[Grem] 'KIhalhat a magyar nyelv?'

2019. Nov. 27., Sze, 06:54:26 CET

Kedves Egon! Nem akarom kétségbe vonni a magyar gyökrendszer létét, ám
érdemes óvatosabban meghatározni a valódi gyököket. A gyökrendszer
bizonyítására nem alkalmasak pl. a toldalékolt szavak és az összetett
szavak. (szabni, szabásminta)  Vannak jelentéstani kételyeim arra
vonatkozóan is, hogy a szabadság, vagy a szabados szó a szab ige származéka
lenne.

Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2019. nov. 27.,
Sze, 6:44):

> Kedves Lista !
>
> A magyar nyelv titka a gyökrendszerre épülő filozófiailag logikus szóbokor
> rendszer ,aminek létére utal nem teljesen helyes módon megfogalmazva a
> lenti szöveg:....ezek a hangsúlyos tövek hordozzák a fogalmi jelentés
> magvát ......
>
> Ha megértenénk a gyökrendszer lényegét megfejtenénk a magyar nyelv
> eredetét.
>
> Nézzünk egy szóbokrot:gyök ----- Szab
>
>                                                             Szabó
>
>                                                             Szabni
>
>                                                              Szabásminta
>
>                                                              Szabadság
>
>                                                              Szabados
>
>                                                              Szablya
>
>                                                              Szabály
>
>                                                              Szabályos stb.
>
> Érdekesség képen aki tud jól külföldiül tegyen mellé egy -egy nyelvből
> idegen szavakat ,hozzá kell tennem valamely szláv nyelv lenne a
> legérdekesebb.
>
> Üdv. Egon
> 2019.11.26. 20:57 keltezéssel, Emoke Greschik írta:
>
> Magyar Nemzet, 2019. november 13. szerda 14:30 2019. 11. 13. 15:26
>
> https://magyarnemzet.hu/kultura/kihalhat-a-magyar-nyelv-7486538/
>
> *Kihalhat a magyar nyelv?*
>
> *Az angol térhódítása és a szociális média a legveszélyesebb tényező *
>
> *       Pataki Tamás *
>
> Lesz-e magyar nyelv a 30. században? És ha igen, milyen? Megértenénk vagy
> a szókincsváltozás miatt ez eleve elképzelhetetlen? Eőry Vilma, Pomozi
> Péter és H. Tóth Tibor nyelvészekkel, *a Magyarságkutató Intézet
> munkatársaival a várható változásokról és nyelvünk helyzetéről
> beszélgettünk *a magyar nyelv napja alkalmából.
>
> Talán mindenki ismeri a Mézga család „újmagyar nyelvét”, amelyen Köbüki,
> a 30. századi utóduk beszél. Szellemes ötlet vagy okos következtetés? A
> nyelvészek szerint egy nyelv sorsa és változása egészében kiszámíthatatlan,
> ám a változásnak vannak jelei.
>
> – A Köbüki által beszélt újmagyar nyelv rajzfilmbeli ötlete szellemes, de
> ez a szócsonkokból álló kód nem felel meg a beszéd természetének*.* Azt
> viszont jól szemlélteti, hogy *a változások egyik meghatározó iránya a
> rövidülés és az egyszerűsödés; és az a felismerés is helyes, hogy egyszerű
> szavaink első szótagjainak meg kell maradniuk; ezek a hangsúlyos tövek
> hordozzák a fogalmi jelentés magvát – mondta H. Tóth Tibor nyelvész*.
>
> *De nyelvünk a Halotti beszéd óta eltelt bő nyolcszáz év alatt nem
> változott lényegesen – véli Eőry Vilma –, ezért nem feltételezhetünk sokkal
> több változást az elkövetkezendő ezer évben sem*. – A szavak ilyen
> mértékű megrövidülése, a ragozás hiánya és a szórend változatlanul maradása
> együtt semmiképpen nem valósulhat meg. Bizonyára lesznek hangváltozások, a
> ma is folyamatban levők közül az egyik, hogy a szóvégi néma h-t ch
> hangértékkel ejtik. *A szókincs a nyelvnek a legváltozékonyabb része,
> minden bizonnyal lesznek tehát ma még el sem képzelhető szavak, és sok szó
> jelentése megváltozik; lesznek olyanok is, amelyek ma használatosak, akkor
> pedig már senki nem emlékszik rájuk.*
>
> *Pomozi Péter viszont **Trianon óta a magyar nyelv radikális térvesztését
> **érzékeli*, *így számára nem az a kérdés, hogy milyen lesz a magyar
> nyelv a 30. században, hanem hogy milyen módszerekkel tudjuk, tudnánk
> megakadályozni anyanyelvünk további sorvadását:* – Egy nyelvet beszélői
> egyébként nemhogy kilencszáz, de kilencven éven belül is lecserélhetnek
> másikra, ha drasztikusan csökken egy adott nyelv presztízse. Másrészt igaz,
> hogy némi iskolázottsággal ma is megértjük a bő 800 éve született Halotti
> beszédet, és ez a stabilitás ritka jelenség Európa nyelvei közt. Lehet,
> hogy a Kárpát-medencében a 30. században nem rövidült magyar, szlovák stb.
> szavak lesznek, hanem egy neoangol nyelvcsalád új tagjai, amelynek magyaros
> szubsztrátumú változatában a „Szeretsz-e?” nem úgy hangzik majd: „Do you
> love me?”, hanem „Love you me?”, az eldöntendő magyar kérdés dallamívével.
>
> *Ördög a falon*
>
> *A nyelvészeti felmérések azzal számolnak, hogy századunk végére a világ
> létező hétezer nyelvének legalább fele kihal.* *Eőry Vilma szerint
> nyelvünk életképes, hiszen ebben a rangsorban a magyar 62. helyen áll 14
> millió körüli beszélőjével.* Bár nem dobogós, a hétezer nyelv között ez
> nem számít rossznak, különösen, ha tudjuk, hogy ötezer körüli azoknak a
> nyelveknek a száma, amelyeket százezernél kevesebben beszélnek. – Olvastam
> olyan előrejelzést is, hogy a mai nyelveknek csak mintegy tíz százaléka
> marad meg a 22. századra. Reméljük, ez túlzás, de ebben az esetben már nem
> állunk olyan jó helyen, különösen azért, mert a magyar beszélőközösség
> folyamatosan fogy.
>
> *Pomozi Péter valószínűbbnek tartja, hogy alig pár száz, javarészt önálló
> államiságú nyelv éri meg a 22. századot. *– Az őshonos nyelvek eltűnése
> összefügg az életmódváltással: ha kiirtják őseid erdeit, és nagyvárosi,
> idegen környezetbe kényszerítenek, ott senkivel sem beszélheted majd
> apáid-anyáid nyelvét. Ez a folyamat már nagyrészt lezajlott
> Észak-Amerikában és Ausztráliában, ma is zajlik az Amazonas mentén és
> Oroszországban, ahol többek közt a magyarral rokon nyelvek tűnnek el.
>
> *Noha a magyar beszélőközösség pillanatnyilag olyan helyzetben van, hogy
> nyelvünket közvetlenül nem fenyegeti a kihalás veszélye, de hosszabb távon
> – a világpolitikai, világgazdasági folyamatok kedvezőtlen fordulatainak, a
> népességfogyásnak és a népességcserélődésnek a hatására – jelentősen
> romolhat anyanyelvünk életképessége*. *Az angol egyeduralkodóvá válása, a
> világháló mindennapos használata, valamint a világgazdaság és a
> világpolitika egyneműsítő beavatkozásai jó néhány kisebb nyelv kihalását
> hozhatják magukkal **H. Tóth Tibor szerint*, ezért ha eközben valamilyen
> okból még egy világnyelv mindennapi használatára is rákényszerülnénk,
> könnyen végveszélybe sodródhatna nyelvünk.
>
>  „Azért szent György napja for ever” – írta Petőfi jókedvében az egyik
> levelében. *Manapság a hunglishnak nevezett keveréknyelv már kortünet.* *Vajon
> az angol térhódítása, a magyartalan tükörfordítások, az igényes
> nyelvhasználat térvesztése a tömegkommunikációban, a stílus közönségessé
> és egysíkúvá válása anyanyelvünk kihalását is okozhatja?*
>
> – Ma elsősorban az amerikai angol igénytelen változata alakítja a nyelvi
> divatot, táplálja a nyelvi sznobériát. A „Lupa beachen a Myfish Seafood
> restaurant séfje halszeletelő workshopot tart” mondat nyáron jelent meg egy
> bulvárlapban. *De terjed az angol present és past continuous
> tükörfordítása is a tinik körében: „dolgozatírásban vagyok, alvásban
> voltam”* mondják – hívja fel a figyelmet a káros jelenségekre Pomozi
> Péter.
>
> *A jövőben leginkább a szókincs területén számolhatunk nagy mennyiségű
> idegen – elsősorban angol – szóval, és nemcsak a szaknyelvek területén,
> hanem a modern informatikai lehetőségek és eszközök elterjedtsége miatt
> máshol is.* Ezek a szavak nem csupán technikai fogalmakat jelölnek, hanem
> a kapcsolattartás formáit is átalakítják. *Ezért Eőry Vilma nagyobb
> veszélynek tartja az ezekkel az eszközökkel is jellemezhető fogyasztói
> társadalom egyre felszínesebb gondolkodását és nyelvhasználatát.*
>
> – Nyelvünket mind írásban, mind élőszóban, hangzásában nap mint nap
> kerékbe törjük – jelenti ki karakánul *H. Tóth Tibor, aki szerint* í*rásban
> is egyre inkább hozzászokunk a hanyag, rövidített és gyakran hibás
> nyelvhasználathoz, *a beszélt nyelv írott formában való rendszeres
> megjelenéséhez: ezt *a gyorsközlések divatja, a szinte folyamatos
> telefonos üzenetküldés szokása, a virtuális közléstérben való állandó
> jelenlét igénye* hozza magával. *Ezzel **együtt jár a szó és az írás
> becsületének megfogyatkozása: a képi szimbólumok, a helyzet- és
> hangulatjelek, ikonok áradata, egész közlésvilágunk tömegesedése,
> elüzletiesedése és elsilányulása.*
>
> *Van megoldás?*
>
> *A szókincs **primitivizálódása a közösségek módszeres szétverésével, a
> globalista mainstream-ideológia individualizmusmániájával is szorosan
> összefügg*. – *Tamási Áron vasúti szabadjegyével harmadosztályra
> nyergelve még székely anekdotákat gyűjtött egy éven át. Ugyan melyik
> európai vasúti kocsiban lehetne 2019-ben szellemes, vérbő anekdotákat
> gyűjteni? – veti fel a költői kérdést Pomozi Péter.*
>
> *A magyar nyelv őshonos kisebbségi nyelvként a Kárpát-medence számos
> pontján veszélyeztetett, miként a nyugati diaszpórában is; *ám Győrben
> vagy Budapesten sem ülhetünk a babérjainkon.* A magyarországi
> nyelvjárások visszaszorulásán nagyon nehéz segíteni. *Abban mindegyik
> szakember egyetértett, hogy *el kellene érni, az iskolai oktatás ne csak
> tananyagként tanítsa ezeket, hanem tanórán kívül is közvetítse azt a
> szemléletet, hogy a nyelvjárás nem szégyellni- és megbélyegeznivaló.* *A
> felvidéki, a kárpátaljai, az erdélyi és a vajdasági magyarok körében
> számolni kell a magyar nyelv – többnyire a helyben beszélt nyelvjárás –
> minőségének romlásával, használati körének beszűkülésével, és a következő
> nemzedékek esetében sajnos nyelvvesztéssel, nyelvcserével is.* *Az
> anyaország gazdaságélénkítő segítsége és az anyanyelvű oktatáshoz nyújtott
> támogatása az utóbbi időben jelentősebb, a helyi magyar iskolák, különösen
> a szórványokban működő hétvégi vagy vasárnapi iskolák fenntartásához az
> anyagi segítségen kívül szakembereket is küldenek, lehetővé teszik a
> Magyarországra utazást nyelvgyakorlási céllal is.*
>
> – *Ha* *nem állunk meg* *a social mediának csúfolt új, közösségromboló
> kommunikációs formák kijelölte lejtőn, akkor ez a fajta szegényedés
> folytatódik.* *Óriási nemzetpolitikai lehetősége**t szalasztunk el azzal,
> ha az új Nemzeti alaptantervben is több óra jut majd hetente idegen
> nyelvekre, mint anyanyelvünkre, a magyar irodalomra és népdalkincsünkre
> együttvéve – összegzi a teendőket Pomozi Péter. *
>
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing listGrem at turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20191127/fc878a4e/attachment.html>