[Grem] A klímaváltozás és az ideológiai nyomás a baloldalról

[Emoke Greschik]

<https://888.hu/tag-parizsi-klimaegyezmeny=8f08fb468ea711625b7602c27921260b>
Klímaváltozás, baloldali huncutság?

https://888.hu/article-klimavaltozas-baloldali-huncutsag

2017. június 2. 16:28
*Klímaváltozás sajnálatosan van,* a baj csak annyi vele, hogy a baloldali
szakmai és politikai közvélemény ezt is a "kapitalista Nyugat", a nyugati
emberek elleni támadásokra és bűntudatkeltésre használja. *A kutatásokra
rányomja a bélyegét az ideológia. *Ez nehezíti a klímaváltozás mai
elméleteinek elfogadását a konzervatív körökben. Még ennek fényében is
minimum ellentmondásos döntés Trumptól a klímaegyezményből való kilépés.

*Miért nem akarunk hinni a saját szemünknek?*

A Miamiban élő méregdrága óceánparti villák tulajdonosait nem kell
meggyőzni arról, hogy a globális felmelegedés igenis létezik*. A
tengerszint eddigi minimális emelkedése *itt közvetlenül érezteti káros
hatását. Az egyre magasabb dagályok gyakrabban öntik el a luxuslakások alsó
szintjeit, a part menti utakat. Az itt élők már ma is bőrükön és
pénztárcájukon érzik a globális felmelegedést. Konzervatív körökben ennek
ellenére sokan megkérdőjelezik, a párizsi megállapodást pedig ellentétesnek
tartják az USA gazdasági érdekivel. Sokan nem akarnak hinni a saját
szemüknek, annak ellenére, hogy a* globális időjárásváltozás hatásait
nemcsak Miamiban, hanem az egész világon minden évben megtapasztalhatjuk.*
Ennek megkérdőjelezésének jól láthatóan ideológiai, politikai okai vannak.
Egyes konzervatív körökben az egészet baloldali huncutságnak tartják, amit
a világ környezetvédelem iránt elkötelezett, többségében baloldali tudósai
és politikusai – a háttérből kínai támogatással – politikai célokra
használnak a Nyugat és a konzervatívok ellen. Az egész így megfogalmazva
inkább konteóra emlékeztet. Valamilyen alapja mégis van.

*A* környezetvédelem balos, sőt radikális balos téma volt már több
évtizede. Mára ezek a fiatalon balos radikálisok öreg szakértőkké váltak. A
világ klímakutatását kétségtelenül baloldali tudósok, szakértők dominálják,
szabják meg annak irányát, (habár vannak elvétve konzervatívok is). A
probléma ott van, hogy a klímakutatás, *a klíma modellezése az egyik
legbizonytalanabb terület a tudományok között.* A globális klíma olyan
bonyolultságú, hogy még az időjárás 10 napos előrejelzése is óriási
bizonytalanságokat hordoz. Évtizedekre előre való jóslás esetén csak
valószínűségekről beszélhetünk, ami pedig inkább hit, mint bizonyosság
kérdése.* A föld klímája és az időjárás nem lineáris rendszerként működik,
vagyis nem tudhatjuk pontosan, hogy egy nyilvánvalónak látszó tényező a
végén milyen hatást vált majd ki. Ezen az sem változtat, ha a klímakutatók
száz százaléka egyetért valamiben*. Ezért olvashatunk néha
előrejelzésekről, amelyek a globális felmelegedés eredményeként újabb
lehűlést is elképzelhetőnek tartanak, vagy olyan elméletekről, amelyek a
fák ültetését a melegedést elősegítő tényezőnek tartják.

*Egy valamiben mégis egyetértenek a tudósok és lakosság azon része, amely
elfogadja a globális felmelegedés koncepcióját, mégpedig abban, hogy ezt az
üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése okozza*. Ettől a ponttól
kezdve azonban az ideológia szerepe megnő és annak magyarázatát, hogy
milyen okokat látunk ezen gázok koncentrációjának növekedése mögött is
erőteljesen befolyásolja.

*Az ideológia szerepe*

A probléma gyökere ott van, hogy a klímakutató közvélemény minden olyan
tudományos eredményt jobboldali összeesküvés-elméletnek tart, ami
szembemegy a *kanonizált elvekk*el. Ezt a jelenséget a tudomány más
területein is tapasztalhatjuk. *A baloldali társadalomfelfogással szembeni
tudományos eredményeket sarlatánságnak, vagy még inkább bűnnek minősítik.
Ez azt eredményezi, hogy ha valaki előáll egy olyan elmélettel vagy
modellel, ami a klímaváltozás bonyolultsága alapján mást állít, mint az
elfogadott elvek, azt a jobboldal és a klímaváltozást megkérdőjelezők
ügynöke címmel illetik. A tudósok, mint annyi más területen, így itt is
meglehetősen nehezen mernek szembemenni a kánonnal.*

Ennek legfontosabb, ideológiailag motivált része pedig a nyugati
„kapitalizmus” bűnének állítja be a klímaváltozást. *A kapitalizmusgyűlölő,
valamikor radikális baloldali tudósok szinte kizárólag a nyugati fejlett
ipari országok felelősségét hangsúlyozzák és az ő bűnüknek tartják, hogy
idáig jutott a szén-dioxid-kibocsátás (ehhez az utóbbi időben csatlakozott
Kína és India is). A Nyugat és főként a fehér ember bűnösségének
hangsúlyozása nagy hagyományú baloldali elképzelés.* A világ minden
gondjáért ezt a csoportot teszik felelőssé jó ideje. Ők tették szegénnyé a
harmadik világbeli országokat, ők felelősek az Oxfam által propagált
jövedelmi egyenlőtlenségekért, ők akadályozzák a szegény országok
fejlődését, és a globalizáción keresztül kiszivattyúzzák azok jövedelmeit*.
Ebbe az alapvetően Marxtól származó koncepciób*a nem férne bele, hogy ne ők
egyedül legyenek felelősek a jégsapkák olvadásáért. Ki is találták az
ökológiai lábnyom kifejezést, ami igazolja a fehér ember bűnét és felmenti
a harmadik világot. A szakmai érvek természetesen kiegyensúlyozottabbak, de
a nemzetközi médiából *a közvéleményhez csupán a fehér ember bűnéről szóló
koncepció jutott el. A harmadik világ felelősségének feszegetése egyenlő a
rasszizmussal.*

Amikor pedig valaki olyan érveket hoz fel, hogy harmadik világban az erdők,
főként esőerdők területe évente néhány százalékkal csökken, miközben a
nyugati világban az erdőméret folyamatosan növekszik, a válasz egyszerű.
Azért kénytelenek kivágni a fákat, mert a nyugati cégek keresletét csak így
tudják kielégíteni, valamiből nekik is meg kell élni. Ilyen érvrendszer
mellett nem lehet azon csodálkozni, ha sokan az egész elméletet
ideológiailag motiváltnak tartják és nem akarnak hinni benne.* A balos
nézetek szerint a szegény országok nem szennyezik a környezet, pusztán az
életükért küzdenek. Ez a romantikus koncepció meglehetősen egyoldalúan
próbálja beállítani a felelősségeket, amely nagy károkat okoz a
klímaváltozás ügyének.*

*A harmadik világ felelőssége*

*A klímaváltozás elleni igazi küzdelemhez többet kéne beszélni a harmadik
világ felelősségéről, ami egyrészt hatékonyabbá tenné a küzdelmet, másrészt
megkönnyítené annak nyugati elfogadását*.* Itt alapvetően három területen
van nagyon komoly felelősség.*

Egyrészt az erdők, *elsősorban az esőerdők kivágása*. Az erdők ma közel 1
százalékát teszik ki bolygónk felületének. A harmadik világ tevékenységének
köszönhetően ez rohamosan csökken. Számítások szerint a CO2 légköri
növekedésének 20%-ért az erők irtása felel. A NASA csak nemrégiben vált
képessé arra, hogy a valódi csökkenést legyen képes mérni. A felbocsájtott
műhold nemcsak az erdők által elfoglalt területeket képes meghatározni,
hanem a zöldfelület sűrűségét is. Így ha csak ritkítják egy területen az
erdőket, az is mérhetővé válik. Erre azért van szükség, mert az utóbbi idők
eredményei azt mutatják, hogy a növényzet sokkal erőteljesebben járul hozzá
a föld hűtéséhez, mint az korábban gondolták. Egyrészt elnyeli a bejövő
fotonokat és abból nem hőt állít elő, hanem a széndioxid bontására
használja, ami csökkenti annak légköri koncentrációját és nem utolsó sorban
oxigént juttat a környezetbe. A fákban megkötött széndioxid az egyik
legjelentősebb mennyiség bolygónkon. A fák lokálisan is hűtik környezetüket
párolgással. A kivágott fák azonban a bennük lévő szén-dioxidot lassan
visszaadják környezetünknek, így a fakivágás nehezen mérhetően, de
jelentősen hozzájárul a felmelegedéshez.

*A másik tényező a környezet aránytalan szennyezése. *A harmadik világ
országaiban nincsenek megfelelő hatóságok, akik képesek lennének betartatni
akár a legjobban megalkotott környezetvédelmi előírásokat. Kínában például
az egyik esetben, annak ellenére, hogy pontosan tudták 273 ipari üzem van
egy folyó mentén, amely felelős lehetett egy súlyos szennyeződésért, nem
akarták megtalálni a bűnöst, még a jelentős méretű felháborodás ellenére
sem. *A környezetbe juttatott mérgező anyagok aránya elképesztő méretű a
harmadik világban. *Sem a lakossági felháborodás, sem politikai akarat nem
tudja ezt megakadályozni. Kívülről ennek még felmérésére sem lehet
vállalkozni. Emlékezzünk csak a kommunizmus által hátrahagyott hihetetlen
méretű szennyeződésekre, például az orosz laktanyák több méter mélységben
benzinnel átitatott talajára, vagy a vegyi üzemekre, ahol talajt kellett
cserélni, mert a veszélyes anyagokat évtizedekig csak úgy kiöntötték.

A mai időkben ennek egyik legdurvább példája *az óceánok műanyag
szatyrokkal és minden mással történő szennyezése, aminek élén Indonézia és
Kína áll. T*öbb millió tonna zacskót hajigálnak a tengerbe megfelelő
szemétfeldolgozási kapacitás és a tudatosság hiányában. *A szennyvizet
pedig legtöbb esetben tisztítatlanul eresztik az óceánokba.*

*Ez a harmadik probléma. A lakosság környezet tudatosságának teljes hiánya.
Aki a harmadik világban jár, szomorúan tapasztalja, hogy a szemétbegyűjtés
gyengesége miatt teljesen általános a szemét otthoni elégetése*.
Indonéziában járva lépten-nyomon műanyag palackokból és zacskókból álló
szeméthalmok égnek, amelyek súlyosan mérgező anyagokat bocsátanak a
környezetbe. Ezt sem mérni, sem korlátozni nem tudjuk. *Ezen országok
lakossága még hírből sem hallott a szelektív gyűjtésről, semmiféle erkölcsi
gátja nincs a szemét elégetésével vagy elszórásával, folyóba, tengerbe
dobásával kapcsolatban. Ezzel szemben viszont szinte minden ilyen ország
erőteljesen túlnépesedett. 270 millió környezettudatosság nélküli indonéz
jó része égeti folyamatosan a szemetet, de hasonló a helyzet a 170 millió
nigériai és 1,2 milliárd indiai esetében és így tovább. Így a környezetbe
juttatott szennyeződést nemcsak mérni nem lehet, hanem korlátozni sem.*
Ezekre nem lehet vállalásokat tenni a klímaegyezményekkel, vagy ha valaki
ilyet tenne, az úgysem rendelkezik az apparátussal, amivel képes lenne
betartatni azt. Ezzel szemben a nyugati világban szinte már mániás a
környezettudatos viselkedés. A környezettudatos nyugati emberek egy
részének ezért nehéz megemésztenie, hogy mégis ő a bűnös.

Amíg nem beszélünk ezekről a problémákról és ezen országok felelősségéről,
nehéz lesz megértetni a nyugati konzervatív közvéleménnyel, hogy a
klímaváltozás jól átgondolt és elfogulatlanul kezelt probléma.

*Öngól Trumptól a párizsi egyezmény felmondása?*

*A klímaegyezmény jelentősége korántsem akkora, mint azt a politikusok
láttatni szeretnék. Alapvetően egy jól tálalt lufi. Főként a politikusok
számára rendkívüli jelentőségű, mert ettől úgy néz ki, mintha ők oldanák
meg a klímaváltozás kérdésé*t. Az egyezmény azonban inkább annak
kifejezése, hogy a világ, de legfőképpen Kína magától is elindult azon az
úton, ami a klímaváltozást lassíthatja. (Kínának mint a világ legnagyobb
napelemgyártójának hirtelen érdekévé vált az általa olyan sokáig blokkolt
szerződés aláírása.) A megújuló energiaforrások – amelyek a legnagyobb
hajtóerőt jelentik – aránya önerejéből piaci alapon növekszik és belátható
időn belül még a szénnél is olcsóbb energiát állít majd elő. (Néhol már ma
is így van.) Az egyezmény felépítése önmagában jelzi jelentőségének
korlátait. Azt ugyanis* úgy hozták létre, hogy minden ország önként vállalt
terveket, semmiféle előírás vagy kényszer nem szerepel benne. Mindenki azt
írt a saját vállalásához, amit amúgy is teljesíteni akart. Kétségtelen
tény, hogy az USA vállalása jóval keményebb, mint Kínáé. Míg az első a CO2
folyamatos csökkentését vállalta, addig a második csak annyit, hogy 2030-ra
megállítja a kibocsátás növekedését. Mivel már ma is Kína a világ
legnagyobb kibocsátója, ezért a 2030-ra a különbség óriásira nőhet a
kibocsátás tekintetében a világ többi országához képest.*

*Ennek ellenére öngólnak tekinthető* *Trump bejelentése, hogy kilép a
szerződésből.* Főként mert a kilépés ötletével önmagában emeli annak
jelentőségét, úgy állítva be, mintha az jelentős korlátokat állítana az USA
elé. Ami még ennél is hosszabb távú hátrányokat jelent, hogy *érveket ad
azok kezébe, akik az USA-t és a nyugati világot szeretnék a felmelegedés
(és általában a nemzetközi hatalmi instabilitás) bűnbakjának megtenni. Kína
és a többi ország az önkorlátozás hőseként állítja majd be magát, és
össztűz zúdul a felelőtlen USA-ra. *Tudni kell, hogy az amerikaiak 70%-a
ellenzi a megegyezés felmondását, ezért még belpolitikai hatása is negatív
lehet, annak ellenére, hogy Trump érvei valószínűleg igazak, hogy a
döntéssel megvédi az USA lakosait egy energiaár-emeléstől. Feltételezhető,
hogy az USA kilépés nélkül is képes lett volna a megállapodás vállalásait
megváltoztatni. Így Trumpnak nem kellett volna dealmaker szerepét feladva
dealbreakerré válni. Trump a felmondással sajnos egy nagyon jól
kommunikálható, megdönthetetlen érvet adott azok kezébe, akik szeretnék az
egész klímaváltozást a Nyugat felelősségeként beállítani. Ezt ezek után
nehezebb lesz cáfolni.

<https://888.hu/article-kedves-orban-viktor-csillogo-szemu-vilaglatott-nyugatos-fiatal-vagyok-es-ugy-erzem-ezt-a-vilagnak-is-tudnia-kell>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20170604/2505d41f/attachment.html>