[Grem] Szt.Mrk evanglista nnepe
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2015. pr. 25., Szo, 12:30:21 CEST
Szent Márk evangélista
2015. április 25. szombat 11:25
http://magyarkurir.hu/hirek/szent-mark-evangelista
Április 25. Szent Márk ünnepe. Az evangélista életéről az Apostolok
cselekedeteiből tudunk.
<http://magyarkurir.hu/img.php?id=42480&img=o_szentmarklorschapatsagnemeto.jpg>
*Szent Márk evangélista (ábrázolás a németországi Lorsch-apátságból)*
*Péter „elment Máriának, a Márknak nevezett János anyjának házába, ahol
sokan együtt voltak és imádkoztak”*. Vannak tudósok, akik valószínűnek
tartják, hogy *ugyanebben a házban volt az utolsó vacsora*, és *itt
készültek az apostolok pünkösd ünnepére is*. *A Getszemáni-kert is Márk
anyjáé lehetett, így alhatott itt Márk az Úr elfogatásának éjjelén.* Amikor
ugyanis az Urat elfogták, és minden tanítványa elmenekült, *„egy ifjú
követte, meztelen testét csak egy gyolcslepel fedte. Amikor meg akarták
fogni, otthagyta a gyolcsleplet, és meztelenül elfutott*” (Mk 14,51–52).
A feltámadás után Márk anyjának háza lett Péter szállása, s *az ifjú Márk
az elsők között lehetett, akik Jeruzsálemben megkeresztelkedtek. Péter
ezért mondhatja őt a fiának* (1Pét 5,13).
Az Apostolok cselekedeteiben három néven is találkozunk vele: előfordul
mint „Márknak nevezett János” (12,12.25), mint „János” (13,5.13) vagy
egyszerűen mint „Márk” (15,39). Ugyanolyan kettős névvel állunk itt
szemben, mint Saul-Pál és Simon-Péter nevénél. János a zsidó, *Márk a görög
neve annak a tanítványnak, aki három apostolnak is – Barnabásnak, Pálnak és
Péternek – segítőtársa volt.*
*A legszorosabb kapcsolat Péterhez fűzte, annyira, hogy a hagyomány úgy
beszél Márkról, mint „Péter tolmácsáról”.* Ezzel függ össze evangéliuma is. *A
rómaiak ugyanis, látván, hogy Péter megöregedett, kérték Márkot, foglalja
írásba az evangéliumot, amelyet Péter hirdetett nekik.* Márk ezt meg is
tette. *50-60 között írta evangéliumát, melyet Szent Péter prédikációiból
állította össze*.
Ha Szent Márk evangéliumát olvassuk, nem nehéz meghallani Péter szavát, aki
a résztvevő szemtanú elevenségével mondja el a Keresztelő Szent János
keresztségétől a mennybemenetelig történt dolgokat. Ezért találhatunk apró
részleteket Márknál – és csak nála – amelyek csak szemtanútól
származhatnak. Például: Kafarnaumban az egész város ott tolongott az ajtó
előtt (Mk 1,33), vagy Jézus a hajó végében egy párnán aludt (4,38).
A hagyomány Márkot *az alexandriai egyház alapítójaként és vértanújak*ént
tiszteli. Ő volt a város első püspöke, és valószínűleg Traianus császár
idejében (98–117) szenvedett vértanúságot. *Velencei kereskedők 828-ban
megszerezték ereklyéit,* és az arabok pusztítása elől Velencébe vitték.
Ettől kezdve *Szent Márk Velence védőszentje.*
<http://magyarkurir.hu/img.php?id=42480&img=o_szentmarkvelence.jpg>
*A Szent Márk-székesegyház Velencében*
Ünnepét a keleti egyház kezdettől fogva, Róma pedig a 11. századtól április
25-én üli meg. Márk evangélista* ikonográfiai attribútuma a szárnyas
oroszlán*.
* * *
Egy 8. századi legendagyűjtemény a következőket beszéli el Szent Márk
evangélistáról:
Márk először Líbiában és Egyiptomban hirdette az evangéliumot és az Úr
Krisztus második eljövetelét, majd Alexandriába ment. Amikor beért a
városba, elszakadt a saruja. Ő ezt intő jelnek vette, hogy vándorlása véget
ért, de keresett egy cipészt, hogy megcsináltassa a sarut. Az, amikor
munkába fogta a lábbelit, megsebesítette a kezét. Márk nyállal sarat
csinált, rákente a sebre és meggyógyította az embert. Az megkérdezte,
honnan van csodatévő ereje? Márk akkor tanítani kezdett Krisztusról, és a
cipész egész házanépével megtért. Ő lett az első hívő Alexandriában,
Anianusnak hívták.
Márkot húsvét napján, a mi naptárunk szerint április 25-én liturgia közben
az oltárnál támadták meg és fogták el. Kötelet kötöttek a nyakára, és úgy
vonszolták a sziklás ösvényeken maguk után. Vére megfestette a sziklákat.
De nem halt meg, ezért bedobták egy börtönbe, hogy megtanácskozzák, másnap
miképp végezzenek vele.
<http://magyarkurir.hu/img.php?id=42480&img=o_szentmarkvertanu.jpg>
*(Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című
ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából)*
Éjfélkor földrengés támadt, megjelent az Úr angyala, és így szólt hozzá:
„Márk, Isten szolgája, aki az Egyiptomba rendelt szent hírnökök fejedelme
vagy, íme, a neved fölvétetett az élet mennyei könyvébe, és emlékezeted nem
halványul el soha. Mert társa lettél az égi erőnek, amely lelkedet az égbe
vezérli, és részed lesz az örök világosságban.” E látomás vigasztalásával a
szívében Márk égre tárt karokkal így imádkozott: „Uram, Jézus, hálát adok
neked, mert nem hagytál magamra, hanem szentjeid közé számláltál engem.
Kérlek, Uram, Jézusom, békességben vedd magadhoz a lelkemet, és ne engedd,
hogy kegyelmedtől elszakadjak!” Amikor ezt kimondta, megjelent neki az Úr,
úgy, ahogy tanítványai között járt szenvedése előtt, és így szólt hozzá:
„Békesség veled, Márk, mi evangélistánk!” Ő pedig így válaszolt: „Uram,
Jézus Krisztusom!” – azzal az Úr elment tőle.
Másnap reggel összegyűlt a város népe. Kihozták a börtönből, ismét kötelet
kötöttek a nyakára, s közben gúnyolódtak: „Vezessétek a marhát Bucoliba!”
Márk, miközben a földön vonszolták, így fohászkodott: „Uram, a kezedbe
ajánlom a lelkemet!” – és kilehelte lelkét. A pogányok nagy máglyát raktak,
s el akarták égetni, de hirtelen fergeteges szélvész és felhőszakadás
támadt, úgyhogy az áradó víz elől menekülniük kellett. Akkor jöttek a
keresztények, és eltemették.
*Istenünk, te Szent Márk evangélistát kiválasztottad az evangélium
hirdetésének fönséges hivatására. Kérünk, nevelj minket tanításával, hogy
hűségesen kövessük Krisztus példáját. Aki veled él és uralkodik a
Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.*
* * *
Egyházunk Szent Márk ünnepéhez kapcsolódóan végzi a búzaszentelést. Régen
körmenetben vonultak a határba, és ott került sor a vetések megáldására.
<http://magyarkurir.hu/img.php?id=42480&img=o_szentmarkbuzaszent.jpg>
*Búzaszentelő körmenet (Forrás: Magyar néprajzi lexikon)*
A néphit, mint minden más szentelménynek, a megszentelt búzaszálaknak is
különös erőt tulajdonított. Búzaszenteléskor a templomi zászlókra és a
körmeneti keresztre búzakoszorút kötöttek. Tápén a búzakoszorúkat nyolc nap
után levették, és a szántóföld négy sarkába helyezték jégverés ellen.
Bálint Sándor gyűjtéseiből tudjuk, hogy a koszorúkat a betegek feje alá is
helyezték, gyógyító erőt tulajdonítva a szentelt búzának.
A bukovinai székelyek a megszentelt búza főzetét lábfájás ellen tartották
foganatosnak. A szegedi kenyérsütögető asszonyok Szent György-napi harmatot
és szentelt búzaszálat tettek a kovászba, hogy a kenyér szépen keljen.
Nógrádban, Hevesben mindenki tépett egy-egy szálat, és a férfiak a kalapjuk
mellé tűzték, az asszonyok imakönyvükbe préselték.
Források
Diós István: *A szentek élete*
Bálint Sándor:
*Ünnepi kalendárium I. Magyar néprajzi lexikon*
Magyar Kurír
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150425/67b0649d/attachment.html
Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl