[Grem] Kónya I./ teljes válasz az ANTALL JÓZSEF-fel kapcs.vádra
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2015. Ápr. 25., Szo, 17:26:34 CEST
Kénytelen vagyok megszólalni
Amióta a nép úgy döntött, hogy szálljak ki a politikából, igyekeztem ehhez
tartani magamat. Még saját pártom, a Magyar Demokrata Fórum megszűnését
megelőző vitákban sem foglaltam állást. Úgy gondoltam, azoknak kell a
döntéseket meghozniuk, akiket erre felhatalmaztak. A Fideszen és
holdudvarán
belüli harcokba pedig végképp nem szeretnék beleszólni. De
*ha igaztalan és méltatlan támadás éri a rendszerváltoztatást, amelynek
valamiképp részese voltam, és Antall Józsefet, aki ennek az időszaknak a
hĹ‘se Ă©s mártĂrja is egyben, akkor kĂ©nytelen vagyok megszĂłlalni. *
A Magyar Nemzet április 10-ei számában „A tapolcai választás tĂ©tje” cĂmű
Ărásában Fricz Tamás a következĹ‘ket állĂtja: „Ma már szerencsĂ©re pontosan
tudhatjuk, Kahler Frigyesnek, a kitűnő alkotmányjogásznak, a Rendszerváltás
TörtĂ©netĂ©t KutatĂł IntĂ©zet Ă©s ArchĂvum kutatĂłjának egy nemrĂ©g megjelent
könyvéből (Az igazság Canossa-járása, Antológia 2014.), hogy Horn Gyula, az
MSZP és Antall József között lényegében véve alku köttetett arról, hogy
Magyarországon nem lesz semmiféle lusztráció és történelmi igazságtétel…Úgy
tűnik ma már, hogy Antall József fogott ember volt, úgy tűnik, hogy az
MSZP,
Horn Gyula, Antall József illetve Sólyom László jó magyar szokás szerint
„lemutyizta” a rendszerváltást.”
Ha az embernek sikerül túltennie magát azon a* felháborodáso*n, *amely e
hazugság olvastán **elfogja*, akkor *megpróbálja higgadtan cáfolni* az
állĂtásokat.
Először is az igazságtételre – abban a részében, amelyben valóban elmaradt
– nem valamiféle alku következtében, hanem más okokból nem került sor. A
*Zétényi Zsolt, MDF-es képviselő által beterjesztett igazságtételi
törvĂ©nyjavaslatot pĂ©ldául csak a kormánykoalĂciĂł kĂ©pviselĹ‘i szavazták meg*
(az
MSZP és a Fidesz ellene szavazott, az SzDSz tartózkodott). *A köztársasági
elnök az ellenzĂ©k mellĂ© állt *Ă©s nem Ărta alá a törvĂ©nyt, hanem az
AlkotmánybĂrĂłsághoz fordult, amely alkotmányellenesnek minĹ‘sĂtette Ă©s
megsemmisĂtette azt. Figyelemre mĂ©ltĂł, hogy nem sokkal ezután
Németországban elfogadtak egy hasonló törvényt, amelyet a Karlsruhe-i
alkotmánybĂrĂłság alkotmányosnak minĹ‘sĂtett. Igaz, ott a kelet-nĂ©met
kommunista utódpárt kivételével valamennyi parlamenti párt megszavazta a
javaslatot. Ha nálunk is Ăgy lett volna, Ă©s az MSZP kivĂ©telĂ©vel az ellenzĂ©k
is
felsorakozik a Zétényi-törvény mögött, kizárt dolog, hogy az
AlkotmánybĂrĂłság fellĂ©pett volna ellene.
Tény, hogy* a Magyar Demokrata Fórum igazságtételi törekvései
(Justitia-terv, Kónya tanulmány, Zétényi-törvény*)
*masszĂv ellenállásba ĂĽtköztek. Az ellenzĂ©ki pártok, az Ĺ‘ket támogatĂł Ă©s a
médiában sokat szereplő értelmiségi csoport, valamint a sajtó túlnyomó
része nem csupán ellenezte ezeket a törekvéseket, hanem minden alkalommal
valĂłságos rágalomhadjáratba kezdtek, mondván: a kormánykoalĂciĂł átlĂ©pi a
jogállami határokat és „boszorkányüldözésbe” kezdett. *
Egy hĂ©ttel a ZĂ©tĂ©nyi-törvĂ©ny elfogadása után már feljelentĂ©sek tĂzezreirĹ‘l
beszéltek, és Pető Iván, az SzDSz frakcióvezetője a velem folytatott
vitában
azzal riogatta a televĂziĂł nĂ©zĹ‘it, hogy a törvĂ©ny elfogadása következtĂ©ben
el fog szabadulni a pokol. Ez
*a hisztériakeltés minden esetben nagyon is hatásos volt. *
Persze az átalakulás tárgyalásos jellege és a létrehozott jogállami keretek
eleve korlátot szabtak a radikális megoldásoknak.
*Nem kell tehát alkukat, paktumokat vizionálni ahhoz, hogy magyarázatot
kapjunk arra, miért volt olyan csökevényes az igazságtétel.*
Káhler Frigyes a közelmúltban megjelent és *Fricz Tamás által hivatkozott
könyvében *
*Horn Gyula 1991. november 13-án, a Zétényi-törvény megszavazását követő
héten elhangzott, meglehetősen zavaros parlamenti beszéde nyomán jut arra a
következtetésre*, hogy lehetett valamiféle
„gentlement’s agreement” az MSZMP és az ellenzék között, és ebbe belekeveri
Antall József személyét. Aztán idézi a miniszterelnök két héttel később
elhangzott felszĂłlalását, Ă©s megállapĂtja, hogy Antall ebben nem cáfolta az
MSZP elnökĂ©nek azt az állĂtását, miszerint a kerekasztalnál lĂ©trejött volna
valamiféle gentlement’s agreement, arra vonatkozóan, hogy nem lesznek
felelősségre vonások.
*Horn az emlĂtett zavaros felszĂłlalásában valĂłban cĂ©lozgatott ilyesmire*. A
miniszterelnök ezen az ülésen nem vett részt, de én frakcióvezetőként – és
az
EllenzĂ©ki Kerekasztal szervezĹ‘jekĂ©nt azonnal visszautasĂtottam Horn Gyula
állĂtását. A következĹ‘kĂ©ppen fogalmaztam: „Itt, a Házban, többször
elhangzott
az utóbbi időben - és most Horn Gyula is erre utalt - a háromoldalú
tárgyalások idejĂ©n kötött állĂtĂłlagos hallgatĂłlagos megállapodás.
*Én, mint az Ellenzéki Kerekasztal szervezője, felelősségem tudatában
mondhatom, hogy semmi ilyesmiről szó nem volt. *
Káhler Frigyes errĹ‘l nem tesz emlĂtĂ©st. A miniszterelnöknek viszont felrĂłja
– és messzemenő következtetésre jut belőle – hogy két héttel később
elhangzott
felszĂłlalásában nem cáfolta az MSZP elnökĂ©nek állĂtását. De miĂ©rt is
kellett volna ezt megtennie, amikor frakcióvezetője ezt már azon melegében
megtette?
Ráadásul egy olyan felszólalásban, amelynek célja az ellenzék és a sajtó
által a Zétényi törvény elfogadása és a „Kónya-Pető vita” után keltett
hisztéria
visszautasĂtása volt, hogy a koalĂciĂł nem törvĂ©nyes igazságtĂ©telre, hanem
„boszorkányüldözésre” készül? S hogyan lehet ennek alapján arra a
következtetésre jutni, hogy „a hatalmat átadók és átvevők között volt
egyfajta megállapodás az átfogó igazságtétel mellőzésére”? Amit aztán Fricz
Tamás úgy
szemĂ©lyesĂt meg, hogy „Horn Gyula, az MSZP Ă©s Antall JĂłzsef között
lényegében véve alku köttetett arról, hogy Magyarországon nem lesz
semmiféle
lusztráció és történelmi igazságtétel”.
*De mindez egy prekoncepciĂł alapján kialakĂtott megalapozatlan vĂ©lemĂ©ny
csupán*, s* önmagában nem igényelne válaszadást.* Miként az a bulvársajtóba
(vagy „bulvárpolitikába”) illĹ‘ szĂnvonaltalan megállapĂtás sem, hogy „az
MSZP, Horn Gyula, Antall József illetve Sólyom László jó magyar szokás
szerint
„lemutyizta” a rendszerváltást.”
*De az az elkĂ©pesztĹ‘ állĂtás, hogy Antall JĂłzsef „fogott ember” lett volna,
már nem csak törtĂ©nelemhamisĂtás, hanem aljas rágalom, sĂşlyos
kegyeletsértés.* Erre *reagálni: becsületbeli ügy. Ugyanakkor nehéz mindezt
indulat nélkül megtenni, de megpróbálom*.
A miniszterelnök ellenfelei nehezen fogadták el, hogy *Antall József végig
tiszta tudott maradni a Kádár-rendszer legnehezebb évtizedeiben*. Nehezen
fogadták
el, hogy* van egy ember, aki túléli a diktatúrát, s közben semmi olyat nem
tesz, amiért egy kicsit is restelkednie kellene. *
A liberális oldalhoz sorolt történész, Rainer M. János tüzetes kutatást
végzett az Antall Józsefre és édesapjára vonatkozó titkosszolgálati
anyagokban. Kutatása
eredmĂ©nyĂ©t „JelentĂ©sek hálĂłjában” cĂmű könyvĂ©ben tette közzĂ©. EbbĹ‘l
kiderül, hogy Antall Józsefet 1957-től 1989-ig folyamatosan megfigyelték a
kommunista
állambiztonság emberei. A jelentésekből egy olyan személyiség képe
bontakozik ki, aminek alapján érthető, hogy* a titkosszolgálatokban*
* fel sem merült, hogy Antall Józsefet **megpróbálják beszervezni*. A
könyvben közzétett dokumentumok alapján a néhai miniszterelnök szinte
megdicsőül.
Ehhez képest, több mint húsz évvel Antall József halála után akad valaki –
ráadásul a magát jobbközépnek valló oldalról – aki azt az elképesztő vádat
fogalmazza meg, hogy a miniszterelnök „fogott ember” volt. Fricz Tamás
cikkĂ©nek alcĂme: „Fennáll a veszĂ©lye annak, hogy a hatalom elfelejti, kinek
mit
köszönhetett.” Az egzisztenciális aggodalmakat megértem. De miért kell ebbe
a „mai kocsmába” Antall Józsefet és a rendszerváltoztatást belekeverni?
BĂrĂł Zoltánnak egyĂ©bkĂ©nt – Antall elĹ‘djĂ©nek az MDF Ă©lĂ©n – már korábban is
voltak olyan nyilatkozatai, amelyben Antall Józsefet „küldött embernek”
nevezte. Ezt azonban mindenki egy sértett ember nevetséges vádaskodásának
minĹ‘sĂtette, Ă©s senki sem foglalkozott vele. IdĹ‘közben azonban BĂrĂł egy
egész
történeti intézetet kapott. S lám, a Rendszerváltást Kutató Intézet
keretében
* Káhler Frigyes megfogalmaz egy megalapozatlan gondolatsort valamiféle
gentlement’s agreementről, ami Antall és a kommunisták között jött volna
létre *a felelősségre vonás elmaradásáról. Ezt kollégája, Fricz Tamás
továbbgondolja
Ă©s a Magyar Nemzetben leĂrja: Antall JĂłzsef „fogott ember” volt. Ugyanazt,
amit az MSZMP-ből a rendszerváltás hajnalán kizárt, népi baloldali
főigazgató –
kicsit finomabban – már évekkel ezelőtt megfogalmazott…
*Mindezt egy olyan miniszterelnökrĹ‘l állĂtja a szerzĹ‘, aki a haza
szolgálatát az életénél is többre becsülte. Ha elolvassa Antall József
orvosainak Ărt levelĂ©bĹ‘l az alábbi rĂ©szletet, talán elgondolkodik a
cikkĂ©ben magának tulajdonĂtott erkölcsrĹ‘l, Ă©s a kimondott szóért viselt
felelősségről:*
„Tiltakoztatok az ellen, hogy nem vállalom a jobb esélyt adó, de a munkám
folytatását korlátozó, majd lehetetlenné tevő kezelést. Meg akartatok
mindent
tenni az ember meggyĂłgyĂtása Ă©rdekĂ©ben, de nekem a miniszterelnöki teendĹ‘k
ellátása a feladatom, erre esküdtem fel, mint egy katona. Ez elé nem
helyezhetem a magam személyes érdekét. Ha nem lesz más esélyem, akkor talán
– a dolgok jĂł elĹ‘kĂ©szĂtĂ©se mellett – a halálom is szolgálatot tehet az
emberi
érzések, a nemzeti elkötelezettség és a nemzeti egység érdekében. Elszánt,
kemĂ©ny, munkabĂrĂł embernek, a halált a haza Ă©rdekĂ©ben bármikor vállalĂł
embernek nevelt nagyapám, apám, anyám és a Piarista Gimnázium. Ha észre
fogom venni, hogy a betegségtudatom rossz hatással van a döntéseimre, fogom
tudni a kötelességemet.
KĂłnya Imre
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150425/726ad210/attachment.html
További információk a(z) Grem levelezőlistáról