[Grem] 165 éve került elő a Szent Korona Orsovánál

Károly Ambrus ambruskarcsi at gmail.com
2018. Sze. 9., V, 11:29:45 CEST


Kedves Barátaim az Úrban!

Akit bővebben is érdekel a Szent Korona megtalálásának és Budára
szállításának története, szeretettel várjuk a mellékelt plakáton hirdetett
rendezvényre.

ambruskarcsi
30/919-0439

A lényege, ha nem akarod megnyitni a csatolmányt:

2018. szeptember 15-én, szombaton este 6 órakor a Klauzál Ház (1222
Bp. Nagytétényi
út 31-33) kamaratermében

Prof. Dr. Hermann Róbert hadtörténész tart előadást

a Szent Korona történetéről az 1849-1853-ig tartó időszakban,

és kiemelten fog szólni a promontori eseményekről.

Ugyancsak vetítettképes előadást tart Garbóci László helytörténész

Promontor kialakulásáról és a falu 1853-as helyzetéről.



Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2018. szept. 8.,
Szo, 22:04):

> *165 éve került elő a Szent Korona Orsovánál*
>
> *https://gondola.hu/cikkek/110862-165_eve_kerult_elo_a_Szent_Korona_Orsovanal.html
> <https://gondola.hu/cikkek/110862-165_eve_kerult_elo_a_Szent_Korona_Orsovanal.html>
> *
> A hazánk államiságát megtestesítő Szent Korona ezeréves története
> kalandokban és viszontagságokban bővelkedik. A koronázási jelvényeket az
> 1848–49-es szabadságharc után négy évre elnyelte a föld, majd 1853.
> szeptember 8-án bukkantak rájuk Orsova környékén. A „bezártság” fizikai
> nyomokat hagyott rajtuk.
> 2018. szeptember 8. 11:01
>
> <https://gondola.hu/cikkek/110862-165_eve_kerult_elo_a_Szent_Korona_Orsovanal.html#>
> <https://gondola.hu/cikkek/110862-165_eve_kerult_elo_a_Szent_Korona_Orsovanal.html#>
> <https://gondola.hu/cikkek/110862-165_eve_kerult_elo_a_Szent_Korona_Orsovanal.html#>
> <https://gondola.hu/cikkek/110862-165_eve_kerult_elo_a_Szent_Korona_Orsovanal.html#>
>
> <https://gondola.hu/cikkek/110862-165_eve_kerult_elo_a_Szent_Korona_Orsovanal.html#>
> <https://gondola.hu/cikkek/110862-165_eve_kerult_elo_a_Szent_Korona_Orsovanal.html#>
> <https://gondola.hu/cikkek/110862-165_eve_kerult_elo_a_Szent_Korona_Orsovanal.html#>
> <https://gondola.hu/cikkek/110862-165_eve_kerult_elo_a_Szent_Korona_Orsovanal.html#>
>
> *Szent István koronája 1848–49-ben valóságos kálváriát járt be, annak
> ellenére, hogy Magyarország Habsburg királyai azt hosszú időn át bécsi vagy
> prágai székhelyükön őrizték.* A napóleoni háborúk óta a Szent Korona csak
> V. Ferdinánd 1830-as pozsonyi koronázásakor hagyta el Budát.
>
> *Az 1848-as forradalom után a Szent Korona jelentősége megnőtt.* Az
> 1848-ban megválasztott első népképviseleti országgyűlés már
> vizsgálóbizottságot küldött ki, félvén, hogy az Ausztriába távozó István
> nádor azt magával vitte, ám ez álhírnek bizonyult. Szeptember végén ismét
> elterjedt a hír, hogy ellopták a koronát, ám Ürményi Ferencz, az akkori
> egyetlen koronaőr parancsnok mindezt megcáfolta, és mindent rendben talált.
>
> *Először Debrecenig menekítették a koronát*
>
> *A korona országos menekítése 1848. december 30-án kezdődött, amikor a
> móri vereség után vészes közelségbe került Pest-Buda eleste. Kossuth Lajos
> nyílt rendeletében utasította Bónis Samu országos biztossá kinevezett
> képviselőt, hogy vigye a koronát és a koronaékszereket Windischgrätz elől
> Debrecenbe. Bónis így maga mellé vett egy koronaőrt, és saját hintóján azt
> Budáról Pestre vitte.*
>
> *A Szent Korona első útja a Lánchídon *egyáltalán nem volt ünnepélyes. *Innen
> a korona Magyarország másodikként átadott vasútvonalán utazott Szolnokig –
> akárcsak az Országgyűlés – és onnan ismét szekéren Debrecenbe. *Az úton a
> kocsi felborult, de a láda ezúttal puhára esett: a hóra.
>
> *A Szent Korona, az országalma, a koronázási kard és a jogar (Fotó:
> MTI/Ráfael Csaba)*
>
> *Szemere Bertalan mindent megtett, hogy megvédje a kincseket*
>
> *A nemzeti szimbólumot Debrecenben érte az 1849-es tavasz, majd a főváros
> visszafoglalása után ismét Pest-Budára szállították. Alig egy hónap múlva,
> a főváros újabb kiürítésekor Szemere Bertalan miniszterelnök, Duschek
> Ferenc pénzügyminiszter és Kossuth mint kormányzó-elnök tanakodtak a korona
> további sorsáról. Duschek és Kossuth a fővárosban akarták hagyni, de
> Szemere a saját kezébe vette az ügyet: így a korona rövid idő alatt
> megjárta Szegedet, Nagyváradot és Aradot is.*
>
> A temesvári csatavesztés után Kossuthék már nem törődtek a koronával.
> Szemere saját belátása szerint rendelkezett vele, de semmiképpen sem
> akarta, hogy az ellenség kezébe kerüljön, el akarta rejteni.* Egy
> sikertelen kísérlet után végül a déli határra, a Duna-parti Orsovába vitte
> a koronázási jelvényeket. Mivel a koronát nem akarta kivinni az országból,
> az elásása mellett döntött.* Három megbízható embert talált, akik
> segítettek neki elrejteni a kincseket. Szemere azt mondta nekik, hogy a
> ládában fontos kormányiratok vannak.
>
> *A koronázási jelvényeket rejtő ládát 1849. augusztus 23-án Havasalföld
> felé, egy sűrűn benőtt, nehezen megközelíthető füzesben, vízjárta iszapos
> földbe ásták el. Majd fogadalmat tettek, hogy nem fedik föl a rejtekhelyet,
> amíg vissza nem térnek, és Szemere erre engedélyt nem ad.*
>
> *Ásókkal a koronázási jelvények nyomában*
>
> *Szemere a Vidini emigráns táborban megosztotta titkát volt útitársával,
> Batthyány Kázmérral és Fülepp Lipóttal. Később elmondta a párizsi emigráció
> vezéralakjának, Teleki Lászlónak is. A korona rejtekhelyét így már heten
> tudták. A császári és királyi hatóságok már 1849 őszén megkezdték a korona
> keresését, amihez bizottságot is felállítottak. A bizottság több helyen is
> folytatott sikertelen próbaásást Orsovától Debrecenig. A munkát sok téves
> riasztás is akadályozta, ami északabbra terelte a figyelmüket a valós
> rejtekhelytől.*
>
> * A korona megtalálásához végül mégiscsak feladott információ kellett.
> 1853 májusában Wargha István rendőrfőnök fölajánlotta Kempen von
> Fichtenstammnak, a hírhedt ausztriai rendőrminiszternek, hogy szolgálatára
> lesz a korona felkutatásában.* *Wargha még 1848-ban miniszteri tanácsos
> volt, így az emigránsok köreiben is rendelkezett ismeretségekkel, többek
> között Kossuthtal is jó kapcsolatot ápolt. Wargha így Londonba, az ekkor
> ott tartózkodó Kossuthhoz ment, akivel feltehetően Batthyány Kázmér
> közölhette a korona helyét.*
>
> *A mai napig nem derült ki, hogy Wargha kitől tudta meg a titkot,
> mindenesetre hazatért a megszerzett leírással*, ami alapján Karger
> századost 1853 júliusában újabb kutatóásásokkal bízta meg Kempen. *Mivel
> a nyári esőzések miatt sokszor állt a víz, és sáros volt a talaj, a környék
> felásása két hónapig tartott. Szeptember 4-én Wargha is megérkezett
> Orsovára, és maga azonosította be a pontos helyet. 1853. szeptember 8.
> reggelén találták meg a ládát: egy helyi román napszámos így kiáltott fel:
> „Fier!” (Vas!). A Szent Korona több mint négyéves föld alatti fogsága így
> véget ért.*
>
> *A korona végül épségben hazatért*
>
> *Az iszapos talajban töltött évek nem tettek jót** a koronázási
> jelvényeknek.** A láda **belülről rozsdás és nedves volt.** A pallos* –
> amelynek hegyét Szemere még Aradon, miután felpróbálta a koronát és
> visszacsukta a ládát, véletlenül letörte – *megrozsdásodott,* az arany
> országalma elszíneződött,* Szent István palástja* pedig *teljesen
> átnedvesedett a koronázási bársonypárnákkal együtt.* *A korona és a jogar
> viszont szerencsére sértetlen maradt.*
>
> *Az Albrecht főherceg gőzös szeptember 11-én indult útnak a koronával a
> Dunán felfelé. Pest-Budára szeptember 15-én érkezett meg nagy éljenzés és
> ünnepi ágyúdörgések közepette. Bár másnap a hatóságok és az ország
> főrendjeinek kíséretében a korona a budai királyi palotában a helyére
> került, még aznap vasúton Bécsbe szállították, ahol hasonló ünnepélyesség
> fogadta.* *1853. szeptember 20-án a Szent Korona „hazatért” * rövid bécsi
> látogatásáról, és* visszahelyeztetett a budai várpalotába, ahol a
> koronaőrség vigyázott rá.*
> hirado.hu
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180909/6eec527d/attachment-0003.html>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: szept15_1bKK.jpg
Type: image/jpeg
Size: 771062 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180909/6eec527d/attachment-0003.jpg>


További információk a(z) Grem levelezőlistáról