[Grem] 'KIhalhat a magyar nyelv?'

2019. Nov. 27., Sze, 06:44:07 CET

Kedves Lista !

A magyar nyelv titka a gyökrendszerre épülő filozófiailag logikus 
szóbokor rendszer ,aminek létére utal nem teljesen helyes módon 
megfogalmazva a lenti szöveg:....ezek a hangsúlyos tövek hordozzák a 
fogalmi jelentés magvát ......

Ha megértenénk a gyökrendszer lényegét megfejtenénk a magyar nyelv eredetét.

Nézzünk egy szóbokrot:gyök ----- Szab

                                                             Szabó

Szabni

Szabásminta

Szabadság

Szabados

Szablya

Szabály

Szabályos stb.

Érdekesség képen aki tud jól külföldiül tegyen mellé egy -egy nyelvből 
idegen szavakat ,hozzá kell tennem valamely szláv nyelv lenne a 
legérdekesebb.

Üdv. Egon

2019.11.26. 20:57 keltezéssel, Emoke Greschik írta:
>
> Magyar Nemzet, 2019. november 13. szerda 14:30 2019. 11. 13. 15:26
>
> https://magyarnemzet.hu/kultura/kihalhat-a-magyar-nyelv-7486538/
>
> *Kihalhat a magyar nyelv?*
>
> *Az angol térhódítása és a szociális média a legveszélyesebb tényező *
>
> *Pataki Tamás *
>
> Lesz-e magyar nyelv a 30. században? És ha igen, milyen? Megértenénk 
> vagy a szókincsváltozás miatt ez eleve elképzelhetetlen? Eőry Vilma, 
> Pomozi Péter és H. Tóth Tibor nyelvészekkel, *a Magyarságkutató 
> Intézet munkatársaival a várható változásokról és nyelvünk helyzetéről 
> beszélgettünk *a magyar nyelv napja alkalmából.
>
> Talán mindenki ismeri a Mézga család „újmagyar nyelvét”, amelyen 
> Köbüki, a 30. századi utóduk beszél. Szellemes ötlet vagy okos 
> következtetés? A nyelvészek szerint egy nyelv sorsa és változása 
> egészében kiszámíthatatlan, ám a változásnak vannak jelei.
>
> – A Köbüki által beszélt újmagyar nyelv rajzfilmbeli ötlete szellemes, 
> de ez a szócsonkokból álló kód nem felel meg a beszéd természetének*.* 
> Azt viszont jól szemlélteti, hogy *a változások egyik meghatározó 
> iránya a rövidülés és az egyszerűsödés; és az a felismerés is helyes, 
> hogy egyszerű szavaink első szótagjainak meg kell maradniuk; ezek a 
> hangsúlyos tövek hordozzák a fogalmi jelentés magvát – mondta H. Tóth 
> Tibor nyelvész*.
>
> *De nyelvünk a Halotti beszéd óta eltelt bő nyolcszáz év alatt nem 
> változott lényegesen – véli Eőry Vilma –, ezért nem feltételezhetünk 
> sokkal több változást az elkövetkezendő ezer évben sem*. – A szavak 
> ilyen mértékű megrövidülése, a ragozás hiánya és a szórend 
> változatlanul maradása együtt semmiképpen nem valósulhat meg. 
> Bizonyára lesznek hangváltozások, a ma is folyamatban levők közül az 
> egyik, hogy a szóvégi néma h-t ch hangértékkel ejtik. *A szókincs a 
> nyelvnek a legváltozékonyabb része, minden bizonnyal lesznek tehát ma 
> még el sem képzelhető szavak, és sok szó jelentése megváltozik; 
> lesznek olyanok is, amelyek ma használatosak, akkor pedig már senki 
> nem emlékszik rájuk.*
>
> *Pomozi Péter viszont **Trianon óta a magyar nyelv radikális 
> térvesztését**érzékeli*, *így számára nem az a kérdés, hogy milyen 
> lesz a magyar nyelv a 30. században, hanem hogy milyen módszerekkel 
> tudjuk, tudnánk megakadályozni anyanyelvünk további sorvadását:* – Egy 
> nyelvet beszélői egyébként nemhogy kilencszáz, de kilencven éven belül 
> is lecserélhetnek másikra, ha drasztikusan csökken egy adott nyelv 
> presztízse. Másrészt igaz, hogy némi iskolázottsággal ma is megértjük 
> a bő 800 éve született Halotti beszédet, és ez a stabilitás ritka 
> jelenség Európa nyelvei közt. Lehet, hogy a Kárpát-medencében a 30. 
> században nem rövidült magyar, szlovák stb. szavak lesznek, hanem egy 
> neoangol nyelvcsalád új tagjai, amelynek magyaros szubsztrátumú 
> változatában a „Szeretsz-e?” nem úgy hangzik majd: „Do you love me?”, 
> hanem „Love you me?”, az eldöntendő magyar kérdés dallamívével.
>
> *Ördög a falon*
>
> *A nyelvészeti felmérések azzal számolnak, hogy századunk végére a 
> világ létező hétezer nyelvének legalább fele kihal.* *Eőry Vilma 
> szerint nyelvünk életképes, hiszen ebben a rangsorban a magyar 62. 
> helyen áll 14 millió körüli beszélőjével.* Bár nem dobogós, a hétezer 
> nyelv között ez nem számít rossznak, különösen, ha tudjuk, hogy ötezer 
> körüli azoknak a nyelveknek a száma, amelyeket százezernél kevesebben 
> beszélnek. – Olvastam olyan előrejelzést is, hogy a mai nyelveknek 
> csak mintegy tíz százaléka marad meg a 22. századra. Reméljük, ez 
> túlzás, de ebben az esetben már nem állunk olyan jó helyen, különösen 
> azért, mert a magyar beszélőközösség folyamatosan fogy.
>
> *Pomozi Péter valószínűbbnek tartja, hogy alig pár száz, javarészt 
> önálló államiságú nyelv éri meg a 22. századot. *– Az őshonos nyelvek 
> eltűnése összefügg az életmódváltással: ha kiirtják őseid erdeit, és 
> nagyvárosi, idegen környezetbe kényszerítenek, ott senkivel sem 
> beszélheted majd apáid-anyáid nyelvét. Ez a folyamat már nagyrészt 
> lezajlott Észak-Amerikában és Ausztráliában, ma is zajlik az Amazonas 
> mentén és Oroszországban, ahol többek közt a magyarral rokon nyelvek 
> tűnnek el.
>
> *Noha a magyar beszélőközösség pillanatnyilag olyan helyzetben van, 
> hogy nyelvünket közvetlenül nem fenyegeti a kihalás veszélye, de 
> hosszabb távon – a világpolitikai, világgazdasági folyamatok 
> kedvezőtlen fordulatainak, a népességfogyásnak és a 
> népességcserélődésnek a hatására – jelentősen romolhat anyanyelvünk 
> életképessége*. *Az angol egyeduralkodóvá válása, a világháló 
> mindennapos használata, valamint a világgazdaság és a világpolitika 
> egyneműsítő beavatkozásai jó néhány kisebb nyelv kihalását hozhatják 
> magukkal**H. Tóth Tibor szerint*, ezért ha eközben valamilyen okból 
> még egy világnyelv mindennapi használatára is rákényszerülnénk, 
> könnyen végveszélybe sodródhatna nyelvünk.
>
>  „Azért szent György napja for ever” – írta Petőfi jókedvében az egyik 
> levelében. *Manapság a hunglishnak nevezett keveréknyelv már 
> kortünet.* *Vajon az angol térhódítása, a magyartalan tükörfordítások, 
> az igényes nyelvhasználat térvesztése a tömegkommunikációban, a 
> stílus közönségessé és egysíkúvá válása anyanyelvünk kihalását is 
> okozhatja?*
>
> – Ma elsősorban az amerikai angol igénytelen változata alakítja a 
> nyelvi divatot, táplálja a nyelvi sznobériát. A „Lupa beachen a 
> Myfish Seafood restaurant séfje halszeletelő workshopot tart” mondat 
> nyáron jelent meg egy bulvárlapban. *De terjed az angol present és 
> past continuous tükörfordítása is a tinik körében: „dolgozatírásban 
> vagyok, alvásban voltam”* mondják – hívja fel a figyelmet a káros 
> jelenségekre Pomozi Péter.
>
> *A jövőben leginkább a szókincs területén számolhatunk nagy mennyiségű 
> idegen – elsősorban angol – szóval, és nemcsak a szaknyelvek 
> területén, hanem a modern informatikai lehetőségek és eszközök 
> elterjedtsége miatt máshol is.* Ezek a szavak nem csupán technikai 
> fogalmakat jelölnek, hanem a kapcsolattartás formáit is átalakítják. 
> *Ezért Eőry Vilma nagyobb veszélynek tartja az ezekkel az eszközökkel 
> is jellemezhető fogyasztói társadalom egyre felszínesebb gondolkodását 
> és nyelvhasználatát.*
>
> – Nyelvünket mind írásban, mind élőszóban, hangzásában nap mint nap 
> kerékbe törjük – jelenti ki karakánul *H. Tóth Tibor, aki szerint* 
> í*rásban is egyre inkább hozzászokunk a hanyag, rövidített és gyakran 
> hibás nyelvhasználathoz, *a beszélt nyelv írott formában való 
> rendszeres megjelenéséhez: ezt *a gyorsközlések divatja, a szinte 
> folyamatos telefonos üzenetküldés szokása, a virtuális közléstérben 
> való állandó jelenlét igénye* hozza magával. *Ezzel **együtt jár a szó 
> és az írás becsületének megfogyatkozása: a képi szimbólumok, a 
> helyzet- és hangulatjelek, ikonok áradata, egész közlésvilágunk 
> tömegesedése, elüzletiesedése és elsilányulása.*
>
> *Van megoldás?*
>
> *A szókincs **primitivizálódása a közösségek módszeres szétverésével, 
> a globalista mainstream-ideológia individualizmusmániájával is 
> szorosan összefügg*. – *Tamási Áron vasúti szabadjegyével 
> harmadosztályra nyergelve még székely anekdotákat gyűjtött egy éven 
> át. Ugyan melyik európai vasúti kocsiban lehetne 2019-ben szellemes, 
> vérbő anekdotákat gyűjteni? – veti fel a költői kérdést Pomozi Péter.*
>
> *A magyar nyelv őshonos kisebbségi nyelvként a Kárpát-medence számos 
> pontján veszélyeztetett, miként a nyugati diaszpórában is; *ám Győrben 
> vagy Budapesten sem ülhetünk a babérjainkon.*A magyarországi 
> nyelvjárásokvisszaszorulásán nagyon nehéz segíteni. *Abban mindegyik 
> szakember egyetértett, hogy *el kellene érni, az iskolai oktatás ne 
> csak tananyagként tanítsa ezeket, hanem tanórán kívül is közvetítse 
> azt a szemléletet, hogy a nyelvjárás nem szégyellni- és 
> megbélyegeznivaló.* *A felvidéki, a kárpátaljai, az erdélyi és a 
> vajdasági magyarok körében számolni kell a magyar nyelv – többnyire a 
> helyben beszélt nyelvjárás – minőségénekromlásával, használati körének 
> beszűkülésével, és a következő nemzedékek esetében sajnos 
> nyelvvesztéssel, nyelvcserével is.* *Az anyaország gazdaságélénkítő 
> segítsége és az anyanyelvű oktatáshoz nyújtott támogatása az utóbbi 
> időben jelentősebb, a helyi magyar iskolák, különösen a szórványokban 
> működő hétvégi vagy vasárnapi iskolák fenntartásához az anyagi 
> segítségen kívül szakembereket is küldenek, lehetővé teszik a 
> Magyarországra utazást nyelvgyakorlási céllal is.*
>
> – *Ha* *nem állunk meg* *a social mediának csúfolt új, közösségromboló 
> kommunikációs formák kijelölte lejtőn, akkor ez a fajta szegényedés 
> folytatódik.* *Óriási nemzetpolitikai lehetősége**t szalasztunk el 
> azzal, ha az új Nemzeti alaptantervben is több óra jut majd hetente 
> idegen nyelvekre, mint anyanyelvünkre, a magyar irodalomra és 
> népdalkincsünkre együttvéve – összegzi a teendőket Pomozi Péter. *
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20191127/1b0af49c/attachment.html>