<div dir="ltr"><div>Kedves Barátaim az Úrban!</div><div><br></div><div>Akit bővebben is érdekel a Szent Korona megtalálásának és Budára szállításának története, szeretettel várjuk a mellékelt plakáton hirdetett rendezvényre.</div><div><br></div><div>ambruskarcsi</div><div>30/919-0439<br></div><div><br></div><div>A lényege, ha nem akarod megnyitni a csatolmányt:</div><div><br></div><div>
<p class="MsoNormal" style="text-align:center;margin:0cm 0cm 4pt;font-size:11pt;font-family:"Times New Roman","serif"" align="center">2018. szeptember
15-én, szombaton este 6 órakor a Klauzál Ház (1222 Bp.
<span class="gmail-LrzXr">Nagytétényi út 31-33) </span>kamaratermében<span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:center;margin:0cm 0cm 4pt;font-size:11pt;font-family:"Times New Roman","serif"" align="center">Prof. Dr. Hermann Róbert
hadtörténész tart előadást <span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:center;margin:0cm 0cm 4pt;font-size:11pt;font-family:"Times New Roman","serif"" align="center">a Szent Korona
történetéről az 1849-1853-ig tartó időszakban,<span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:center;margin:0cm 0cm 4pt;font-size:11pt;font-family:"Times New Roman","serif"" align="center">és kiemelten fog
szólni a promontori eseményekről.<span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:center;margin:0cm 0cm 4pt;font-size:11pt;font-family:"Times New Roman","serif"" align="center">Ugyancsak
vetítettképes előadást tart Garbóci László helytörténész <span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:center;margin:0cm 0cm 4pt;font-size:11pt;font-family:"Times New Roman","serif"" align="center">Promontor
kialakulásáról és a falu 1853-as helyzetéről.</p><p class="MsoNormal" style="text-align:center;margin:0cm 0cm 4pt;font-size:11pt;font-family:"Times New Roman","serif"" align="center"><br><span></span></p>
</div></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr">Emoke Greschik <<a href="mailto:greschem@gmail.com">greschem@gmail.com</a>> ezt írta (időpont: 2018. szept. 8., Szo, 22:04):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex"><div dir="ltr"><div dir="ltr">
<div class="m_6587310224829961980gmail-cim"><font size="4"><b>165 éve került elő a Szent Korona Orsovánál</b></font></div><div class="m_6587310224829961980gmail-cim"><font size="4"><b><font size="1"><a href="https://gondola.hu/cikkek/110862-165_eve_kerult_elo_a_Szent_Korona_Orsovanal.html" target="_blank">https://gondola.hu/cikkek/110862-165_eve_kerult_elo_a_Szent_Korona_Orsovanal.html</a></font> <br></b></font></div>
<div class="m_6587310224829961980gmail-lead"><span class="m_6587310224829961980gmail-text">A hazánk államiságát megtestesítő
Szent Korona ezeréves története kalandokban és viszontagságokban
bővelkedik. A koronázási jelvényeket az 1848–49-es szabadságharc után
négy évre elnyelte a föld, majd 1853. szeptember 8-án bukkantak rájuk
Orsova környékén. A „bezártság” fizikai nyomokat hagyott rajtuk.</span></div>
<div class="m_6587310224829961980gmail-utolsomod">
</div>
<div class="m_6587310224829961980gmail-megjelenes">
2018. szeptember 8. 11:01
</div>
<div class="m_6587310224829961980gmail-szoveg">
<div class="m_6587310224829961980gmail-ikonok">
<div class="m_6587310224829961980gmail-addthis_toolbox m_6587310224829961980gmail-addthis_default_style">
<a class="m_6587310224829961980gmail-addthis_button_email m_6587310224829961980gmail-at300b" title="E-mail" href="https://gondola.hu/cikkek/110862-165_eve_kerult_elo_a_Szent_Korona_Orsovanal.html#" target="_blank"><span class="m_6587310224829961980gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(132,132,132);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_6587310224829961980gmail-addthis_button_print m_6587310224829961980gmail-at300b" title="Nyomtat" href="https://gondola.hu/cikkek/110862-165_eve_kerult_elo_a_Szent_Korona_Orsovanal.html#" target="_blank"><span class="m_6587310224829961980gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(115,138,141);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_6587310224829961980gmail-addthis_button_twitter m_6587310224829961980gmail-at300b" title="Twitter" href="https://gondola.hu/cikkek/110862-165_eve_kerult_elo_a_Szent_Korona_Orsovanal.html#" target="_blank"><span class="m_6587310224829961980gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(29,161,242);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_6587310224829961980gmail-addthis_button_gmail m_6587310224829961980gmail-at300b" title="Gmail" href="https://gondola.hu/cikkek/110862-165_eve_kerult_elo_a_Szent_Korona_Orsovanal.html#" target="_blank"><span class="m_6587310224829961980gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(219,68,55);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_6587310224829961980gmail-addthis_button_google_plusone m_6587310224829961980gmail-at300b" title="Google+">
<div class="m_6587310224829961980gmail-google_plusone_iframe_widget" style="width:90px;height:25px"><span></span></div></a><a class="m_6587310224829961980gmail-addthis_button_pinterest_share m_6587310224829961980gmail-at300b" title="Pinterest" href="https://gondola.hu/cikkek/110862-165_eve_kerult_elo_a_Szent_Korona_Orsovanal.html#" target="_blank"><span class="m_6587310224829961980gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(203,32,39);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_6587310224829961980gmail-addthis_button_myspace m_6587310224829961980gmail-at300b" title="MySpace" href="https://gondola.hu/cikkek/110862-165_eve_kerult_elo_a_Szent_Korona_Orsovanal.html#" target="_blank"><span class="m_6587310224829961980gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(40,40,40);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_6587310224829961980gmail-addthis_button_favorites m_6587310224829961980gmail-at300b" title="Kedvencek/Könyvjelzők" href="https://gondola.hu/cikkek/110862-165_eve_kerult_elo_a_Szent_Korona_Orsovanal.html#" target="_blank"><span class="m_6587310224829961980gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(245,202,89);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_6587310224829961980gmail-addthis_button_expanded m_6587310224829961980gmail-at300m" title="Még több..." href="https://gondola.hu/cikkek/110862-165_eve_kerult_elo_a_Szent_Korona_Orsovanal.html#" target="_blank"><span class="m_6587310224829961980gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(255,101,80);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
</div>
<div class="m_6587310224829961980gmail-fb-share-button m_6587310224829961980gmail-fb_iframe_widget" style="float:right"><span style="vertical-align:bottom;width:60px;height:20px"></span></div>
</div>
<div class="m_6587310224829961980gmail-leadkepblokk"><img src="https://gondola.hu/kepek/nyito/112789.jpg" alt="" class="m_6587310224829961980gmail-kep m_6587310224829961980gmail-leadkep"></div>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Szent István koronája 1848–49-ben valóságos kálváriát járt be, annak
ellenére, hogy Magyarország Habsburg királyai azt hosszú időn át bécsi
vagy prágai székhelyükön őrizték.</b> </span>A napóleoni háborúk óta a Szent Korona
csak V. Ferdinánd 1830-as pozsonyi koronázásakor hagyta el Budát.</p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az 1848-as forradalom után a Szent Korona jelentősége megnőtt.</b></span> Az
1848-ban megválasztott első népképviseleti országgyűlés már
vizsgálóbizottságot küldött ki, félvén, hogy az Ausztriába távozó István
nádor azt magával vitte, ám ez álhírnek bizonyult. Szeptember végén
ismét elterjedt a hír, hogy ellopták a koronát, ám Ürményi Ferencz, az
akkori egyetlen koronaőr parancsnok mindezt megcáfolta, és mindent
rendben talált.</p>
<p><strong>Először Debrecenig menekítették a koronát</strong></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A korona országos menekítése 1848. december 30-án kezdődött, amikor a
móri vereség után vészes közelségbe került Pest-Buda eleste. Kossuth
Lajos nyílt rendeletében utasította Bónis Samu országos biztossá
kinevezett képviselőt, hogy vigye a koronát és a koronaékszereket
Windischgrätz elől Debrecenbe. Bónis így maga mellé vett egy koronaőrt,
és saját hintóján azt Budáról Pestre vitte.</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A Szent Korona első útja a Lánchídon </b></span>egyáltalán nem volt ünnepélyes.
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Innen a korona Magyarország másodikként átadott vasútvonalán utazott
Szolnokig – akárcsak az Országgyűlés – és onnan ismét szekéren
Debrecenbe. </b></span>Az úton a kocsi felborult, de a láda ezúttal puhára esett: a
hóra.</p>
<p>
<img src="https://gondola.hu/kepek/112790.jpg" alt="" class="m_6587310224829961980gmail-kep m_6587310224829961980gmail-C" style="margin-right:0px" width="188" height="139"></p>
<p>
<em>A Szent Korona, az országalma, a koronázási kard és a jogar (Fotó: MTI/Ráfael Csaba)</em></p>
<p>
<strong>Szemere Bertalan mindent megtett, hogy megvédje a kincseket</strong></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A nemzeti szimbólumot Debrecenben érte az 1849-es tavasz, majd a
főváros visszafoglalása után ismét Pest-Budára szállították. Alig egy
hónap múlva, a főváros újabb kiürítésekor Szemere Bertalan
miniszterelnök, Duschek Ferenc pénzügyminiszter és Kossuth mint
kormányzó-elnök tanakodtak a korona további sorsáról. Duschek és Kossuth
a fővárosban akarták hagyni, de Szemere a saját kezébe vette az ügyet:
így a korona rövid idő alatt megjárta Szegedet, Nagyváradot és Aradot
is.</b></span></p>
<p>
A temesvári csatavesztés után Kossuthék már nem törődtek a koronával.
Szemere saját belátása szerint rendelkezett vele, de semmiképpen sem
akarta, hogy az ellenség kezébe kerüljön, el akarta rejteni.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Egy
sikertelen kísérlet után végül a déli határra, a Duna-parti Orsovába
vitte a koronázási jelvényeket. Mivel a koronát nem akarta kivinni az
országból, az elásása mellett döntött.</b></span> Három megbízható embert talált,
akik segítettek neki elrejteni a kincseket. Szemere azt mondta nekik,
hogy a ládában fontos kormányiratok vannak.</p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A koronázási jelvényeket rejtő ládát 1849. augusztus 23-án Havasalföld
felé, egy sűrűn benőtt, nehezen megközelíthető füzesben, vízjárta
iszapos földbe ásták el. Majd fogadalmat tettek, hogy nem fedik föl a
rejtekhelyet, amíg vissza nem térnek, és Szemere erre engedélyt nem ad.</b></span></p>
<p>
<strong>Ásókkal a koronázási jelvények nyomában</strong></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Szemere a Vidini emigráns táborban <span style="background-color:rgb(234,209,220)">megosztotta</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">titkát</span> volt útitársával,
Batthyány Kázmérral és Fülepp Lipóttal. Később elmondta a párizsi
emigráció vezéralakjának, Teleki Lászlónak is. A korona rejtekhelyét így
már heten tudták. A császári és királyi hatóságok már 1849 őszén
megkezdték a korona keresését, amihez bizottságot is felállítottak. A
bizottság több helyen is folytatott sikertelen próbaásást Orsovától
Debrecenig. A munkát sok téves riasztás is akadályozta, ami északabbra
terelte a figyelmüket a valós rejtekhelytől.</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
A korona megtalálásához végül mégiscsak feladott információ kellett.
1853 májusában Wargha István rendőrfőnök fölajánlotta Kempen von
Fichtenstammnak, a hírhedt ausztriai rendőrminiszternek, hogy
szolgálatára lesz a korona felkutatásában.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Wargha még 1848-ban
miniszteri tanácsos volt, így az emigránsok köreiben is rendelkezett
ismeretségekkel, többek között Kossuthtal is jó kapcsolatot ápolt.
Wargha így Londonba, az ekkor ott tartózkodó Kossuthhoz ment, akivel
feltehetően Batthyány Kázmér közölhette a korona helyét.</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A mai napig nem derült ki, hogy Wargha kitől tudta meg a titkot,
mindenesetre hazatért a megszerzett leírással</b></span>, ami alapján Karger
századost 1853 júliusában újabb kutatóásásokkal bízta meg Kempen. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Mivel a
nyári esőzések miatt sokszor állt a víz, és sáros volt a talaj, a
környék felásása két hónapig tartott. Szeptember 4-én Wargha is
megérkezett Orsovára, és maga azonosította be a pontos helyet. 1853.
szeptember 8. reggelén találták meg a ládát: egy helyi román napszámos
így kiáltott fel: „Fier!” (Vas!). A Szent Korona több mint négyéves föld
alatti fogsága így véget ért.</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><strong>A korona végül épségben hazatért</strong></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az iszapos talajban töltött évek nem tettek jót</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a koronázási
jelvényeknek.</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A láda<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>belülről rozsdás és nedves volt.</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> A pallos</b></span> –
amelynek hegyét Szemere még Aradon, miután felpróbálta a koronát és
visszacsukta a ládát, véletlenül letörte – <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>megrozsdásodott,</b></span> az arany
országalma elszíneződött,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Szent István palástja</b></span> pedig <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>teljesen
átnedvesedett <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a koronázási bársonypárnák</span>kal együtt.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A korona és a jogar
viszont szerencsére sértetlen maradt.</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az Albrecht főherceg gőzös szeptember 11-én indult útnak a koronával a
Dunán felfelé. Pest-Budára szeptember 15-én érkezett meg nagy éljenzés
és ünnepi ágyúdörgések közepette. Bár másnap a hatóságok és az ország
főrendjeinek kíséretében a korona a budai királyi palotában a helyére
került, még aznap vasúton Bécsbe szállították, ahol hasonló
ünnepélyesség fogadta.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1853. szeptember 20-án a Szent Korona „hazatért” </b></span>
rövid bécsi látogatásáról, és<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> visszahelyeztetett a budai várpalotába,
ahol a koronaőrség vigyázott rá.</b></span></p>
<div class="m_6587310224829961980gmail-szerzo"><a href="http://hirado.hu" target="_blank">hirado.hu</a></div></div>
</div></div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>