagyar nyelvét”, amelyen Köbüki, a
30. századi utóduk beszél. </span>Szellemes ötlet
vagy okos következtetés? A nyelvészek szerint egy
nyelv sorsa és változása egészében kiszámíthatatlan,
ám a változásnak vannak jelei.</span></p>
<p class="MsoNormal"><span>– <span><span>A Köbüki által
beszélt újmagyar nyelv rajzfilmbeli ötlete
szellemes, de ez a szócsonkokból álló kód nem
felel meg a beszéd természetének</span><b>.</b></span>
Azt viszont jól szemlélteti, hogy <span><b>a
változások egyik meghatározó iránya a rövidülés
és az egyszerűsödés; és az a felismerés is
helyes, hogy egyszerű szavaink első szótagjainak
meg kell maradniuk; ezek a hangsúlyos tövek
hordozzák a fogalmi jelentés magvát – mondta H.
Tóth Tibor nyelvész</b></span>.</span></p>
<p class="MsoNormal"><span><span><b>De nyelvünk a
Halotti beszéd óta eltelt bő nyolcszáz év alatt
nem változott lényegesen – véli Eőry Vilma –,
ezért nem feltételezhetünk sokkal több változást
az elkövetkezendő ezer évben sem</b></span>. – A
szavak ilyen mértékű megrövidülése, a ragozás hiánya
és a szórend változatlanul maradása együtt
semmiképpen nem valósulhat meg. Bizonyára lesznek
hangváltozások, a ma is folyamatban levők közül az
egyik, hogy a szóvégi néma h-t ch hangértékkel
ejtik. <span><b>A szókincs a nyelvnek a
legváltozékonyabb része, minden bizonnyal
lesznek tehát ma még el sem képzelhető szavak,
és sok szó jelentése megváltozik; lesznek
olyanok is, amelyek ma használatosak, akkor
pedig már senki nem emlékszik rájuk.</b></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span><span><b>Pomozi Péter viszont
</b></span><span><b>Trianon óta a magyar nyelv
radikális térvesztését<span> </span></b></span><span><b>érzékeli</b></span>,
<span><b>így számára nem az a kérdés, hogy milyen
lesz a magyar nyelv a 30. században, hanem hogy
milyen módszerekkel tudjuk, tudnánk
megakadályozni anyanyelvünk <span>további
sorvadását:</span></b></span> – Egy nyelvet
beszélői egyébként nemhogy kilencszáz, de kilencven
éven belül is lecserélhetnek másikra, ha
drasztikusan csökken egy adott nyelv presztízse.
Másrészt igaz, hogy némi iskolázottsággal ma is
megértjük a bő 800 éve született Halotti beszédet,
és ez a stabilitás ritka jelenség Európa nyelvei
közt. Lehet, hogy a Kárpát-medencében a 30.
században nem rövidült magyar, szlovák stb. szavak
lesznek, hanem egy neoangol nyelvcsalád új tagjai,
amelynek magyaros szubsztrátumú változatában a
„Szeretsz-e?” nem úgy hangzik majd: „Do you love
me?”, hanem „Love you me?”, az eldöntendő magyar
kérdés dallamívével.</span></p>
<p class="MsoNormal"><b><span>Ördög a falon</span></b><span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span><span><b>A nyelvészeti
felmérések azzal számolnak, hogy századunk
végére a világ létező hétezer nyelvének <span>legalább
fele kihal</span>.</b></span> <span><b>Eőry
Vilma szerint nyelvünk életképes, hiszen ebben a
rangsorban a magyar 62. helyen áll 14 millió
körüli beszélőjével.</b></span> Bár nem dobogós,
a hétezer nyelv között ez nem számít rossznak,
különösen, ha tudjuk, hogy ötezer körüli azoknak a
nyelveknek a száma, amelyeket százezernél kevesebben
beszélnek. – Olvastam olyan előrejelzést is, hogy a
mai nyelveknek csak mintegy tíz százaléka marad meg
a 22. századra. Reméljük, ez túlzás, de ebben az
esetben már nem állunk olyan jó helyen, különösen
azért, mert a magyar beszélőközösség folyamatosan
fogy.</span></p>
<p class="MsoNormal"><span><span><b>Pomozi Péter
valószínűbbnek tartja, hogy alig pár száz,
javarészt önálló államiságú nyelv éri meg a 22.
századot. </b></span>– Az őshonos nyelvek
eltűnése összefügg az életmódváltással: ha kiirtják
őseid erdeit, és nagyvárosi, idegen környezetbe
kényszerítenek, ott senkivel sem beszélheted majd
apáid-anyáid nyelvét. Ez a folyamat már nagyrészt
lezajlott Észak-Amerikában és Ausztráliában, ma is
zajlik az Amazonas mentén és Oroszországban, ahol
többek közt a magyarral rokon nyelvek tűnnek el.</span></p>
<p class="MsoNormal"><span><span><b>Noha a magyar
beszélőközösség pillanatnyilag olyan helyzetben
van, hogy nyelvünket közvetlenül nem fenyegeti a
kihalás veszélye, de hosszabb távon – a
világpolitikai, világgazdasági folyamatok <span>kedvezőtlen
fordulatainak, a népességfogyásnak és a
népességcserélődésnek a hatására – jelentősen
romolhat</span> anyanyelvünk életképessége</b></span>.
<span><b>Az angol egyeduralkodóvá válása, a
világháló mindennapos használata, valamint a
világgazdaság és a világpolitika egyneműsítő
beavatkozásai jó néhány kisebb nyelv kihalását
hozhatják magukkal<span> </span></b></span><span><b>H.
Tóth Tibor szerint</b></span>, ezért ha eközben
valamilyen okból még egy világnyelv mindennapi
használatára is rákényszerülnénk, könnyen
végveszélybe sodródhatna nyelvünk.</span></p>
<p class="MsoNormal"><span> „Azért szent György napja
for ever” – írta Petőfi jókedvében az egyik
levelében. <span><b>Manapság a hunglishnak nevezett
keveréknyelv már kortünet.</b></span> <span><b>Vajon
az angol térhódítása, <span>a magyartalan
tükörfordítások, az igényes nyelvhasználat
térvesztése a tömegkommunikációban, a stílus
közönségessé és egysíkúvá válása </span>anyanyelvünk
<span>kihalását is </span>okozhatja?</b></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span>– Ma elsősorban az amerikai
angol igénytelen változata alakítja a nyelvi
divatot, táplálja a nyelvi sznobériát. A „Lupa
beachen a Myfish Seafood restaurant séfje
halszeletelő workshopot tart” mondat nyáron jelent
meg egy bulvárlapban. <span><b>De terjed az angol
present és past continuous tükörfordítása is a
tinik körében: „dolgozatírásban vagyok, alvásban
voltam”</b></span> mondják – hívja fel a
figyelmet a káros jelenségekre Pomozi Péter.</span></p>
<p class="MsoNormal"><span><img
id="gmail-m_474823160210645318gmail-m_-2537326377129984338_x0000_i1026"
moz-do-not-send="true" width="32" height="32"><span><b>A
jövőben leginkább a szókincs területén
számolhatunk nagy mennyiségű idegen – elsősorban
angol – szóval, és nemcsak a szaknyelvek
területén, hanem a modern informatikai
lehetőségek és eszközök elterjedtsége miatt
máshol is.</b></span> Ezek a szavak nem csupán
technikai fogalmakat jelölnek, hanem a
kapcsolattartás formáit is átalakítják. <span><b>Ezért
Eőry Vilma <span>nagyobb veszélynek tartja az
ezekkel az eszközökkel is jellemezhető
fogyasztói társadalom egyre felszínesebb </span>gondolkodását
és nyelvhasználatát.</b></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span>– Nyelvünket mind írásban,
mind élőszóban, hangzásában nap mint nap kerékbe
törjük – jelenti ki karakánul <span><b>H. Tóth
Tibor, aki szerint</b></span> í<span><b>rásban
is egyre inkább hozzászokunk a hanyag,
rövidített és gyakran hibás nyelvhasználathoz, </b></span>a
beszélt nyelv írott formában való rendszeres
megjelenéséhez: ezt <span><b>a gyorsközlések
divatja, a szinte folyamatos telefonos
üzenetküldés szokása, a virtuális közléstérben
való állandó jelenlét igénye</b></span> hozza
magával. <span><b>Ezzel </b><b>együtt jár <span>a
szó és az írás becsületének</span>
megfogyatkozása: a képi szimbólumok, a helyzet-
és hangulatjelek, ikonok áradata, egész
közlésvilágunk tömegesedése, elüzletiesedése és
elsilányulása.</b></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span><b><span>Van megoldás?</span></b></span><span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span><span><b>A szókincs </b></span><span><b>primitivizálódása
a közösségek módszeres szétverésével, a
globalista mainstream-ideológia
individualizmusmániájával is szorosan összefügg</b></span>.
– <span><b>Tamási Áron vasúti szabadjegyével
harmadosztályra nyergelve még székely
anekdotákat gyűjtött egy éven át. Ugyan melyik
európai vasúti kocsiban lehetne 2019-ben
szellemes, vérbő anekdotákat gyűjteni? – veti
fel a költői kérdést Pomozi Péter.</b></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span><span><b>A magyar nyelv
őshonos kisebbségi nyelvként a Kárpát-medence <span>számos
pontján veszélyeztetett, miként a nyugati
diaszpórában is;</span> </b></span>ám Győrben
vagy Budapesten sem ülhetünk a babérjainkon.<span><b>
A magyarországi nyelvjárások<span>
visszaszorulásán nagyon nehéz </span>segíteni.
</b></span>Abban mindegyik szakember egyetértett,
hogy <span><b>el kellene érni, az iskolai oktatás
ne csak tananyagként tanítsa ezeket, hanem
tanórán kívül is közvetítse azt a szemléletet,
hogy a nyelvjárás nem <span>szégyellni- és
megbélyegeznivaló</span>.</b></span> <span><b>A
felvidéki, a kárpátaljai, az erdélyi és a
vajdasági magyarok körében számolni kell a
magyar nyelv – többnyire a helyben beszélt
nyelvjárás – minőségének<span> romlásával<span>,
használati körének</span> beszűkülésével, </span>és
a következő nemzedékek esetében sajnos nyelv<span>vesztéssel,
nyelvcserével</span> is.</b></span> <span><b>Az
anyaország gazdaságélénkítő segítsége és az
anyanyelvű oktatáshoz nyújtott támogatása az
utóbbi időben jelentősebb, a helyi magyar
iskolák, különösen a szórványokban működő
hétvégi vagy vasárnapi iskolák fenntartásához az
anyagi segítségen kívül szakembereket is
küldenek, lehetővé teszik a Magyarországra
utazást nyelvgyakorlási céllal is.</b></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span>– <span><b>Ha</b></span> <span><b><span>nem
</span>állunk meg</b></span> <span><b>a social
mediának csúfolt új, közösségromboló
kommunikációs formák kijelölte lejtőn, akkor ez
a fajta szegényedés folytatódik.</b></span> <span><b>Óriási
nemzetpolitikai lehetősége</b></span></span><span><b><span>t
<span>szalasztunk el azzal, ha</span> az új
Nemzeti alaptantervben is <span>több óra jut
majd </span>hetente idegen nyelvekre, <span>mint
</span>anyanyelvünkre, a magyar irodalomra és
népdalkincsünkre együttvéve – összegzi a
teendőket Pomozi Péter. </span></b></span></p>
<p class="MsoNormal"> </p>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank"
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</body>
</html>