<div dir="ltr"><div><font size="4">A XIV.Leó pápa és a Crux amerikai katolikus hírportál vezető tudósítója között lefolytatott beszélgetés most a <a href="http://magyarkurir.hu">magyarkurir.hu</a>  -ról  1-2. rész</font></div><div></div><div>
<h1 class="gmail-cim">A reményt soha nem szabad feladnunk – Interjú XIV. Leó pápával (1. rész)</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/xiv-leo">XIV. Leó pápa</a> – 2025. szeptember 17., szerda | 19:40<div class="gmail-ikonok"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-remenyt-soha-nem-szabad-feladnunk-interju-xiv-leo-papaval-1-resz">https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-remenyt-soha-nem-szabad-feladnunk-interju-xiv-leo-papaval-1-resz</a> <a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g150366']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=150366&v=&img=c_vm.jpg" style="margin-right: 0px;" width="420" height="279"></a></div></div><h3 class="gmail-lead">Az alábbiakban részleteket olvashatnak XIV. Leó pápa és Elise Ann Allen, a <i>Crux</i>
 amerikai katolikus hírportál vezető tudósítójának beszélgetéséből. A 
teljes interjú szeptember 18-án jelenik meg a pápa életét bemutató, <i>León XIV: Ciudadano del mundo, misionero del siglo XXI (XIV. Leó: Világpolgár és a 21. század misszionáriusa)</i> című életrajzi kötetben.</h3><div class="gmail-wrapper"></div><div class="gmail-contentsav"><p><font size="4"><em>A
 kötetet a Penguin Peru adja ki spanyol nyelven, és szeptember 18-tól 
lesz elérhető a könyvesboltokban és online. Az angol és portugál 
fordítások várhatóan 2026 elején kerülnek forgalomba. A könyvet Elise 
Ann Allen, a </em>Crux <em>amerikai katolikus hírportál vezető 
tudósítója írta. Tartalmazza a Szentatyával még júliusban készült 
kétszer másfél órás interjú szövegét – amelyből az alábbiakban 
részleteket olvashatnak –, valamint Robert Francis Prevost 
életének, missziós tapasztalatainak és egyházi pályafutásának 
bemutatását, amelyet a szerző saját kutatásai, megfigyelései és interjúk
 alapján írt. Az interjúban a történelem első amerikai születésű és 
egyben első perui állampolgárságú katolikus egyházfője humorral beszél 
arról, kinek szurkolna egy képzeletbeli világbajnokságon, valamint 
megosztja gondolatait a pápaságról, az ukrajnai béke lehetőségeiről, a 
szinodális folyamat jövőjéről és a világot jellemző megosztottságról.</em></font></p>
<p><strong>– Ön egyszerre két szempontot képvisel: Ön az első pápa az 
Egyesült Államokból, ugyanakkor a második, aki – mondhatni – 
latin-amerikai látásmóddal rendelkezik. Melyik identitás áll közelebb 
Önhöz?</strong></p>
<p><font size="4">– Úgy vélem, a válasz egyszerre ez is, az is. Nyilvánvalóan amerikai 
vagyok, és ezt mélyen át is érzem, ugyanakkor nagyon szeretem Perut is 
és a perui népet. Ez része annak, aki vagyok. Lelkipásztori szolgálatom 
felét Peruban töltöttem, ezért a latin-amerikai perspektíva rendkívül 
értékes számomra. Ez megmutatkozik abban is, hogy nagyra becsülöm a 
latin-amerikai egyház életét, amely meggyőződésem szerint jelentős 
szerepet játszott abban, hogy kapcsolatot alakíthattam ki Ferenc 
pápával, hogy megérthettem az Egyházról alkotott elképzeléseinek egyes 
elemeit, és abban is, hogy miként tudjuk ezt a látásmódot továbbvinni a 
ma és a holnap Egyházának valódi prófétai küldetése mentén.</font></p>
<p><font size="4"><strong>– Tegyük fel, hogy az Egyesült Államok játszik Peru ellen a világbajnokságon. Ön melyik csapatnak drukkolna?</strong></font></p>
<p><font size="4">– Jó kérdés. Valószínűleg Perunak, az érzelmi kötődés miatt. De nagy 
szurkolója vagyok Olaszországnak is… Köztudott, hogy a White Sox a 
kedvencem (a Chicago White Sox amerikai profi baseballcsapat – <em>a szerk.</em>),
 de pápaként minden csapatnak drukkolok. Még otthon is, gyerekként a 
White Soxnak szurkoltam, de édesanyám a Cubsnak (a Chicago Cubs az egyik
 legrégebbi és legismertebb amerikai baseballcsapat; a Cubs–White Sox 
rivalizálás sok chicagói családban jelen van, ahogyan XIV. Leó pápa 
esetében is – <em>a szerk.</em>), így nem tehette az ember, hogy ne 
vegye figyelembe a másik oldal értékeit. Megtanultuk, hogy még a 
sportban is nyitott, párbeszédre kész, barátságos és békés 
versenyszellemben viszonyuljunk az ilyen helyzetekhez, mert különben 
vacsora nélkül maradtunk volna.</font></p>
<p><font size="4"><strong>– Pápasága kezdeti időszakában jár. Hogyan látja a pápaság szerepét?</strong></font></p>
<p><font size="4">– Még mindig hosszú tanulási folyamat áll előttem. Van egy nagy 
terület, amelyben, úgy érzem, különösebb nehézségek nélkül megtaláltam a
 helyem: ez a lelkipásztori rész. Bár meglepődtem, milyen nagyszerű és 
tartós a visszajelzés, és hogy minden korosztályhoz elér a megszólítás… 
Mindenkit megbecsülök, bárki legyen is, bármit is hozzon magával – 
meghallgatom őket.</font></p>
<p><font size="4">A teljesen új szempont ebben a szolgálatban az, hogy egy világi 
vezető szintjére kerültem. Ez igencsak nyilvános szerep: az emberek 
tudnak a telefonbeszélgetéseimről és a találkozásaimról különböző 
kormányok, országok vezetőivel a világ minden tájáról, egy olyan időben,
 amikor az Egyház hangja jelentős szerepet játszik. Sokat tanulok arról,
 milyen diplomáciai szerepet töltött be a Szentszék hosszú éveken 
keresztül… Ezek a dolgok számomra teljesen újak, legalábbis gyakorlati 
szempontból. Sok-sok éven át figyelemmel kísértem az aktuális 
eseményeket, és mindig igyekeztem naprakész maradni, de a pápa szerepe 
valóban új számomra. Sokat tanulok és komoly kihívásokkal szembesülök, 
de nem érzem magam túlterheltnek. Ezen a téren azonnal a mély vízbe 
kellett ugranom. Pápának lenni, Péter utódjaként másokat megerősíteni a 
hitben – ami a legfontosabb feladat – olyan dolog, ami csak Isten 
kegyelméből történhet. Nincs rá más magyarázat. Csak a Szentlélek által 
érthető, hogyan választottak ki erre a tisztségre, erre a szolgálatra. A
 hitem, az általam megélt tapasztalatok, Jézus Krisztus és az evangélium
 mélyebb megértése miatt mondtam ki: igen, itt vagyok. Remélem, hogy 
képes leszek másokat megerősíteni a hitben, mert ez Péter utódjának 
legfőbb küldetése.</font></p>
<p><font size="4"><strong>– A béke ügye az, amelyért gyakran szót emel. Béke a 
különböző konfliktushelyzetekben, bár az ukrajnai háború különösen 
kiemelkedik. Reális, hogy a Vatikán közvetítő szerepet vállaljon éppen 
ebben a konfliktusban, ebben a pillanatban?</strong></font></p>
<p><font size="4">– Különbséget tennék aközött, hogy a Szentszék a béke hangjaként 
szólal meg, és aközött, hogy közvetítő szerepet vállaljon – ez utóbbi 
teljesen más, és nem tűnik olyan reálisnak, mint az első. Úgy vélem, az 
emberek meghallották a különböző felhívásokat, amelyeket a keresztények 
és minden jóakaratú ember nevében tettem, hangsúlyozva, hogy csak a béke
 az egyedüli válasz. Az évek óta tartó értelmetlen öldöklés, amely 
mindkét oldalon emberek életét követeli – nemcsak ebben a konkrét 
konfliktusban, hanem más konfliktusokban is –, úgy vélem, arra kellene 
ösztönözze az embereket, hogy kimondják: van más út is.</font></p>
<p><font size="4">A Vatikánra mint közvetítőre gondolni – még azon néhány alkalommal 
is, amikor felajánlottuk, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti 
tárgyalásoknak otthont adunk, akár a Vatikánban, akár más egyházi 
ingatlanban –, pontosan tudom, milyen következményekkel járhat. A 
Szentszék a háború kezdete óta komoly erőfeszítéseket tett annak 
érdekében, hogy – bármennyire is nehéz – olyan álláspontot képviseljen, 
amely nem az egyik vagy a másik fél oldalán áll, hanem valóban semleges.
 Néhány kijelentésemet különféleképpen értelmezték, és ez rendben van. 
Úgy gondolom azonban, hogy jelenleg nem a realitás kérdése az elsődleges
 (vagyis hogy mennyire reális a Vatikán közvetítő szerepe – <em>a szerk.</em>).
 Úgy vélem, hogy számos szereplőnek kell elég határozottan fellépnie 
ahhoz, hogy a háborúban álló felek végre kimondják: elég volt, és 
keressünk más utat a nézeteltérések rendezésére.</font></p>
<p><font size="4">Továbbra is remélünk. Mélyen hiszem, a reményt soha nem szabad 
feladnunk. Bízom az emberi természetben. Van negatív oldala is: vannak, 
akik rossz szándékkal lépnek fel, és ott vannak a kísértések. Bármely 
álláspont bármely oldalán találhatunk jó és kevésbé jó indítékokat. És 
mégis, ha továbbra is arra bátorítjuk az embereket, hogy a magasabb 
értékeket, a valódi értékeket nézzék, akkor az változást hozhat. 
Reménykedni kell, és továbbra is próbáljuk ösztönözni az embereket, hogy
 kimondják: próbáljuk meg másként.</font></p>
<p><font size="4"><strong>Forrás: <a href="https://cruxnow.com/vatican/2025/09/in-interview-with-crux-correspondent-pope-talks-ukraine-synodality-polarization-world-cup?fbclid=IwY2xjawM3TLxleHRuA2FlbQIxMAABHlRJ1KgD2WPLVOPaCVZq_FLSa0tf60QsW5rgZK6sL9TmHJdeqWHXkd5LnaGq_aem_QkbGg6cbykfq1FKZ-UpiXg" target="_blank">Crux</a></strong></font></p>
<p><strong>Fotó: Vatican Media</strong></p>
<p><strong>Hollósi Judit/Magyar Kurír</strong></p></div>
<h1 class="gmail-cim">A szinodalitás nyitottság és hajlandóság a megértésre – Interjú XIV. Leó pápával (2. rész)</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/xiv-leo">XIV. Leó pápa</a> – 2025. szeptember 18., csütörtök | 20:15<div class="gmail-ikonok"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-szinodalitas-nyitottsag-es-hajlandosag-megertesre-interju-xiv-leo-papaval-2-resz">https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-szinodalitas-nyitottsag-es-hajlandosag-megertesre-interju-xiv-leo-papaval-2-resz</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g150404']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=150404&v=&img=c_img1.jpg" width="472" height="314" style="margin-right: 0px;"><span class="gmail-galcount" title="1 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> </span></a></div><h3 class="gmail-lead"><font size="4">Az alábbiakban további részletek olvashatók XIV. Leó pápa és Elise Ann Allen, a <i>Crux</i>
 amerikai katolikus hírportál vezető tudósítójának beszélgetéséből. A 
teljes interjú szeptember 18-án jelent meg a pápa életét bemutató, <i>León XIV: Ciudadano del mundo, misionero del siglo XXI (XIV. Leó: Világpolgár és a 21. század misszionáriusa)</i> című életrajzi kötetben.</font></h3><div class="gmail-contentsav"><p><font size="4"><strong>–
 Ön a Szent Péter-bazilika erkélyén elhangzott első beszédében a békéről
 és a hidak építéséről szólt. Milyen hidakat kíván építeni? Politikai, 
társadalmi, kulturális vagy egyházi téren? Melyek ezek a hidak?</strong></font></p>
<p><font size="4">– Mindenekelőtt a hidak építése elsősorban párbeszéd útján valósulhat
 meg. Az egyik dolog, amit az első hónapokban sikerült megvalósítanom, 
az az, hogy a nemzetközi szervezetek vezetőivel folytatott találkozások 
révén valamiféle párbeszédet tudtam kialakítani. Elméletileg az Egyesült
 Nemzetek Szervezetének lenne az a szerepe, hogy ezekkel a kérdésekkel 
foglalkozzon. Sajnos úgy tűnik, általánosan elismert tény, hogy az ENSZ –
 legalábbis jelenleg – elveszítette azt a képességét, hogy előmozdítsa a
 többoldalú együttműködést. Sokan úgy vélik, hogy „kétoldalú párbeszédre
 van szükség” ahhoz, hogy előrelépés történjen, mivel különböző 
szinteken akadályok nehezítik a többoldalú megoldások előmozdítását.</font></p>
<p><font size="4">Továbbra is emlékeztetni kell magunkat arra a lehetőségre, amely az 
emberiségben rejlik: képes felülemelkedni az erőszakon és a gyűlöleten, 
amelyek egyre inkább megosztanak bennünket. Olyan időket élünk, amikor a
 polarizáció mintha a mindennapok kulcsszavává vált volna, holott ez nem
 segít senkit. Vagy ha mégis, akkor csak keveseket, míg mindenki más 
szenved. Ezért fontos, hogy továbbra is feltegyük ezeket a kérdéseket.</font></p>
<p><font size="4"><strong>– Tulajdonképpen ez lett volna a következő kérdésem: a 
polarizáció, hiszen ma ez egyfajta divatszó, az Egyházon belül és kívül 
egyaránt. Mit gondol, hogyan lehetne ezt megoldani?</strong></font></p>
<p><font size="4">– Az biztos, hogy egy dolog felvetni a kérdést, és beszélni róla. Úgy
 vélem, nagyon fontos lenne mélyebben reflektálni, megpróbálni 
megérteni: miért ennyire polarizált a világ? Mi folyik itt? Azt hiszem, 
sok tényező vezetett idáig. Nem teszek úgy, mintha mindenre meglenne a 
válaszom, de néhány következmény bizonnyal megmutatja számomra a 
valóságot. A 2020-as válság és a járvány kétségtelenül hatással volt 
minderre, de úgy gondolom, a folyamat jóval korábban kezdődött… Talán 
néhány helyen az emberi élet mélyebb értelmének elvesztése is 
közrejátszhatott ebben, és ez sok szinten érintette az embereket. Az 
emberi élet, a család és a társadalom értéke – ha elveszítjük ezeknek az
 értékeknek a jelentőségét, akkor mi számít még egyáltalán?</font></p>
<p><font size="4">Ehhez ráadásul néhány más tényező is hozzájárul, amelyek közül az 
egyik szerintem nagyon jelentős: a munkások jövedelmi szintje és a 
leggazdagabbak jövedelme közötti egyre növekvő szakadék. Például a 
vezérigazgatók esetében, akik 60 évvel ezelőtt talán négyszer-hatszor 
kerestek többet, mint a munkások, a legutóbbi adatok szerint már 
hatszázszoros a különbség. Tegnap érkezett a hír, hogy Elon Musk lesz a 
világ első trilliomosa. Mit jelent ez, és miről is van szó? Ha ez az 
egyetlen dolog, aminek még értéke van, akkor nagy bajban vagyunk.</font></p>
<p><font size="4"><strong>– [A szinodalitás témájában] Úgy gondolom, hogy a szinodalitás fogalmát még mindig sokan nem értik igazán. Hogyan határozná meg?</strong></font></p>
<p><font size="4">– A szinodalitás hozzáállás, nyitottság és hajlandóság a megértésre. 
Az Egyház kontextusában ez azt jelenti, hogy minden egyes tagnak van 
hangja és szerepe az Egyház életében – az imádság, az elmélyülés és a 
közös folyamat révén. Ez sokféleképpen megvalósulhat, de csak a 
párbeszéd és egymás tisztelete által. Az emberek közötti kapcsolatok és 
annak felismerése, hogy a viszonyok, az interakció és a találkozás 
lehetőségeinek kialakítása fontos dimenziója annak, ahogyan egyházi 
életünket éljük [mind hozzátartozik ehhez a szemlélethez].</font></p>
<p><font size="4">Néhányan fenyegetve érezték magukat ettől. Előfordul, hogy püspökök 
vagy papok úgy érzik: „a szinodalitás el fogja venni a tekintélyemet”. 
Pedig a szinodalitás nem erről szól, és talán az elképzelés arról, hogy 
mi is a tekintély, kissé elmosódott, téves. Úgy gondolom, hogy a 
szinodalitás annak a leírása, hogyan jöhetünk össze, hogyan válhatunk 
közösséggé, és hogyan kereshetjük az egységet mint Egyház. Tehát az 
Egyház elsődleges fókusza nem az intézményi hierarchián van, hanem 
inkább azon, hogy „mi együtt”, a „mi Egyházunk”. Mindenkinek megvan a 
saját küldetése – papoknak, világiaknak, püspököknek, 
misszionáriusoknak, családoknak. Mindenkinek, azzal a küldetéssel, ami 
neki adatott, szerepe van, és van, amit hozzá tud tenni; együtt keressük
 azokat az utakat, amelyeken növekedhetünk és együtt haladhatunk mint 
Egyház.</font></p>
<p><font size="4">Ez egy olyan hozzáállás, amely szerintem sokat taníthat a mai 
világnak. Az előbb a polarizációról beszéltünk: úgy gondolom, ez 
egyfajta ellenszere. Úgy vélem, ez az egyik módja annak, hogy 
szembenézzünk a mai világ legnagyobb kihívásaival. Ha hallgatunk az 
evangéliumra, ha együtt elmélkedünk rajta, és ha törekszünk arra, hogy 
közösen haladjunk előre, egymásra figyelve, megpróbálva felfedezni, ma 
mit mond nekünk Isten, akkor sokat nyerhetünk ezzel.</font></p>
<p><font size="4">Nagyon remélem, hogy az a folyamat, amely már jóval a legutóbbi 
szinódus előtt megkezdődött, legalábbis Latin-Amerikában – beszéltem az 
ott szerzett tapasztalataimról – tovább folytatódhat. A latin-amerikai 
egyház egy része valóban hozzájárult az egyetemes Egyházhoz. Nagy 
reményt látok abban, ha az elmúlt néhány év tapasztalataira építve 
megtaláljuk annak a módját, hogyan lehetünk együtt Egyház. Nem azért, 
hogy az Egyházat valamiféle demokratikus kormányzattá alakítsuk – hiszen
 ha ma körülnézünk a világ számos országában, a demokrácia sem 
feltétlenül jelent tökéletes megoldást mindenre –, hanem azért, hogy 
megértéssel forduljunk az Egyház felé, olyannak látva, amilyen, és azt 
mondjuk: „ezt együtt kell megtennünk”. Úgy gondolom, ez nagy lehetőséget
 jelent az Egyház számára, hogy kapcsolatba lépjen a világ többi 
részével. A II. Vatikáni Zsinat óta ez szerintem jelentős, és még sok 
feladat áll előttünk.</font></p>
<p><strong>Forrás: <a href="https://cruxnow.com/vatican/2025/09/in-interview-with-crux-correspondent-pope-talks-ukraine-synodality-polarization-world-cup?fbclid=IwY2xjawM3TLxleHRuA2FlbQIxMAABHlRJ1KgD2WPLVOPaCVZq_FLSa0tf60QsW5rgZK6sL9TmHJdeqWHXkd5LnaGq_aem_QkbGg6cbykfq1FKZ-UpiXg" target="_blank">Crux</a></strong></p>
<p><strong>Fotó: Vatican Media</strong></p></div>

<br></div><div>
<h3 class="gmail-lead"></h3>

<br></div></div><br><div class="gmail_quote gmail_quote_container"><div dir="ltr" class="gmail_attr">On Fri, Sep 19, 2025 at 11:08 AM Emoke Greschik <<a href="mailto:greschem@gmail.com">greschem@gmail.com</a>> wrote:<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div dir="ltr"><div dir="ltr"><div dir="ltr"><div dir="ltr"><div dir="ltr"><font size="4">A Sorosi Eszter szept.18-án a listára küldött teljes cikk ide másolva:</font></div><div dir="ltr"><font size="4"><br></font></div><div><font size="4">A Szilvay Gergely cikk:</font></div><div dir="ltr"><b><font size="4">XIV. Leó 
pápa: Nem fog változni az egyház tanítása LMBTQ-ügyben, semlegesség 
Ukrajna kérdésében, a demokrácia nem mindig jó megoldás (VIDEÓ)</font></b></div><div dir="ltr"><a href="https://mandiner.hu/kulfold/2025/09/leo-papal-egyhaz-lmbtq-ukrajna-demokracia" target="_blank">https://mandiner.hu/kulfold/2025/09/leo-papal-egyhaz-lmbtq-ukrajna-demokracia</a></div><div dir="ltr"><b><font size="4"></font></b></div><div dir="ltr"><div><p><font size="4">XIV.
 Leó pápával készített interjút a Crux katolikus hírportál, melyben a 
katolikus egyházfő beszél Ferenc pápáról, Donald Trumpról, Gázáról és 
Izraelről, Ukrajnáról, LMBTQ-ügyekről, a nők egyházbeli szerepéről, a 
mesterséges intelligenciáról, demokráciáról, liturgiáról és más fontos 
dolgokról. Az is kiderül, milyen csapatoknak drukkol Leó pápa.</font></p><div><div><font size="4"> 2025. szeptember 18. 18:52</font></div><font size="4"><span></span></font></div><font size="4"><img alt="XIV. Leó pápa" src="https://cdn.mandiner.hu/2025/09/OiDDAB5rTTX1FwdX2m-_Z_LNSYWoyzyiPCnWauKG1U0/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzRlNTQxNmVhNDdhNjQ0MmNiZWU1ODA1NzgxNzIzYTNm.jpg" width="84" height="47" style="margin-right: 0px;"><span></span><span><a href="https://mandiner.hu/szerzo/szilvay-gergely" target="_blank">Szilvay Gergely</a></span><span></span><span><div><p>Egy XIV. Leó pápával készült <a href="https://www.amazon.com/Le%C3%B3n-XIV-Ciudadano-misionero-Spanish-ebook/dp/B0FQPMQWHV/ref=sr_1_1" target="_blank">interjúkötetből</a> <a href="https://cruxnow.com/vatican/2025/09/in-interview-with-crux-correspondent-pope-talks-ukraine-synodality-polarization-world-cup" target="_blank">közölt részleteket</a> a Crux francia katolikus hírportál, melynek címe: <i>León XIV: ciudadano del mundo, misionero del siglo XXI</i> (XIV. Leó: világpolgár és a XXI. század misszionáriusa). Leó pápa beszél többek között:</p><ul><li><a href="https://cruxnow.com/vatican/2025/09/in-interview-with-crux-correspondent-pope-talks-ukraine-synodality-polarization-world-cup" target="_blank">a szinodalitásról, a polarizációról, Ukrajnáról és a sportról</a>,</li><li><a href="https://cruxnow.com/vatican-at-the-met/2025/09/pope-leo-xvi-speaks-to-cruxs-elise-ann-allen-on-relations-with-other-churches" target="_blank">a más felekezetekkel és vallásokkal való viszonyról</a>,</li><li>a mesterséges intelligenciáról,</li><li>a Vatikánról és a vatikáni pénzügyekről,</li><li><a href="https://cruxnow.com/vatican/2025/09/pope-leo-speaks-to-cruxs-elise-ann-allen-about-gaza-china-and-the-u-s" target="_blank">Gázáról, Kínáról</a>,</li><li>az Egyesült Államokról és Donald Trumpról,</li><li><a href="https://cruxnow.com/vatican/2025/09/pope-leo-speaks-to-cruxs-elise-ann-allen-about-lgbtq-issues-and-the-liturgy" target="_blank">LMBTQ-ügyekről</a>,</li><li>és a liturgiáról.</li></ul><img src="https://cdn.mandiner.hu/2025/05/qZE6hEZf-1BWz9A4vOO4L45jssXBmwL0E_DwB3cH5Yc/fit/1200/675/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzViYzcyMTAwYmY1OTQ2Nzg5Y2Q5NDNkYjc5YjljMTE1.jpg" alt="XIV. Leó pápa" width="184" height="103" style="margin-right: 0px;"></div><div>XIV. Leó pápa megválasztásakor, 2025. május 8-án a Szent Péter Bazilika balkonján<h2><b>Amerikainak gondolja-e magát Leó pápa? És kinek drukkol?</b></h2><p>Első
 kérdésként felmerül, hogy az Egyesült Államok, amerikai mivolta, vagy 
Latin-Amerika, perui évei hagyták a nagyobb nyomot a pápa identitásán. A
 pápa válasza:</p></div></span><span></span><span><div><span><div><p><i>„Azt
 hiszem, a válasz az, hogy mindkettő/és. Nyilvánvalóan amerikai vagyok, 
és nagyon is amerikainak érzem magam, de nagyon szeretem Perut is, a 
perui népet, ez része annak, aki vagyok. </i></p></div></span><p><i>Lelkészi
 pályafutásom felét Peruban töltöttem, így a latin-amerikai perspektíva 
nagyon értékes számomra. Azt hiszem, ez abban is megmutatkozik, hogy 
mennyire értékelem a latin-amerikai egyház életét, ami véleményem 
szerint jelentős volt mind a Ferenc pápával való kapcsolatomban, mind 
abban, hogy megértettem Ferenc pápa egyházra vonatkozó vízióját, mind 
pedig abban, hogy hogyan tudjuk ezt tovább vinni egy igazi prófétai 
vízió formájában a mai és a holnapi egyház számára.”</i></p><p>S hogy az Egyesült Államoknak vagy Perunak drukkol a világbajnokságon? A válasz:</p><p><i>„Jó kérdés. </i></p><span><div><p>Valószínűleg
 Perunak, és csak az érzelmi kötődések miatt. Én Olaszország nagy 
rajongója is vagyok... Az emberek tudják, hogy White Sox szurkoló 
vagyok </p><p>(chicagói csapat, a pápa Chicagóban született – a szerk.), <i>de
 pápaként minden csapatnak szurkolok. Még otthon is White Sox 
szurkolóként nőttem fel, de az anyukám Cubs szurkoló volt, szóval nem 
lehetett valaki olyan szurkoló, aki kizárja a másik oldalt. Még a 
sportban is megtanultuk, hogy nyílt, párbeszédes, barátságos és nem 
dühös, versenyzői álláspontot képviseljünk az ilyen dolgokban, mert 
lehet, hogy nem kaptunk volna vacsorát, ha megtettük volna!”</i></p></div></span></div></span><span><div><span></span><span><div><p>----XIV.
 Leó pápa, azaz Robert Francis Prevost 1955. szeptember 14-én született 
Chicagóban (Illinois, Egyesült Államok). Édesapja francia és olasz, míg 
édesanyja spanyol származású. Két testvére van, Louis Martín és John 
Joseph. 1977-ben matematikából szerzett diplomát és filozófiát is 
tanult. Ugyanez év szeptember elsején Saint Louisban belépett a Szent 
Ágoston Rendbe, és 1978. szeptember 2-án tette le első fogadalmát, 
melyet 1981. augusztus 29-én követett az örökfogadalom. 1988-ban Peruba,
 a trujillói misszióba küldték, hogy az ágostonos jelöltek közös 
képzését vezesse. Ez a misszió 11 évig tartott, ezután kinevezték a 
chicagói Jó Tanács Anyja tartomány perjelévé, később pedig a rend 
általános perjelévé. Így ő lett a felelős az Ágoston-rend tervezési és 
irányítási folyamataiért. Elődje, Ferenc pápa 2014. november 3-án 
kinevezte őt a perui chiclayói egyházmegye apostoli kormányzójává, és 
ezzel szufári címzetes püspöki méltóságra emelte. 2014. december 12-én 
szentelték püspökké. A pápa 2020. április 15-én kinevezte őt a callaói 
egyházmegye apostoli kormányzójává, majd ezt követően, 2023-ban a 
Püspöki Dikasztérium prefektusává. 2025. május 8-án pápává válaszották, a
 <a href="https://mandiner.hu/kulfold/2025/05/miert-eppen-xiv-leo-minden-amit-tudni-kell-a-papak-neveirol" target="_blank">XIV. Leó nevet</a> vette fel.------</p><p>
</p><h3><a href="https://mandiner.hu/ukrajna-6" target="_blank"><b>Ukrajna</b></a><b> és az egyház nemzetközi szerepe</b></h3>
XIV. Leó leszögezi: az egyháznak a békét kell előmozdítania, egyben közvetítőnek is kell lennie, <i>„de ez</i>

<i>nagyon más, és nem olyan realisztikus, mint az első”.</i></div></span></div></span><span><div><p>Hozzáteszi: <i>„Ha
 a Vatikánra közvetítőként gondolunk, arra a néhány alkalomra is, amikor
 felajánlottuk, hogy Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalások 
helyszínéül szolgálunk, akár a Vatikánban, akár más egyházi területen, 
és nagyon is tisztában vagyok ennek következményeivel. </i></p></div></span><span></span><span><div><span><div><p><i>A
 Szentszék a háború kezdete óta nagy erőfeszítéseket tett annak 
érdekében, hogy fenntartsa azt az álláspontot, amely – bármennyire is 
nehéz – nem az egyik vagy a másik oldalon áll, hanem valóban semleges.”</i></p></div></span><p>A
 pápa hangsúlyozza, hogy továbbra is reménykedik, és a reményt nem lehet
 feladni, továbbá hogy fontos a dialóguson keresztüli hídépítés.</p><p>Az ENSZ-szel kapcsolatban kijelenti: <i>„Elméletileg
 az Egyesült Nemzetek Szervezetének kellene lennie annak a helynek, ahol
 ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak. Sajnos úgy tűnik, általánosan 
elfogadott, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete, legalábbis jelenleg, 
elvesztette azt a képességét, hogy multilaterális kérdésekben összehozza
 az embereket.”</i></p><h3><b>Mi a szinodalitás? És kell-e demokrácia az egyházba?</b></h3></div></span><span></span></font><span><div><p><font size="4">A riporter rákérdez a szinodalitás mibenlétésre is. Leó pápa úgy válaszol:</font></p><font size="4"><span><div><p><i>„A szinodalitás egy hozzáállás, egy nyitottság, egy megértésre való hajlandóság. </i></p></div></span></font><p><font size="4"><i>Ha
 ma az Egyházról beszélünk, ez azt jelenti, hogy az egyház minden egyes 
tagjának van hangja és szerepe az ima, az elmélkedés… egy folyamat 
révén. Ennek számos módja van, de a párbeszéd és az egymás iránti 
tisztelet révén. Az emberek összehozása és ennek a kapcsolatnak, ennek 
az interakciónak, a találkozási lehetőségek megteremtésének megértése 
fontos dimenziója annak, ahogyan egyházként éljük az életünket.”</i></font></p><p><font size="4">Hozzáteszi: ma sokat beszélnek a poliarizációról, és a szinodalitás a polarizáció „valamiféle ellenszere”.
</font></p><h2><font size="4"><b>LMBTQ-ügyek: „az egyház tanítása marad, ahogy van”</b></font></h2><p><font size="4">Az LMBTQ-ügyekkel kapcsolatban is hasonlóan nyilatkozik:</font></p><p><font size="4"><i>„Emlékszem
 valamire, amit egy kelet-európai bíboros mondott nekem, mielőtt pápa 
lettem: ’a nyugati világ megszállottja és megszállottja a 
szexualitásnak’. Az ember identitása egyesek számára a szexuális 
identitásról szól, míg a világ más részein élők számára ez nem 
elsődleges kérdés az egymással való bánásmódunk szempontjából. Bevallom,
 ez motoszkál a fejemben, mert – ahogy a szinóduson is láthattuk – az 
LMBTQ+ kérdésekkel kapcsolatos kérdések erősen polarizálják az 
Egyházat.”</i></font></p><p><font size="4">A Szentatya hozzáteszi:</font></p><p><font size="4">„<i>Amit ezzel 
próbálok mondani, az az, amit Ferenc pápa nagyon világosan mondott, 
amikor azt mondta: ’mindenki, mindenki, mindenki’. Mindenkit meghívok, 
de én nem azért hívok meg senkit, mert valamilyen konkrét identitással 
rendelkezik, vagy nem. Azért hívok meg valakit, mert Isten fia vagy 
lánya. Mindenkit szívesen látok, ismerjük meg és tiszteljük egymást. 
Valamikor, amikor konkrét kérdések merülnek fel… Az emberek azt akarják,
 hogy megváltozzon az egyház tanítása, azt akarják, hogy megváltozzon a 
hozzáállás. Azt hiszem, meg kell változtatnunk a hozzáállást, mielőtt 
egyáltalán gondolkodnánk azon, hogy megváltoztassuk azt, amit az egyház 
mond bármely adott kérdésben. </i></font></p><font size="4"><span><div><p><i>Nagyon
 valószínűtlennek tartom, különösen a közeljövőben, hogy az egyház 
szexualitásról, házasságról szóló tanítása megváltozzon.</i></p></div></span></font><p><font size="4"><i>Már
 beszéltem a házasságról, ahogy Ferenc pápa is tette pápaként, arról, 
hogy a család egy férfi és egy nő, akik ünnepélyesen elkötelezték 
magukat, és akiket a házasság szentségében áldottak meg. De megértem, 
hogy egyesek rosszul fogják venni mennek még a kimondását is. </i></font></p><font size="4"><span><div><p><i>Észak-Európában
 már most is közzétesznek olyan rituálékat, amelyekben megáldják ’az 
egymást szerető embereket’ – így fogalmaznak, ami kifejezetten 
ellentmond a Ferenc pápa által jóváhagyott Fiducia Supplicans 
dokumentumnak, </i></p></div></span></font><p><font size="4"><i>amely alapvetően azt mondja, 
hogy természetesen megáldhatunk mindenkit, de nem keresi a módját annak,
 hogy ritualizáljon valamiféle áldást, mert ezt nem tanítja az Egyház. 
Ez nem azt jelenti, hogy ezek az emberek rossz emberek, de azt hiszem, 
nagyon fontos megérteni, hogyan fogadjuk el azokat, akik mások, mint mi,
 hogyan fogadjuk el azokat az embereket, akik döntéseket hoznak az 
életükben, és hogyan tiszteljük őket.</i></font></p><p><font size="4"><i>Megértem, hogy ez egy
 nagyon forró téma, és hogy egyesek olyan követeléseket fognak 
megfogalmazni, mint például, hogy ’a melegházasság elismerését akarjuk’,
 vagy hogy ’a transznemű emberek elismerését akarjuk’, hogy ezt 
hivatalosan is elismerje és jóváhagyja az egyház. Az egyéneket 
elfogadják és befogadják. Bármely pap, aki valaha is hallott gyónást, 
mindenféle embertől hallott már gyónást, mindenféle problémával, 
mindenféle élethelyzettel és döntéssel. Azt hiszem, hogy  az egyház tanítása marad, ahogy van, </i></font></p><font size="4"><span></span></font><p><font size="4"><i>és ezt kell most erről mondanom. Szerintem ez nagyon fontos.</i></font></p><font size="4"><span><div><p><i>A
 családokat támogatni kell, azt, amit hagyományos családnak neveznek. A 
család apa, anya és gyermekek. Azt hiszem, hogy a család társadalomban 
betöltött szerepét, amely az elmúlt évtizedekben időnként szenvedett, 
ismét el kell ismerni és meg kell erősíteni. </i></p></div></span></font><p><font size="4"><i>Csak
 hangosan tűnődöm azon, hogy vajon a polarizációval és az azzal 
kapcsolatos kérdés, hogyan bánnak az emberek egymással, nem olyan 
helyzetekből származik-e, ahol az emberek nem olyan családban nőttek 
fel, ahol megtanuljuk – ez az első hely, ahol megtanuljuk, hogyan 
szeressük egymást, hogyan éljünk együtt egymással, hogyan toleráljuk 
egymást, és hogyan alakítsuk ki a közösségi kötelékeket. Ez a család. Ha
 ezt az alapvető építőelemet elvesszük, nagyon nehéz lesz ezt más módon 
megtanulni.”</i></font></p><font size="4"><span></span></font><p><font size="4">A pápa azt is kifejti:</font></p><p>
</p><p><font size="4">„<i>Aggodalomra adott okot az egyik dokumentumban szereplő, a 
püspökök és a püspöki konferenciák szerepéről szóló kifejezés. Azt a 
kérdést vetette fel, hogy a püspöki konferenciáknak kell-e bizonyos 
tantételi tekintéllyel rendelkezniük? Ezt a kérdést a szinódus során 
különbözőképpen fordították, de még az eredeti dokumentumban sem 
ugyanúgy fordítják le nyelvről nyelvre. Rámutattam erre. Néhány angolul 
beszélő püspök nagyon felháborodott, amikor azt gondolta, hogy az 
észak-európai püspökök dönthetnek az egyház tanításának 
megváltoztatásáról a válással és újraházasodással, a homoszexuális 
kapcsolatokkal vagy a poligámiával kapcsolatban. Ez egy másik kérdés, 
amelyet az afrikai püspökök hoztak fel, olyan kérdésekre visszatérve, 
amelyeket nem könnyű összeegyeztetni az egyház hivatalos tanításán 
belül. Így a fordítási különbségek miatt ez a szinódus megvitatásának 
kérdésévé vált. De a kérdés továbbra is fennáll, ahogy a püspöki 
konferenciák fejlődtek, hogy milyen szerepet játszhatnak.”</i></font></p><font size="4"><img src="https://cdn.mandiner.hu/2025/08/JwOmo1V70uq6Elc-dKyl6cKfgDSngE8pfEUaV8bisSc/fit/1200/675/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzU0OTkxNjcwNzJhNzRkNDFiYWE1M2MxNTQ4ZmM3ZTJj.jpg" alt="XIV. Leó pápa" width="228" height="128" style="margin-right: 0px;">XIV. Leó pápa audienciát tart</font><h3><font size="4"><b>Gáza és Kína</b></font></h3><p><font size="4">A
 gázai helyzettel kapcsolatban a pápa sajnálkozik afelett, hogy még az 
Egyesült Államok sem bír igazán hatással lenni Izraelre. Mint mondja:</font></p><p><font size="4"><i>„A
 népirtás fogalma egyre gyakrabban kerül szóba. A Szentszék hivatalosan 
nem hiszi, hogy jelenleg bármilyen nyilatkozatot tehetünk erről. Létezik
 egy nagyon technikai definíciója annak, hogy mi lehet a népirtás, de 
egyre többen vetik fel a kérdést, köztük két izraeli emberi jogi csoport
 is, amely ezt a kijelentést tette.”</i></font></p><p><font size="4">Kínával kapcsolatban a 
Szentatya kifejti: egyelőre azt a politikát folytatja Kínával szemben, 
amelyet az előző években vitt a Szentszék, mivel „nem feltételezem, hogy
 bölcsebb vagy tapasztaltabb vagyok azoknál, akik előttem jártak”.</font></p><h3><font size="4"> <b>S mi a helyzet az Egyesült Államokkal, Trumppal és a bevándorlással?</b></font></h3><p><font size="4">Hazájával,
 az Egyesült Államokkal kapcsolatban kifejti: nem kíván bevonódni a 
pártpolitikába. Tudva levő, hogy Leó pápa még püspökként <a href="https://mandiner.hu/kulfold/2025/05/erre-a-partra-voksolhatott-az-uj-papa-xiv-leo-aki-regisztralt-szavazo-volt" target="_blank">regisztrált republikánus szavazó</a> volt szűkebb hazájában, Illinois államban, bár egyben Trump-kritikus is. Bátyja viszont nagy MAGA-rajongó.</font></p><font size="4"><span><div><p>Leó
 pápa szerint Donald Trumppal sem feltétlen neki kell találkoznia, hanem
 a helyi püspököknek a feladata az elnökkel való kapcsolattartás:</p></div></span></font><p><font size="4">„<i>Szerintem
 sokkal helyénvalóbb lenne, ha az Egyesült Államok egyházi vezetése 
komolyan foglalkozna vele. Ezt bármelyik kormányról elmondanám. 
Ismétlem, sok világvezetővel találkoztam már, és vannak jelentős 
kérdések, amelyeket fel lehetne vetni, de lehetetlen hogy a pápa a világ
 egyes országaiban beavatkozzon, és azt mondja: ’ezt kellene tenned, ezt
 kellene gondolnod’.</i></font></p><p><font size="4"><i>Ferenc pápasága vége felé tett egy 
számomra nagyon jelentős dolgot, a bevándorlókkal való bánásmód 
kérdéséről írt levelében. Nagyon örültem, hogy az amerikai püspökök 
hogyan fogadták ezt, és néhányan közülük elég bátrak voltak ahhoz, hogy 
ezt tegyék. Úgy gondolom, hogy ez a megközelítés általánosságban véve 
jobb megközelítés, amelyet elsősorban a püspökökkel kellene 
megbeszélni.”</i></font></p><p><font size="4">Mint mondja: „<i>Az Egyesült Államok 
világszinten hatalmi szereplő, ezt el kell ismernünk, és néha a 
döntéseket inkább a gazdaság, mint az emberi méltóság és az emberi 
támogatás alapján hozzák meg, de továbbra is kihívások elé kell 
állítanunk, kérdéseket kell felvetnünk, és meg kell találnunk a legjobb 
módot erre.”</i></font></p><h2><font size="4"><b>A liturgia ügye</b></font></h2><p><font size="4">A 
Szentatyát a nyugati világban fontos liturgikus ügyekről is kérdezik, 
hiszen Amerikában és Nyugat-Európában a tridenti rítus különösen is 
vonzza a fiatalokat. Ezzel kapcsolatban a pápa fontosnak tartotta 
leszögezni, hogy egyesek ideológiai ügyekben használják fel a liturgiát,
 azért, hogy ennek ürügyén más kérdésekben állást foglaljanak: </font></p><p><font size="4"><i>„Tudom,
 hogy ennek a problémának egy része sajnos – ismét egy polarizációs 
folyamat részévé vált – az emberek a liturgiát ürügyként használták fel 
más témák előmozdítására. Politikai eszközzé vált, és ez nagyon 
sajnálatos.”</i></font></p><p><font size="4">Felhívta a figyelmet arra is, hogy ha a VI. 
Pál-féle novus ordót, a római rítus rendes formáját megfelelőképpen 
mutatják be, akkor szerinte nincs nagy különbség eme rítusváltozat és a 
„kivételes forma”, a tridenti rítus között: </font></p><font size="4"><span><div><p>„Ismét
 polarizálódtunk, így ahelyett, hogy azt mondhatnánk, hogy ha 
megfelelően ünnepeljük a II. Vatikáni Zsinat liturgiáját, valóban ekkora
 különbséget találunk a kettő között?”</p></div></span></font><p><font size="4">XIV. Leó leszögezi: még nem volt alkalma leülni a tridenti misét kedvelő csoportokkal, de <i>„hamarosan lesz erre lehetőség”.</i> Egyébként a pápa korábban már fogadta kihallgatáson Raymond Leo Burke bíborost, a tridenti rítus egyik magasrangú támogatóját.</font></p><font size="4"><img src="https://cdn.mandiner.hu/2025/06/MKVkoOm2idQDE-vf5WWOtZn-MvdgUUeXPruL7F1Cr9w/fit/1200/675/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2UzOGViMmI1N2Y5OTQ5MWE5NGNkNWU3NWVlZTRlZDY0.jpg" alt="XIV. Leó pápa" width="472" height="266" style="margin-right: 0px;">XIV. Leó pápa tanít</font><h3><font size="4"> <b>XIV. Leó és a mesterséges intelligencia</b></font></h3><p><font size="4">A Szentatya leszögezi:</font></p><font size="4"><span><div><p>„Nagyon
 nehéz lesz felfedezni Isten jelenlétét a mesterséges intelligenciában. 
Az emberi kapcsolatokban legalább Isten jelenlétének jeleit 
megtalálhatjuk.”</p></div></span></font><p><font size="4">Sőt, még az is kiderül, hogy létre akartak hozni neki egy AI-alteregót, de nemet mondott:</font></p><p><font size="4"><i>„Valaki
 nemrég engedélyt kért a mesterséges énem létrehozására, hogy bárki 
bejelentkezhessen erre a weboldalra, és személyesen találkozhasson ’a 
pápával’, és ez a mesterséges intelligenciával rendelkező pápa válaszolt
 volna a kérdésekre, de azt mondtam: ’Én ezt nem fogom engedélyezni.’ Ha
 van valaki, akit nem szabadna avatárnak képviselnie, azt mondanám, hogy
 a pápa előkelő helyen áll a listán. Úgy értem, bizonyos értelemben az 
emberi kreativitás, a kreativitásunknak köszönhető lehetőségek, 
mindenféle különféle dologra felhasználhatók.”</i></font></p><p><font size="4">Ugyanakkor Leó 
pápa hangsúlyozza, hogy egyébként nem ellenzi a mesterséges 
intelligencia használatát, aminek nagy haszna lehet például az 
orvoslásban.</font></p><p><font size="4">XIV. Leó hangsúlyozza Ferenc pápa vatikáni 
intézményei reformjainak megmaradását. Hozzáteszi: nincs rossz pénzügyi 
helyzetben a Vatikán. Mint mondja, a kovidjárvány ezügyben rosszul jött,
 mert nem volt turista a Vatikáni Múzeumban, ami sok bevétellel segíti a
 Szentszék munkáját, de ez a probléma azóta megoldódott, bőven érkeznek 
Rómába a turisták.</font></p><p><font size="4">A papok által elkövetett szexuális 
visszaélésekkel kapcsolatban XIV. Leó az áldozatokkal való szimpátiáját 
hangsúlyozza, hozzátéve, hogy bőven van még teendő e téren, illetve hogy
 az esetek 90 százalékában valóban bűnös a megvádolt pap, de vannak 
esetek, amikor hamis vádról van szó.</font></p><h3><font size="4"> <b>Más felekezekről és vallásokról (ortodoxia, zsidóság, iszlám)</b></font></h3><p><font size="4">XIV.
 Leó hangsúlyozza: az egyik legmélyebb seb, hogy a kereszténység 
megosztott, és néha könnyebb más vallásokkal a párbeszéd, mint a 
keresztény felekezetek között. Az ökumené prioritás, ezért november 
végén ellátogat Niceába (ma Törökország), ahol a níceai hitvallás 
megszületett 1700 évvel ezelőtt:</font></p><p><font size="4"><i>„Egyesek kezdetben 
Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka és az én találkozóm keretében 
képzelték el ezt. Én kértem, hogy ez egy ökumenikus alkalom legyen, 
ahová számos keresztény vallás vagy keresztény közösség vezetőit 
hívhatnánk meg, hogy mindannyian részt vehessenek ezen a nikaiai 
összejövetelen, mivel </i></font></p><font size="4"><span><div><p><i>a
 nikaiai hitvallás egyben, ez egyike azoknak a pillanatoknak, amikor a 
különböző megosztottságok előtt mindannyian közös hitvallást 
találhatunk.”</i></p></div></span></font><p><font size="4">A Szentatya hangsúlyozza, hogy 
találkozott már Kirill pátriárkával is, az orosz ortodox egyház 
vezetőjével, márpedig az orosz ortodox egyház „a legnagyobb keresztény 
felekezet a világon a katolikus után”, de <i>„a háború miatt és bizonyos
 nyilatkozatok miatt ez a távolság most inkább szélesedett, mint 
szűkült. Úgy hiszem, hogy az Egyháznak és a hívőknek nyújtott 
szolgálatom egy másik aspektusa az, hogy ott is hidakat építsek.”</i></font></p><p><font size="4">Ugyanakkor
 az egyik legkonkrétabb feladatnak azt tartja a katolikus egyházfő, hogy
 a katolikus és ortodox egyház találjon közös időpontot a húsvét 
ünneplésére.</font></p><p><font size="4">Más vallásokkal kapcsolatban a pápa megjegyzi: fontos
 különbséget tenni a zsidó nép és Izrael kormánya között; az iszlám sem 
„egy valóság”, hanem sok; és buddhistákkal is találkozott Rómában.</font></p><p><font size="4">Ugyanakkor hangsúlyozza:</font></p><p><font size="4"><i>„Nagyon
 erősen hiszek Jézus Krisztusban, és hiszem, hogy ez a prioritásom, mert
 én vagyok Róma püspöke és Péter utódja, és a pápának segítenie kell az 
embereknek megérteni, különösen a keresztényeknek, a katolikusoknak, 
hogy ezek vagyunk mi. És azt hiszem, ez egy gyönyörű küldetés.</i></font></p><p><font size="4"><i>Amikor
 azonban ezt a küldetést eltorzítják, ideológiákba keverik, félreértik, 
akkor a dolgok bonyolultabbá válnak. De nem félek kimondani, hogy </i></font></p><font size="4"><span><div><p><i>hiszek
 Jézus Krisztusban, hogy meghalt a kereszten és feltámadt a halálból, és
 hogy együtt arra vagyunk hivatottak, hogy megosszuk ezt az üzenetet. </i></p></div></span></font><p><font size="4"><i>Az,
 hogy ezt kimondom, nem jelenti azt, hogy tiszteletlenül fogok 
viselkedni, megsérteni vagy keresztes hadjáratot indítani más vallású 
emberek ellen, mert ez egyszerűen nem jó válasz, ezt megtanultuk a 
történelem során.”</i></font></p><h3><font size="4">videó (5'26):</font><a href="https://www.youtube.com/watch?v=kwk1weylwpw&embeds_widget_referrer=https%3A%2F%2Fmandiner.hu%2F&embeds_referring_euri=https%3A%2F%2Fcdn.embedly.com%2F&embeds_referring_origin=https%3A%2F%2Fcdn.embedly.com&source_ve_path=OTY3MTQ" target="_blank"><font size="4">https://www.youtube.</font><font size="4">com/watch?v=kwk1weylwpw&</font><font size="4">embeds_widget_referrer=https%</font><font size="4">3A%2F%2Fmandiner.hu%2F&embeds_</font><font size="4">referring_euri=https%3A%2F%</font><font size="4">2Fcdn.embedly.com%2F&embeds_</font><font size="4">referring_origin=https%3A</font>%2F%2Fcdn.embedly.com&source_ve_path=OTY3MTQ</a></h3>

<p><br></p>

<h3><br></h3></div></span><span></span>

<br></div><div><br></div>

<br></div><div class="gmail_quote"><div> </div></div></div>
</div>
</div>
</div>
</blockquote></div>