<div dir="ltr"><div class="m_2016828162122336536m_-4986507764954691964m_1672565374153307240gmail-text"><a href="https://888.hu/tag-parizsi-klimaegyezmeny=8f08fb468ea711625b7602c27921260b" target="_blank"><br></a></div><h1>Klímaváltozás, baloldali huncutság?</h1><p><a href="https://888.hu/article-klimavaltozas-baloldali-huncutsag" target="_blank">https://888.hu/article-klimava<wbr>ltozas-baloldali-huncutsag</a><br></p><p>2017. június 2. 16:28</p><div class="m_2016828162122336536m_-4986507764954691964m_1672565374153307240gmail-maincontent8"> <span class="m_2016828162122336536m_-4986507764954691964m_1672565374153307240gmail-high-lite"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Klímaváltozás
sajnálatosan van,</span></b> a baj csak annyi vele, hogy a baloldali szakmai és
politikai közvélemény ezt is a "kapitalista Nyugat", a nyugati emberek
elleni támadásokra és bűntudatkeltésre használja. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A kutatásokra rányomja
a bélyegét az ideológia. </b></span>Ez nehezíti a klímaváltozás mai elméleteinek
elfogadását a konzervatív körökben. Még ennek fényében is minimum
ellentmondásos döntés Trumptól a klímaegyezményből való kilépés.</span> <div id="m_2016828162122336536m_-4986507764954691964m_1672565374153307240gmail-st"><p><b>Miért nem akarunk hinni a saját szemünknek?</b></p> <p>A
Miamiban élő méregdrága óceánparti villák tulajdonosait nem kell
meggyőzni arról, hogy a globális felmelegedés igenis létezik<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>. A
tengerszint eddigi minimális emelkedése </b></span>itt közvetlenül érezteti káros
hatását. Az egyre magasabb dagályok gyakrabban öntik el a luxuslakások
alsó szintjeit, a part menti utakat. Az itt élők már ma is bőrükön és
pénztárcájukon érzik a globális felmelegedést. Konzervatív körökben
ennek ellenére sokan megkérdőjelezik, a párizsi megállapodást pedig
ellentétesnek tartják az USA gazdasági érdekivel. Sokan nem akarnak
hinni a saját szemüknek, annak ellenére, hogy a<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> globális
időjárásváltozás hatásait nemcsak Miamiban, hanem az egész világon
minden évben megtapasztalhatjuk.</b></span> Ennek megkérdőjelezésének jól láthatóan
ideológiai, politikai okai vannak. Egyes konzervatív körökben az
egészet baloldali huncutságnak tartják, amit a világ környezetvédelem
iránt elkötelezett, többségében baloldali tudósai és politikusai – a
háttérből kínai támogatással – politikai célokra használnak a Nyugat és a
konzervatívok ellen. Az egész így megfogalmazva inkább konteóra
emlékeztet. Valamilyen alapja mégis van.</p> <p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> környezetvédelem
balos, sőt radikális balos téma volt már több évtizede. Mára ezek a
fiatalon balos radikálisok öreg szakértőkké váltak. A világ
klímakutatását kétségtelenül baloldali tudósok, szakértők dominálják,
szabják meg annak irányát</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">, (habár vannak elvétve konzervatívok is).</span> A
probléma ott van, hogy a klímakutatás, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a klíma modellezése az egyik
legbizonytalanabb terület a tudományok között.</b></span> A globális klíma olyan
bonyolultságú, hogy még az időjárás 10 napos előrejelzése is óriási
bizonytalanságokat hordoz. Évtizedekre előre való jóslás esetén csak
valószínűségekről beszélhetünk, ami pedig inkább hit, mint bizonyosság
kérdése.<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> A föld klímája és az időjárás nem lineáris rendszerként
működik, vagyis nem tudhatjuk pontosan, hogy egy nyilvánvalónak látszó
tényező a végén milyen hatást vált majd ki. Ezen az sem változtat, ha a
klímakutatók száz százaléka egyetért valamiben</span></b>. Ezért olvashatunk néha
előrejelzésekről, amelyek a globális felmelegedés eredményeként újabb
lehűlést is elképzelhetőnek tartanak, vagy olyan elméletekről, amelyek a
fák ültetését a melegedést elősegítő tényezőnek tartják.</p> <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Egy
valamiben mégis egyetértenek a tudósok és lakosság azon része, amely
elfogadja a globális felmelegedés koncepcióját, mégpedig abban, hogy ezt
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése</span> okozza</b></span>. Ettől a
ponttól kezdve azonban az ideológia szerepe megnő és annak magyarázatát,
hogy milyen okokat látunk ezen gázok koncentrációjának növekedése
mögött is erőteljesen befolyásolja.</p> <p><b>Az ideológia szerepe</b></p> <p>A
probléma gyökere ott van, hogy a klímakutató közvélemény minden olyan
tudományos eredményt jobboldali összeesküvés-elméletnek tart, ami
szembemegy a <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kanonizált elvekk</b></span>el. Ezt a jelenséget a tudomány más
területein is tapasztalhatjuk. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A baloldali társadalomfelfogással
szembeni tudományos eredményeket sarlatánságnak, vagy még inkább bűnnek
minősítik. Ez azt eredményezi, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">ha valaki előáll egy olyan
elmélettel vagy modellel, ami a klímaváltozás bonyolultsága alapján mást
állít, mint </span>az elfogadott elvek, azt a jobboldal és a klímaváltozást
megkérdőjelezők ügynöke címmel illetik. A tudósok, mint annyi más
területen, így itt is meglehetősen nehezen mernek szembemenni a
kánonnal.</b></span></p> <p>Ennek legfontosabb, ideológiailag motivált része pedig a
nyugati „kapitalizmus” bűnének állítja be a klímaváltozást. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
kapitalizmusgyűlölő, valamikor radikális baloldali tudósok szinte
kizárólag a nyugati fejlett ipari országok felelősségét hangsúlyozzák és
az ő bűnüknek tartják, hogy idáig jutott a szén-dioxid-kibocsátás
(ehhez az utóbbi időben csatlakozott Kína és India is). A Nyugat és
főként a fehér ember bűnösségének hangsúlyozása nagy hagyományú
baloldali elképzelés.</b></span> A világ minden gondjáért ezt a csoportot teszik
felelőssé jó ideje. Ők tették szegénnyé a harmadik világbeli országokat,
ők felelősek az Oxfam által propagált jövedelmi egyenlőtlenségekért, ők
akadályozzák a szegény országok fejlődését, és a globalizáción
keresztül kiszivattyúzzák azok jövedelmeit<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>. Ebbe az alapvetően Marxtól
származó koncepciób</b></span>a nem férne bele, hogy ne ők egyedül legyenek
felelősek a jégsapkák olvadásáért. Ki is találták az ökológiai lábnyom
kifejezést, ami igazolja a fehér ember bűnét és felmenti a harmadik
világot. A szakmai érvek természetesen kiegyensúlyozottabbak, de a
nemzetközi médiából <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a közvéleményhez csupán a fehér ember bűnéről szóló
koncepció jutott el. A harmadik világ felelősségének feszegetése egyenlő
a rasszizmussal.</b></span></p> <p>Amikor pedig valaki olyan érveket hoz fel, hogy
harmadik világban az erdők, főként esőerdők területe évente néhány
százalékkal csökken, miközben a nyugati világban az erdőméret
folyamatosan növekszik, a válasz egyszerű. Azért kénytelenek kivágni a
fákat, mert a nyugati cégek keresletét csak így tudják kielégíteni,
valamiből nekik is meg kell élni. Ilyen érvrendszer mellett nem lehet
azon csodálkozni, ha sokan az egész elméletet ideológiailag motiváltnak
tartják és nem akarnak hinni benne.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A balos nézetek szerint a szegény
országok nem szennyezik a környezet, pusztán az életükért küzdenek. Ez a
romantikus koncepció meglehetősen egyoldalúan próbálja beállítani a
felelősségeket, amely nagy károkat okoz a klímaváltozás ügyének.</b></span></p> <p><b>A harmadik világ felelőssége</b></p> <p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A
klímaváltozás elleni igazi küzdelemhez többet kéne beszélni<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a harmadik
világ felelősségéről</span>, ami egyrészt hatékonyabbá tenné a küzdelmet,
másrészt megkönnyítené annak nyugati elfogadását</b></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Itt alapvetően három
területen van nagyon komoly felelősség.</b></span></p> <p>Egyrészt az erdők,
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>elsősorban az esőerdők kivágása</b></span>. Az erdők ma közel 1 százalékát teszik
ki bolygónk felületének. A harmadik világ tevékenységének köszönhetően
ez rohamosan csökken. Számítások szerint a CO2 légköri növekedésének
20%-ért az erők irtása felel. A NASA csak nemrégiben vált képessé arra,
hogy a valódi csökkenést legyen képes mérni. A felbocsájtott műhold
nemcsak az erdők által elfoglalt területeket képes meghatározni, hanem a
zöldfelület sűrűségét is. Így ha csak ritkítják egy területen az
erdőket, az is mérhetővé válik. Erre azért van szükség, mert az utóbbi
idők eredményei azt mutatják, hogy a növényzet sokkal erőteljesebben
járul hozzá a föld hűtéséhez, mint az korábban gondolták. Egyrészt
elnyeli a bejövő fotonokat és abból nem hőt állít elő, hanem a
széndioxid bontására használja, ami csökkenti annak légköri
koncentrációját és nem utolsó sorban oxigént juttat a környezetbe. A
fákban megkötött széndioxid az egyik legjelentősebb mennyiség
bolygónkon. A fák lokálisan is hűtik környezetüket párolgással. A
kivágott fák azonban a bennük lévő szén-dioxidot lassan visszaadják
környezetünknek, így a fakivágás nehezen mérhetően, de jelentősen
hozzájárul a felmelegedéshez.</p> <p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A másik tényező a környezet
aránytalan szennyezése. </b></span>A harmadik világ országaiban nincsenek megfelelő
hatóságok, akik képesek lennének betartatni akár a legjobban
megalkotott környezetvédelmi előírásokat. Kínában például az egyik
esetben, annak ellenére, hogy pontosan tudták 273 ipari üzem van egy
folyó mentén, amely felelős lehetett egy súlyos szennyeződésért, nem
akarták megtalálni a bűnöst, még a jelentős méretű felháborodás ellenére
sem. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A környezetbe juttatott mérgező anyagok aránya elképesztő méretű a
harmadik világban. </b></span>Sem a lakossági felháborodás, sem politikai akarat
nem tudja ezt megakadályozni. Kívülről ennek még felmérésére sem lehet
vállalkozni. Emlékezzünk csak a kommunizmus által hátrahagyott
hihetetlen méretű szennyeződésekre, például az orosz laktanyák több
méter mélységben benzinnel átitatott talajára, vagy a vegyi üzemekre,
ahol talajt kellett cserélni, mert a veszélyes anyagokat évtizedekig
csak úgy kiöntötték.</p> <p>A mai időkben ennek egyik legdurvább példája
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az óceánok műanyag szatyrokkal és minden mással történő szennyezése,
aminek élén Indonézia és Kína áll. T</b></span>öbb millió tonna zacskót hajigálnak a
tengerbe megfelelő szemétfeldolgozási kapacitás és a tudatosság
hiányában. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A szennyvizet pedig legtöbb esetben tisztítatlanul eresztik
az óceánokba.</b></span></p> <p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ez a harmadik probléma. A lakosság környezet
tudatosságának teljes hiánya. Aki a harmadik világban jár, szomorúan
tapasztalja, hogy a szemétbegyűjtés gyengesége miatt teljesen általános a
szemét otthoni elégetése</b></span>. Indonéziában járva lépten-nyomon műanyag
palackokból és zacskókból álló szeméthalmok égnek, amelyek súlyosan
mérgező anyagokat bocsátanak a környezetbe. Ezt sem mérni, sem
korlátozni nem tudjuk. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ezen országok lakossága még hírből sem hallott a
szelektív gyűjtésről, semmiféle erkölcsi gátja nincs a szemét
elégetésével vagy elszórásával, folyóba, tengerbe dobásával
kapcsolatban. Ezzel szemben viszont szinte minden ilyen ország
erőteljesen túlnépesedett. 270 millió környezettudatosság nélküli
indonéz jó része égeti folyamatosan a szemetet, de hasonló a helyzet a
170 millió nigériai és 1,2 milliárd indiai esetében és így tovább. Így a
környezetbe juttatott szennyeződést nemcsak mérni nem lehet, hanem
korlátozni sem.</b></span> Ezekre nem lehet vállalásokat tenni a
klímaegyezményekkel, vagy ha valaki ilyet tenne, az úgysem rendelkezik
az apparátussal, amivel képes lenne betartatni azt. Ezzel szemben a
nyugati világban szinte már mániás a környezettudatos viselkedés. A
környezettudatos nyugati emberek egy részének ezért nehéz megemésztenie,
hogy mégis ő a bűnös.</p> <p>Amíg nem beszélünk ezekről a problémákról
és ezen országok felelősségéről, nehéz lesz megértetni a nyugati
konzervatív közvéleménnyel, hogy a klímaváltozás jól átgondolt és
elfogulatlanul kezelt probléma.</p> <p><b>Öngól Trumptól a párizsi egyezmény felmondása?</b></p> <p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A
klímaegyezmény jelentősége korántsem akkora</span>, mint azt a politikusok
láttatni szeretnék. Alapvetően egy jól tálalt lufi. Főként a politikusok
számára rendkívüli jelentőségű, mert ettől úgy néz ki, mintha ők
oldanák meg a klímaváltozás kérdésé</b></span>t. Az egyezmény azonban inkább annak
kifejezése, hogy a világ, de legfőképpen Kína magától is elindult azon
az úton, ami a klímaváltozást lassíthatja. (Kínának mint a világ
legnagyobb napelemgyártójának hirtelen érdekévé vált az általa olyan
sokáig blokkolt szerződés aláírása.) A megújuló energiaforrások –
amelyek a legnagyobb hajtóerőt jelentik – aránya önerejéből piaci alapon
növekszik és belátható időn belül még a szénnél is olcsóbb energiát
állít majd elő. (Néhol már ma is így van.) Az egyezmény felépítése
önmagában jelzi jelentőségének korlátait. Azt ugyanis<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> úgy hozták létre,
hogy minden ország önként vállalt terveket, semmiféle előírás vagy
kényszer nem szerepel benne. Mindenki azt írt a saját vállalásához, amit
amúgy is teljesíteni akart. Kétségtelen tény, hogy az USA vállalása
jóval keményebb, mint Kínáé. Míg az első a CO2 folyamatos csökkentését
vállalta, addig a második csak annyit, hogy 2030-ra megállítja a
kibocsátás növekedését. Mivel már ma is Kína a világ legnagyobb
kibocsátója, ezért a 2030-ra a különbség óriásira nőhet a kibocsátás
tekintetében a világ többi országához képest.</b></span></p> <p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ennek ellenére
öngólnak tekinthető</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Trump bejelentése, hogy kilép a szerződésből.</b></span> Főként
mert a kilépés ötletével önmagában emeli annak jelentőségét, úgy
állítva be, mintha az jelentős korlátokat állítana az USA elé. Ami még
ennél is hosszabb távú hátrányokat jelent, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>érveket ad azok kezébe,
akik az USA-t és a nyugati világot szeretnék a felmelegedés (és
általában a nemzetközi hatalmi instabilitás) bűnbakjának megtenni. Kína
és a többi ország az önkorlátozás hőseként állítja majd be magát, és
össztűz zúdul a felelőtlen USA-ra. </b></span>Tudni kell, hogy az amerikaiak 70%-a
ellenzi a megegyezés felmondását, ezért még belpolitikai hatása is
negatív lehet, annak ellenére, hogy Trump érvei valószínűleg igazak,
hogy a döntéssel megvédi az USA lakosait egy energiaár-emeléstől.
Feltételezhető, hogy az USA kilépés nélkül is képes lett volna a
megállapodás vállalásait megváltoztatni. Így Trumpnak nem kellett volna
dealmaker szerepét feladva dealbreakerré válni. Trump a felmondással
sajnos egy nagyon jól kommunikálható, megdönthetetlen érvet adott azok
kezébe, akik szeretnék az egész klímaváltozást a Nyugat felelősségeként
beállítani. Ezt ezek után nehezebb lesz cáfolni.</p> </div></div><h1 class="m_2016828162122336536m_-4986507764954691964m_1672565374153307240gmail-olvastadmar"><br></h1><a href="https://888.hu/article-kedves-orban-viktor-csillogo-szemu-vilaglatott-nyugatos-fiatal-vagyok-es-ugy-erzem-ezt-a-vilagnak-is-tudnia-kell" target="_blank"><img style="width:68px;border-left:4px solid rgb(79,193,233);float:left" src="https://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/thumbs/2017-01-31/9fedfad06f5cf7cdf41ce474f98e7a7f/64x64-hires.jpg"></a></div>