[Grem] 'XIV. Leó pápa' levelezés

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2025. Sze. 20., Szo, 18:38:21 CEST


A XIV.Leó pápa és a Crux amerikai katolikus hírportál vezető tudósítója
között lefolytatott beszélgetés most a magyarkurir.hu  -ról  1-2. rész
A reményt soha nem szabad feladnunk – Interjú XIV. Leó pápával (1. rész)
XIV. Leó pápa <https://www.magyarkurir.hu/xiv-leo> – 2025. szeptember 17.,
szerda | 19:40
https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-remenyt-soha-nem-szabad-feladnunk-interju-xiv-leo-papaval-1-resz

Az alábbiakban részleteket olvashatnak XIV. Leó pápa és Elise Ann Allen, a
*Crux* amerikai katolikus hírportál vezető tudósítójának beszélgetéséből. A
teljes interjú szeptember 18-án jelenik meg a pápa életét bemutató, *León
XIV: Ciudadano del mundo, misionero del siglo XXI (XIV. Leó: Világpolgár és
a 21. század misszionáriusa)* című életrajzi kötetben.

*A kötetet a Penguin Peru adja ki spanyol nyelven, és szeptember 18-tól
lesz elérhető a könyvesboltokban és online. Az angol és portugál fordítások
várhatóan 2026 elején kerülnek forgalomba. A könyvet Elise Ann Allen, a *Crux
*amerikai katolikus hírportál vezető tudósítója írta. Tartalmazza a
Szentatyával még júliusban készült kétszer másfél órás interjú szövegét
– amelyből az alábbiakban részleteket olvashatnak –, valamint Robert
Francis Prevost életének, missziós tapasztalatainak és egyházi
pályafutásának bemutatását, amelyet a szerző saját kutatásai, megfigyelései
és interjúk alapján írt. Az interjúban a történelem első amerikai születésű
és egyben első perui állampolgárságú katolikus egyházfője humorral beszél
arról, kinek szurkolna egy képzeletbeli világbajnokságon, valamint
megosztja gondolatait a pápaságról, az ukrajnai béke lehetőségeiről, a
szinodális folyamat jövőjéről és a világot jellemző megosztottságról.*

*– Ön egyszerre két szempontot képvisel: Ön az első pápa az Egyesült
Államokból, ugyanakkor a második, aki – mondhatni – latin-amerikai
látásmóddal rendelkezik. Melyik identitás áll közelebb Önhöz?*

– Úgy vélem, a válasz egyszerre ez is, az is. Nyilvánvalóan amerikai
vagyok, és ezt mélyen át is érzem, ugyanakkor nagyon szeretem Perut is és a
perui népet. Ez része annak, aki vagyok. Lelkipásztori szolgálatom felét
Peruban töltöttem, ezért a latin-amerikai perspektíva rendkívül értékes
számomra. Ez megmutatkozik abban is, hogy nagyra becsülöm a latin-amerikai
egyház életét, amely meggyőződésem szerint jelentős szerepet játszott
abban, hogy kapcsolatot alakíthattam ki Ferenc pápával, hogy megérthettem
az Egyházról alkotott elképzeléseinek egyes elemeit, és abban is, hogy
miként tudjuk ezt a látásmódot továbbvinni a ma és a holnap Egyházának
valódi prófétai küldetése mentén.

*– Tegyük fel, hogy az Egyesült Államok játszik Peru ellen a
világbajnokságon. Ön melyik csapatnak drukkolna?*

– Jó kérdés. Valószínűleg Perunak, az érzelmi kötődés miatt. De nagy
szurkolója vagyok Olaszországnak is… Köztudott, hogy a White Sox a
kedvencem (a Chicago White Sox amerikai profi baseballcsapat – *a szerk.*),
de pápaként minden csapatnak drukkolok. Még otthon is, gyerekként a White
Soxnak szurkoltam, de édesanyám a Cubsnak (a Chicago Cubs az egyik
legrégebbi és legismertebb amerikai baseballcsapat; a Cubs–White Sox
rivalizálás sok chicagói családban jelen van, ahogyan XIV. Leó pápa
esetében is – *a szerk.*), így nem tehette az ember, hogy ne vegye
figyelembe a másik oldal értékeit. Megtanultuk, hogy még a sportban is
nyitott, párbeszédre kész, barátságos és békés versenyszellemben
viszonyuljunk az ilyen helyzetekhez, mert különben vacsora nélkül maradtunk
volna.

*– Pápasága kezdeti időszakában jár. Hogyan látja a pápaság szerepét?*

– Még mindig hosszú tanulási folyamat áll előttem. Van egy nagy terület,
amelyben, úgy érzem, különösebb nehézségek nélkül megtaláltam a helyem: ez
a lelkipásztori rész. Bár meglepődtem, milyen nagyszerű és tartós a
visszajelzés, és hogy minden korosztályhoz elér a megszólítás… Mindenkit
megbecsülök, bárki legyen is, bármit is hozzon magával – meghallgatom őket.

A teljesen új szempont ebben a szolgálatban az, hogy egy világi vezető
szintjére kerültem. Ez igencsak nyilvános szerep: az emberek tudnak a
telefonbeszélgetéseimről és a találkozásaimról különböző kormányok,
országok vezetőivel a világ minden tájáról, egy olyan időben, amikor az
Egyház hangja jelentős szerepet játszik. Sokat tanulok arról, milyen
diplomáciai szerepet töltött be a Szentszék hosszú éveken keresztül… Ezek a
dolgok számomra teljesen újak, legalábbis gyakorlati szempontból. Sok-sok
éven át figyelemmel kísértem az aktuális eseményeket, és mindig igyekeztem
naprakész maradni, de a pápa szerepe valóban új számomra. Sokat tanulok és
komoly kihívásokkal szembesülök, de nem érzem magam túlterheltnek. Ezen a
téren azonnal a mély vízbe kellett ugranom. Pápának lenni, Péter utódjaként
másokat megerősíteni a hitben – ami a legfontosabb feladat – olyan dolog,
ami csak Isten kegyelméből történhet. Nincs rá más magyarázat. Csak a
Szentlélek által érthető, hogyan választottak ki erre a tisztségre, erre a
szolgálatra. A hitem, az általam megélt tapasztalatok, Jézus Krisztus és az
evangélium mélyebb megértése miatt mondtam ki: igen, itt vagyok. Remélem,
hogy képes leszek másokat megerősíteni a hitben, mert ez Péter utódjának
legfőbb küldetése.

*– A béke ügye az, amelyért gyakran szót emel. Béke a különböző
konfliktushelyzetekben, bár az ukrajnai háború különösen kiemelkedik.
Reális, hogy a Vatikán közvetítő szerepet vállaljon éppen ebben a
konfliktusban, ebben a pillanatban?*

– Különbséget tennék aközött, hogy a Szentszék a béke hangjaként szólal
meg, és aközött, hogy közvetítő szerepet vállaljon – ez utóbbi teljesen
más, és nem tűnik olyan reálisnak, mint az első. Úgy vélem, az emberek
meghallották a különböző felhívásokat, amelyeket a keresztények és minden
jóakaratú ember nevében tettem, hangsúlyozva, hogy csak a béke az egyedüli
válasz. Az évek óta tartó értelmetlen öldöklés, amely mindkét oldalon
emberek életét követeli – nemcsak ebben a konkrét konfliktusban, hanem más
konfliktusokban is –, úgy vélem, arra kellene ösztönözze az embereket, hogy
kimondják: van más út is.

A Vatikánra mint közvetítőre gondolni – még azon néhány alkalommal is,
amikor felajánlottuk, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásoknak
otthont adunk, akár a Vatikánban, akár más egyházi ingatlanban –, pontosan
tudom, milyen következményekkel járhat. A Szentszék a háború kezdete óta
komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy – bármennyire is nehéz –
olyan álláspontot képviseljen, amely nem az egyik vagy a másik fél oldalán
áll, hanem valóban semleges. Néhány kijelentésemet különféleképpen
értelmezték, és ez rendben van. Úgy gondolom azonban, hogy jelenleg nem a
realitás kérdése az elsődleges (vagyis hogy mennyire reális a Vatikán
közvetítő szerepe – *a szerk.*). Úgy vélem, hogy számos szereplőnek kell
elég határozottan fellépnie ahhoz, hogy a háborúban álló felek végre
kimondják: elég volt, és keressünk más utat a nézeteltérések rendezésére.

Továbbra is remélünk. Mélyen hiszem, a reményt soha nem szabad feladnunk.
Bízom az emberi természetben. Van negatív oldala is: vannak, akik rossz
szándékkal lépnek fel, és ott vannak a kísértések. Bármely álláspont
bármely oldalán találhatunk jó és kevésbé jó indítékokat. És mégis, ha
továbbra is arra bátorítjuk az embereket, hogy a magasabb értékeket, a
valódi értékeket nézzék, akkor az változást hozhat. Reménykedni kell, és
továbbra is próbáljuk ösztönözni az embereket, hogy kimondják: próbáljuk
meg másként.

*Forrás: Crux
<https://cruxnow.com/vatican/2025/09/in-interview-with-crux-correspondent-pope-talks-ukraine-synodality-polarization-world-cup?fbclid=IwY2xjawM3TLxleHRuA2FlbQIxMAABHlRJ1KgD2WPLVOPaCVZq_FLSa0tf60QsW5rgZK6sL9TmHJdeqWHXkd5LnaGq_aem_QkbGg6cbykfq1FKZ-UpiXg>*

*Fotó: Vatican Media*

*Hollósi Judit/Magyar Kurír*
A szinodalitás nyitottság és hajlandóság a megértésre – Interjú XIV. Leó
pápával (2. rész)
XIV. Leó pápa <https://www.magyarkurir.hu/xiv-leo> – 2025. szeptember 18.,
csütörtök | 20:15
https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-szinodalitas-nyitottsag-es-hajlandosag-megertesre-interju-xiv-leo-papaval-2-resz

Az alábbiakban további részletek olvashatók XIV. Leó pápa és Elise Ann
Allen, a *Crux* amerikai katolikus hírportál vezető tudósítójának
beszélgetéséből. A teljes interjú szeptember 18-án jelent meg a pápa életét
bemutató, *León XIV: Ciudadano del mundo, misionero del siglo XXI (XIV.
Leó: Világpolgár és a 21. század misszionáriusa)* című életrajzi kötetben.

*– Ön a Szent Péter-bazilika erkélyén elhangzott első beszédében a békéről
és a hidak építéséről szólt. Milyen hidakat kíván építeni? Politikai,
társadalmi, kulturális vagy egyházi téren? Melyek ezek a hidak?*

– Mindenekelőtt a hidak építése elsősorban párbeszéd útján valósulhat meg.
Az egyik dolog, amit az első hónapokban sikerült megvalósítanom, az az,
hogy a nemzetközi szervezetek vezetőivel folytatott találkozások révén
valamiféle párbeszédet tudtam kialakítani. Elméletileg az Egyesült Nemzetek
Szervezetének lenne az a szerepe, hogy ezekkel a kérdésekkel foglalkozzon.
Sajnos úgy tűnik, általánosan elismert tény, hogy az ENSZ – legalábbis
jelenleg – elveszítette azt a képességét, hogy előmozdítsa a többoldalú
együttműködést. Sokan úgy vélik, hogy „kétoldalú párbeszédre van szükség”
ahhoz, hogy előrelépés történjen, mivel különböző szinteken akadályok
nehezítik a többoldalú megoldások előmozdítását.

Továbbra is emlékeztetni kell magunkat arra a lehetőségre, amely az
emberiségben rejlik: képes felülemelkedni az erőszakon és a gyűlöleten,
amelyek egyre inkább megosztanak bennünket. Olyan időket élünk, amikor a
polarizáció mintha a mindennapok kulcsszavává vált volna, holott ez nem
segít senkit. Vagy ha mégis, akkor csak keveseket, míg mindenki más
szenved. Ezért fontos, hogy továbbra is feltegyük ezeket a kérdéseket.

*– Tulajdonképpen ez lett volna a következő kérdésem: a polarizáció, hiszen
ma ez egyfajta divatszó, az Egyházon belül és kívül egyaránt. Mit gondol,
hogyan lehetne ezt megoldani?*

– Az biztos, hogy egy dolog felvetni a kérdést, és beszélni róla. Úgy
vélem, nagyon fontos lenne mélyebben reflektálni, megpróbálni megérteni:
miért ennyire polarizált a világ? Mi folyik itt? Azt hiszem, sok tényező
vezetett idáig. Nem teszek úgy, mintha mindenre meglenne a válaszom, de
néhány következmény bizonnyal megmutatja számomra a valóságot. A 2020-as
válság és a járvány kétségtelenül hatással volt minderre, de úgy gondolom,
a folyamat jóval korábban kezdődött… Talán néhány helyen az emberi élet
mélyebb értelmének elvesztése is közrejátszhatott ebben, és ez sok szinten
érintette az embereket. Az emberi élet, a család és a társadalom értéke –
ha elveszítjük ezeknek az értékeknek a jelentőségét, akkor mi számít még
egyáltalán?

Ehhez ráadásul néhány más tényező is hozzájárul, amelyek közül az egyik
szerintem nagyon jelentős: a munkások jövedelmi szintje és a leggazdagabbak
jövedelme közötti egyre növekvő szakadék. Például a vezérigazgatók
esetében, akik 60 évvel ezelőtt talán négyszer-hatszor kerestek többet,
mint a munkások, a legutóbbi adatok szerint már hatszázszoros a különbség.
Tegnap érkezett a hír, hogy Elon Musk lesz a világ első trilliomosa. Mit
jelent ez, és miről is van szó? Ha ez az egyetlen dolog, aminek még értéke
van, akkor nagy bajban vagyunk.

*– [A szinodalitás témájában] Úgy gondolom, hogy a szinodalitás fogalmát
még mindig sokan nem értik igazán. Hogyan határozná meg?*

– A szinodalitás hozzáállás, nyitottság és hajlandóság a megértésre. Az
Egyház kontextusában ez azt jelenti, hogy minden egyes tagnak van hangja és
szerepe az Egyház életében – az imádság, az elmélyülés és a közös folyamat
révén. Ez sokféleképpen megvalósulhat, de csak a párbeszéd és egymás
tisztelete által. Az emberek közötti kapcsolatok és annak felismerése, hogy
a viszonyok, az interakció és a találkozás lehetőségeinek kialakítása
fontos dimenziója annak, ahogyan egyházi életünket éljük [mind
hozzátartozik ehhez a szemlélethez].

Néhányan fenyegetve érezték magukat ettől. Előfordul, hogy püspökök vagy
papok úgy érzik: „a szinodalitás el fogja venni a tekintélyemet”. Pedig a
szinodalitás nem erről szól, és talán az elképzelés arról, hogy mi is a
tekintély, kissé elmosódott, téves. Úgy gondolom, hogy a szinodalitás annak
a leírása, hogyan jöhetünk össze, hogyan válhatunk közösséggé, és hogyan
kereshetjük az egységet mint Egyház. Tehát az Egyház elsődleges fókusza nem
az intézményi hierarchián van, hanem inkább azon, hogy „mi együtt”, a „mi
Egyházunk”. Mindenkinek megvan a saját küldetése – papoknak, világiaknak,
püspököknek, misszionáriusoknak, családoknak. Mindenkinek, azzal a
küldetéssel, ami neki adatott, szerepe van, és van, amit hozzá tud tenni;
együtt keressük azokat az utakat, amelyeken növekedhetünk és együtt
haladhatunk mint Egyház.

Ez egy olyan hozzáállás, amely szerintem sokat taníthat a mai világnak. Az
előbb a polarizációról beszéltünk: úgy gondolom, ez egyfajta ellenszere.
Úgy vélem, ez az egyik módja annak, hogy szembenézzünk a mai világ
legnagyobb kihívásaival. Ha hallgatunk az evangéliumra, ha együtt
elmélkedünk rajta, és ha törekszünk arra, hogy közösen haladjunk előre,
egymásra figyelve, megpróbálva felfedezni, ma mit mond nekünk Isten, akkor
sokat nyerhetünk ezzel.

Nagyon remélem, hogy az a folyamat, amely már jóval a legutóbbi szinódus
előtt megkezdődött, legalábbis Latin-Amerikában – beszéltem az ott szerzett
tapasztalataimról – tovább folytatódhat. A latin-amerikai egyház egy része
valóban hozzájárult az egyetemes Egyházhoz. Nagy reményt látok abban, ha az
elmúlt néhány év tapasztalataira építve megtaláljuk annak a módját, hogyan
lehetünk együtt Egyház. Nem azért, hogy az Egyházat valamiféle demokratikus
kormányzattá alakítsuk – hiszen ha ma körülnézünk a világ számos
országában, a demokrácia sem feltétlenül jelent tökéletes megoldást
mindenre –, hanem azért, hogy megértéssel forduljunk az Egyház felé,
olyannak látva, amilyen, és azt mondjuk: „ezt együtt kell megtennünk”. Úgy
gondolom, ez nagy lehetőséget jelent az Egyház számára, hogy kapcsolatba
lépjen a világ többi részével. A II. Vatikáni Zsinat óta ez szerintem
jelentős, és még sok feladat áll előttünk.

*Forrás: Crux
<https://cruxnow.com/vatican/2025/09/in-interview-with-crux-correspondent-pope-talks-ukraine-synodality-polarization-world-cup?fbclid=IwY2xjawM3TLxleHRuA2FlbQIxMAABHlRJ1KgD2WPLVOPaCVZq_FLSa0tf60QsW5rgZK6sL9TmHJdeqWHXkd5LnaGq_aem_QkbGg6cbykfq1FKZ-UpiXg>*

*Fotó: Vatican Media*



On Fri, Sep 19, 2025 at 11:08 AM Emoke Greschik <greschem at gmail.com> wrote:

> A Sorosi Eszter szept.18-án a listára küldött teljes cikk ide másolva:
>
> A Szilvay Gergely cikk:
> *XIV. Leó pápa: Nem fog változni az egyház tanítása LMBTQ-ügyben,
> semlegesség Ukrajna kérdésében, a demokrácia nem mindig jó megoldás (VIDEÓ)*
>
> https://mandiner.hu/kulfold/2025/09/leo-papal-egyhaz-lmbtq-ukrajna-demokracia
>
> XIV. Leó pápával készített interjút a Crux katolikus hírportál, melyben a
> katolikus egyházfő beszél Ferenc pápáról, Donald Trumpról, Gázáról és
> Izraelről, Ukrajnáról, LMBTQ-ügyekről, a nők egyházbeli szerepéről, a
> mesterséges intelligenciáról, demokráciáról, liturgiáról és más fontos
> dolgokról. Az is kiderül, milyen csapatoknak drukkol Leó pápa.
> 2025. szeptember 18. 18:52
> [image: XIV. Leó pápa]Szilvay Gergely
> <https://mandiner.hu/szerzo/szilvay-gergely>
>
> Egy XIV. Leó pápával készült interjúkötetből
> <https://www.amazon.com/Le%C3%B3n-XIV-Ciudadano-misionero-Spanish-ebook/dp/B0FQPMQWHV/ref=sr_1_1> közölt
> részleteket
> <https://cruxnow.com/vatican/2025/09/in-interview-with-crux-correspondent-pope-talks-ukraine-synodality-polarization-world-cup>
> a Crux francia katolikus hírportál, melynek címe: *León XIV: ciudadano
> del mundo, misionero del siglo XXI* (XIV. Leó: világpolgár és a XXI.
> század misszionáriusa). Leó pápa beszél többek között:
>
>    - a szinodalitásról, a polarizációról, Ukrajnáról és a sportról
>    <https://cruxnow.com/vatican/2025/09/in-interview-with-crux-correspondent-pope-talks-ukraine-synodality-polarization-world-cup>
>    ,
>    - a más felekezetekkel és vallásokkal való viszonyról
>    <https://cruxnow.com/vatican-at-the-met/2025/09/pope-leo-xvi-speaks-to-cruxs-elise-ann-allen-on-relations-with-other-churches>
>    ,
>    - a mesterséges intelligenciáról,
>    - a Vatikánról és a vatikáni pénzügyekről,
>    - Gázáról, Kínáról
>    <https://cruxnow.com/vatican/2025/09/pope-leo-speaks-to-cruxs-elise-ann-allen-about-gaza-china-and-the-u-s>
>    ,
>    - az Egyesült Államokról és Donald Trumpról,
>    - LMBTQ-ügyekről
>    <https://cruxnow.com/vatican/2025/09/pope-leo-speaks-to-cruxs-elise-ann-allen-about-lgbtq-issues-and-the-liturgy>
>    ,
>    - és a liturgiáról.
>
> [image: XIV. Leó pápa]
> XIV. Leó pápa megválasztásakor, 2025. május 8-án a Szent Péter Bazilika
> balkonján*Amerikainak gondolja-e magát Leó pápa? És kinek drukkol?*
>
> Első kérdésként felmerül, hogy az Egyesült Államok, amerikai mivolta, vagy
> Latin-Amerika, perui évei hagyták a nagyobb nyomot a pápa identitásán. A
> pápa válasza:
>
> *„Azt hiszem, a válasz az, hogy mindkettő/és. Nyilvánvalóan amerikai
> vagyok, és nagyon is amerikainak érzem magam, de nagyon szeretem Perut is,
> a perui népet, ez része annak, aki vagyok. *
>
> *Lelkészi pályafutásom felét Peruban töltöttem, így a latin-amerikai
> perspektíva nagyon értékes számomra. Azt hiszem, ez abban is megmutatkozik,
> hogy mennyire értékelem a latin-amerikai egyház életét, ami véleményem
> szerint jelentős volt mind a Ferenc pápával való kapcsolatomban, mind
> abban, hogy megértettem Ferenc pápa egyházra vonatkozó vízióját, mind pedig
> abban, hogy hogyan tudjuk ezt tovább vinni egy igazi prófétai vízió
> formájában a mai és a holnapi egyház számára.”*
>
> S hogy az Egyesült Államoknak vagy Perunak drukkol a világbajnokságon? A
> válasz:
>
> *„Jó kérdés. *
>
> Valószínűleg Perunak, és csak az érzelmi kötődések miatt. Én Olaszország
> nagy rajongója is vagyok... Az emberek tudják, hogy White Sox szurkoló
> vagyok
>
> (chicagói csapat, a pápa Chicagóban született – a szerk.), *de pápaként
> minden csapatnak szurkolok. Még otthon is White Sox szurkolóként nőttem
> fel, de az anyukám Cubs szurkoló volt, szóval nem lehetett valaki olyan
> szurkoló, aki kizárja a másik oldalt. Még a sportban is megtanultuk, hogy
> nyílt, párbeszédes, barátságos és nem dühös, versenyzői álláspontot
> képviseljünk az ilyen dolgokban, mert lehet, hogy nem kaptunk volna
> vacsorát, ha megtettük volna!”*
>
> ----XIV. Leó pápa, azaz Robert Francis Prevost 1955. szeptember 14-én
> született Chicagóban (Illinois, Egyesült Államok). Édesapja francia és
> olasz, míg édesanyja spanyol származású. Két testvére van, Louis Martín és
> John Joseph. 1977-ben matematikából szerzett diplomát és filozófiát is
> tanult. Ugyanez év szeptember elsején Saint Louisban belépett a Szent
> Ágoston Rendbe, és 1978. szeptember 2-án tette le első fogadalmát, melyet
> 1981. augusztus 29-én követett az örökfogadalom. 1988-ban Peruba, a
> trujillói misszióba küldték, hogy az ágostonos jelöltek közös képzését
> vezesse. Ez a misszió 11 évig tartott, ezután kinevezték a chicagói Jó
> Tanács Anyja tartomány perjelévé, később pedig a rend általános perjelévé.
> Így ő lett a felelős az Ágoston-rend tervezési és irányítási folyamataiért.
> Elődje, Ferenc pápa 2014. november 3-án kinevezte őt a perui chiclayói
> egyházmegye apostoli kormányzójává, és ezzel szufári címzetes püspöki
> méltóságra emelte. 2014. december 12-én szentelték püspökké. A pápa 2020.
> április 15-én kinevezte őt a callaói egyházmegye apostoli kormányzójává,
> majd ezt követően, 2023-ban a Püspöki Dikasztérium prefektusává. 2025.
> május 8-án pápává válaszották, a XIV. Leó nevet
> <https://mandiner.hu/kulfold/2025/05/miert-eppen-xiv-leo-minden-amit-tudni-kell-a-papak-neveirol>
> vette fel.------
>
> *Ukrajna* <https://mandiner.hu/ukrajna-6>* és az egyház nemzetközi
> szerepe* XIV. Leó leszögezi: az egyháznak a békét kell előmozdítania,
> egyben közvetítőnek is kell lennie, *„de ez* *nagyon más, és nem olyan
> realisztikus, mint az első”.*
>
> Hozzáteszi: *„Ha a Vatikánra közvetítőként gondolunk, arra a néhány
> alkalomra is, amikor felajánlottuk, hogy Ukrajna és Oroszország közötti
> tárgyalások helyszínéül szolgálunk, akár a Vatikánban, akár más egyházi
> területen, és nagyon is tisztában vagyok ennek következményeivel. *
>
> *A Szentszék a háború kezdete óta nagy erőfeszítéseket tett annak
> érdekében, hogy fenntartsa azt az álláspontot, amely – bármennyire is nehéz
> – nem az egyik vagy a másik oldalon áll, hanem valóban semleges.”*
>
> A pápa hangsúlyozza, hogy továbbra is reménykedik, és a reményt nem lehet
> feladni, továbbá hogy fontos a dialóguson keresztüli hídépítés.
>
> Az ENSZ-szel kapcsolatban kijelenti: *„Elméletileg az Egyesült Nemzetek
> Szervezetének kellene lennie annak a helynek, ahol ezekkel a kérdésekkel
> foglalkoznak. Sajnos úgy tűnik, általánosan elfogadott, hogy az Egyesült
> Nemzetek Szervezete, legalábbis jelenleg, elvesztette azt a képességét,
> hogy multilaterális kérdésekben összehozza az embereket.”*
> *Mi a szinodalitás? És kell-e demokrácia az egyházba?*
>
> A riporter rákérdez a szinodalitás mibenlétésre is. Leó pápa úgy válaszol:
>
> *„A szinodalitás egy hozzáállás, egy nyitottság, egy megértésre való
> hajlandóság. *
>
> *Ha ma az Egyházról beszélünk, ez azt jelenti, hogy az egyház minden egyes
> tagjának van hangja és szerepe az ima, az elmélkedés… egy folyamat révén.
> Ennek számos módja van, de a párbeszéd és az egymás iránti tisztelet révén.
> Az emberek összehozása és ennek a kapcsolatnak, ennek az interakciónak, a
> találkozási lehetőségek megteremtésének megértése fontos dimenziója annak,
> ahogyan egyházként éljük az életünket.”*
>
> Hozzáteszi: ma sokat beszélnek a poliarizációról, és a szinodalitás a
> polarizáció „valamiféle ellenszere”.
> *LMBTQ-ügyek: „az egyház tanítása marad, ahogy van”*
>
> Az LMBTQ-ügyekkel kapcsolatban is hasonlóan nyilatkozik:
>
> *„Emlékszem valamire, amit egy kelet-európai bíboros mondott nekem,
> mielőtt pápa lettem: ’a nyugati világ megszállottja és megszállottja a
> szexualitásnak’. Az ember identitása egyesek számára a szexuális
> identitásról szól, míg a világ más részein élők számára ez nem elsődleges
> kérdés az egymással való bánásmódunk szempontjából. Bevallom, ez motoszkál
> a fejemben, mert – ahogy a szinóduson is láthattuk – az LMBTQ+ kérdésekkel
> kapcsolatos kérdések erősen polarizálják az Egyházat.”*
>
> A Szentatya hozzáteszi:
>
> „*Amit ezzel próbálok mondani, az az, amit Ferenc pápa nagyon világosan
> mondott, amikor azt mondta: ’mindenki, mindenki, mindenki’. Mindenkit
> meghívok, de én nem azért hívok meg senkit, mert valamilyen konkrét
> identitással rendelkezik, vagy nem. Azért hívok meg valakit, mert Isten fia
> vagy lánya. Mindenkit szívesen látok, ismerjük meg és tiszteljük egymást.
> Valamikor, amikor konkrét kérdések merülnek fel… Az emberek azt akarják,
> hogy megváltozzon az egyház tanítása, azt akarják, hogy megváltozzon a
> hozzáállás. Azt hiszem, meg kell változtatnunk a hozzáállást, mielőtt
> egyáltalán gondolkodnánk azon, hogy megváltoztassuk azt, amit az egyház
> mond bármely adott kérdésben. *
>
> *Nagyon valószínűtlennek tartom, különösen a közeljövőben, hogy az egyház
> szexualitásról, házasságról szóló tanítása megváltozzon.*
>
> *Már beszéltem a házasságról, ahogy Ferenc pápa is tette pápaként, arról,
> hogy a család egy férfi és egy nő, akik ünnepélyesen elkötelezték magukat,
> és akiket a házasság szentségében áldottak meg. De megértem, hogy egyesek
> rosszul fogják venni mennek még a kimondását is. *
>
> *Észak-Európában már most is közzétesznek olyan rituálékat, amelyekben
> megáldják ’az egymást szerető embereket’ – így fogalmaznak, ami
> kifejezetten ellentmond a Ferenc pápa által jóváhagyott Fiducia Supplicans
> dokumentumnak, *
>
> *amely alapvetően azt mondja, hogy természetesen megáldhatunk mindenkit,
> de nem keresi a módját annak, hogy ritualizáljon valamiféle áldást, mert
> ezt nem tanítja az Egyház. Ez nem azt jelenti, hogy ezek az emberek rossz
> emberek, de azt hiszem, nagyon fontos megérteni, hogyan fogadjuk el azokat,
> akik mások, mint mi, hogyan fogadjuk el azokat az embereket, akik
> döntéseket hoznak az életükben, és hogyan tiszteljük őket.*
>
> *Megértem, hogy ez egy nagyon forró téma, és hogy egyesek olyan
> követeléseket fognak megfogalmazni, mint például, hogy ’a melegházasság
> elismerését akarjuk’, vagy hogy ’a transznemű emberek elismerését akarjuk’,
> hogy ezt hivatalosan is elismerje és jóváhagyja az egyház. Az egyéneket
> elfogadják és befogadják. Bármely pap, aki valaha is hallott gyónást,
> mindenféle embertől hallott már gyónást, mindenféle problémával, mindenféle
> élethelyzettel és döntéssel. Azt hiszem, hogy  az egyház tanítása marad,
> ahogy van, *
>
> *és ezt kell most erről mondanom. Szerintem ez nagyon fontos.*
>
> *A családokat támogatni kell, azt, amit hagyományos családnak neveznek. A
> család apa, anya és gyermekek. Azt hiszem, hogy a család társadalomban
> betöltött szerepét, amely az elmúlt évtizedekben időnként szenvedett, ismét
> el kell ismerni és meg kell erősíteni. *
>
> *Csak hangosan tűnődöm azon, hogy vajon a polarizációval és az azzal
> kapcsolatos kérdés, hogyan bánnak az emberek egymással, nem olyan
> helyzetekből származik-e, ahol az emberek nem olyan családban nőttek fel,
> ahol megtanuljuk – ez az első hely, ahol megtanuljuk, hogyan szeressük
> egymást, hogyan éljünk együtt egymással, hogyan toleráljuk egymást, és
> hogyan alakítsuk ki a közösségi kötelékeket. Ez a család. Ha ezt az
> alapvető építőelemet elvesszük, nagyon nehéz lesz ezt más módon
> megtanulni.”*
>
> A pápa azt is kifejti:
>
> „*Aggodalomra adott okot az egyik dokumentumban szereplő, a püspökök és a
> püspöki konferenciák szerepéről szóló kifejezés. Azt a kérdést vetette fel,
> hogy a püspöki konferenciáknak kell-e bizonyos tantételi tekintéllyel
> rendelkezniük? Ezt a kérdést a szinódus során különbözőképpen fordították,
> de még az eredeti dokumentumban sem ugyanúgy fordítják le nyelvről nyelvre.
> Rámutattam erre. Néhány angolul beszélő püspök nagyon felháborodott, amikor
> azt gondolta, hogy az észak-európai püspökök dönthetnek az egyház
> tanításának megváltoztatásáról a válással és újraházasodással, a
> homoszexuális kapcsolatokkal vagy a poligámiával kapcsolatban. Ez egy másik
> kérdés, amelyet az afrikai püspökök hoztak fel, olyan kérdésekre
> visszatérve, amelyeket nem könnyű összeegyeztetni az egyház hivatalos
> tanításán belül. Így a fordítási különbségek miatt ez a szinódus
> megvitatásának kérdésévé vált. De a kérdés továbbra is fennáll, ahogy a
> püspöki konferenciák fejlődtek, hogy milyen szerepet játszhatnak.”*
> [image: XIV. Leó pápa]XIV. Leó pápa audienciát tart*Gáza és Kína*
>
> A gázai helyzettel kapcsolatban a pápa sajnálkozik afelett, hogy még az
> Egyesült Államok sem bír igazán hatással lenni Izraelre. Mint mondja:
>
> *„A népirtás fogalma egyre gyakrabban kerül szóba. A Szentszék hivatalosan
> nem hiszi, hogy jelenleg bármilyen nyilatkozatot tehetünk erről. Létezik
> egy nagyon technikai definíciója annak, hogy mi lehet a népirtás, de egyre
> többen vetik fel a kérdést, köztük két izraeli emberi jogi csoport is,
> amely ezt a kijelentést tette.”*
>
> Kínával kapcsolatban a Szentatya kifejti: egyelőre azt a politikát
> folytatja Kínával szemben, amelyet az előző években vitt a Szentszék, mivel
> „nem feltételezem, hogy bölcsebb vagy tapasztaltabb vagyok azoknál, akik
> előttem jártak”.
>  *S mi a helyzet az Egyesült Államokkal, Trumppal és a bevándorlással?*
>
> Hazájával, az Egyesült Államokkal kapcsolatban kifejti: nem kíván
> bevonódni a pártpolitikába. Tudva levő, hogy Leó pápa még püspökként regisztrált
> republikánus szavazó
> <https://mandiner.hu/kulfold/2025/05/erre-a-partra-voksolhatott-az-uj-papa-xiv-leo-aki-regisztralt-szavazo-volt>
> volt szűkebb hazájában, Illinois államban, bár egyben Trump-kritikus is.
> Bátyja viszont nagy MAGA-rajongó.
>
> Leó pápa szerint Donald Trumppal sem feltétlen neki kell találkoznia,
> hanem a helyi püspököknek a feladata az elnökkel való kapcsolattartás:
>
> „*Szerintem sokkal helyénvalóbb lenne, ha az Egyesült Államok egyházi
> vezetése komolyan foglalkozna vele. Ezt bármelyik kormányról elmondanám.
> Ismétlem, sok világvezetővel találkoztam már, és vannak jelentős kérdések,
> amelyeket fel lehetne vetni, de lehetetlen hogy a pápa a világ egyes
> országaiban beavatkozzon, és azt mondja: ’ezt kellene tenned, ezt kellene
> gondolnod’.*
>
> *Ferenc pápasága vége felé tett egy számomra nagyon jelentős dolgot, a
> bevándorlókkal való bánásmód kérdéséről írt levelében. Nagyon örültem, hogy
> az amerikai püspökök hogyan fogadták ezt, és néhányan közülük elég bátrak
> voltak ahhoz, hogy ezt tegyék. Úgy gondolom, hogy ez a megközelítés
> általánosságban véve jobb megközelítés, amelyet elsősorban a püspökökkel
> kellene megbeszélni.”*
>
> Mint mondja: „*Az Egyesült Államok világszinten hatalmi szereplő, ezt el
> kell ismernünk, és néha a döntéseket inkább a gazdaság, mint az emberi
> méltóság és az emberi támogatás alapján hozzák meg, de továbbra is
> kihívások elé kell állítanunk, kérdéseket kell felvetnünk, és meg kell
> találnunk a legjobb módot erre.”*
> *A liturgia ügye*
>
> A Szentatyát a nyugati világban fontos liturgikus ügyekről is kérdezik,
> hiszen Amerikában és Nyugat-Európában a tridenti rítus különösen is vonzza
> a fiatalokat. Ezzel kapcsolatban a pápa fontosnak tartotta leszögezni, hogy
> egyesek ideológiai ügyekben használják fel a liturgiát, azért, hogy ennek
> ürügyén más kérdésekben állást foglaljanak:
>
> *„Tudom, hogy ennek a problémának egy része sajnos – ismét egy
> polarizációs folyamat részévé vált – az emberek a liturgiát ürügyként
> használták fel más témák előmozdítására. Politikai eszközzé vált, és ez
> nagyon sajnálatos.”*
>
> Felhívta a figyelmet arra is, hogy ha a VI. Pál-féle novus ordót, a római
> rítus rendes formáját megfelelőképpen mutatják be, akkor szerinte nincs
> nagy különbség eme rítusváltozat és a „kivételes forma”, a tridenti rítus
> között:
>
> „Ismét polarizálódtunk, így ahelyett, hogy azt mondhatnánk, hogy ha
> megfelelően ünnepeljük a II. Vatikáni Zsinat liturgiáját, valóban ekkora
> különbséget találunk a kettő között?”
>
> XIV. Leó leszögezi: még nem volt alkalma leülni a tridenti misét kedvelő
> csoportokkal, de *„hamarosan lesz erre lehetőség”.* Egyébként a pápa
> korábban már fogadta kihallgatáson Raymond Leo Burke bíborost, a tridenti
> rítus egyik magasrangú támogatóját.
> [image: XIV. Leó pápa]XIV. Leó pápa tanít *XIV. Leó és a mesterséges
> intelligencia*
>
> A Szentatya leszögezi:
>
> „Nagyon nehéz lesz felfedezni Isten jelenlétét a mesterséges
> intelligenciában. Az emberi kapcsolatokban legalább Isten jelenlétének
> jeleit megtalálhatjuk.”
>
> Sőt, még az is kiderül, hogy létre akartak hozni neki egy AI-alteregót, de
> nemet mondott:
>
> *„Valaki nemrég engedélyt kért a mesterséges énem létrehozására, hogy
> bárki bejelentkezhessen erre a weboldalra, és személyesen találkozhasson ’a
> pápával’, és ez a mesterséges intelligenciával rendelkező pápa válaszolt
> volna a kérdésekre, de azt mondtam: ’Én ezt nem fogom engedélyezni.’ Ha van
> valaki, akit nem szabadna avatárnak képviselnie, azt mondanám, hogy a pápa
> előkelő helyen áll a listán. Úgy értem, bizonyos értelemben az emberi
> kreativitás, a kreativitásunknak köszönhető lehetőségek, mindenféle
> különféle dologra felhasználhatók.”*
>
> Ugyanakkor Leó pápa hangsúlyozza, hogy egyébként nem ellenzi a mesterséges
> intelligencia használatát, aminek nagy haszna lehet például az orvoslásban.
>
> XIV. Leó hangsúlyozza Ferenc pápa vatikáni intézményei reformjainak
> megmaradását. Hozzáteszi: nincs rossz pénzügyi helyzetben a Vatikán. Mint
> mondja, a kovidjárvány ezügyben rosszul jött, mert nem volt turista a
> Vatikáni Múzeumban, ami sok bevétellel segíti a Szentszék munkáját, de ez a
> probléma azóta megoldódott, bőven érkeznek Rómába a turisták.
>
> A papok által elkövetett szexuális visszaélésekkel kapcsolatban XIV. Leó
> az áldozatokkal való szimpátiáját hangsúlyozza, hozzátéve, hogy bőven van
> még teendő e téren, illetve hogy az esetek 90 százalékában valóban bűnös a
> megvádolt pap, de vannak esetek, amikor hamis vádról van szó.
>  *Más felekezekről és vallásokról (ortodoxia, zsidóság, iszlám)*
>
> XIV. Leó hangsúlyozza: az egyik legmélyebb seb, hogy a kereszténység
> megosztott, és néha könnyebb más vallásokkal a párbeszéd, mint a keresztény
> felekezetek között. Az ökumené prioritás, ezért november végén ellátogat
> Niceába (ma Törökország), ahol a níceai hitvallás megszületett 1700 évvel
> ezelőtt:
>
> *„Egyesek kezdetben Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka és az én
> találkozóm keretében képzelték el ezt. Én kértem, hogy ez egy ökumenikus
> alkalom legyen, ahová számos keresztény vallás vagy keresztény közösség
> vezetőit hívhatnánk meg, hogy mindannyian részt vehessenek ezen a nikaiai
> összejövetelen, mivel *
>
> *a nikaiai hitvallás egyben, ez egyike azoknak a pillanatoknak, amikor a
> különböző megosztottságok előtt mindannyian közös hitvallást találhatunk.”*
>
> A Szentatya hangsúlyozza, hogy találkozott már Kirill pátriárkával is, az
> orosz ortodox egyház vezetőjével, márpedig az orosz ortodox egyház „a
> legnagyobb keresztény felekezet a világon a katolikus után”, de *„a
> háború miatt és bizonyos nyilatkozatok miatt ez a távolság most inkább
> szélesedett, mint szűkült. Úgy hiszem, hogy az Egyháznak és a hívőknek
> nyújtott szolgálatom egy másik aspektusa az, hogy ott is hidakat építsek.”*
>
> Ugyanakkor az egyik legkonkrétabb feladatnak azt tartja a katolikus
> egyházfő, hogy a katolikus és ortodox egyház találjon közös időpontot a
> húsvét ünneplésére.
>
> Más vallásokkal kapcsolatban a pápa megjegyzi: fontos különbséget tenni a
> zsidó nép és Izrael kormánya között; az iszlám sem „egy valóság”, hanem
> sok; és buddhistákkal is találkozott Rómában.
>
> Ugyanakkor hangsúlyozza:
>
> *„Nagyon erősen hiszek Jézus Krisztusban, és hiszem, hogy ez a
> prioritásom, mert én vagyok Róma püspöke és Péter utódja, és a pápának
> segítenie kell az embereknek megérteni, különösen a keresztényeknek, a
> katolikusoknak, hogy ezek vagyunk mi. És azt hiszem, ez egy gyönyörű
> küldetés.*
>
> *Amikor azonban ezt a küldetést eltorzítják, ideológiákba keverik,
> félreértik, akkor a dolgok bonyolultabbá válnak. De nem félek kimondani,
> hogy *
>
> *hiszek Jézus Krisztusban, hogy meghalt a kereszten és feltámadt a
> halálból, és hogy együtt arra vagyunk hivatottak, hogy megosszuk ezt az
> üzenetet. *
>
> *Az, hogy ezt kimondom, nem jelenti azt, hogy tiszteletlenül fogok
> viselkedni, megsérteni vagy keresztes hadjáratot indítani más vallású
> emberek ellen, mert ez egyszerűen nem jó válasz, ezt megtanultuk a
> történelem során.”*
> videó (5'26):https://www.youtube.com/watch?v=kwk1weylwpw&
> embeds_widget_referrer=https%3A%2F%2Fmandiner.hu%2F&embeds_
> referring_euri=https%3A%2F%2Fcdn.embedly.com%2F&embeds_
> referring_origin=https%3A%2F%2Fcdn.embedly.com&source_ve_path=OTY3MTQ
>
>
>
>
>
>
>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250920/083447de/attachment.html>


További információk a(z) Grem levelezőlistáról