[Grem] Szulejmn szultnrl tudni rdemes ..

Lszl Bajk laszlo.bajak at gmail.com
2016. Jan. 30., Szo, 20:51:18 CET 

Kedves Emőke, kedves lista!
Nem vagyok Szulejmán barát, így feltehetően nem nekem szól ez a cikk, de
azért nem tudom megállni, hogy ki ne igazítsam a túlzásait.
Bármilyen nagyhatalmú volt is Szulejmán Magyarország államiságát nem tudta
megdönteni. Megszállta ugyan az ország középső területét,de a magyar állam
tovább működött, igaz a Habsburg Ausztriával perszonálúnióban. Nem igaz,
hogy Szulejmán lett volna Magyarország legnagyobb pusztítója. A 15 éves
háború alatt és a felszabadító háború alatt pusztult el a középkori
Magyarország. Hiába volt viszonylag rövid a tatárjárás, de a pusztítás, az
ország keleti felében intenzívebb volt, mint Szulejmán néhány hadjárata
során. A mongolok a terrort is sokkal tudatosabban használták a lakosság
megfélemlítésére, mint az Oszmánok. 1944-45-ben is nagyobb volt a
pusztítás, a magyar gazdaság kb 40 %-a pusztult és veszett el ekkor. Az
ország a II. világháború nyomán legalább 1 millió embert veszített.
Szulejmán hadai ehhez képest csak kisipari gyilkosok, illetve rabszolga
kereskedők (vö a málenkij robotra, vagy a Szudéta vidékre hurcolt hurcolt
magyar rabszolgákkal- több mint 600 ezer).A mezővárosok (hasz birtokok)
elég jól megéltek és meg is gazdagodtak pl a marhakereskedelemből. Később
jellemzően pl. a keresztény felszabadító hadsereg zsoldosa fosztják ki
őket. A törökök a keresztényekkel (mint vallással) szemben általában
toleránsak voltak, bár a katolikus hierarchiát nem tűrték. (Az általuk
megszállt területek döntő többsége a 16. század végére már egyébként is
protestáns. (A protestánsok legalább annyi ha nem több kárt tettek a
katolikus templomok berendezésében, mint a moszlimok.!)
Végül nem látok semmi rosszat abban, ha a törökök helyreállítják a
szigetvári csonkán fennmaradt minaretet, vagy helyreállítják Szulejmán
halálának helyét jelző türbét. Remek idegenforgalmi lehetőségeket
jelentenek. Bármilyen volt is Szulejmán szultán, a világtörténelem
közismert nagy alakjai közé tartozik. A szigetvári halála a
világtörténeelem leghíresebb eseményei közé emelhetik Zrínyi hőstettét, aki
önfeláldozóan  harcolt az utolsó emberig és ezt a harcot a nagy Szulejmán
sem élte túl. (A zsidók milyen kultuszt csináltak Maszada ostromának)
(Szulejmán párhuzamba állítása a migránsokkal pedig egyenesen ostobaság)

2016. január 30. 15:06 Emoke Greschik írta, <greschem at gmail.com>:

> Szulejmán barátok figyelmébe
>
> Tíz tény, amit talán nem tudott Szulejmán szultánról
>
> A szultán nemzetünk egyik legkönyörtelenebb pusztítója volt, akinek
> gyilkos terrorja évszázadokkal megelőzte az Iszlám Állam és más
> terrorosztagok véres hódításait.
> 2016. január 30. 10:43
>
> Kapcsolódó cikkeink> Hogy Európa Európa maradjon
> <http://gondola.hu/cikkek/97768-Hogy_Europa_Europa_maradjon.html>> Több
> szempontból is fontos Szulejmán türbéjének megtalálása
> <http://gondola.hu/cikkek/99197-Tobb_szempontbol_is_fontos_Szulejman_turbejenek_megtalalasa.html>
>
> A Hetek cikkét az atv.hu idézi fel.
>
> *1. Nevéhez fűződik az önálló magyar államiság megdöntése, amely a magyar
> történelmet évszázadokra kényszerpályára szorította.* Miután az általa
> irányított mohácsi csatában megsemmisítette a magyar haderőt, és II. Lajos
> király életét vesztette, majd 1541-ben elfoglalta a fővárost, Budát, ennek
> következtében megszűnt a királyi udvar, így Magyarország irányítása hosszú
> időre külföldre, Bécsbe helyeződött, ami számos súlyos következménnyel járt.
>
> *2. A tények alapján ő tekinthető Magyarország egyik legnagyobb
> pusztítójának az ország 1100 éves történelme során.* Uralkodása a
> szakadatlan háború és rombolás negyvenöt esztendejét jelentette az
> országnak. Ilyen hosszú időn át tartó hatalmas mértékű pusztítást az ország
> egyetlen ellensége sem okozott. A Batu kán vezette tatárjárás egy bő éven
> át tartott 1241-42-ben. A náci német megszállás, a nyilas rémuralom és a
> szovjet felszabadítás pusztításai is egy borzalmas esztendőn át tartottak
> 1944 tavaszától 1945 tavaszáig. Szulejmán első hadjáratát 1521-ben azonnal
> Magyarország ellen indította. Élete utolsó hadjáratát is ez ellen a föld
> ellen vezette már súlyos betegen 1566-ban, és Szigetvár ostroma során
> fejezte be földi pályafutását 72 éves korában. Egyik legfőbb életcéljának
> Magyarország leigázását tekintette: 1521 és 1566 között hét hatalmas
> hadjáratot indított Magyarország újabb és újabb területeinek
> bekebelezéséért. Hadműveletei során falvak százait gyújtatta fel, városok
> hosszú sorát lövette rommá, égettette fel. Ez történt Szigetvárral is,
> amelynek első módszeres szétlövetője, felégetője, lerombolója éppen
> Szulejmán volt. Ezért megdöbbentő, ha az ő tiszteletére akarnak napjainkban
> dzsámit és minaretet emelni Szigetváron.
>
> Szulejmán seregének pusztításairól egybehangzó leírásokat adnak a korabeli
> török és magyar beszámolók. A szultán győzelmi jelentése az 1526-os
> hadjárattal kapcsolatban a következőket mondja: „A hit harcosai elszéledvén
> az országnak minden része és tájéka felé, bárhol találták az alávaló
> gyaurokat, akár mezőn, akár hegyekben, közülük a férfiakat a kardok és
> nyilak áldozataivá tették, a nőket és gyermekeket pedig fogságba hurcolták,
> lakóhelyeiket feldúlták és felégették, s ők maguk megrakodtak töménytelen
> zsákmánnyal és mindenféle javakkal.”
>
> 1532-ben Brodarics István, a mohácsi csatát is megjárt királyi kancellár,
> akit Szapolyai János király a Bécs elleni hadjáratából visszavonuló
> Szulejmánhoz küldött tárgyalni, a látottak alapján a következőket
> jelentette a szultáni sereg pusztításairól: „Szörnyen romboltak, égettek és
> öldököltek, az embereket korra és nemre tekintet nélkül elhurcolták.”
>
> *3. A szultán emberéletben is hatalmas veszteségeket okozott
> Magyarországnak.* Uralkodásának négy és fél évtizede alatt a nem szűnő
> háború és pusztítás során magyarok tízezreit ölték meg, és százezres
> nagyságrendben hurcolták el őket rabszolgaságba az országból. 1530 őszén
> Oláh Miklós, Mária királynénak, II. Lajos özvegyének titkára a
> következő­képpen számolt be Erasmusnak, a híres humanistának Mehmed bég,
> nándorfehérvári kapitány Magyarországra betört tízezres seregének
> pusztításairól: „… a teherbíróbb, életerősebb férfiakat és ifjakat,
> tizenötezernél többet fogolyként Törökországba indított. Amikor Thurzó a
> török eltakarodása után kiment, hogy szemügyre vegye, milyen
> kegyetlenségeket követtek el, több mint ötszáz, részben karddal
> lemészárolt, részben földhöz csapdosott kisgyereket talált ott holtan.
> Talált közöttük ötvenet, akik még úgy-ahogy lélegeztek, ezeket – mélyen
> megrendülve a félholt apróságok iránti szánalomtól és a törökök
> bestialitása miatt – kocsin várába, Semptére vitette.”
>
> *4. A szultáni iratokban rendszeresen megvető, becsmérlő hangnemben
> beszélt Magyarország lakosairól.* A Mohács utáni győzelmi jelentésében
> például a magyarokat a következő szavakkal minősítette: „szemtelen és
> becstelen magyarság”, „alávaló átkozottak”,„feslett életű gonoszok”,
> „tévhitben élő gazok”, a magyar katonákat pedig „ördöggel cimboráló
> dögök”-nek nevezte.
>
> *5. Látványos külsőségek között mészároltatta le magyar hadifoglyok
> ezreit.* A magyar hadifoglyok tömeges lenyakazására a mohácsi csatát
> követő napon került sor, Szulejmán győzel­mi ünnepének keretében. A szultán
> arannyal bevont trónusán ülve fogadta főtisztjeinek kézcsókjait és
> osztogatta számukra a kitüntetéseket, majd a vörös szultáni sátor körül
> felsorakozó oszmán vezérkar tagjai elé odavezették a mintegy kétezer láncra
> vert magyar hadifoglyot és valamennyiüknek fejét vették. Meg kell jegyezni,
> hogy Szulejmánnak ez a brutális tette messze felülmúlja napjaink Iszlám
> Államának eddigi legkegyetlenebb tömeges kivégzését, amelynek során mintegy
> kétszázötven foglyot nyakaztak le.
>
> *6. Az ország lakossága ellen tudatosan alkalmazta a megfélemlítés
> fegyverét.* Ezt nemcsak katonai megfontolásból tette, hanem ezt diktálta
> számára vallása is. A Korán 8. szúrájának (fejezetének) 60. verse ugyanis
> arra szólítja fel az iszlám követőit a nem muszlim emberekre vonatkozóan,
> hogy „keltsetek félelmet bennük!” Seregének szerves részét alkották a
> könnyűlovas martalóc csapatok, az akindzsik, akiknek a neve is azt jelenti:
> „égető, dúló”. E „hitharcosok” borzalmas pusztításai, brutális
> kegyetlenkedései nem csupán a zsákmányszerzést szolgálták, hanem azt is,
> hogy az újabb és újabb területek megszerzését félelemkeltéssel is
> előkészítsék. Várak, városok feladását is kegyetlen fenyegetésekkel
> igyekeztek siettetni.
>
> A már elfoglalt területek lakosságát is félelemben kívánták tartani. Az
> adók serény beszolgáltatása érdekében nem egyszer „nyársba vonással”, azaz
> karóba húzással fenyegették meg a késlekedő falvakat, elrettentésül
> hivatkozva olyan falvakra, ahol már beváltották fenyegetésüket.
>
> *7. Az uralma alá került hatalmas területen példátlan és szisztematikus
> rablás zajlott,* amelyhez foghatót se előtte, se utána egyetlen hódító
> hatalom sem hajtott végre az országban. Minden nemesember, városi polgár és
> a keresztény egyház is elvesztette a föld tulajdonjogát. Az összes föld
> egyedüli birtokosa a szultán lett. Az elfoglalt országrész mintegy 80
> százalékát katonai szolgálat fejében török lovaskatonák kapták meg, ezek
> főleg a falvak területei voltak. A meghódított területek legértékesebb
> része, mintegy 20 százaléka a török kincstár kezelésébe került. Ide
> elsősorban a külön­böző városok tartoztak. Mindez többnyire a települések
> hanyatlását eredményezte. Mivel a török kormányzat számára a jól
> karbantartott, gondozott város képe nem jelentett értéket, a városok hamar
> nagyon elhanyagolt, lepusztult állapotba kerültek.
>
> Jól mutatja ezt az egykori királyi főváros, majd az egész hódoltság
> központjává tett Buda állapotát bemutató leírás 1555-ből.
>
> A Fugger bankház megbízottja Hans Dernschwam a következőket írta az
> egykori polgárházak, paloták látványáról: „A házak sorban, egymás után
> beomlanak. Építkezésnek nyoma sincs, legfeljebb annyi, hogy a lakó
> meghúzhassa magát az eső és a hó elől. A nagy, tágas termeket, szobákat
> istállószerűen kőből-agyagból-fából összeeszkábált cellák tömegére
> darabolták fel. Pincékre nincs szükségük. Ezeket szeméttel töltötték meg.
> Saját házának senki sem ura és gazdája. A házak egytől egyig disznóólakká
> váltak. Annyira körülépítették őket, hogy az ember jószerivel rá sem ismer
> a kapukra és a nagy hintóbejárókra. Ugyanis a házak elé – mi több, a
> házakhoz tapasztva – ereszalját, zsibárus bódékat építettek, melyekben a
> kéz­művesek török módi szerint a nyílt utcán ülnek és dolgoznak. A Fugger
> urak házában most a török kincstartó lakik. A ház előtt fából épített
> lóistálló, amely egészen a városházáig elnyúlik.”
>
> *8. Az általa elfoglalt területeken a megmaradt lakosság súlyos és tartós
> elszegényítését eredményező gazdasági berendezkedést honosított meg.*
> Egyrészt ő vezette be a szpáhi rendszert. A magyar tulajdonosoktól elvett
> földek döntő részét katonai szolgálat fejében használó szpáhik egyike sem
> tudhatta, hogy mikor helyezik át másik birtokra, ezért nem fektetett be a
> gazdaságába, nem fejlesztette birtokát, hanem abban volt érdekelt, hogy
> amíg ő használja az adott birtoktestet, addig is minél nagyobb hasznot
> tudjon belőle húzni. Ez kíméletlen rablógazdálkodáshoz vezetett szerte a
> hódoltság területén. A szpáhi földesurak a jobbágyoktól nemcsak
> pénzjáradékot és különféle terményjáradékot szedtek, hanem a
> legkülön­bözőbb egyéb címeken is igyekeztek pénzt kisajtolni tőlük. Így
> például házasságkötéskor fizetni kellett a menyasszonyért stb. A török
> földesurak mellett nagy nyomorgatója volt az itt élő lakosságnak Szulejmán
> török államapparátusa is.
>
> Jól mutatja ezt, hogy az állami adó török nevéből a „haradzs”-ból új
> magyar kifejezés született, a „harácsolni”.
>
> *9. Tudatos megtévesztéssel, barátságot színlelve, tárgyalás ürügyén*
> hívatta magához 1541-ben a csecsemő János Zsigmond magyar király egyik
> gyámját, Török Bálintot, hogy ott elfogja és az isztambuli hírhedt
> Héttoronyba zárassa élete végéig. Kínálkozik a történelmi párhuzam, hogy az
> 1956-os forradalom idején a szovjetek szintén tárgyalás ürügyén hívatták
> főhadiszállásukra Maléter Pál honvédelmi minisztert, hogy aztán a
> tárgyalások megkezdése után Szerov tábornok, a KGB elnöke berontva a
> terembe fogságba vitesse a magyar vezetőt.
>
> *10. Ellensége, pusztítója és elnyomója volt a kereszténységnek.* A
> keresztény templomok egy részét már a hódító hadjáratok során
> elpusztíttatta. A megmaradottak jelentős részét mecsetekké, illetve
> dzsámikká alakíttatta, de voltak olyanok is, amelyeket istállóvá tettek. A
> keresztények kezén hagyott templomok használatáért tetemes összegeket
> kellett fizetni a török hatóságoknak. A harangok használatát mindenütt
> megtiltották. Új templom építését, a régiek kijavítását csak hitványabb
> anyagokból engedték és torony nélkül.
>
> Kulcsár Árpád / Hetek <http://www.hetek.hu/>
>
> *(A szerzô történész)*
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20160130/77cb871b/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl