<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p>Kedves Lista !</p>
<p>A magyar nyelv titka a gyökrendszerre épülő filozófiailag logikus
szóbokor rendszer ,aminek létére utal nem teljesen helyes módon
megfogalmazva a lenti szöveg:....ezek a hangsúlyos tövek hordozzák
a fogalmi jelentés magvát ......</p>
<p>Ha megértenénk a gyökrendszer lényegét megfejtenénk a magyar
nyelv eredetét.</p>
<p>Nézzünk egy szóbokrot:gyök ----- Szab</p>
<p> Szabó</p>
<p>
Szabni</p>
<p>
Szabásminta</p>
<p>
Szabadság</p>
<p>
Szabados</p>
<p>
Szablya</p>
<p>
Szabály</p>
<p>
Szabályos stb.</p>
<p>Érdekesség képen aki tud jól külföldiül tegyen mellé egy -egy
nyelvből idegen szavakat ,hozzá kell tennem valamely szláv nyelv
lenne a legérdekesebb.</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2019.11.26. 20:57 keltezéssel, Emoke
Greschik írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:CALP0BwPzeq3K9=-GUyxtgP7L-hK8EYXNhhdykrdChG85xJoUMA@mail.gmail.com">
<div dir="ltr">
<p class="MsoNormal"><span>Magyar
Nemzet, 2019. november 13. szerda 14:30 2019. 11. 13. 15:26
</span></p>
<p class="MsoNormal"><span><a
href="https://magyarnemzet.hu/kultura/kihalhat-a-magyar-nyelv-7486538/"
target="_blank" moz-do-not-send="true">https://magyarnemzet.hu/kultura/kihalhat-a-magyar-nyelv-7486538/</a></span></p>
<p class="MsoNormal"><b><span>Kihalhat a
magyar nyelv?</span></b></p>
<p class="MsoNormal"><b><span>Az
angol térhódítása és a szociális média a legveszélyesebb
tényező </span></b></p>
<p class="MsoNormal"><b><span>
Pataki Tamás </span></b></p>
<p class="MsoNormal"><span>Lesz-e
magyar nyelv a 30. században? És ha igen, milyen?
Megértenénk vagy a szókincsváltozás
miatt ez eleve elképzelhetetlen? Eőry Vilma, Pomozi Péter és
H. Tóth Tibor
nyelvészekkel, <span><b>a Magyarságkutató Intézet
munkatársaival a várható változásokról
és nyelvünk helyzetéről beszélgettünk </b></span>a
magyar nyelv napja alkalmából. </span></p>
<p class="MsoNormal"><span>Talán mindenki
ismeri <span>a Mézga család „újmagyar nyelvét”, amelyen
Köbüki, a 30.
századi utóduk beszél. </span>Szellemes ötlet vagy okos
következtetés? A nyelvészek
szerint egy nyelv sorsa és változása egészében
kiszámíthatatlan, ám a
változásnak vannak jelei.</span></p>
<p class="MsoNormal"><span>– <span><span>A Köbüki
által beszélt újmagyar nyelv rajzfilmbeli ötlete
szellemes, de ez a
szócsonkokból álló kód nem felel meg a beszéd
természetének</span><b>.</b></span> Azt viszont jól
szemlélteti, hogy <span><b>a változások egyik meghatározó
iránya a rövidülés és az
egyszerűsödés; és az a felismerés is helyes, hogy
egyszerű szavaink első
szótagjainak meg kell maradniuk; ezek a hangsúlyos tövek
hordozzák a fogalmi
jelentés magvát – mondta H. Tóth Tibor nyelvész</b></span>.</span></p>
<p class="MsoNormal"><span><span><b>De nyelvünk a
Halotti beszéd óta eltelt bő nyolcszáz év alatt nem
változott lényegesen
– véli Eőry Vilma –, ezért nem feltételezhetünk sokkal
több
változást az elkövetkezendő ezer évben sem</b></span>. –
A szavak ilyen mértékű
megrövidülése, a ragozás hiánya és a szórend változatlanul
maradása együtt
semmiképpen nem valósulhat meg. Bizonyára lesznek
hangváltozások, a ma is folyamatban
levők közül az egyik, hogy a szóvégi néma h-t ch
hangértékkel ejtik. <span><b>A szókincs
a nyelvnek a legváltozékonyabb része, minden bizonnyal
lesznek tehát ma még el
sem képzelhető szavak, és sok szó jelentése megváltozik;
lesznek olyanok is,
amelyek ma használatosak, akkor pedig már senki nem
emlékszik rájuk.</b></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span><span><b>Pomozi Péter
viszont </b></span><span><b>Trianon óta a magyar nyelv
radikális térvesztését<span> </span></b></span><span><b>érzékeli</b></span>,
<span><b>így számára
nem az a kérdés, hogy milyen lesz a magyar nyelv a 30.
században, hanem hogy
milyen módszerekkel tudjuk, tudnánk megakadályozni
anyanyelvünk <span>további
sorvadását:</span></b></span> – Egy nyelvet beszélői
egyébként nemhogy kilencszáz, de
kilencven éven belül is lecserélhetnek másikra, ha
drasztikusan csökken egy
adott nyelv presztízse. Másrészt igaz, hogy némi
iskolázottsággal ma is
megértjük a bő 800 éve született Halotti beszédet, és ez a
stabilitás ritka
jelenség Európa nyelvei közt. Lehet, hogy a
Kárpát-medencében a 30. században
nem rövidült magyar, szlovák stb. szavak lesznek, hanem egy
neoangol
nyelvcsalád új tagjai, amelynek magyaros szubsztrátumú
változatában a
„Szeretsz-e?” nem úgy hangzik majd: „Do you love me?”,
hanem „Love you me?”, az eldöntendő magyar kérdés
dallamívével.</span></p>
<p class="MsoNormal"><b><span>Ördög a falon</span></b><span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span><span><b>A nyelvészeti
felmérések azzal számolnak, hogy századunk végére a
világ létező hétezer
nyelvének <span>legalább fele kihal</span>.</b></span>
<span><b>Eőry Vilma szerint nyelvünk életképes, hiszen
ebben a rangsorban a magyar 62. helyen áll 14 millió
körüli beszélőjével.</b></span> Bár
nem dobogós, a hétezer nyelv között ez nem számít rossznak,
különösen, ha tudjuk,
hogy ötezer körüli azoknak a nyelveknek a száma, amelyeket
százezernél
kevesebben beszélnek. – Olvastam olyan előrejelzést is, hogy
a mai
nyelveknek csak mintegy tíz százaléka marad meg a 22.
századra. Reméljük, ez
túlzás, de ebben az esetben már nem állunk olyan jó helyen,
különösen azért,
mert a magyar beszélőközösség folyamatosan fogy.</span></p>
<p class="MsoNormal"><span><span><b>Pomozi Péter
valószínűbbnek tartja, hogy alig pár száz, javarészt
önálló államiságú nyelv
éri meg a 22. századot. </b></span>– Az őshonos nyelvek
eltűnése összefügg az
életmódváltással: ha kiirtják őseid erdeit, és nagyvárosi,
idegen környezetbe
kényszerítenek, ott senkivel sem beszélheted majd
apáid-anyáid nyelvét. Ez a
folyamat már nagyrészt lezajlott Észak-Amerikában és
Ausztráliában, ma is
zajlik az Amazonas mentén és Oroszországban, ahol többek
közt a magyarral rokon
nyelvek tűnnek el.</span></p>
<p class="MsoNormal"><span><span><b>Noha a magyar
beszélőközösség pillanatnyilag olyan helyzetben van,
hogy nyelvünket
közvetlenül nem fenyegeti a kihalás veszélye, de
hosszabb távon – a
világpolitikai, világgazdasági folyamatok <span>kedvezőtlen
fordulatainak, a
népességfogyásnak és a népességcserélődésnek a
hatására – jelentősen
romolhat</span> anyanyelvünk életképessége</b></span>.
<span><b>Az angol egyeduralkodóvá válása, a
világháló mindennapos használata, valamint a
világgazdaság és a világpolitika egyneműsítő
beavatkozásai jó néhány kisebb nyelv kihalását hozhatják
magukkal<span> </span></b></span><span><b>H. Tóth Tibor
szerint</b></span>, ezért ha eközben valamilyen okból
még egy világnyelv mindennapi
használatára is rákényszerülnénk, könnyen végveszélybe
sodródhatna nyelvünk.</span></p>
<p class="MsoNormal"><span> „Azért
szent György napja for ever” – írta Petőfi jókedvében az
egyik
levelében. <span><b>Manapság a hunglishnak nevezett
keveréknyelv már kortünet.</b></span> <span><b>Vajon az
angol térhódítása, <span>a magyartalan tükörfordítások,
az igényes nyelvhasználat
térvesztése a tömegkommunikációban, a stílus
közönségessé és egysíkúvá válása
</span>anyanyelvünk <span>kihalását is </span>okozhatja?</b></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span>– Ma
elsősorban az amerikai angol igénytelen változata alakítja a
nyelvi divatot,
táplálja a nyelvi sznobériát. A „Lupa beachen a Myfish
Seafood
restaurant séfje halszeletelő workshopot tart” mondat nyáron
jelent meg
egy bulvárlapban. <span><b>De terjed az angol present és
past continuous tükörfordítása
is a tinik körében: „dolgozatírásban vagyok, alvásban
voltam”</b></span>
mondják – hívja fel a figyelmet a káros jelenségekre Pomozi
Péter.</span></p>
<p class="MsoNormal"><span><img
id="gmail-m_-2537326377129984338_x0000_i1026"
src="cid:image001.png@01D59ADC.CDEAAFD0"
class="gmail-CToWUd" moz-do-not-send="true" width="32"
height="32"><span><b>A jövőben leginkább a szókincs
területén számolhatunk nagy mennyiségű idegen –
elsősorban angol –
szóval, és nemcsak a szaknyelvek területén, hanem a
modern informatikai
lehetőségek és eszközök elterjedtsége miatt máshol is.</b></span>
Ezek a szavak nem
csupán technikai fogalmakat jelölnek, hanem a
kapcsolattartás formáit is
átalakítják. <span><b>Ezért Eőry Vilma <span>nagyobb
veszélynek tartja az ezekkel az
eszközökkel is jellemezhető fogyasztói társadalom
egyre felszínesebb
</span>gondolkodását és nyelvhasználatát.</b></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span>–
Nyelvünket mind írásban, mind élőszóban, hangzásában nap
mint nap kerékbe
törjük – jelenti ki karakánul <span><b>H. Tóth Tibor, aki
szerint</b></span> í<span><b>rásban is egyre
inkább hozzászokunk a hanyag, rövidített és gyakran
hibás nyelvhasználathoz, </b></span>a
beszélt nyelv írott formában való rendszeres megjelenéséhez:
ezt <span><b>a
gyorsközlések divatja, a szinte folyamatos telefonos
üzenetküldés szokása, a
virtuális közléstérben való állandó jelenlét igénye</b></span>
hozza magával. <span><b>Ezzel </b><b>együtt
jár <span>a szó és az írás becsületének</span>
megfogyatkozása: a képi szimbólumok, a
helyzet- és hangulatjelek, ikonok áradata, egész
közlésvilágunk tömegesedése,
elüzletiesedése és elsilányulása.</b></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span><b><span>Van megoldás?</span></b></span><span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span><span><b>A szókincs
</b></span><span><b>primitivizálódása a közösségek
módszeres szétverésével, a globalista
mainstream-ideológia individualizmusmániájával is
szorosan összefügg</b></span>. –
<span><b>Tamási Áron vasúti szabadjegyével harmadosztályra
nyergelve még székely
anekdotákat gyűjtött egy éven át. Ugyan melyik európai
vasúti kocsiban lehetne
2019-ben szellemes, vérbő anekdotákat gyűjteni? – veti
fel a költői
kérdést Pomozi Péter.</b></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span><span><b>A magyar nyelv
őshonos kisebbségi nyelvként a Kárpát-medence <span>számos
pontján veszélyeztetett,
miként a nyugati diaszpórában is;</span> </b></span>ám
Győrben vagy Budapesten sem ülhetünk a
babérjainkon.<span><b> A magyarországi nyelvjárások<span>
visszaszorulásán nagyon nehéz
</span>segíteni. </b></span>Abban mindegyik szakember
egyetértett, hogy <span><b>el kellene érni, az
iskolai oktatás ne csak tananyagként tanítsa ezeket,
hanem tanórán kívül is
közvetítse azt a szemléletet, hogy a nyelvjárás nem <span>szégyellni-
és
megbélyegeznivaló</span>.</b></span> <span><b>A
felvidéki, a kárpátaljai, az erdélyi és a vajdasági
magyarok körében számolni kell a magyar nyelv –
többnyire a helyben
beszélt nyelvjárás – minőségének<span> romlásával<span>,
használati körének</span>
beszűkülésével, </span>és a következő nemzedékek
esetében sajnos nyelv<span>vesztéssel,
nyelvcserével</span> is.</b></span> <span><b>Az
anyaország gazdaságélénkítő segítsége és az anyanyelvű
oktatáshoz nyújtott támogatása az utóbbi időben
jelentősebb, a helyi magyar
iskolák, különösen a szórványokban működő hétvégi vagy
vasárnapi iskolák
fenntartásához az anyagi segítségen kívül szakembereket
is küldenek, lehetővé
teszik a Magyarországra utazást nyelvgyakorlási céllal
is.</b></span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span>– <span><b>Ha</b></span> <span><b><span>nem
</span>állunk meg</b></span>
<span><b>a social mediának csúfolt új, közösségromboló
kommunikációs formák
kijelölte lejtőn, akkor ez a fajta szegényedés
folytatódik.</b></span> <span><b>Óriási
nemzetpolitikai lehetősége</b></span></span><span><b><span>t
<span>szalasztunk el azzal, ha</span> az új Nemzeti
alaptantervben is <span>több óra jut majd </span>hetente
idegen nyelvekre, <span>mint </span>anyanyelvünkre,
a magyar irodalomra és népdalkincsünkre együttvéve –
összegzi a teendőket
Pomozi Péter. </span></b></span></p>
<p class="MsoNormal"> </p>
</div>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</body>
</html>