[Grem] Tasman tigris

2019. Dec. 6., P, 20:36:41 CET

Kedves Gyuszi! Ha Darwint kritizálod, teljesen igazad van. Darwin ma már
csak a tudománytörténet része. Ma már messze túl vagyunk azon, amit Darwin
gondolt. Neki még fogalma sem lehetett pl. a DNS-ről, a génekről, a
génmutációkról stb.  A fajok eredete cím válasz a korának arra feltevésére,
hogy Isten egyszerre és mindörökkre változtathatatlanul megteremtette a
XIX. században is ismert fajokat. Darwin forradalmi gondolata az volt, hogy
a fajok kialakultak és változnak.(Mondhatjuk úgy is, hogy: nem a mai
állapotukban teremtődtek meg) Ennek oka a természetes kiválasztódás és
szelekció. (Ez nem keverendő össze az állattenyésztésből ismert  fajták
kitenyésztésével.) Én és a mai tudomány azt gondolja, hogy az élet elemi
építőkockáiban, a sejtekben már benne van az élet végtelen
változatosságának, diferenciálódásának a  lehetősége, amelyből az fog
megtestesülni, amit a feltételek megengednek vagy kikényszerítenek. Az élet
tehát folyamatosan változó formában jelenik meg, amely formák közül az
amelyik túlspecializálódik változás esetén könnyen eltűnhet. A potenciál
persze megmarad és szükség esetén újra elő is tűnik. Az araszoló lepkében
is meg volt a rejtett képesség, sok egyéb mellett, hogy sötétedjen, ezért
tudott sötétedni a korom miatt. De nem veszett ki belőle a világos szárny
képessége sem, ezért tudott ismét kivilágosodni. A tartós feltétel
változások persze tartós formai átalakulásokat eredményeznek. A potenciális
tulajdonságok azonban időről időre véletlenszerűen is feltűnhetnek. Ezt
hívjuk atavizmusnak. Ilyen például az emberek között ha valaki hegyes
füllel, vagy úszóhártyával az ujjai között, vagy farokcsonkkal születik.

Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com> ezt írta (időpont: 2019. dec. 6., P,
19:47):

> Kedves Laci!
>
> Az általad leírt lepke változás az evolúció azon oldala, ami a többezer
> éve állattenyésztésbe és növénytermesztésbe fogott emberiség előtt már
> nagyon-nagyon régan jól ismert.  Ősidők óta tudjuk, hogy a kiválasztódás
> eléri, hogy a populáciük változzanak.  A kérdés az, hogy ehhez az ősi
> tudáshoz adott-e Darwin bármi olyant hozzá, amit azóta sikerült volna
> tudományos igénnyel igazolni?
>
> Ha jól értettem, ez utóbbi kérdés volt a korábbi vita tárgya.
>
> Nem véletlenül adta Darwin híres művének azt a címet, hogy „A fajok
> eredete.”  Azt vetette föl, hogy állattenyésztési módszerekkel
> (kiválasztódás) a véletlen által alakított környezet is tudott új fajokat,
> fajok közötti működőképes minőségi ugrásokat milliószámra létrehozni.  Mert
> milliónyi faj van, volt.  Mindezt egyetlen őssejtből -- ami a dolog logikai
> előfeltétele volna, ha jól értem az azóta a megfelelő tudósok által tett
> állításokat.
>
> Az, hogy az ember nem véletlenszerű, hanem nagyon is tudatos munkája nem
> tudott még a darwini ötlethez hasonlót se azóta elérni, még a muslicák
> peregve cserélődő populációjában sem, az igen sajnálatos azok számára, akik
> azt hiszik, hogy Darwin -- hiába tudta, hogy mennyire sántít, amit állít --
> mégiscsk megmagyarázta az azóta is igazolhatatlant.
>
> Igen, vonzó, amit Darwin állított.  De ellentmondásokkal tarhes és eddig
> igazolhatatlannak bizonyult.  De tényleg nagyon szép, érdekes elméletek
> forrása lett.  Aláírom.  És természetesen ha valaki Varga Géza „ötletesét”
> elkezni megmagyarázni, neki is sok száp gondolata fog támadni.  De még az
> is lehet, hogy Varga Géza gondolatai tudományosan reálisabbak?  Nem tudom,
> mert nem ismerem, hogy mit mond-ír.
>
> Viszont az írás fejlődését legalább kísérletileg imitálni lehet.  Mutass
> egy ábécét, megtanulom: kész a kísérlet.  Igazoltuk, hogy legalább elvileg
> működhet -- az írás átvehető, tanulható, fejlődhet.  Sajnos Darwin
> okoskodása nem ilyen szerencsés.  Esetében már az alapfeltevés -- hogy egy
> fajból más lehet -- is eddig igazolhatatlannak bizonyult.  Maradt ami 150
> éve volt: több sebből vérző hipotézis.  Nem állítom, hogy nem lehet igaza:
> de sajnos még nincs mellette tudományos bizonyíték.
>
> Gyuszi
>
> On Fri, 6 Dec 2019, László Baják wrote:
>
> > Date: Fri, 6 Dec 2019 19:14:42 +0100
> > From: László Baják <laszlo.bajak at gmail.com>
> > Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> > To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> > Subject: Re: [Grem] Tasman tigris
> >
> > Kedves lista! Én is szimpatizálok az erszényes farkassal, bár sajnos a
> > feltámadásáról nem tudok beszámolni. Ezzel szemben jelentem, hogy a
> korábban
> > említett, majd  hamisítványnak minősített, ipari szennyeződés hatására
> > elsötétedő lepke, a szürke pettyes araszoló (Biston betularia),
> legalábbis a
> > Élet és Tudomány legújabb számában feltámadt. A kormos környezethez
> > alkalmazkodó sötét változatot 1848-ban észlelték először Manchesterben.
> > Erről azóta kiderült, hogy egy kb 30 évvel korábban bekövetkezett
> génmutáció
> > tette lehetővé a lepke szárnyain a fekete rejtőszinezet megjelenését.
> Mára
> > (200 év múlva), a széntüzelés megszűnésének köszönhetően az araszolók
> > szárnyai ismét kivilágosodtak és a sötét színváltozat kifejezetten
> ritkává
> > vált. (Ezt a változást további két lepkefajnál is kimutatták, és
> elnevezték
> > ipari melanizmusnak.) Így működik az evolúció. Előre és visszafele is.  A
> > számtalan mutációs változásból csak nagyon kevés marad fenn, ill.
> állandósul
> > egy popoulációban, míg a legtöbb nyomtalanul tűnik el. Ha a 19. század
> > elején Angliában nem gyűjtötték volna a lepkéket, erről sem tudnánk.
> >_______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20191206/4da74c7e/attachment.html>