[Grem] Szalzi Szt.Ferenc s Don Bosco

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2016. Jan. 30., Szo, 13:56:56 CET 

Szalézi Szent Ferenc és Don Bosco
2016. január 30. szombat 12:02
http://www.magyarkurir.hu/hirek/szalezi-szent-ferenc-es-don-bosco
Don Bosco pappá szentelésekor szabályokat írt le, melyeket jövendő életében
követni szándékozott. A szabályok között volt az is, hogy Szalézi Szent
Ferenc példáját kívánja követni és utánozni. Ábrahám Béla szalézi
tartományfőnök írását adjuk közre.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67153&img=o_bosc.jpg>

Később Don Bosco *az általa alapított rendet is Szalézi Szent Ferencről
nevezte el,* és az első templomot is, amit építtet, az ő tiszteletére
szentelte. Magáévá tette Szalézi Szent Ferenc jelmondatát:* Lelkeket adj
(Uram), a többit vedd el!*

Miért választotta a paraszti származású, egyszerű pap, Don Bosco ezt a
gazdag, arisztokrata származású püspököt példaképül? Mi az ő varázsa?

A Szalézi Társaság alapszabálya erről így ír:

*„Szalézi Szent Ferenc humanizmusának szellemében (a szalézi szerzetes)
hisz az ember természetes és természetfeletti erőforrásaiban, bár nem
ismeretlen előtte az emberi gyengeség. Elfogadja a világ értékeit, s
elutasítja a saját kora miatti siránkozást: megtart mindent, ami jó,
különösen, ha az ifjak kedvére való.” (17. pont)*

Ezek után vizsgáljuk meg Don Bosco példaképválasztásának néhány konkrétabb
indokát. aSzalézi Ferenc egyéniségének legfőbb jellemzője * a jósága,
szelídsége.* Egy rövid példa erre: amikor egy ellensége rátámadt és
ráförmedt: „Ha én most a jobb arcát megütném – mit csinálna akkor?” Ferenc
ezt felelte: „Hogy mit tennék, nem tudom, mert szegény, gyönge ember
vagyok – de megpróbálhatjuk.”

Nem csak jósága, de *realitásérzék*e is kitűnik. Don Boscónak mindkettőre
nagy szüksége volt a torinói csavargók és inasok formálásához. Nem lehetett
se kenetteljes, se csak szociális gondolkodó. *A természetes és
természetfölötti erőket harmonikus összhangban tudta küldetése szolgálatába
állítani.*

A szelídség egyiküknél sem volt alkati dolog. Éppen ellenkezőleg: *
alapvetően heves, túlfűtött természetűek voltak,* akiknél *önfegyelmezésük
eredménye volt a megtapasztalható türelmes jóság.*

Másik nagy közös vonásuk *az egyszerűség*. Az élet minden dolgában
megnyilvánult ez: étkezésben, ruházatban éppúgy, mint a társalgásban,
kapcsolataikban, sőt lelki életükben, imádságukban is. Az egyszerűséggel
együtt járt *a természetesség,* ami akkoriban szokatlan volt a papoktól.
Nagy hatásuk, *erős vonzásuk evvel is magyarázható*.

De ugyanakkor mindez nem jelentett igénytelenséget. De jelentett egyfajta
baráti szeretetet, amely *felelőssége tudatában a legfőbb jót akarja a
másiknak, s ezért bajlódik vele, utána megy, s növekedést eredményez.*

Don Bosco Szalézi Ferenctől tanulta meg, hogy *mit jelent az írott szó
ereje. Ferenc könyveket, röplapokat írt, és fönnmaradt mintegy 2 ezer
levele. Talán mondhatjuk, hogy legjelentősebb tevékenysége az írás volt.*

*Don Bosco is sokat és sokfélét írt. Például latin és matematika tankönyvet
szerkesztett, életrajzokat és ifjúsági imakönyvet írt. Önálló nyomdát
hozott létre, és könyvsorozatot (Katolikus olvasmányok), valamint
újságot *(*Szalézi
Értesítő*) szerkesztett.

Mindkettőjük *hivatása fontos részé*nek tekintette *a személyes
lelkivezetés*t. Ez túlnőtt a gyónás keretein; egy, *az egész életet
átvilágító, döntéseket előkészítő beszélgetéssorozat*ot jelentett. Míg
Ferenc ezt felnőttekkel és általában levelezés útján gyakorolta, addig Don
Bosco fiatalokkal és főleg szóban, bár neki is igen kiterjedt levelezése
maradt ránk.

*Teológiai gondolkodásuk *is igen közel áll egymáshoz. Fontos közös
jellemzőjük az optimista istenfogalom. *Ez leginkább Isten atyaságából
táplálkozik. Mert hiszen, ha atyánk, akkor jobban szeret, mint mi magunkat.
Ebből fakad az igazi öröm és megbecsülés, s ez sugárzik vissza az
optimista, reményteljes emberképben* is. Lényegileg ez volt motivációjuk
legmélyebb támasza. Ezért merték mindketten koruk sok problémával küzdő
világában meghirdetni a keresztény életszentség mindenkinek szóló reális
lehetőségét, az evangéliumi élet minden élethelyzetben való
megvalósíthatóságát.

Világiak felé fordulásukkal és lelkipásztori nyitottságukkal nagyban
előkészítőivé is váltak a II. vatikáni zsinat (1962–1965) általi
megújulásnak.

Szalézi Szent Ferenc halálának háromszázadik évfordulójára (1922) XI. Pius
pápa körlevelet írt. Az abban foglaltak nemcsak az ünnepeltről, hanem az
előtte élt Néri Szent Fülöpről, és az őt követő Bosco Szent Jánosról is
elmondhatók:

*„Az Úristen azzal a szándékkal adta Szalézi Szent Ferencet az egyháznak,
hogy életmódjával és előadóművészetével megdöntse azt a véleményt, amely
már az akkori időkben is megrögződött, s ma sem tűnt el, hogy az igazi
életszentség, amilyennek a katolikus egyház bemutatja, vagy el nem érhető,
vagy legalább annyira nehezen megvalósítható, hogy a legtöbb embernek nem
való, hanem csak keveseknek, a kiválóan nagy és emelkedett lelkeknek felel
meg.”*

Forrás és fotó: Szaléziak.hu

Magyar Kurír
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20160130/c5fb6526/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl