[Grem] 165 éve került elő a Szent Korona Orsovánál

[Emoke Greschik]

 *165 éve került elő a Szent Korona Orsovánál*

*https://gondola.hu/cikkek/110862-165_eve_kerult_elo_a_Szent_Korona_Orsovanal.html
<https://gondola.hu/cikkek/110862-165_eve_kerult_elo_a_Szent_Korona_Orsovanal.html>
*
A hazánk államiságát megtestesítő Szent Korona ezeréves története
kalandokban és viszontagságokban bővelkedik. A koronázási jelvényeket az
1848–49-es szabadságharc után négy évre elnyelte a föld, majd 1853.
szeptember 8-án bukkantak rájuk Orsova környékén. A „bezártság” fizikai
nyomokat hagyott rajtuk.
2018. szeptember 8. 11:01
<https://gondola.hu/cikkek/110862-165_eve_kerult_elo_a_Szent_Korona_Orsovanal.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/110862-165_eve_kerult_elo_a_Szent_Korona_Orsovanal.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/110862-165_eve_kerult_elo_a_Szent_Korona_Orsovanal.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/110862-165_eve_kerult_elo_a_Szent_Korona_Orsovanal.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/110862-165_eve_kerult_elo_a_Szent_Korona_Orsovanal.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/110862-165_eve_kerult_elo_a_Szent_Korona_Orsovanal.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/110862-165_eve_kerult_elo_a_Szent_Korona_Orsovanal.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/110862-165_eve_kerult_elo_a_Szent_Korona_Orsovanal.html#>

*Szent István koronája 1848–49-ben valóságos kálváriát járt be, annak
ellenére, hogy Magyarország Habsburg királyai azt hosszú időn át bécsi vagy
prágai székhelyükön őrizték.* A napóleoni háborúk óta a Szent Korona csak
V. Ferdinánd 1830-as pozsonyi koronázásakor hagyta el Budát.

*Az 1848-as forradalom után a Szent Korona jelentősége megnőtt.* Az
1848-ban megválasztott első népképviseleti országgyűlés már
vizsgálóbizottságot küldött ki, félvén, hogy az Ausztriába távozó István
nádor azt magával vitte, ám ez álhírnek bizonyult. Szeptember végén ismét
elterjedt a hír, hogy ellopták a koronát, ám Ürményi Ferencz, az akkori
egyetlen koronaőr parancsnok mindezt megcáfolta, és mindent rendben talált.

*Először Debrecenig menekítették a koronát*

*A korona országos menekítése 1848. december 30-án kezdődött, amikor a móri
vereség után vészes közelségbe került Pest-Buda eleste. Kossuth Lajos nyílt
rendeletében utasította Bónis Samu országos biztossá kinevezett képviselőt,
hogy vigye a koronát és a koronaékszereket Windischgrätz elől Debrecenbe.
Bónis így maga mellé vett egy koronaőrt, és saját hintóján azt Budáról
Pestre vitte.*

*A Szent Korona első útja a Lánchídon *egyáltalán nem volt ünnepélyes. *Innen
a korona Magyarország másodikként átadott vasútvonalán utazott Szolnokig –
akárcsak az Országgyűlés – és onnan ismét szekéren Debrecenbe. *Az úton a
kocsi felborult, de a láda ezúttal puhára esett: a hóra.

*A Szent Korona, az országalma, a koronázási kard és a jogar (Fotó:
MTI/Ráfael Csaba)*

*Szemere Bertalan mindent megtett, hogy megvédje a kincseket*

*A nemzeti szimbólumot Debrecenben érte az 1849-es tavasz, majd a főváros
visszafoglalása után ismét Pest-Budára szállították. Alig egy hónap múlva,
a főváros újabb kiürítésekor Szemere Bertalan miniszterelnök, Duschek
Ferenc pénzügyminiszter és Kossuth mint kormányzó-elnök tanakodtak a korona
további sorsáról. Duschek és Kossuth a fővárosban akarták hagyni, de
Szemere a saját kezébe vette az ügyet: így a korona rövid idő alatt
megjárta Szegedet, Nagyváradot és Aradot is.*

A temesvári csatavesztés után Kossuthék már nem törődtek a koronával.
Szemere saját belátása szerint rendelkezett vele, de semmiképpen sem
akarta, hogy az ellenség kezébe kerüljön, el akarta rejteni.* Egy
sikertelen kísérlet után végül a déli határra, a Duna-parti Orsovába vitte
a koronázási jelvényeket. Mivel a koronát nem akarta kivinni az országból,
az elásása mellett döntött.* Három megbízható embert talált, akik
segítettek neki elrejteni a kincseket. Szemere azt mondta nekik, hogy a
ládában fontos kormányiratok vannak.

*A koronázási jelvényeket rejtő ládát 1849. augusztus 23-án Havasalföld
felé, egy sűrűn benőtt, nehezen megközelíthető füzesben, vízjárta iszapos
földbe ásták el. Majd fogadalmat tettek, hogy nem fedik föl a rejtekhelyet,
amíg vissza nem térnek, és Szemere erre engedélyt nem ad.*

*Ásókkal a koronázási jelvények nyomában*

*Szemere a Vidini emigráns táborban megosztotta titkát volt útitársával,
Batthyány Kázmérral és Fülepp Lipóttal. Később elmondta a párizsi emigráció
vezéralakjának, Teleki Lászlónak is. A korona rejtekhelyét így már heten
tudták. A császári és királyi hatóságok már 1849 őszén megkezdték a korona
keresését, amihez bizottságot is felállítottak. A bizottság több helyen is
folytatott sikertelen próbaásást Orsovától Debrecenig. A munkát sok téves
riasztás is akadályozta, ami északabbra terelte a figyelmüket a valós
rejtekhelytől.*

* A korona megtalálásához végül mégiscsak feladott információ kellett. 1853
májusában Wargha István rendőrfőnök fölajánlotta Kempen von
Fichtenstammnak, a hírhedt ausztriai rendőrminiszternek, hogy szolgálatára
lesz a korona felkutatásában.* *Wargha még 1848-ban miniszteri tanácsos
volt, így az emigránsok köreiben is rendelkezett ismeretségekkel, többek
között Kossuthtal is jó kapcsolatot ápolt. Wargha így Londonba, az ekkor
ott tartózkodó Kossuthhoz ment, akivel feltehetően Batthyány Kázmér
közölhette a korona helyét.*

*A mai napig nem derült ki, hogy Wargha kitől tudta meg a titkot,
mindenesetre hazatért a megszerzett leírással*, ami alapján Karger
századost 1853 júliusában újabb kutatóásásokkal bízta meg Kempen. *Mivel a
nyári esőzések miatt sokszor állt a víz, és sáros volt a talaj, a környék
felásása két hónapig tartott. Szeptember 4-én Wargha is megérkezett
Orsovára, és maga azonosította be a pontos helyet. 1853. szeptember 8.
reggelén találták meg a ládát: egy helyi román napszámos így kiáltott fel:
„Fier!” (Vas!). A Szent Korona több mint négyéves föld alatti fogsága így
véget ért.*

*A korona végül épségben hazatért*

*Az iszapos talajban töltött évek nem tettek jót** a koronázási
jelvényeknek.** A láda **belülről rozsdás és nedves volt.** A pallos* –
amelynek hegyét Szemere még Aradon, miután felpróbálta a koronát és
visszacsukta a ládát, véletlenül letörte – *megrozsdásodott,* az arany
országalma elszíneződött,* Szent István palástja* pedig *teljesen
átnedvesedett a koronázási bársonypárnákkal együtt.* *A korona és a jogar
viszont szerencsére sértetlen maradt.*

*Az Albrecht főherceg gőzös szeptember 11-én indult útnak a koronával a
Dunán felfelé. Pest-Budára szeptember 15-én érkezett meg nagy éljenzés és
ünnepi ágyúdörgések közepette. Bár másnap a hatóságok és az ország
főrendjeinek kíséretében a korona a budai királyi palotában a helyére
került, még aznap vasúton Bécsbe szállították, ahol hasonló ünnepélyesség
fogadta.* *1853. szeptember 20-án a Szent Korona „hazatért” * rövid bécsi
látogatásáról, és* visszahelyeztetett a budai várpalotába, ahol a
koronaőrség vigyázott rá.*
hirado.hu
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180908/0bfb5358/attachment.html>