[Grem] 'KIhalhat a magyar nyelv?'
Varga Petra Júlia
pejva at freemail.hu
2019. Nov. 28., Cs, 20:25:56 CET
Aranyos Egon,
ismét köszönet és hála, hogy képviseled ezt az álláspontot! Magam is ekképp vallom.....
Üdv,
V. Petra
Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> írta:
>
>
>
>
>
> Ezen nem csodálkozom kedves Laci ,hiszen mindannyian úgy
> tanultunk a magyar nyelvről ,hogy nem is esett szó a
> gyökrendszerről.A szabadság szót például kifejezetten a szlávból
> eredezteti a nyelvészet ezt tanultuk ,ebben azonban az vicces
> ,hogy ezek szerint innen onnan átvettünk szavakat majd hihetetlen
> munkával beillesztettük egy -egy szóbokorrendszerbe,ez nyilván
> képtelenség.
> Pontosan azért van a magyarban a hangsúly a szó elején mert a
> gyökkel indul a szóbokor fogalmi értelmezése.
> Először a gyökrendszerrel behatóan a Magyar Tudományos Akadémia
> által 1862-ben kiadott Fogarasi János és Czuczor Gergely által írt
> "A magyar nyelv szótára " foglalkozik és megnyugtatóan tisztázza a
> gyökök kérdését .Nekünk megvan egy eredeti kötet ezért már
> gyerekkoromban találkoztam ezzel a kérdéssel,de ma már fenn van az
> interneten.
>
>
>
> Üdv. Egon
>
>
>
> 2019.11.27. 6:54 keltezéssel, László
> Baják írta:
>
>
> Kedves Egon! Nem akarom kétségbe vonni a magyar
> gyökrendszer létét, ám érdemes óvatosabban meghatározni a valódi
> gyököket. A gyökrendszer bizonyítására nem alkalmasak pl. a
> toldalékolt szavak és az összetett szavak. (szabni,
> szabásminta) Vannak jelentéstani kételyeim arra vonatkozóan is,
> hogy a szabadság, vagy a szabados szó a szab ige származéka
> lenne.
>
>
> Reinisch Egon reinisch at t-online.hu>
> ezt írta (időpont: 2019. nov. 27., Sze, 6:44):
>
>
>
> Kedves Lista !
> A magyar nyelv titka a gyökrendszerre épülő filozófiailag
> logikus szóbokor rendszer ,aminek létére utal nem teljesen
> helyes módon megfogalmazva a lenti szöveg:....ezek a
> hangsúlyos tövek hordozzák a fogalmi jelentés magvát
> ......
> Ha megértenénk a gyökrendszer lényegét megfejtenénk a
> magyar nyelv eredetét.
> Nézzünk egy szóbokrot:gyök ----- Szab
>
>
> Szabó
>
> Szabni
>
> Szabásminta
>
> Szabadság
>
> Szabados
>
> Szablya
>
> Szabály
>
> Szabályos stb.
> Érdekesség képen aki tud jól külföldiül tegyen mellé egy
> -egy nyelvből idegen szavakat ,hozzá kell tennem valamely
> szláv nyelv lenne a legérdekesebb.
> Üdv. Egon
>
> 2019.11.26. 20:57 keltezéssel, Emoke Greschik írta:
>
>
>
> Magyar Nemzet, 2019. november
> 13. szerda 14:30 2019. 11. 13. 15:26
> https://magyarnemzet.hu/kultura/kihalhat-a-magyar-nyelv-7486538/
> Kihalhat a magyar nyelv?
> Az angol térhódítása és a
> szociális média a legveszélyesebb tényező
> Pataki Tamás
> Lesz-e magyar nyelv a 30.
> században? És ha igen, milyen? Megértenénk vagy a
> szókincsváltozás miatt ez eleve elképzelhetetlen?
> Eőry Vilma, Pomozi Péter és H. Tóth Tibor
> nyelvészekkel, a Magyarságkutató Intézet
> munkatársaival a várható változásokról és
> nyelvünk helyzetéről beszélgettünk a
> magyar nyelv napja alkalmából.
> Talán mindenki ismeri a
> Mézga család „újmagyar nyelvét”, amelyen Köbüki, a
> 30. századi utóduk beszél. Szellemes ötlet
> vagy okos következtetés? A nyelvészek szerint egy
> nyelv sorsa és változása egészében kiszámíthatatlan,
> ám a változásnak vannak jelei.
> – A Köbüki által
> beszélt újmagyar nyelv rajzfilmbeli ötlete
> szellemes, de ez a szócsonkokból álló kód nem
> felel meg a beszéd természetének.
> Azt viszont jól szemlélteti, hogy a
> változások egyik meghatározó iránya a rövidülés
> és az egyszerűsödés; és az a felismerés is
> helyes, hogy egyszerű szavaink első szótagjainak
> meg kell maradniuk; ezek a hangsúlyos tövek
> hordozzák a fogalmi jelentés magvát – mondta H.
> Tóth Tibor nyelvész.
> De nyelvünk a
> Halotti beszéd óta eltelt bő nyolcszáz év alatt
> nem változott lényegesen – véli Eőry Vilma –,
> ezért nem feltételezhetünk sokkal több változást
> az elkövetkezendő ezer évben sem. – A
> szavak ilyen mértékű megrövidülése, a ragozás hiánya
> és a szórend változatlanul maradása együtt
> semmiképpen nem valósulhat meg. Bizonyára lesznek
> hangváltozások, a ma is folyamatban levők közül az
> egyik, hogy a szóvégi néma h-t ch hangértékkel
> ejtik. A szókincs a nyelvnek a
> legváltozékonyabb része, minden bizonnyal
> lesznek tehát ma még el sem képzelhető szavak,
> és sok szó jelentése megváltozik; lesznek
> olyanok is, amelyek ma használatosak, akkor
> pedig már senki nem emlékszik rájuk.
> Pomozi Péter viszont
> Trianon óta a magyar nyelv
> radikális térvesztését érzékeli,
> így számára nem az a kérdés, hogy milyen
> lesz a magyar nyelv a 30. században, hanem hogy
> milyen módszerekkel tudjuk, tudnánk
> megakadályozni anyanyelvünk további
> sorvadását: – Egy nyelvet
> beszélői egyébként nemhogy kilencszáz, de kilencven
> éven belül is lecserélhetnek másikra, ha
> drasztikusan csökken egy adott nyelv presztízse.
> Másrészt igaz, hogy némi iskolázottsággal ma is
> megértjük a bő 800 éve született Halotti beszédet,
> és ez a stabilitás ritka jelenség Európa nyelvei
> közt. Lehet, hogy a Kárpát-medencében a 30.
> században nem rövidült magyar, szlovák stb. szavak
> lesznek, hanem egy neoangol nyelvcsalád új tagjai,
> amelynek magyaros szubsztrátumú változatában a
> „Szeretsz-e?” nem úgy hangzik majd: „Do you love
> me?”, hanem „Love you me?”, az eldöntendő magyar
> kérdés dallamívével.
> Ördög a falon
> A nyelvészeti
> felmérések azzal számolnak, hogy századunk
> végére a világ létező hétezer nyelvének legalább
> fele kihal. Eőry
> Vilma szerint nyelvünk életképes, hiszen ebben a
> rangsorban a magyar 62. helyen áll 14 millió
> körüli beszélőjével. Bár nem dobogós,
> a hétezer nyelv között ez nem számít rossznak,
> különösen, ha tudjuk, hogy ötezer körüli azoknak a
> nyelveknek a száma, amelyeket százezernél kevesebben
> beszélnek. – Olvastam olyan előrejelzést is, hogy a
> mai nyelveknek csak mintegy tíz százaléka marad meg
> a 22. századra. Reméljük, ez túlzás, de ebben az
> esetben már nem állunk olyan jó helyen, különösen
> azért, mert a magyar beszélőközösség folyamatosan
> fogy.
> Pomozi Péter
> valószínűbbnek tartja, hogy alig pár száz,
> javarészt önálló államiságú nyelv éri meg a 22.
> századot. – Az őshonos nyelvek
> eltűnése összefügg az életmódváltással: ha kiirtják
> őseid erdeit, és nagyvárosi, idegen környezetbe
> kényszerítenek, ott senkivel sem beszélheted majd
> apáid-anyáid nyelvét. Ez a folyamat már nagyrészt
> lezajlott Észak-Amerikában és Ausztráliában, ma is
> zajlik az Amazonas mentén és Oroszországban, ahol
> többek közt a magyarral rokon nyelvek tűnnek el.
> Noha a magyar
> beszélőközösség pillanatnyilag olyan helyzetben
> van, hogy nyelvünket közvetlenül nem fenyegeti a
> kihalás veszélye, de hosszabb távon – a
> világpolitikai, világgazdasági folyamatok kedvezőtlen
> fordulatainak, a népességfogyásnak és a
> népességcserélődésnek a hatására – jelentősen
> romolhat anyanyelvünk életképessége.
> Az angol egyeduralkodóvá válása, a
> világháló mindennapos használata, valamint a
> világgazdaság és a világpolitika egyneműsítő
> beavatkozásai jó néhány kisebb nyelv kihalását
> hozhatják magukkal H.
> Tóth Tibor szerint, ezért ha eközben
> valamilyen okból még egy világnyelv mindennapi
> használatára is rákényszerülnénk, könnyen
> végveszélybe sodródhatna nyelvünk.
> „Azért szent György napja
> for ever” – írta Petőfi jókedvében az egyik
> levelében. Manapság a hunglishnak nevezett
> keveréknyelv már kortünet. Vajon
> az angol térhódítása, a magyartalan
> tükörfordítások, az igényes nyelvhasználat
> térvesztése a tömegkommunikációban, a stílus
> közönségessé és egysíkúvá válása anyanyelvünk
> kihalását is okozhatja?
> – Ma elsősorban az amerikai
> angol igénytelen változata alakítja a nyelvi
> divatot, táplálja a nyelvi sznobériát. A „Lupa
> beachen a Myfish Seafood restaurant séfje
> halszeletelő workshopot tart” mondat nyáron jelent
> meg egy bulvárlapban. De terjed az angol
> present és past continuous tükörfordítása is a
> tinik körében: „dolgozatírásban vagyok, alvásban
> voltam” mondják – hívja fel a
> figyelmet a káros jelenségekre Pomozi Péter.
> A
> jövőben leginkább a szókincs területén
> számolhatunk nagy mennyiségű idegen – elsősorban
> angol – szóval, és nemcsak a szaknyelvek
> területén, hanem a modern informatikai
> lehetőségek és eszközök elterjedtsége miatt
> máshol is. Ezek a szavak nem csupán
> technikai fogalmakat jelölnek, hanem a
> kapcsolattartás formáit is átalakítják. Ezért
> Eőry Vilma nagyobb veszélynek tartja az
> ezekkel az eszközökkel is jellemezhető
> fogyasztói társadalom egyre felszínesebb gondolkodását
> és nyelvhasználatát.
> – Nyelvünket mind írásban,
> mind élőszóban, hangzásában nap mint nap kerékbe
> törjük – jelenti ki karakánul H. Tóth
> Tibor, aki szerint írásban
> is egyre inkább hozzászokunk a hanyag,
> rövidített és gyakran hibás nyelvhasználathoz, a
> beszélt nyelv írott formában való rendszeres
> megjelenéséhez: ezt a gyorsközlések
> divatja, a szinte folyamatos telefonos
> üzenetküldés szokása, a virtuális közléstérben
> való állandó jelenlét igénye hozza
> magával. Ezzel együtt jár a
> szó és az írás becsületének
> megfogyatkozása: a képi szimbólumok, a helyzet-
> és hangulatjelek, ikonok áradata, egész
> közlésvilágunk tömegesedése, elüzletiesedése és
> elsilányulása.
> Van megoldás?
> A szókincs primitivizálódása
> a közösségek módszeres szétverésével, a
> globalista mainstream-ideológia
> individualizmusmániájával is szorosan összefügg.
> – Tamási Áron vasúti szabadjegyével
> harmadosztályra nyergelve még székely
> anekdotákat gyűjtött egy éven át. Ugyan melyik
> európai vasúti kocsiban lehetne 2019-ben
> szellemes, vérbő anekdotákat gyűjteni? – veti
> fel a költői kérdést Pomozi Péter.
> A magyar nyelv
> őshonos kisebbségi nyelvként a Kárpát-medence számos
> pontján veszélyeztetett, miként a nyugati
> diaszpórában is; ám Győrben
> vagy Budapesten sem ülhetünk a babérjainkon.
> A magyarországi nyelvjárások
> visszaszorulásán nagyon nehéz segíteni.
> Abban mindegyik szakember egyetértett,
> hogy el kellene érni, az iskolai oktatás
> ne csak tananyagként tanítsa ezeket, hanem
> tanórán kívül is közvetítse azt a szemléletet,
> hogy a nyelvjárás nem szégyellni- és
> megbélyegeznivaló. A
> felvidéki, a kárpátaljai, az erdélyi és a
> vajdasági magyarok körében számolni kell a
> magyar nyelv – többnyire a helyben beszélt
> nyelvjárás – minőségének romlásával,
> használati körének beszűkülésével, és
> a következő nemzedékek esetében sajnos nyelvvesztéssel,
> nyelvcserével is. Az
> anyaország gazdaságélénkítő segítsége és az
> anyanyelvű oktatáshoz nyújtott támogatása az
> utóbbi időben jelentősebb, a helyi magyar
> iskolák, különösen a szórványokban működő
> hétvégi vagy vasárnapi iskolák fenntartásához az
> anyagi segítségen kívül szakembereket is
> küldenek, lehetővé teszik a Magyarországra
> utazást nyelvgyakorlási céllal is.
> – Ha nem
> állunk meg a social
> mediának csúfolt új, közösségromboló
> kommunikációs formák kijelölte lejtőn, akkor ez
> a fajta szegényedés folytatódik. Óriási
> nemzetpolitikai lehetőséget
> szalasztunk el azzal, ha az új
> Nemzeti alaptantervben is több óra jut
> majd hetente idegen nyelvekre, mint
> anyanyelvünkre, a magyar irodalomra és
> népdalkincsünkre együttvéve – összegzi a
> teendőket Pomozi Péter.
>
>
>
>
> _______________________________________________
>Grem mailing list
>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>
>
> _______________________________________________
>Grem mailing list
>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>
>
>_______________________________________________
>Grem mailing list
>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról