[Grem] Szulejmn szultnrl tudni rdemes ..

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2016. Jan. 30., Szo, 15:06:56 CET 

Szulejmán barátok figyelmébe

Tíz tény, amit talán nem tudott Szulejmán szultánról

A szultán nemzetünk egyik legkönyörtelenebb pusztítója volt, akinek gyilkos
terrorja évszázadokkal megelőzte az Iszlám Állam és más terrorosztagok
véres hódításait.
2016. január 30. 10:43

Kapcsolódó cikkeink> Hogy Európa Európa maradjon
<http://gondola.hu/cikkek/97768-Hogy_Europa_Europa_maradjon.html>> Több
szempontból is fontos Szulejmán türbéjének megtalálása
<http://gondola.hu/cikkek/99197-Tobb_szempontbol_is_fontos_Szulejman_turbejenek_megtalalasa.html>

A Hetek cikkét az atv.hu idézi fel.

*1. Nevéhez fűződik az önálló magyar államiság megdöntése, amely a magyar
történelmet évszázadokra kényszerpályára szorította.* Miután az általa
irányított mohácsi csatában megsemmisítette a magyar haderőt, és II. Lajos
király életét vesztette, majd 1541-ben elfoglalta a fővárost, Budát, ennek
következtében megszűnt a királyi udvar, így Magyarország irányítása hosszú
időre külföldre, Bécsbe helyeződött, ami számos súlyos következménnyel járt.

*2. A tények alapján ő tekinthető Magyarország egyik legnagyobb
pusztítójának az ország 1100 éves történelme során.* Uralkodása a
szakadatlan háború és rombolás negyvenöt esztendejét jelentette az
országnak. Ilyen hosszú időn át tartó hatalmas mértékű pusztítást az ország
egyetlen ellensége sem okozott. A Batu kán vezette tatárjárás egy bő éven
át tartott 1241-42-ben. A náci német megszállás, a nyilas rémuralom és a
szovjet felszabadítás pusztításai is egy borzalmas esztendőn át tartottak
1944 tavaszától 1945 tavaszáig. Szulejmán első hadjáratát 1521-ben azonnal
Magyarország ellen indította. Élete utolsó hadjáratát is ez ellen a föld
ellen vezette már súlyos betegen 1566-ban, és Szigetvár ostroma során
fejezte be földi pályafutását 72 éves korában. Egyik legfőbb életcéljának
Magyarország leigázását tekintette: 1521 és 1566 között hét hatalmas
hadjáratot indított Magyarország újabb és újabb területeinek
bekebelezéséért. Hadműveletei során falvak százait gyújtatta fel, városok
hosszú sorát lövette rommá, égettette fel. Ez történt Szigetvárral is,
amelynek első módszeres szétlövetője, felégetője, lerombolója éppen
Szulejmán volt. Ezért megdöbbentő, ha az ő tiszteletére akarnak napjainkban
dzsámit és minaretet emelni Szigetváron.

Szulejmán seregének pusztításairól egybehangzó leírásokat adnak a korabeli
török és magyar beszámolók. A szultán győzelmi jelentése az 1526-os
hadjárattal kapcsolatban a következőket mondja: „A hit harcosai elszéledvén
az országnak minden része és tájéka felé, bárhol találták az alávaló
gyaurokat, akár mezőn, akár hegyekben, közülük a férfiakat a kardok és
nyilak áldozataivá tették, a nőket és gyermekeket pedig fogságba hurcolták,
lakóhelyeiket feldúlták és felégették, s ők maguk megrakodtak töménytelen
zsákmánnyal és mindenféle javakkal.”

1532-ben Brodarics István, a mohácsi csatát is megjárt királyi kancellár,
akit Szapolyai János király a Bécs elleni hadjáratából visszavonuló
Szulejmánhoz küldött tárgyalni, a látottak alapján a következőket
jelentette a szultáni sereg pusztításairól: „Szörnyen romboltak, égettek és
öldököltek, az embereket korra és nemre tekintet nélkül elhurcolták.”

*3. A szultán emberéletben is hatalmas veszteségeket okozott
Magyarországnak.* Uralkodásának négy és fél évtizede alatt a nem szűnő
háború és pusztítás során magyarok tízezreit ölték meg, és százezres
nagyságrendben hurcolták el őket rabszolgaságba az országból. 1530 őszén
Oláh Miklós, Mária királynénak, II. Lajos özvegyének titkára a
következő­képpen számolt be Erasmusnak, a híres humanistának Mehmed bég,
nándorfehérvári kapitány Magyarországra betört tízezres seregének
pusztításairól: „… a teherbíróbb, életerősebb férfiakat és ifjakat,
tizenötezernél többet fogolyként Törökországba indított. Amikor Thurzó a
török eltakarodása után kiment, hogy szemügyre vegye, milyen
kegyetlenségeket követtek el, több mint ötszáz, részben karddal
lemészárolt, részben földhöz csapdosott kisgyereket talált ott holtan.
Talált közöttük ötvenet, akik még úgy-ahogy lélegeztek, ezeket – mélyen
megrendülve a félholt apróságok iránti szánalomtól és a törökök
bestialitása miatt – kocsin várába, Semptére vitette.”

*4. A szultáni iratokban rendszeresen megvető, becsmérlő hangnemben beszélt
Magyarország lakosairól.* A Mohács utáni győzelmi jelentésében például a
magyarokat a következő szavakkal minősítette: „szemtelen és becstelen
magyarság”, „alávaló átkozottak”,„feslett életű gonoszok”, „tévhitben élő
gazok”, a magyar katonákat pedig „ördöggel cimboráló dögök”-nek nevezte.

*5. Látványos külsőségek között mészároltatta le magyar hadifoglyok ezreit.*
A magyar hadifoglyok tömeges lenyakazására a mohácsi csatát követő napon
került sor, Szulejmán győzel­mi ünnepének keretében. A szultán arannyal
bevont trónusán ülve fogadta főtisztjeinek kézcsókjait és osztogatta
számukra a kitüntetéseket, majd a vörös szultáni sátor körül felsorakozó
oszmán vezérkar tagjai elé odavezették a mintegy kétezer láncra vert magyar
hadifoglyot és valamennyiüknek fejét vették. Meg kell jegyezni, hogy
Szulejmánnak ez a brutális tette messze felülmúlja napjaink Iszlám
Államának eddigi legkegyetlenebb tömeges kivégzését, amelynek során mintegy
kétszázötven foglyot nyakaztak le.

*6. Az ország lakossága ellen tudatosan alkalmazta a megfélemlítés
fegyverét.* Ezt nemcsak katonai megfontolásból tette, hanem ezt diktálta
számára vallása is. A Korán 8. szúrájának (fejezetének) 60. verse ugyanis
arra szólítja fel az iszlám követőit a nem muszlim emberekre vonatkozóan,
hogy „keltsetek félelmet bennük!” Seregének szerves részét alkották a
könnyűlovas martalóc csapatok, az akindzsik, akiknek a neve is azt jelenti:
„égető, dúló”. E „hitharcosok” borzalmas pusztításai, brutális
kegyetlenkedései nem csupán a zsákmányszerzést szolgálták, hanem azt is,
hogy az újabb és újabb területek megszerzését félelemkeltéssel is
előkészítsék. Várak, városok feladását is kegyetlen fenyegetésekkel
igyekeztek siettetni.

A már elfoglalt területek lakosságát is félelemben kívánták tartani. Az
adók serény beszolgáltatása érdekében nem egyszer „nyársba vonással”, azaz
karóba húzással fenyegették meg a késlekedő falvakat, elrettentésül
hivatkozva olyan falvakra, ahol már beváltották fenyegetésüket.

*7. Az uralma alá került hatalmas területen példátlan és szisztematikus
rablás zajlott,* amelyhez foghatót se előtte, se utána egyetlen hódító
hatalom sem hajtott végre az országban. Minden nemesember, városi polgár és
a keresztény egyház is elvesztette a föld tulajdonjogát. Az összes föld
egyedüli birtokosa a szultán lett. Az elfoglalt országrész mintegy 80
százalékát katonai szolgálat fejében török lovaskatonák kapták meg, ezek
főleg a falvak területei voltak. A meghódított területek legértékesebb
része, mintegy 20 százaléka a török kincstár kezelésébe került. Ide
elsősorban a külön­böző városok tartoztak. Mindez többnyire a települések
hanyatlását eredményezte. Mivel a török kormányzat számára a jól
karbantartott, gondozott város képe nem jelentett értéket, a városok hamar
nagyon elhanyagolt, lepusztult állapotba kerültek.

Jól mutatja ezt az egykori királyi főváros, majd az egész hódoltság
központjává tett Buda állapotát bemutató leírás 1555-ből.

A Fugger bankház megbízottja Hans Dernschwam a következőket írta az egykori
polgárházak, paloták látványáról: „A házak sorban, egymás után beomlanak.
Építkezésnek nyoma sincs, legfeljebb annyi, hogy a lakó meghúzhassa magát
az eső és a hó elől. A nagy, tágas termeket, szobákat istállószerűen
kőből-agyagból-fából összeeszkábált cellák tömegére darabolták fel.
Pincékre nincs szükségük. Ezeket szeméttel töltötték meg. Saját házának
senki sem ura és gazdája. A házak egytől egyig disznóólakká váltak. Annyira
körülépítették őket, hogy az ember jószerivel rá sem ismer a kapukra és a
nagy hintóbejárókra. Ugyanis a házak elé – mi több, a házakhoz tapasztva –
ereszalját, zsibárus bódékat építettek, melyekben a kéz­művesek török módi
szerint a nyílt utcán ülnek és dolgoznak. A Fugger urak házában most a
török kincstartó lakik. A ház előtt fából épített lóistálló, amely egészen
a városházáig elnyúlik.”

*8. Az általa elfoglalt területeken a megmaradt lakosság súlyos és tartós
elszegényítését eredményező gazdasági berendezkedést honosított meg.*
Egyrészt ő vezette be a szpáhi rendszert. A magyar tulajdonosoktól elvett
földek döntő részét katonai szolgálat fejében használó szpáhik egyike sem
tudhatta, hogy mikor helyezik át másik birtokra, ezért nem fektetett be a
gazdaságába, nem fejlesztette birtokát, hanem abban volt érdekelt, hogy
amíg ő használja az adott birtoktestet, addig is minél nagyobb hasznot
tudjon belőle húzni. Ez kíméletlen rablógazdálkodáshoz vezetett szerte a
hódoltság területén. A szpáhi földesurak a jobbágyoktól nemcsak
pénzjáradékot és különféle terményjáradékot szedtek, hanem a
legkülön­bözőbb egyéb címeken is igyekeztek pénzt kisajtolni tőlük. Így
például házasságkötéskor fizetni kellett a menyasszonyért stb. A török
földesurak mellett nagy nyomorgatója volt az itt élő lakosságnak Szulejmán
török államapparátusa is.

Jól mutatja ezt, hogy az állami adó török nevéből a „haradzs”-ból új magyar
kifejezés született, a „harácsolni”.

*9. Tudatos megtévesztéssel, barátságot színlelve, tárgyalás ürügyén*
hívatta magához 1541-ben a csecsemő János Zsigmond magyar király egyik
gyámját, Török Bálintot, hogy ott elfogja és az isztambuli hírhedt
Héttoronyba zárassa élete végéig. Kínálkozik a történelmi párhuzam, hogy az
1956-os forradalom idején a szovjetek szintén tárgyalás ürügyén hívatták
főhadiszállásukra Maléter Pál honvédelmi minisztert, hogy aztán a
tárgyalások megkezdése után Szerov tábornok, a KGB elnöke berontva a
terembe fogságba vitesse a magyar vezetőt.

*10. Ellensége, pusztítója és elnyomója volt a kereszténységnek.* A
keresztény templomok egy részét már a hódító hadjáratok során
elpusztíttatta. A megmaradottak jelentős részét mecsetekké, illetve
dzsámikká alakíttatta, de voltak olyanok is, amelyeket istállóvá tettek. A
keresztények kezén hagyott templomok használatáért tetemes összegeket
kellett fizetni a török hatóságoknak. A harangok használatát mindenütt
megtiltották. Új templom építését, a régiek kijavítását csak hitványabb
anyagokból engedték és torony nélkül.

Kulcsár Árpád / Hetek <http://www.hetek.hu/>

*(A szerzô történész)*
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20160130/33395816/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl