<div dir="ltr">Kedves Gyuszi! Ha Darwint kritizálod, teljesen igazad van. Darwin ma már csak a tudománytörténet része. Ma már messze túl vagyunk azon, amit Darwin gondolt. Neki még fogalma sem lehetett pl. a DNS-ről, a génekről, a génmutációkról stb.  A fajok eredete cím válasz a korának arra feltevésére, hogy Isten egyszerre és mindörökkre változtathatatlanul megteremtette a XIX. században is ismert fajokat. Darwin forradalmi gondolata az volt, hogy a fajok kialakultak és változnak.(Mondhatjuk úgy is, hogy: nem a mai állapotukban teremtődtek meg) Ennek oka a természetes kiválasztódás és szelekció. (Ez nem keverendő össze az állattenyésztésből ismert  fajták kitenyésztésével.) Én és a mai tudomány azt gondolja, hogy az élet elemi építőkockáiban, a sejtekben már benne van az élet végtelen változatosságának, diferenciálódásának a  lehetősége, amelyből az fog megtestesülni, amit a feltételek megengednek vagy kikényszerítenek. Az élet tehát folyamatosan változó formában jelenik meg, amely formák közül az amelyik túlspecializálódik változás esetén könnyen eltűnhet. A potenciál persze megmarad és szükség esetén újra elő is tűnik. Az araszoló lepkében is meg volt a rejtett képesség, sok egyéb mellett, hogy sötétedjen, ezért tudott sötétedni a korom miatt. De nem veszett ki belőle a világos szárny képessége sem, ezért tudott ismét kivilágosodni. A tartós feltétel változások persze tartós formai átalakulásokat eredményeznek. A potenciális tulajdonságok azonban időről időre véletlenszerűen is feltűnhetnek. Ezt hívjuk atavizmusnak. Ilyen például az emberek között ha valaki hegyes füllel, vagy úszóhártyával az ujjai között, vagy farokcsonkkal születik.</div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Gy Greschik <<a href="mailto:gy.greschik@teguec.com">gy.greschik@teguec.com</a>> ezt írta (időpont: 2019. dec. 6., P, 19:47):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">Kedves Laci!<br>
<br>
Az általad leírt lepke változás az evolúció azon oldala, ami a többezer éve állattenyésztésbe és növénytermesztésbe fogott emberiség előtt már nagyon-nagyon régan jól ismert.  Ősidők óta tudjuk, hogy a kiválasztódás eléri, hogy a populáciük változzanak.  A kérdés az, hogy ehhez az ősi tudáshoz adott-e Darwin bármi olyant hozzá, amit azóta sikerült volna tudományos igénnyel igazolni?<br>
<br>
Ha jól értettem, ez utóbbi kérdés volt a korábbi vita tárgya.<br>
<br>
Nem véletlenül adta Darwin híres művének azt a címet, hogy „A fajok eredete.”  Azt vetette föl, hogy állattenyésztési módszerekkel (kiválasztódás) a véletlen által alakított környezet is tudott új fajokat, fajok közötti működőképes minőségi ugrásokat milliószámra létrehozni.  Mert milliónyi faj van, volt.  Mindezt egyetlen őssejtből -- ami a dolog logikai előfeltétele volna, ha jól értem az azóta a megfelelő tudósok által tett állításokat.<br>
<br>
Az, hogy az ember nem véletlenszerű, hanem nagyon is tudatos munkája nem tudott még a darwini ötlethez hasonlót se azóta elérni, még a muslicák peregve cserélődő populációjában sem, az igen sajnálatos azok számára, akik azt hiszik, hogy Darwin -- hiába tudta, hogy mennyire sántít, amit állít -- mégiscsk megmagyarázta az azóta is igazolhatatlant.<br>
<br>
Igen, vonzó, amit Darwin állított.  De ellentmondásokkal tarhes és eddig igazolhatatlannak bizonyult.  De tényleg nagyon szép, érdekes elméletek forrása lett.  Aláírom.  És természetesen ha valaki Varga Géza „ötletesét” elkezni megmagyarázni, neki is sok száp gondolata fog támadni.  De még az is lehet, hogy Varga Géza gondolatai tudományosan reálisabbak?  Nem tudom, mert nem ismerem, hogy mit mond-ír.<br>
<br>
Viszont az írás fejlődését legalább kísérletileg imitálni lehet.  Mutass egy ábécét, megtanulom: kész a kísérlet.  Igazoltuk, hogy legalább elvileg működhet -- az írás átvehető, tanulható, fejlődhet.  Sajnos Darwin okoskodása nem ilyen szerencsés.  Esetében már az alapfeltevés -- hogy egy fajból más lehet -- is eddig igazolhatatlannak bizonyult.  Maradt ami 150 éve volt: több sebből vérző hipotézis.  Nem állítom, hogy nem lehet igaza: de sajnos még nincs mellette tudományos bizonyíték.<br>
<br>
Gyuszi<br>
<br>
On Fri, 6 Dec 2019, László Baják wrote:<br>
<br>
> Date: Fri, 6 Dec 2019 19:14:42 +0100<br>
> From: László Baják <<a href="mailto:laszlo.bajak@gmail.com" target="_blank">laszlo.bajak@gmail.com</a>><br>
> Reply-To: <a href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> To: <a href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> Subject: Re: [Grem] Tasman tigris<br>
> <br>
> Kedves lista! Én is szimpatizálok az erszényes farkassal, bár sajnos a<br>
> feltámadásáról nem tudok beszámolni. Ezzel szemben jelentem, hogy a korábban<br>
> említett, majd  hamisítványnak minősített, ipari szennyeződés hatására<br>
> elsötétedő lepke, a szürke pettyes araszoló (Biston betularia), legalábbis a<br>
> Élet és Tudomány legújabb számában feltámadt. A kormos környezethez<br>
> alkalmazkodó sötét változatot 1848-ban észlelték először Manchesterben.<br>
> Erről azóta kiderült, hogy egy kb 30 évvel korábban bekövetkezett génmutáció<br>
> tette lehetővé a lepke szárnyain a fekete rejtőszinezet megjelenését. Mára<br>
> (200 év múlva), a széntüzelés megszűnésének köszönhetően az araszolók<br>
> szárnyai ismét kivilágosodtak és a sötét színváltozat kifejezetten ritkává<br>
> vált. (Ezt a változást további két lepkefajnál is kimutatták, és elnevezték<br>
> ipari melanizmusnak.) Így működik az evolúció. Előre és visszafele is.  A<br>
> számtalan mutációs változásból csak nagyon kevés marad fenn, ill. állandósul<br>
> egy popoulációban, míg a legtöbb nyomtalanul tűnik el. Ha a 19. század<br>
> elején Angliában nem gyűjtötték volna a lepkéket, erről sem tudnánk.  <br>
>_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>