<div dir="ltr"><h1 class="">Szalézi Szent Ferenc és Don Bosco </h1>
<div class="">2016. január 30. szombat 12:02<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/szalezi-szent-ferenc-es-don-bosco">http://www.magyarkurir.hu/hirek/szalezi-szent-ferenc-es-don-bosco</a><br></div>
<h3 class=""><span style="background-color:rgb(255,229,153)">Don Bosco pappá szentelésekor szabályokat írt le,</span> 
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">melyeket jövendő életében követni szándékozott.</span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)">A szabályok között volt 
az is, hogy Szalézi Szent Ferenc példáját kívánja követni és utánozni.</span> 
Ábrahám Béla szalézi tartományfőnök írását adjuk közre.</h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67153&amp;img=o_bosc.jpg" rel="lightbox[&#39;g67153&#39;]"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67153&amp;p=1&amp;img=c_bosc.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Később Don Bosco <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az általa alapított rendet is Szalézi Szent 
Ferencről nevezte el,</b></span> és az első templomot is, amit építtet, az ő 
tiszteletére szentelte. Magáévá tette Szalézi Szent Ferenc jelmondatát:<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> <em>Lelkeket adj (Uram), a többit vedd el!</em></b></span></p>
<p>Miért választotta a paraszti származású, egyszerű pap, Don Bosco ezt a
 gazdag, arisztokrata származású püspököt példaképül? Mi az ő varázsa?</p>
<p>A Szalézi Társaság alapszabálya erről így ír:</p>
<p><em>„Szalézi Szent Ferenc humanizmusának szellemében <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>(a szalézi 
szerzetes) hisz az ember természetes és természetfeletti erőforrásaiban</b></span>,<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
 bár nem ismeretlen előtte </b></span><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>az emberi gyengeség</b></span>. Elfogadja a világ 
értékeit, s elutasítja a saját kora miatti siránkozást: <span style="background-color:rgb(255,229,153)">megtart mindent,
 ami jó, különösen, ha az ifjak kedvére való.</span>” (17. pont)</em></p>
<p>Ezek után vizsgáljuk meg Don Bosco példaképválasztásának néhány 
konkrétabb indokát. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"></span>a<span style="background-color:rgb(255,229,153)">Szalézi Ferenc egyéniségének legfőbb jellemzője <u><b> 
a jósága, szelídsége.</b></u></span> Egy rövid példa erre: amikor egy ellensége rátámadt 
és ráförmedt: „Ha én most a jobb arcát megütném – mit csinálna akkor?” 
Ferenc ezt felelte: „Hogy mit tennék, nem tudom, mert szegény, gyönge 
ember vagyok – de megpróbálhatjuk.”</p>
<p>Nem csak jósága, de <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>realitásérzék</b></span>e is kitűnik. Don Boscónak 
mindkettőre nagy szüksége volt a torinói csavargók és inasok 
formálásához. Nem lehetett se kenetteljes, se csak szociális gondolkodó.
 <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A természetes és természetfölötti erőket harmonikus összhangban tudta 
küldetése szolgálatába állítani.</b></span></p>
<p>A szelídség egyiküknél sem volt alkati dolog. Éppen ellenkezőleg: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
alapvetően heves, túlfűtött természetűek voltak,</b></span> akiknél <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>önfegyelmezésük
 eredménye volt a megtapasztalható türelmes jóság.</b></span></p>
<p>Másik nagy közös vonásuk <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az egyszerűség</b></span>. Az élet minden dolgában 
megnyilvánult ez: étkezésben, ruházatban éppúgy, mint a társalgásban, 
kapcsolataikban, sőt lelki életükben, imádságukban is. Az egyszerűséggel
 együtt járt <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a természetesség,</b></span> ami akkoriban szokatlan volt a papoktól. 
Nagy hatásuk, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>erős vonzásuk evvel is magyarázható</b></span>.</p>
<p>De ugyanakkor mindez nem jelentett igénytelenséget. De jelentett 
egyfajta baráti szeretetet, amely <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>felelőssége tudatában a legfőbb jót 
akarja a másiknak, s ezért bajlódik vele, utána megy, s növekedést 
eredményez.</b></span></p>
<p>Don Bosco Szalézi Ferenctől tanulta meg, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>mit jelent az írott szó
 ereje. Ferenc könyveket, röplapokat írt, és fönnmaradt mintegy 2 ezer 
levele. Talán mondhatjuk, hogy legjelentősebb tevékenysége az írás volt.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Don Bosco is sokat és sokfélét írt. Például latin és matematika 
tankönyvet szerkesztett, életrajzokat és ifjúsági imakönyvet írt. Önálló
 nyomdát hozott létre, és könyvsorozatot (<em>Katolikus olvasmányok</em>), valamint újságot </b></span>(<em>Szalézi Értesítő</em>) szerkesztett.</p>
<p>Mindkettőjük <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>hivatása fontos részé</b></span>nek tekintette <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a személyes 
lelkivezetés</b></span>t. Ez túlnőtt a gyónás keretein; egy, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az egész életet 
átvilágító, döntéseket előkészítő beszélgetéssorozat</b></span>ot jelentett. Míg 
Ferenc ezt felnőttekkel és általában levelezés útján gyakorolta, addig 
Don Bosco fiatalokkal és főleg szóban, bár neki is igen kiterjedt 
levelezése maradt ránk.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Teológiai gondolkodásuk </b></span>is igen közel áll egymáshoz. Fontos közös 
jellemzőjük az optimista istenfogalom. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Ez leginkább Isten atyaságából 
táplálkozik. Mert hiszen, ha atyánk, akkor jobban szeret, mint mi 
magunkat. Ebből fakad az igazi öröm és megbecsülés, s ez sugárzik vissza
 az optimista, reményteljes emberképben</b></span> is. Lényegileg ez volt 
motivációjuk legmélyebb támasza. Ezért merték mindketten koruk sok 
problémával küzdő világában meghirdetni a keresztény életszentség 
mindenkinek szóló reális lehetőségét, az evangéliumi élet minden 
élethelyzetben való megvalósíthatóságát.</p>
<p>Világiak felé fordulásukkal és lelkipásztori nyitottságukkal nagyban 
előkészítőivé is váltak a II. vatikáni zsinat (1962–1965) általi 
megújulásnak.</p>
<p>Szalézi Szent Ferenc halálának háromszázadik évfordulójára (1922) XI.
 Pius pápa körlevelet írt. Az abban foglaltak nemcsak az ünnepeltről, 
hanem az előtte élt Néri Szent Fülöpről, és az őt követő Bosco Szent 
Jánosról is elmondhatók:</p>
<p><em>„Az Úristen azzal a szándékkal adta Szalézi Szent Ferencet az 
egyháznak, hogy életmódjával és előadóművészetével megdöntse azt a 
véleményt, amely már az akkori időkben is megrögződött, s ma sem tűnt 
el, hogy az igazi életszentség, amilyennek a katolikus egyház bemutatja,
 vagy el nem érhető, vagy legalább annyira nehezen megvalósítható, hogy a
 legtöbb embernek nem való, hanem csak keveseknek, a kiválóan nagy és 
emelkedett lelkeknek felel meg.”</em></p>
<p>Forrás és fotó: Szaléziak.hu</p>
<p>Magyar Kurír</p></div>