<div dir="ltr"><div><font size="4">A XIV.Leó pápa és a Crux amerikai katolikus hírportál vezető tudósítója között lefolytatott beszélgetés most a <a href="http://magyarkurir.hu">magyarkurir.hu</a> -ról 1-2. rész</font></div><div></div><div>
<h1 class="gmail-cim">A reményt soha nem szabad feladnunk – Interjú XIV. Leó pápával (1. rész)</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/xiv-leo">XIV. Leó pápa</a> – 2025. szeptember 17., szerda | 19:40<div class="gmail-ikonok"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-remenyt-soha-nem-szabad-feladnunk-interju-xiv-leo-papaval-1-resz">https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-remenyt-soha-nem-szabad-feladnunk-interju-xiv-leo-papaval-1-resz</a> <a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g150366']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=150366&v=&img=c_vm.jpg" style="margin-right: 0px;" width="420" height="279"></a></div></div><h3 class="gmail-lead">Az alábbiakban részleteket olvashatnak XIV. Leó pápa és Elise Ann Allen, a <i>Crux</i>
amerikai katolikus hírportál vezető tudósítójának beszélgetéséből. A
teljes interjú szeptember 18-án jelenik meg a pápa életét bemutató, <i>León XIV: Ciudadano del mundo, misionero del siglo XXI (XIV. Leó: Világpolgár és a 21. század misszionáriusa)</i> című életrajzi kötetben.</h3><div class="gmail-wrapper"></div><div class="gmail-contentsav"><p><font size="4"><em>A
kötetet a Penguin Peru adja ki spanyol nyelven, és szeptember 18-tól
lesz elérhető a könyvesboltokban és online. Az angol és portugál
fordítások várhatóan 2026 elején kerülnek forgalomba. A könyvet Elise
Ann Allen, a </em>Crux <em>amerikai katolikus hírportál vezető
tudósítója írta. Tartalmazza a Szentatyával még júliusban készült
kétszer másfél órás interjú szövegét – amelyből az alábbiakban
részleteket olvashatnak –, valamint Robert Francis Prevost
életének, missziós tapasztalatainak és egyházi pályafutásának
bemutatását, amelyet a szerző saját kutatásai, megfigyelései és interjúk
alapján írt. Az interjúban a történelem első amerikai születésű és
egyben első perui állampolgárságú katolikus egyházfője humorral beszél
arról, kinek szurkolna egy képzeletbeli világbajnokságon, valamint
megosztja gondolatait a pápaságról, az ukrajnai béke lehetőségeiről, a
szinodális folyamat jövőjéről és a világot jellemző megosztottságról.</em></font></p>
<p><strong>– Ön egyszerre két szempontot képvisel: Ön az első pápa az
Egyesült Államokból, ugyanakkor a második, aki – mondhatni –
latin-amerikai látásmóddal rendelkezik. Melyik identitás áll közelebb
Önhöz?</strong></p>
<p><font size="4">– Úgy vélem, a válasz egyszerre ez is, az is. Nyilvánvalóan amerikai
vagyok, és ezt mélyen át is érzem, ugyanakkor nagyon szeretem Perut is
és a perui népet. Ez része annak, aki vagyok. Lelkipásztori szolgálatom
felét Peruban töltöttem, ezért a latin-amerikai perspektíva rendkívül
értékes számomra. Ez megmutatkozik abban is, hogy nagyra becsülöm a
latin-amerikai egyház életét, amely meggyőződésem szerint jelentős
szerepet játszott abban, hogy kapcsolatot alakíthattam ki Ferenc
pápával, hogy megérthettem az Egyházról alkotott elképzeléseinek egyes
elemeit, és abban is, hogy miként tudjuk ezt a látásmódot továbbvinni a
ma és a holnap Egyházának valódi prófétai küldetése mentén.</font></p>
<p><font size="4"><strong>– Tegyük fel, hogy az Egyesült Államok játszik Peru ellen a világbajnokságon. Ön melyik csapatnak drukkolna?</strong></font></p>
<p><font size="4">– Jó kérdés. Valószínűleg Perunak, az érzelmi kötődés miatt. De nagy
szurkolója vagyok Olaszországnak is… Köztudott, hogy a White Sox a
kedvencem (a Chicago White Sox amerikai profi baseballcsapat – <em>a szerk.</em>),
de pápaként minden csapatnak drukkolok. Még otthon is, gyerekként a
White Soxnak szurkoltam, de édesanyám a Cubsnak (a Chicago Cubs az egyik
legrégebbi és legismertebb amerikai baseballcsapat; a Cubs–White Sox
rivalizálás sok chicagói családban jelen van, ahogyan XIV. Leó pápa
esetében is – <em>a szerk.</em>), így nem tehette az ember, hogy ne
vegye figyelembe a másik oldal értékeit. Megtanultuk, hogy még a
sportban is nyitott, párbeszédre kész, barátságos és békés
versenyszellemben viszonyuljunk az ilyen helyzetekhez, mert különben
vacsora nélkül maradtunk volna.</font></p>
<p><font size="4"><strong>– Pápasága kezdeti időszakában jár. Hogyan látja a pápaság szerepét?</strong></font></p>
<p><font size="4">– Még mindig hosszú tanulási folyamat áll előttem. Van egy nagy
terület, amelyben, úgy érzem, különösebb nehézségek nélkül megtaláltam a
helyem: ez a lelkipásztori rész. Bár meglepődtem, milyen nagyszerű és
tartós a visszajelzés, és hogy minden korosztályhoz elér a megszólítás…
Mindenkit megbecsülök, bárki legyen is, bármit is hozzon magával –
meghallgatom őket.</font></p>
<p><font size="4">A teljesen új szempont ebben a szolgálatban az, hogy egy világi
vezető szintjére kerültem. Ez igencsak nyilvános szerep: az emberek
tudnak a telefonbeszélgetéseimről és a találkozásaimról különböző
kormányok, országok vezetőivel a világ minden tájáról, egy olyan időben,
amikor az Egyház hangja jelentős szerepet játszik. Sokat tanulok arról,
milyen diplomáciai szerepet töltött be a Szentszék hosszú éveken
keresztül… Ezek a dolgok számomra teljesen újak, legalábbis gyakorlati
szempontból. Sok-sok éven át figyelemmel kísértem az aktuális
eseményeket, és mindig igyekeztem naprakész maradni, de a pápa szerepe
valóban új számomra. Sokat tanulok és komoly kihívásokkal szembesülök,
de nem érzem magam túlterheltnek. Ezen a téren azonnal a mély vízbe
kellett ugranom. Pápának lenni, Péter utódjaként másokat megerősíteni a
hitben – ami a legfontosabb feladat – olyan dolog, ami csak Isten
kegyelméből történhet. Nincs rá más magyarázat. Csak a Szentlélek által
érthető, hogyan választottak ki erre a tisztségre, erre a szolgálatra. A
hitem, az általam megélt tapasztalatok, Jézus Krisztus és az evangélium
mélyebb megértése miatt mondtam ki: igen, itt vagyok. Remélem, hogy
képes leszek másokat megerősíteni a hitben, mert ez Péter utódjának
legfőbb küldetése.</font></p>
<p><font size="4"><strong>– A béke ügye az, amelyért gyakran szót emel. Béke a
különböző konfliktushelyzetekben, bár az ukrajnai háború különösen
kiemelkedik. Reális, hogy a Vatikán közvetítő szerepet vállaljon éppen
ebben a konfliktusban, ebben a pillanatban?</strong></font></p>
<p><font size="4">– Különbséget tennék aközött, hogy a Szentszék a béke hangjaként
szólal meg, és aközött, hogy közvetítő szerepet vállaljon – ez utóbbi
teljesen más, és nem tűnik olyan reálisnak, mint az első. Úgy vélem, az
emberek meghallották a különböző felhívásokat, amelyeket a keresztények
és minden jóakaratú ember nevében tettem, hangsúlyozva, hogy csak a béke
az egyedüli válasz. Az évek óta tartó értelmetlen öldöklés, amely
mindkét oldalon emberek életét követeli – nemcsak ebben a konkrét
konfliktusban, hanem más konfliktusokban is –, úgy vélem, arra kellene
ösztönözze az embereket, hogy kimondják: van más út is.</font></p>
<p><font size="4">A Vatikánra mint közvetítőre gondolni – még azon néhány alkalommal
is, amikor felajánlottuk, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti
tárgyalásoknak otthont adunk, akár a Vatikánban, akár más egyházi
ingatlanban –, pontosan tudom, milyen következményekkel járhat. A
Szentszék a háború kezdete óta komoly erőfeszítéseket tett annak
érdekében, hogy – bármennyire is nehéz – olyan álláspontot képviseljen,
amely nem az egyik vagy a másik fél oldalán áll, hanem valóban semleges.
Néhány kijelentésemet különféleképpen értelmezték, és ez rendben van.
Úgy gondolom azonban, hogy jelenleg nem a realitás kérdése az elsődleges
(vagyis hogy mennyire reális a Vatikán közvetítő szerepe – <em>a szerk.</em>).
Úgy vélem, hogy számos szereplőnek kell elég határozottan fellépnie
ahhoz, hogy a háborúban álló felek végre kimondják: elég volt, és
keressünk más utat a nézeteltérések rendezésére.</font></p>
<p><font size="4">Továbbra is remélünk. Mélyen hiszem, a reményt soha nem szabad
feladnunk. Bízom az emberi természetben. Van negatív oldala is: vannak,
akik rossz szándékkal lépnek fel, és ott vannak a kísértések. Bármely
álláspont bármely oldalán találhatunk jó és kevésbé jó indítékokat. És
mégis, ha továbbra is arra bátorítjuk az embereket, hogy a magasabb
értékeket, a valódi értékeket nézzék, akkor az változást hozhat.
Reménykedni kell, és továbbra is próbáljuk ösztönözni az embereket, hogy
kimondják: próbáljuk meg másként.</font></p>
<p><font size="4"><strong>Forrás: <a href="https://cruxnow.com/vatican/2025/09/in-interview-with-crux-correspondent-pope-talks-ukraine-synodality-polarization-world-cup?fbclid=IwY2xjawM3TLxleHRuA2FlbQIxMAABHlRJ1KgD2WPLVOPaCVZq_FLSa0tf60QsW5rgZK6sL9TmHJdeqWHXkd5LnaGq_aem_QkbGg6cbykfq1FKZ-UpiXg" target="_blank">Crux</a></strong></font></p>
<p><strong>Fotó: Vatican Media</strong></p>
<p><strong>Hollósi Judit/Magyar Kurír</strong></p></div>
<h1 class="gmail-cim">A szinodalitás nyitottság és hajlandóság a megértésre – Interjú XIV. Leó pápával (2. rész)</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/xiv-leo">XIV. Leó pápa</a> – 2025. szeptember 18., csütörtök | 20:15<div class="gmail-ikonok"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-szinodalitas-nyitottsag-es-hajlandosag-megertesre-interju-xiv-leo-papaval-2-resz">https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-szinodalitas-nyitottsag-es-hajlandosag-megertesre-interju-xiv-leo-papaval-2-resz</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g150404']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=150404&v=&img=c_img1.jpg" width="472" height="314" style="margin-right: 0px;"><span class="gmail-galcount" title="1 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> </span></a></div><h3 class="gmail-lead"><font size="4">Az alábbiakban további részletek olvashatók XIV. Leó pápa és Elise Ann Allen, a <i>Crux</i>
amerikai katolikus hírportál vezető tudósítójának beszélgetéséből. A
teljes interjú szeptember 18-án jelent meg a pápa életét bemutató, <i>León XIV: Ciudadano del mundo, misionero del siglo XXI (XIV. Leó: Világpolgár és a 21. század misszionáriusa)</i> című életrajzi kötetben.</font></h3><div class="gmail-contentsav"><p><font size="4"><strong>–
Ön a Szent Péter-bazilika erkélyén elhangzott első beszédében a békéről
és a hidak építéséről szólt. Milyen hidakat kíván építeni? Politikai,
társadalmi, kulturális vagy egyházi téren? Melyek ezek a hidak?</strong></font></p>
<p><font size="4">– Mindenekelőtt a hidak építése elsősorban párbeszéd útján valósulhat
meg. Az egyik dolog, amit az első hónapokban sikerült megvalósítanom,
az az, hogy a nemzetközi szervezetek vezetőivel folytatott találkozások
révén valamiféle párbeszédet tudtam kialakítani. Elméletileg az Egyesült
Nemzetek Szervezetének lenne az a szerepe, hogy ezekkel a kérdésekkel
foglalkozzon. Sajnos úgy tűnik, általánosan elismert tény, hogy az ENSZ –
legalábbis jelenleg – elveszítette azt a képességét, hogy előmozdítsa a
többoldalú együttműködést. Sokan úgy vélik, hogy „kétoldalú párbeszédre
van szükség” ahhoz, hogy előrelépés történjen, mivel különböző
szinteken akadályok nehezítik a többoldalú megoldások előmozdítását.</font></p>
<p><font size="4">Továbbra is emlékeztetni kell magunkat arra a lehetőségre, amely az
emberiségben rejlik: képes felülemelkedni az erőszakon és a gyűlöleten,
amelyek egyre inkább megosztanak bennünket. Olyan időket élünk, amikor a
polarizáció mintha a mindennapok kulcsszavává vált volna, holott ez nem
segít senkit. Vagy ha mégis, akkor csak keveseket, míg mindenki más
szenved. Ezért fontos, hogy továbbra is feltegyük ezeket a kérdéseket.</font></p>
<p><font size="4"><strong>– Tulajdonképpen ez lett volna a következő kérdésem: a
polarizáció, hiszen ma ez egyfajta divatszó, az Egyházon belül és kívül
egyaránt. Mit gondol, hogyan lehetne ezt megoldani?</strong></font></p>
<p><font size="4">– Az biztos, hogy egy dolog felvetni a kérdést, és beszélni róla. Úgy
vélem, nagyon fontos lenne mélyebben reflektálni, megpróbálni
megérteni: miért ennyire polarizált a világ? Mi folyik itt? Azt hiszem,
sok tényező vezetett idáig. Nem teszek úgy, mintha mindenre meglenne a
válaszom, de néhány következmény bizonnyal megmutatja számomra a
valóságot. A 2020-as válság és a járvány kétségtelenül hatással volt
minderre, de úgy gondolom, a folyamat jóval korábban kezdődött… Talán
néhány helyen az emberi élet mélyebb értelmének elvesztése is
közrejátszhatott ebben, és ez sok szinten érintette az embereket. Az
emberi élet, a család és a társadalom értéke – ha elveszítjük ezeknek az
értékeknek a jelentőségét, akkor mi számít még egyáltalán?</font></p>
<p><font size="4">Ehhez ráadásul néhány más tényező is hozzájárul, amelyek közül az
egyik szerintem nagyon jelentős: a munkások jövedelmi szintje és a
leggazdagabbak jövedelme közötti egyre növekvő szakadék. Például a
vezérigazgatók esetében, akik 60 évvel ezelőtt talán négyszer-hatszor
kerestek többet, mint a munkások, a legutóbbi adatok szerint már
hatszázszoros a különbség. Tegnap érkezett a hír, hogy Elon Musk lesz a
világ első trilliomosa. Mit jelent ez, és miről is van szó? Ha ez az
egyetlen dolog, aminek még értéke van, akkor nagy bajban vagyunk.</font></p>
<p><font size="4"><strong>– [A szinodalitás témájában] Úgy gondolom, hogy a szinodalitás fogalmát még mindig sokan nem értik igazán. Hogyan határozná meg?</strong></font></p>
<p><font size="4">– A szinodalitás hozzáállás, nyitottság és hajlandóság a megértésre.
Az Egyház kontextusában ez azt jelenti, hogy minden egyes tagnak van
hangja és szerepe az Egyház életében – az imádság, az elmélyülés és a
közös folyamat révén. Ez sokféleképpen megvalósulhat, de csak a
párbeszéd és egymás tisztelete által. Az emberek közötti kapcsolatok és
annak felismerése, hogy a viszonyok, az interakció és a találkozás
lehetőségeinek kialakítása fontos dimenziója annak, ahogyan egyházi
életünket éljük [mind hozzátartozik ehhez a szemlélethez].</font></p>
<p><font size="4">Néhányan fenyegetve érezték magukat ettől. Előfordul, hogy püspökök
vagy papok úgy érzik: „a szinodalitás el fogja venni a tekintélyemet”.
Pedig a szinodalitás nem erről szól, és talán az elképzelés arról, hogy
mi is a tekintély, kissé elmosódott, téves. Úgy gondolom, hogy a
szinodalitás annak a leírása, hogyan jöhetünk össze, hogyan válhatunk
közösséggé, és hogyan kereshetjük az egységet mint Egyház. Tehát az
Egyház elsődleges fókusza nem az intézményi hierarchián van, hanem
inkább azon, hogy „mi együtt”, a „mi Egyházunk”. Mindenkinek megvan a
saját küldetése – papoknak, világiaknak, püspököknek,
misszionáriusoknak, családoknak. Mindenkinek, azzal a küldetéssel, ami
neki adatott, szerepe van, és van, amit hozzá tud tenni; együtt keressük
azokat az utakat, amelyeken növekedhetünk és együtt haladhatunk mint
Egyház.</font></p>
<p><font size="4">Ez egy olyan hozzáállás, amely szerintem sokat taníthat a mai
világnak. Az előbb a polarizációról beszéltünk: úgy gondolom, ez
egyfajta ellenszere. Úgy vélem, ez az egyik módja annak, hogy
szembenézzünk a mai világ legnagyobb kihívásaival. Ha hallgatunk az
evangéliumra, ha együtt elmélkedünk rajta, és ha törekszünk arra, hogy
közösen haladjunk előre, egymásra figyelve, megpróbálva felfedezni, ma
mit mond nekünk Isten, akkor sokat nyerhetünk ezzel.</font></p>
<p><font size="4">Nagyon remélem, hogy az a folyamat, amely már jóval a legutóbbi
szinódus előtt megkezdődött, legalábbis Latin-Amerikában – beszéltem az
ott szerzett tapasztalataimról – tovább folytatódhat. A latin-amerikai
egyház egy része valóban hozzájárult az egyetemes Egyházhoz. Nagy
reményt látok abban, ha az elmúlt néhány év tapasztalataira építve
megtaláljuk annak a módját, hogyan lehetünk együtt Egyház. Nem azért,
hogy az Egyházat valamiféle demokratikus kormányzattá alakítsuk – hiszen
ha ma körülnézünk a világ számos országában, a demokrácia sem
feltétlenül jelent tökéletes megoldást mindenre –, hanem azért, hogy
megértéssel forduljunk az Egyház felé, olyannak látva, amilyen, és azt
mondjuk: „ezt együtt kell megtennünk”. Úgy gondolom, ez nagy lehetőséget
jelent az Egyház számára, hogy kapcsolatba lépjen a világ többi
részével. A II. Vatikáni Zsinat óta ez szerintem jelentős, és még sok
feladat áll előttünk.</font></p>
<p><strong>Forrás: <a href="https://cruxnow.com/vatican/2025/09/in-interview-with-crux-correspondent-pope-talks-ukraine-synodality-polarization-world-cup?fbclid=IwY2xjawM3TLxleHRuA2FlbQIxMAABHlRJ1KgD2WPLVOPaCVZq_FLSa0tf60QsW5rgZK6sL9TmHJdeqWHXkd5LnaGq_aem_QkbGg6cbykfq1FKZ-UpiXg" target="_blank">Crux</a></strong></p>
<p><strong>Fotó: Vatican Media</strong></p></div>
<br></div><div>
<h3 class="gmail-lead"></h3>
<br></div></div><br><div class="gmail_quote gmail_quote_container"><div dir="ltr" class="gmail_attr">On Fri, Sep 19, 2025 at 11:08 AM Emoke Greschik <<a href="mailto:greschem@gmail.com">greschem@gmail.com</a>> wrote:<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div dir="ltr"><div dir="ltr"><div dir="ltr"><div dir="ltr"><div dir="ltr"><font size="4">A Sorosi Eszter szept.18-án a listára küldött teljes cikk ide másolva:</font></div><div dir="ltr"><font size="4"><br></font></div><div><font size="4">A Szilvay Gergely cikk:</font></div><div dir="ltr"><b><font size="4">XIV. Leó
pápa: Nem fog változni az egyház tanítása LMBTQ-ügyben, semlegesség
Ukrajna kérdésében, a demokrácia nem mindig jó megoldás (VIDEÓ)</font></b></div><div dir="ltr"><a href="https://mandiner.hu/kulfold/2025/09/leo-papal-egyhaz-lmbtq-ukrajna-demokracia" target="_blank">https://mandiner.hu/kulfold/2025/09/leo-papal-egyhaz-lmbtq-ukrajna-demokracia</a></div><div dir="ltr"><b><font size="4"></font></b></div><div dir="ltr"><div><p><font size="4">XIV.
Leó pápával készített interjút a Crux katolikus hírportál, melyben a
katolikus egyházfő beszél Ferenc pápáról, Donald Trumpról, Gázáról és
Izraelről, Ukrajnáról, LMBTQ-ügyekről, a nők egyházbeli szerepéről, a
mesterséges intelligenciáról, demokráciáról, liturgiáról és más fontos
dolgokról. Az is kiderül, milyen csapatoknak drukkol Leó pápa.</font></p><div><div><font size="4"> 2025. szeptember 18. 18:52</font></div><font size="4"><span></span></font></div><font size="4"><img alt="XIV. Leó pápa" src="https://cdn.mandiner.hu/2025/09/OiDDAB5rTTX1FwdX2m-_Z_LNSYWoyzyiPCnWauKG1U0/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzRlNTQxNmVhNDdhNjQ0MmNiZWU1ODA1NzgxNzIzYTNm.jpg" width="84" height="47" style="margin-right: 0px;"><span></span><span><a href="https://mandiner.hu/szerzo/szilvay-gergely" target="_blank">Szilvay Gergely</a></span><span></span><span><div><p>Egy XIV. Leó pápával készült <a href="https://www.amazon.com/Le%C3%B3n-XIV-Ciudadano-misionero-Spanish-ebook/dp/B0FQPMQWHV/ref=sr_1_1" target="_blank">interjúkötetből</a> <a href="https://cruxnow.com/vatican/2025/09/in-interview-with-crux-correspondent-pope-talks-ukraine-synodality-polarization-world-cup" target="_blank">közölt részleteket</a> a Crux francia katolikus hírportál, melynek címe: <i>León XIV: ciudadano del mundo, misionero del siglo XXI</i> (XIV. Leó: világpolgár és a XXI. század misszionáriusa). Leó pápa beszél többek között:</p><ul><li><a href="https://cruxnow.com/vatican/2025/09/in-interview-with-crux-correspondent-pope-talks-ukraine-synodality-polarization-world-cup" target="_blank">a szinodalitásról, a polarizációról, Ukrajnáról és a sportról</a>,</li><li><a href="https://cruxnow.com/vatican-at-the-met/2025/09/pope-leo-xvi-speaks-to-cruxs-elise-ann-allen-on-relations-with-other-churches" target="_blank">a más felekezetekkel és vallásokkal való viszonyról</a>,</li><li>a mesterséges intelligenciáról,</li><li>a Vatikánról és a vatikáni pénzügyekről,</li><li><a href="https://cruxnow.com/vatican/2025/09/pope-leo-speaks-to-cruxs-elise-ann-allen-about-gaza-china-and-the-u-s" target="_blank">Gázáról, Kínáról</a>,</li><li>az Egyesült Államokról és Donald Trumpról,</li><li><a href="https://cruxnow.com/vatican/2025/09/pope-leo-speaks-to-cruxs-elise-ann-allen-about-lgbtq-issues-and-the-liturgy" target="_blank">LMBTQ-ügyekről</a>,</li><li>és a liturgiáról.</li></ul><img src="https://cdn.mandiner.hu/2025/05/qZE6hEZf-1BWz9A4vOO4L45jssXBmwL0E_DwB3cH5Yc/fit/1200/675/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzViYzcyMTAwYmY1OTQ2Nzg5Y2Q5NDNkYjc5YjljMTE1.jpg" alt="XIV. Leó pápa" width="184" height="103" style="margin-right: 0px;"></div><div>XIV. Leó pápa megválasztásakor, 2025. május 8-án a Szent Péter Bazilika balkonján<h2><b>Amerikainak gondolja-e magát Leó pápa? És kinek drukkol?</b></h2><p>Első
kérdésként felmerül, hogy az Egyesült Államok, amerikai mivolta, vagy
Latin-Amerika, perui évei hagyták a nagyobb nyomot a pápa identitásán. A
pápa válasza:</p></div></span><span></span><span><div><span><div><p><i>„Azt
hiszem, a válasz az, hogy mindkettő/és. Nyilvánvalóan amerikai vagyok,
és nagyon is amerikainak érzem magam, de nagyon szeretem Perut is, a
perui népet, ez része annak, aki vagyok. </i></p></div></span><p><i>Lelkészi
pályafutásom felét Peruban töltöttem, így a latin-amerikai perspektíva
nagyon értékes számomra. Azt hiszem, ez abban is megmutatkozik, hogy
mennyire értékelem a latin-amerikai egyház életét, ami véleményem
szerint jelentős volt mind a Ferenc pápával való kapcsolatomban, mind
abban, hogy megértettem Ferenc pápa egyházra vonatkozó vízióját, mind
pedig abban, hogy hogyan tudjuk ezt tovább vinni egy igazi prófétai
vízió formájában a mai és a holnapi egyház számára.”</i></p><p>S hogy az Egyesült Államoknak vagy Perunak drukkol a világbajnokságon? A válasz:</p><p><i>„Jó kérdés. </i></p><span><div><p>Valószínűleg
Perunak, és csak az érzelmi kötődések miatt. Én Olaszország nagy
rajongója is vagyok... Az emberek tudják, hogy White Sox szurkoló
vagyok </p><p>(chicagói csapat, a pápa Chicagóban született – a szerk.), <i>de
pápaként minden csapatnak szurkolok. Még otthon is White Sox
szurkolóként nőttem fel, de az anyukám Cubs szurkoló volt, szóval nem
lehetett valaki olyan szurkoló, aki kizárja a másik oldalt. Még a
sportban is megtanultuk, hogy nyílt, párbeszédes, barátságos és nem
dühös, versenyzői álláspontot képviseljünk az ilyen dolgokban, mert
lehet, hogy nem kaptunk volna vacsorát, ha megtettük volna!”</i></p></div></span></div></span><span><div><span></span><span><div><p>----XIV.
Leó pápa, azaz Robert Francis Prevost 1955. szeptember 14-én született
Chicagóban (Illinois, Egyesült Államok). Édesapja francia és olasz, míg
édesanyja spanyol származású. Két testvére van, Louis Martín és John
Joseph. 1977-ben matematikából szerzett diplomát és filozófiát is
tanult. Ugyanez év szeptember elsején Saint Louisban belépett a Szent
Ágoston Rendbe, és 1978. szeptember 2-án tette le első fogadalmát,
melyet 1981. augusztus 29-én követett az örökfogadalom. 1988-ban Peruba,
a trujillói misszióba küldték, hogy az ágostonos jelöltek közös
képzését vezesse. Ez a misszió 11 évig tartott, ezután kinevezték a
chicagói Jó Tanács Anyja tartomány perjelévé, később pedig a rend
általános perjelévé. Így ő lett a felelős az Ágoston-rend tervezési és
irányítási folyamataiért. Elődje, Ferenc pápa 2014. november 3-án
kinevezte őt a perui chiclayói egyházmegye apostoli kormányzójává, és
ezzel szufári címzetes püspöki méltóságra emelte. 2014. december 12-én
szentelték püspökké. A pápa 2020. április 15-én kinevezte őt a callaói
egyházmegye apostoli kormányzójává, majd ezt követően, 2023-ban a
Püspöki Dikasztérium prefektusává. 2025. május 8-án pápává válaszották, a
<a href="https://mandiner.hu/kulfold/2025/05/miert-eppen-xiv-leo-minden-amit-tudni-kell-a-papak-neveirol" target="_blank">XIV. Leó nevet</a> vette fel.------</p><p>
</p><h3><a href="https://mandiner.hu/ukrajna-6" target="_blank"><b>Ukrajna</b></a><b> és az egyház nemzetközi szerepe</b></h3>
XIV. Leó leszögezi: az egyháznak a békét kell előmozdítania, egyben közvetítőnek is kell lennie, <i>„de ez</i>
<i>nagyon más, és nem olyan realisztikus, mint az első”.</i></div></span></div></span><span><div><p>Hozzáteszi: <i>„Ha
a Vatikánra közvetítőként gondolunk, arra a néhány alkalomra is, amikor
felajánlottuk, hogy Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalások
helyszínéül szolgálunk, akár a Vatikánban, akár más egyházi területen,
és nagyon is tisztában vagyok ennek következményeivel. </i></p></div></span><span></span><span><div><span><div><p><i>A
Szentszék a háború kezdete óta nagy erőfeszítéseket tett annak
érdekében, hogy fenntartsa azt az álláspontot, amely – bármennyire is
nehéz – nem az egyik vagy a másik oldalon áll, hanem valóban semleges.”</i></p></div></span><p>A
pápa hangsúlyozza, hogy továbbra is reménykedik, és a reményt nem lehet
feladni, továbbá hogy fontos a dialóguson keresztüli hídépítés.</p><p>Az ENSZ-szel kapcsolatban kijelenti: <i>„Elméletileg
az Egyesült Nemzetek Szervezetének kellene lennie annak a helynek, ahol
ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak. Sajnos úgy tűnik, általánosan
elfogadott, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete, legalábbis jelenleg,
elvesztette azt a képességét, hogy multilaterális kérdésekben összehozza
az embereket.”</i></p><h3><b>Mi a szinodalitás? És kell-e demokrácia az egyházba?</b></h3></div></span><span></span></font><span><div><p><font size="4">A riporter rákérdez a szinodalitás mibenlétésre is. Leó pápa úgy válaszol:</font></p><font size="4"><span><div><p><i>„A szinodalitás egy hozzáállás, egy nyitottság, egy megértésre való hajlandóság. </i></p></div></span></font><p><font size="4"><i>Ha
ma az Egyházról beszélünk, ez azt jelenti, hogy az egyház minden egyes
tagjának van hangja és szerepe az ima, az elmélkedés… egy folyamat
révén. Ennek számos módja van, de a párbeszéd és az egymás iránti
tisztelet révén. Az emberek összehozása és ennek a kapcsolatnak, ennek
az interakciónak, a találkozási lehetőségek megteremtésének megértése
fontos dimenziója annak, ahogyan egyházként éljük az életünket.”</i></font></p><p><font size="4">Hozzáteszi: ma sokat beszélnek a poliarizációról, és a szinodalitás a polarizáció „valamiféle ellenszere”.
</font></p><h2><font size="4"><b>LMBTQ-ügyek: „az egyház tanítása marad, ahogy van”</b></font></h2><p><font size="4">Az LMBTQ-ügyekkel kapcsolatban is hasonlóan nyilatkozik:</font></p><p><font size="4"><i>„Emlékszem
valamire, amit egy kelet-európai bíboros mondott nekem, mielőtt pápa
lettem: ’a nyugati világ megszállottja és megszállottja a
szexualitásnak’. Az ember identitása egyesek számára a szexuális
identitásról szól, míg a világ más részein élők számára ez nem
elsődleges kérdés az egymással való bánásmódunk szempontjából. Bevallom,
ez motoszkál a fejemben, mert – ahogy a szinóduson is láthattuk – az
LMBTQ+ kérdésekkel kapcsolatos kérdések erősen polarizálják az
Egyházat.”</i></font></p><p><font size="4">A Szentatya hozzáteszi:</font></p><p><font size="4">„<i>Amit ezzel
próbálok mondani, az az, amit Ferenc pápa nagyon világosan mondott,
amikor azt mondta: ’mindenki, mindenki, mindenki’. Mindenkit meghívok,
de én nem azért hívok meg senkit, mert valamilyen konkrét identitással
rendelkezik, vagy nem. Azért hívok meg valakit, mert Isten fia vagy
lánya. Mindenkit szívesen látok, ismerjük meg és tiszteljük egymást.
Valamikor, amikor konkrét kérdések merülnek fel… Az emberek azt akarják,
hogy megváltozzon az egyház tanítása, azt akarják, hogy megváltozzon a
hozzáállás. Azt hiszem, meg kell változtatnunk a hozzáállást, mielőtt
egyáltalán gondolkodnánk azon, hogy megváltoztassuk azt, amit az egyház
mond bármely adott kérdésben. </i></font></p><font size="4"><span><div><p><i>Nagyon
valószínűtlennek tartom, különösen a közeljövőben, hogy az egyház
szexualitásról, házasságról szóló tanítása megváltozzon.</i></p></div></span></font><p><font size="4"><i>Már
beszéltem a házasságról, ahogy Ferenc pápa is tette pápaként, arról,
hogy a család egy férfi és egy nő, akik ünnepélyesen elkötelezték
magukat, és akiket a házasság szentségében áldottak meg. De megértem,
hogy egyesek rosszul fogják venni mennek még a kimondását is. </i></font></p><font size="4"><span><div><p><i>Észak-Európában
már most is közzétesznek olyan rituálékat, amelyekben megáldják ’az
egymást szerető embereket’ – így fogalmaznak, ami kifejezetten
ellentmond a Ferenc pápa által jóváhagyott Fiducia Supplicans
dokumentumnak, </i></p></div></span></font><p><font size="4"><i>amely alapvetően azt mondja,
hogy természetesen megáldhatunk mindenkit, de nem keresi a módját annak,
hogy ritualizáljon valamiféle áldást, mert ezt nem tanítja az Egyház.
Ez nem azt jelenti, hogy ezek az emberek rossz emberek, de azt hiszem,
nagyon fontos megérteni, hogyan fogadjuk el azokat, akik mások, mint mi,
hogyan fogadjuk el azokat az embereket, akik döntéseket hoznak az
életükben, és hogyan tiszteljük őket.</i></font></p><p><font size="4"><i>Megértem, hogy ez egy
nagyon forró téma, és hogy egyesek olyan követeléseket fognak
megfogalmazni, mint például, hogy ’a melegházasság elismerését akarjuk’,
vagy hogy ’a transznemű emberek elismerését akarjuk’, hogy ezt
hivatalosan is elismerje és jóváhagyja az egyház. Az egyéneket
elfogadják és befogadják. Bármely pap, aki valaha is hallott gyónást,
mindenféle embertől hallott már gyónást, mindenféle problémával,
mindenféle élethelyzettel és döntéssel. Azt hiszem, hogy az egyház tanítása marad, ahogy van, </i></font></p><font size="4"><span></span></font><p><font size="4"><i>és ezt kell most erről mondanom. Szerintem ez nagyon fontos.</i></font></p><font size="4"><span><div><p><i>A
családokat támogatni kell, azt, amit hagyományos családnak neveznek. A
család apa, anya és gyermekek. Azt hiszem, hogy a család társadalomban
betöltött szerepét, amely az elmúlt évtizedekben időnként szenvedett,
ismét el kell ismerni és meg kell erősíteni. </i></p></div></span></font><p><font size="4"><i>Csak
hangosan tűnődöm azon, hogy vajon a polarizációval és az azzal
kapcsolatos kérdés, hogyan bánnak az emberek egymással, nem olyan
helyzetekből származik-e, ahol az emberek nem olyan családban nőttek
fel, ahol megtanuljuk – ez az első hely, ahol megtanuljuk, hogyan
szeressük egymást, hogyan éljünk együtt egymással, hogyan toleráljuk
egymást, és hogyan alakítsuk ki a közösségi kötelékeket. Ez a család. Ha
ezt az alapvető építőelemet elvesszük, nagyon nehéz lesz ezt más módon
megtanulni.”</i></font></p><font size="4"><span></span></font><p><font size="4">A pápa azt is kifejti:</font></p><p>
</p><p><font size="4">„<i>Aggodalomra adott okot az egyik dokumentumban szereplő, a
püspökök és a püspöki konferenciák szerepéről szóló kifejezés. Azt a
kérdést vetette fel, hogy a püspöki konferenciáknak kell-e bizonyos
tantételi tekintéllyel rendelkezniük? Ezt a kérdést a szinódus során
különbözőképpen fordították, de még az eredeti dokumentumban sem
ugyanúgy fordítják le nyelvről nyelvre. Rámutattam erre. Néhány angolul
beszélő püspök nagyon felháborodott, amikor azt gondolta, hogy az
észak-európai püspökök dönthetnek az egyház tanításának
megváltoztatásáról a válással és újraházasodással, a homoszexuális
kapcsolatokkal vagy a poligámiával kapcsolatban. Ez egy másik kérdés,
amelyet az afrikai püspökök hoztak fel, olyan kérdésekre visszatérve,
amelyeket nem könnyű összeegyeztetni az egyház hivatalos tanításán
belül. Így a fordítási különbségek miatt ez a szinódus megvitatásának
kérdésévé vált. De a kérdés továbbra is fennáll, ahogy a püspöki
konferenciák fejlődtek, hogy milyen szerepet játszhatnak.”</i></font></p><font size="4"><img src="https://cdn.mandiner.hu/2025/08/JwOmo1V70uq6Elc-dKyl6cKfgDSngE8pfEUaV8bisSc/fit/1200/675/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzU0OTkxNjcwNzJhNzRkNDFiYWE1M2MxNTQ4ZmM3ZTJj.jpg" alt="XIV. Leó pápa" width="228" height="128" style="margin-right: 0px;">XIV. Leó pápa audienciát tart</font><h3><font size="4"><b>Gáza és Kína</b></font></h3><p><font size="4">A
gázai helyzettel kapcsolatban a pápa sajnálkozik afelett, hogy még az
Egyesült Államok sem bír igazán hatással lenni Izraelre. Mint mondja:</font></p><p><font size="4"><i>„A
népirtás fogalma egyre gyakrabban kerül szóba. A Szentszék hivatalosan
nem hiszi, hogy jelenleg bármilyen nyilatkozatot tehetünk erről. Létezik
egy nagyon technikai definíciója annak, hogy mi lehet a népirtás, de
egyre többen vetik fel a kérdést, köztük két izraeli emberi jogi csoport
is, amely ezt a kijelentést tette.”</i></font></p><p><font size="4">Kínával kapcsolatban a
Szentatya kifejti: egyelőre azt a politikát folytatja Kínával szemben,
amelyet az előző években vitt a Szentszék, mivel „nem feltételezem, hogy
bölcsebb vagy tapasztaltabb vagyok azoknál, akik előttem jártak”.</font></p><h3><font size="4"> <b>S mi a helyzet az Egyesült Államokkal, Trumppal és a bevándorlással?</b></font></h3><p><font size="4">Hazájával,
az Egyesült Államokkal kapcsolatban kifejti: nem kíván bevonódni a
pártpolitikába. Tudva levő, hogy Leó pápa még püspökként <a href="https://mandiner.hu/kulfold/2025/05/erre-a-partra-voksolhatott-az-uj-papa-xiv-leo-aki-regisztralt-szavazo-volt" target="_blank">regisztrált republikánus szavazó</a> volt szűkebb hazájában, Illinois államban, bár egyben Trump-kritikus is. Bátyja viszont nagy MAGA-rajongó.</font></p><font size="4"><span><div><p>Leó
pápa szerint Donald Trumppal sem feltétlen neki kell találkoznia, hanem
a helyi püspököknek a feladata az elnökkel való kapcsolattartás:</p></div></span></font><p><font size="4">„<i>Szerintem
sokkal helyénvalóbb lenne, ha az Egyesült Államok egyházi vezetése
komolyan foglalkozna vele. Ezt bármelyik kormányról elmondanám.
Ismétlem, sok világvezetővel találkoztam már, és vannak jelentős
kérdések, amelyeket fel lehetne vetni, de lehetetlen hogy a pápa a világ
egyes országaiban beavatkozzon, és azt mondja: ’ezt kellene tenned, ezt
kellene gondolnod’.</i></font></p><p><font size="4"><i>Ferenc pápasága vége felé tett egy
számomra nagyon jelentős dolgot, a bevándorlókkal való bánásmód
kérdéséről írt levelében. Nagyon örültem, hogy az amerikai püspökök
hogyan fogadták ezt, és néhányan közülük elég bátrak voltak ahhoz, hogy
ezt tegyék. Úgy gondolom, hogy ez a megközelítés általánosságban véve
jobb megközelítés, amelyet elsősorban a püspökökkel kellene
megbeszélni.”</i></font></p><p><font size="4">Mint mondja: „<i>Az Egyesült Államok
világszinten hatalmi szereplő, ezt el kell ismernünk, és néha a
döntéseket inkább a gazdaság, mint az emberi méltóság és az emberi
támogatás alapján hozzák meg, de továbbra is kihívások elé kell
állítanunk, kérdéseket kell felvetnünk, és meg kell találnunk a legjobb
módot erre.”</i></font></p><h2><font size="4"><b>A liturgia ügye</b></font></h2><p><font size="4">A
Szentatyát a nyugati világban fontos liturgikus ügyekről is kérdezik,
hiszen Amerikában és Nyugat-Európában a tridenti rítus különösen is
vonzza a fiatalokat. Ezzel kapcsolatban a pápa fontosnak tartotta
leszögezni, hogy egyesek ideológiai ügyekben használják fel a liturgiát,
azért, hogy ennek ürügyén más kérdésekben állást foglaljanak: </font></p><p><font size="4"><i>„Tudom,
hogy ennek a problémának egy része sajnos – ismét egy polarizációs
folyamat részévé vált – az emberek a liturgiát ürügyként használták fel
más témák előmozdítására. Politikai eszközzé vált, és ez nagyon
sajnálatos.”</i></font></p><p><font size="4">Felhívta a figyelmet arra is, hogy ha a VI.
Pál-féle novus ordót, a római rítus rendes formáját megfelelőképpen
mutatják be, akkor szerinte nincs nagy különbség eme rítusváltozat és a
„kivételes forma”, a tridenti rítus között: </font></p><font size="4"><span><div><p>„Ismét
polarizálódtunk, így ahelyett, hogy azt mondhatnánk, hogy ha
megfelelően ünnepeljük a II. Vatikáni Zsinat liturgiáját, valóban ekkora
különbséget találunk a kettő között?”</p></div></span></font><p><font size="4">XIV. Leó leszögezi: még nem volt alkalma leülni a tridenti misét kedvelő csoportokkal, de <i>„hamarosan lesz erre lehetőség”.</i> Egyébként a pápa korábban már fogadta kihallgatáson Raymond Leo Burke bíborost, a tridenti rítus egyik magasrangú támogatóját.</font></p><font size="4"><img src="https://cdn.mandiner.hu/2025/06/MKVkoOm2idQDE-vf5WWOtZn-MvdgUUeXPruL7F1Cr9w/fit/1200/675/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2UzOGViMmI1N2Y5OTQ5MWE5NGNkNWU3NWVlZTRlZDY0.jpg" alt="XIV. Leó pápa" width="472" height="266" style="margin-right: 0px;">XIV. Leó pápa tanít</font><h3><font size="4"> <b>XIV. Leó és a mesterséges intelligencia</b></font></h3><p><font size="4">A Szentatya leszögezi:</font></p><font size="4"><span><div><p>„Nagyon
nehéz lesz felfedezni Isten jelenlétét a mesterséges intelligenciában.
Az emberi kapcsolatokban legalább Isten jelenlétének jeleit
megtalálhatjuk.”</p></div></span></font><p><font size="4">Sőt, még az is kiderül, hogy létre akartak hozni neki egy AI-alteregót, de nemet mondott:</font></p><p><font size="4"><i>„Valaki
nemrég engedélyt kért a mesterséges énem létrehozására, hogy bárki
bejelentkezhessen erre a weboldalra, és személyesen találkozhasson ’a
pápával’, és ez a mesterséges intelligenciával rendelkező pápa válaszolt
volna a kérdésekre, de azt mondtam: ’Én ezt nem fogom engedélyezni.’ Ha
van valaki, akit nem szabadna avatárnak képviselnie, azt mondanám, hogy
a pápa előkelő helyen áll a listán. Úgy értem, bizonyos értelemben az
emberi kreativitás, a kreativitásunknak köszönhető lehetőségek,
mindenféle különféle dologra felhasználhatók.”</i></font></p><p><font size="4">Ugyanakkor Leó
pápa hangsúlyozza, hogy egyébként nem ellenzi a mesterséges
intelligencia használatát, aminek nagy haszna lehet például az
orvoslásban.</font></p><p><font size="4">XIV. Leó hangsúlyozza Ferenc pápa vatikáni
intézményei reformjainak megmaradását. Hozzáteszi: nincs rossz pénzügyi
helyzetben a Vatikán. Mint mondja, a kovidjárvány ezügyben rosszul jött,
mert nem volt turista a Vatikáni Múzeumban, ami sok bevétellel segíti a
Szentszék munkáját, de ez a probléma azóta megoldódott, bőven érkeznek
Rómába a turisták.</font></p><p><font size="4">A papok által elkövetett szexuális
visszaélésekkel kapcsolatban XIV. Leó az áldozatokkal való szimpátiáját
hangsúlyozza, hozzátéve, hogy bőven van még teendő e téren, illetve hogy
az esetek 90 százalékában valóban bűnös a megvádolt pap, de vannak
esetek, amikor hamis vádról van szó.</font></p><h3><font size="4"> <b>Más felekezekről és vallásokról (ortodoxia, zsidóság, iszlám)</b></font></h3><p><font size="4">XIV.
Leó hangsúlyozza: az egyik legmélyebb seb, hogy a kereszténység
megosztott, és néha könnyebb más vallásokkal a párbeszéd, mint a
keresztény felekezetek között. Az ökumené prioritás, ezért november
végén ellátogat Niceába (ma Törökország), ahol a níceai hitvallás
megszületett 1700 évvel ezelőtt:</font></p><p><font size="4"><i>„Egyesek kezdetben
Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka és az én találkozóm keretében
képzelték el ezt. Én kértem, hogy ez egy ökumenikus alkalom legyen,
ahová számos keresztény vallás vagy keresztény közösség vezetőit
hívhatnánk meg, hogy mindannyian részt vehessenek ezen a nikaiai
összejövetelen, mivel </i></font></p><font size="4"><span><div><p><i>a
nikaiai hitvallás egyben, ez egyike azoknak a pillanatoknak, amikor a
különböző megosztottságok előtt mindannyian közös hitvallást
találhatunk.”</i></p></div></span></font><p><font size="4">A Szentatya hangsúlyozza, hogy
találkozott már Kirill pátriárkával is, az orosz ortodox egyház
vezetőjével, márpedig az orosz ortodox egyház „a legnagyobb keresztény
felekezet a világon a katolikus után”, de <i>„a háború miatt és bizonyos
nyilatkozatok miatt ez a távolság most inkább szélesedett, mint
szűkült. Úgy hiszem, hogy az Egyháznak és a hívőknek nyújtott
szolgálatom egy másik aspektusa az, hogy ott is hidakat építsek.”</i></font></p><p><font size="4">Ugyanakkor
az egyik legkonkrétabb feladatnak azt tartja a katolikus egyházfő, hogy
a katolikus és ortodox egyház találjon közös időpontot a húsvét
ünneplésére.</font></p><p><font size="4">Más vallásokkal kapcsolatban a pápa megjegyzi: fontos
különbséget tenni a zsidó nép és Izrael kormánya között; az iszlám sem
„egy valóság”, hanem sok; és buddhistákkal is találkozott Rómában.</font></p><p><font size="4">Ugyanakkor hangsúlyozza:</font></p><p><font size="4"><i>„Nagyon
erősen hiszek Jézus Krisztusban, és hiszem, hogy ez a prioritásom, mert
én vagyok Róma püspöke és Péter utódja, és a pápának segítenie kell az
embereknek megérteni, különösen a keresztényeknek, a katolikusoknak,
hogy ezek vagyunk mi. És azt hiszem, ez egy gyönyörű küldetés.</i></font></p><p><font size="4"><i>Amikor
azonban ezt a küldetést eltorzítják, ideológiákba keverik, félreértik,
akkor a dolgok bonyolultabbá válnak. De nem félek kimondani, hogy </i></font></p><font size="4"><span><div><p><i>hiszek
Jézus Krisztusban, hogy meghalt a kereszten és feltámadt a halálból, és
hogy együtt arra vagyunk hivatottak, hogy megosszuk ezt az üzenetet. </i></p></div></span></font><p><font size="4"><i>Az,
hogy ezt kimondom, nem jelenti azt, hogy tiszteletlenül fogok
viselkedni, megsérteni vagy keresztes hadjáratot indítani más vallású
emberek ellen, mert ez egyszerűen nem jó válasz, ezt megtanultuk a
történelem során.”</i></font></p><h3><font size="4">videó (5'26):</font><a href="https://www.youtube.com/watch?v=kwk1weylwpw&embeds_widget_referrer=https%3A%2F%2Fmandiner.hu%2F&embeds_referring_euri=https%3A%2F%2Fcdn.embedly.com%2F&embeds_referring_origin=https%3A%2F%2Fcdn.embedly.com&source_ve_path=OTY3MTQ" target="_blank"><font size="4">https://www.youtube.</font><font size="4">com/watch?v=kwk1weylwpw&</font><font size="4">embeds_widget_referrer=https%</font><font size="4">3A%2F%2Fmandiner.hu%2F&embeds_</font><font size="4">referring_euri=https%3A%2F%</font><font size="4">2Fcdn.embedly.com%2F&embeds_</font><font size="4">referring_origin=https%3A</font>%2F%2Fcdn.embedly.com&source_ve_path=OTY3MTQ</a></h3>
<p><br></p>
<h3><br></h3></div></span><span></span>
<br></div><div><br></div>
<br></div><div class="gmail_quote"><div> </div></div></div>
</div>
</div>
</div>
</blockquote></div>