[Grem] 'XIV. Leó pápa' levelezés

2025. Sze. 19., P, 11:08:31 CEST

A Sorosi Eszter szept.18-án a listára küldött teljes cikk ide másolva:

A Szilvay Gergely cikk:
*XIV. Leó pápa: Nem fog változni az egyház tanítása LMBTQ-ügyben,
semlegesség Ukrajna kérdésében, a demokrácia nem mindig jó megoldás (VIDEÓ)*
https://mandiner.hu/kulfold/2025/09/leo-papal-egyhaz-lmbtq-ukrajna-demokracia

XIV. Leó pápával készített interjút a Crux katolikus hírportál, melyben a
katolikus egyházfő beszél Ferenc pápáról, Donald Trumpról, Gázáról és
Izraelről, Ukrajnáról, LMBTQ-ügyekről, a nők egyházbeli szerepéről, a
mesterséges intelligenciáról, demokráciáról, liturgiáról és más fontos
dolgokról. Az is kiderül, milyen csapatoknak drukkol Leó pápa.
2025. szeptember 18. 18:52
[image: XIV. Leó pápa]Szilvay Gergely
<https://mandiner.hu/szerzo/szilvay-gergely>

Egy XIV. Leó pápával készült interjúkötetből
<https://www.amazon.com/Le%C3%B3n-XIV-Ciudadano-misionero-Spanish-ebook/dp/B0FQPMQWHV/ref=sr_1_1>
közölt
részleteket
<https://cruxnow.com/vatican/2025/09/in-interview-with-crux-correspondent-pope-talks-ukraine-synodality-polarization-world-cup>
a Crux francia katolikus hírportál, melynek címe: *León XIV: ciudadano del
mundo, misionero del siglo XXI* (XIV. Leó: világpolgár és a XXI. század
misszionáriusa). Leó pápa beszél többek között:

   - a szinodalitásról, a polarizációról, Ukrajnáról és a sportról
   <https://cruxnow.com/vatican/2025/09/in-interview-with-crux-correspondent-pope-talks-ukraine-synodality-polarization-world-cup>
   ,
   - a más felekezetekkel és vallásokkal való viszonyról
   <https://cruxnow.com/vatican-at-the-met/2025/09/pope-leo-xvi-speaks-to-cruxs-elise-ann-allen-on-relations-with-other-churches>
   ,
   - a mesterséges intelligenciáról,
   - a Vatikánról és a vatikáni pénzügyekről,
   - Gázáról, Kínáról
   <https://cruxnow.com/vatican/2025/09/pope-leo-speaks-to-cruxs-elise-ann-allen-about-gaza-china-and-the-u-s>
   ,
   - az Egyesült Államokról és Donald Trumpról,
   - LMBTQ-ügyekről
   <https://cruxnow.com/vatican/2025/09/pope-leo-speaks-to-cruxs-elise-ann-allen-about-lgbtq-issues-and-the-liturgy>
   ,
   - és a liturgiáról.

[image: XIV. Leó pápa]
XIV. Leó pápa megválasztásakor, 2025. május 8-án a Szent Péter Bazilika
balkonján*Amerikainak gondolja-e magát Leó pápa? És kinek drukkol?*

Első kérdésként felmerül, hogy az Egyesült Államok, amerikai mivolta, vagy
Latin-Amerika, perui évei hagyták a nagyobb nyomot a pápa identitásán. A
pápa válasza:

*„Azt hiszem, a válasz az, hogy mindkettő/és. Nyilvánvalóan amerikai
vagyok, és nagyon is amerikainak érzem magam, de nagyon szeretem Perut is,
a perui népet, ez része annak, aki vagyok. *

*Lelkészi pályafutásom felét Peruban töltöttem, így a latin-amerikai
perspektíva nagyon értékes számomra. Azt hiszem, ez abban is megmutatkozik,
hogy mennyire értékelem a latin-amerikai egyház életét, ami véleményem
szerint jelentős volt mind a Ferenc pápával való kapcsolatomban, mind
abban, hogy megértettem Ferenc pápa egyházra vonatkozó vízióját, mind pedig
abban, hogy hogyan tudjuk ezt tovább vinni egy igazi prófétai vízió
formájában a mai és a holnapi egyház számára.”*

S hogy az Egyesült Államoknak vagy Perunak drukkol a világbajnokságon? A
válasz:

*„Jó kérdés. *

Valószínűleg Perunak, és csak az érzelmi kötődések miatt. Én Olaszország
nagy rajongója is vagyok... Az emberek tudják, hogy White Sox szurkoló
vagyok

(chicagói csapat, a pápa Chicagóban született – a szerk.), *de pápaként
minden csapatnak szurkolok. Még otthon is White Sox szurkolóként nőttem
fel, de az anyukám Cubs szurkoló volt, szóval nem lehetett valaki olyan
szurkoló, aki kizárja a másik oldalt. Még a sportban is megtanultuk, hogy
nyílt, párbeszédes, barátságos és nem dühös, versenyzői álláspontot
képviseljünk az ilyen dolgokban, mert lehet, hogy nem kaptunk volna
vacsorát, ha megtettük volna!”*

----XIV. Leó pápa, azaz Robert Francis Prevost 1955. szeptember 14-én
született Chicagóban (Illinois, Egyesült Államok). Édesapja francia és
olasz, míg édesanyja spanyol származású. Két testvére van, Louis Martín és
John Joseph. 1977-ben matematikából szerzett diplomát és filozófiát is
tanult. Ugyanez év szeptember elsején Saint Louisban belépett a Szent
Ágoston Rendbe, és 1978. szeptember 2-án tette le első fogadalmát, melyet
1981. augusztus 29-én követett az örökfogadalom. 1988-ban Peruba, a
trujillói misszióba küldték, hogy az ágostonos jelöltek közös képzését
vezesse. Ez a misszió 11 évig tartott, ezután kinevezték a chicagói Jó
Tanács Anyja tartomány perjelévé, később pedig a rend általános perjelévé.
Így ő lett a felelős az Ágoston-rend tervezési és irányítási folyamataiért.
Elődje, Ferenc pápa 2014. november 3-án kinevezte őt a perui chiclayói
egyházmegye apostoli kormányzójává, és ezzel szufári címzetes püspöki
méltóságra emelte. 2014. december 12-én szentelték püspökké. A pápa 2020.
április 15-én kinevezte őt a callaói egyházmegye apostoli kormányzójává,
majd ezt követően, 2023-ban a Püspöki Dikasztérium prefektusává. 2025.
május 8-án pápává válaszották, a XIV. Leó nevet
<https://mandiner.hu/kulfold/2025/05/miert-eppen-xiv-leo-minden-amit-tudni-kell-a-papak-neveirol>
vette fel.------

*Ukrajna* <https://mandiner.hu/ukrajna-6>* és az egyház nemzetközi szerepe*
XIV. Leó leszögezi: az egyháznak a békét kell előmozdítania, egyben
közvetítőnek is kell lennie, *„de ez* *nagyon más, és nem olyan
realisztikus, mint az első”.*

Hozzáteszi: *„Ha a Vatikánra közvetítőként gondolunk, arra a néhány
alkalomra is, amikor felajánlottuk, hogy Ukrajna és Oroszország közötti
tárgyalások helyszínéül szolgálunk, akár a Vatikánban, akár más egyházi
területen, és nagyon is tisztában vagyok ennek következményeivel. *

*A Szentszék a háború kezdete óta nagy erőfeszítéseket tett annak
érdekében, hogy fenntartsa azt az álláspontot, amely – bármennyire is nehéz
– nem az egyik vagy a másik oldalon áll, hanem valóban semleges.”*

A pápa hangsúlyozza, hogy továbbra is reménykedik, és a reményt nem lehet
feladni, továbbá hogy fontos a dialóguson keresztüli hídépítés.

Az ENSZ-szel kapcsolatban kijelenti: *„Elméletileg az Egyesült Nemzetek
Szervezetének kellene lennie annak a helynek, ahol ezekkel a kérdésekkel
foglalkoznak. Sajnos úgy tűnik, általánosan elfogadott, hogy az Egyesült
Nemzetek Szervezete, legalábbis jelenleg, elvesztette azt a képességét,
hogy multilaterális kérdésekben összehozza az embereket.”*
*Mi a szinodalitás? És kell-e demokrácia az egyházba?*

A riporter rákérdez a szinodalitás mibenlétésre is. Leó pápa úgy válaszol:

*„A szinodalitás egy hozzáállás, egy nyitottság, egy megértésre való
hajlandóság. *

*Ha ma az Egyházról beszélünk, ez azt jelenti, hogy az egyház minden egyes
tagjának van hangja és szerepe az ima, az elmélkedés… egy folyamat révén.
Ennek számos módja van, de a párbeszéd és az egymás iránti tisztelet révén.
Az emberek összehozása és ennek a kapcsolatnak, ennek az interakciónak, a
találkozási lehetőségek megteremtésének megértése fontos dimenziója annak,
ahogyan egyházként éljük az életünket.”*

Hozzáteszi: ma sokat beszélnek a poliarizációról, és a szinodalitás a
polarizáció „valamiféle ellenszere”.
*LMBTQ-ügyek: „az egyház tanítása marad, ahogy van”*

Az LMBTQ-ügyekkel kapcsolatban is hasonlóan nyilatkozik:

*„Emlékszem valamire, amit egy kelet-európai bíboros mondott nekem, mielőtt
pápa lettem: ’a nyugati világ megszállottja és megszállottja a
szexualitásnak’. Az ember identitása egyesek számára a szexuális
identitásról szól, míg a világ más részein élők számára ez nem elsődleges
kérdés az egymással való bánásmódunk szempontjából. Bevallom, ez motoszkál
a fejemben, mert – ahogy a szinóduson is láthattuk – az LMBTQ+ kérdésekkel
kapcsolatos kérdések erősen polarizálják az Egyházat.”*

A Szentatya hozzáteszi:

„*Amit ezzel próbálok mondani, az az, amit Ferenc pápa nagyon világosan
mondott, amikor azt mondta: ’mindenki, mindenki, mindenki’. Mindenkit
meghívok, de én nem azért hívok meg senkit, mert valamilyen konkrét
identitással rendelkezik, vagy nem. Azért hívok meg valakit, mert Isten fia
vagy lánya. Mindenkit szívesen látok, ismerjük meg és tiszteljük egymást.
Valamikor, amikor konkrét kérdések merülnek fel… Az emberek azt akarják,
hogy megváltozzon az egyház tanítása, azt akarják, hogy megváltozzon a
hozzáállás. Azt hiszem, meg kell változtatnunk a hozzáállást, mielőtt
egyáltalán gondolkodnánk azon, hogy megváltoztassuk azt, amit az egyház
mond bármely adott kérdésben. *

*Nagyon valószínűtlennek tartom, különösen a közeljövőben, hogy az egyház
szexualitásról, házasságról szóló tanítása megváltozzon.*

*Már beszéltem a házasságról, ahogy Ferenc pápa is tette pápaként, arról,
hogy a család egy férfi és egy nő, akik ünnepélyesen elkötelezték magukat,
és akiket a házasság szentségében áldottak meg. De megértem, hogy egyesek
rosszul fogják venni mennek még a kimondását is. *

*Észak-Európában már most is közzétesznek olyan rituálékat, amelyekben
megáldják ’az egymást szerető embereket’ – így fogalmaznak, ami
kifejezetten ellentmond a Ferenc pápa által jóváhagyott Fiducia Supplicans
dokumentumnak, *

*amely alapvetően azt mondja, hogy természetesen megáldhatunk mindenkit, de
nem keresi a módját annak, hogy ritualizáljon valamiféle áldást, mert ezt
nem tanítja az Egyház. Ez nem azt jelenti, hogy ezek az emberek rossz
emberek, de azt hiszem, nagyon fontos megérteni, hogyan fogadjuk el azokat,
akik mások, mint mi, hogyan fogadjuk el azokat az embereket, akik
döntéseket hoznak az életükben, és hogyan tiszteljük őket.*

*Megértem, hogy ez egy nagyon forró téma, és hogy egyesek olyan
követeléseket fognak megfogalmazni, mint például, hogy ’a melegházasság
elismerését akarjuk’, vagy hogy ’a transznemű emberek elismerését akarjuk’,
hogy ezt hivatalosan is elismerje és jóváhagyja az egyház. Az egyéneket
elfogadják és befogadják. Bármely pap, aki valaha is hallott gyónást,
mindenféle embertől hallott már gyónást, mindenféle problémával, mindenféle
élethelyzettel és döntéssel. Azt hiszem, hogy  az egyház tanítása marad,
ahogy van, *

*és ezt kell most erről mondanom. Szerintem ez nagyon fontos.*

*A családokat támogatni kell, azt, amit hagyományos családnak neveznek. A
család apa, anya és gyermekek. Azt hiszem, hogy a család társadalomban
betöltött szerepét, amely az elmúlt évtizedekben időnként szenvedett, ismét
el kell ismerni és meg kell erősíteni. *

*Csak hangosan tűnődöm azon, hogy vajon a polarizációval és az azzal
kapcsolatos kérdés, hogyan bánnak az emberek egymással, nem olyan
helyzetekből származik-e, ahol az emberek nem olyan családban nőttek fel,
ahol megtanuljuk – ez az első hely, ahol megtanuljuk, hogyan szeressük
egymást, hogyan éljünk együtt egymással, hogyan toleráljuk egymást, és
hogyan alakítsuk ki a közösségi kötelékeket. Ez a család. Ha ezt az
alapvető építőelemet elvesszük, nagyon nehéz lesz ezt más módon
megtanulni.”*

A pápa azt is kifejti:

„*Aggodalomra adott okot az egyik dokumentumban szereplő, a püspökök és a
püspöki konferenciák szerepéről szóló kifejezés. Azt a kérdést vetette fel,
hogy a püspöki konferenciáknak kell-e bizonyos tantételi tekintéllyel
rendelkezniük? Ezt a kérdést a szinódus során különbözőképpen fordították,
de még az eredeti dokumentumban sem ugyanúgy fordítják le nyelvről nyelvre.
Rámutattam erre. Néhány angolul beszélő püspök nagyon felháborodott, amikor
azt gondolta, hogy az észak-európai püspökök dönthetnek az egyház
tanításának megváltoztatásáról a válással és újraházasodással, a
homoszexuális kapcsolatokkal vagy a poligámiával kapcsolatban. Ez egy másik
kérdés, amelyet az afrikai püspökök hoztak fel, olyan kérdésekre
visszatérve, amelyeket nem könnyű összeegyeztetni az egyház hivatalos
tanításán belül. Így a fordítási különbségek miatt ez a szinódus
megvitatásának kérdésévé vált. De a kérdés továbbra is fennáll, ahogy a
püspöki konferenciák fejlődtek, hogy milyen szerepet játszhatnak.”*
[image: XIV. Leó pápa]XIV. Leó pápa audienciát tart*Gáza és Kína*

A gázai helyzettel kapcsolatban a pápa sajnálkozik afelett, hogy még az
Egyesült Államok sem bír igazán hatással lenni Izraelre. Mint mondja:

*„A népirtás fogalma egyre gyakrabban kerül szóba. A Szentszék hivatalosan
nem hiszi, hogy jelenleg bármilyen nyilatkozatot tehetünk erről. Létezik
egy nagyon technikai definíciója annak, hogy mi lehet a népirtás, de egyre
többen vetik fel a kérdést, köztük két izraeli emberi jogi csoport is,
amely ezt a kijelentést tette.”*

Kínával kapcsolatban a Szentatya kifejti: egyelőre azt a politikát
folytatja Kínával szemben, amelyet az előző években vitt a Szentszék, mivel
„nem feltételezem, hogy bölcsebb vagy tapasztaltabb vagyok azoknál, akik
előttem jártak”.
 *S mi a helyzet az Egyesült Államokkal, Trumppal és a bevándorlással?*

Hazájával, az Egyesült Államokkal kapcsolatban kifejti: nem kíván bevonódni
a pártpolitikába. Tudva levő, hogy Leó pápa még püspökként regisztrált
republikánus szavazó
<https://mandiner.hu/kulfold/2025/05/erre-a-partra-voksolhatott-az-uj-papa-xiv-leo-aki-regisztralt-szavazo-volt>
volt szűkebb hazájában, Illinois államban, bár egyben Trump-kritikus is.
Bátyja viszont nagy MAGA-rajongó.

Leó pápa szerint Donald Trumppal sem feltétlen neki kell találkoznia, hanem
a helyi püspököknek a feladata az elnökkel való kapcsolattartás:

„*Szerintem sokkal helyénvalóbb lenne, ha az Egyesült Államok egyházi
vezetése komolyan foglalkozna vele. Ezt bármelyik kormányról elmondanám.
Ismétlem, sok világvezetővel találkoztam már, és vannak jelentős kérdések,
amelyeket fel lehetne vetni, de lehetetlen hogy a pápa a világ egyes
országaiban beavatkozzon, és azt mondja: ’ezt kellene tenned, ezt kellene
gondolnod’.*

*Ferenc pápasága vége felé tett egy számomra nagyon jelentős dolgot, a
bevándorlókkal való bánásmód kérdéséről írt levelében. Nagyon örültem, hogy
az amerikai püspökök hogyan fogadták ezt, és néhányan közülük elég bátrak
voltak ahhoz, hogy ezt tegyék. Úgy gondolom, hogy ez a megközelítés
általánosságban véve jobb megközelítés, amelyet elsősorban a püspökökkel
kellene megbeszélni.”*

Mint mondja: „*Az Egyesült Államok világszinten hatalmi szereplő, ezt el
kell ismernünk, és néha a döntéseket inkább a gazdaság, mint az emberi
méltóság és az emberi támogatás alapján hozzák meg, de továbbra is
kihívások elé kell állítanunk, kérdéseket kell felvetnünk, és meg kell
találnunk a legjobb módot erre.”*
*A liturgia ügye*

A Szentatyát a nyugati világban fontos liturgikus ügyekről is kérdezik,
hiszen Amerikában és Nyugat-Európában a tridenti rítus különösen is vonzza
a fiatalokat. Ezzel kapcsolatban a pápa fontosnak tartotta leszögezni, hogy
egyesek ideológiai ügyekben használják fel a liturgiát, azért, hogy ennek
ürügyén más kérdésekben állást foglaljanak:

*„Tudom, hogy ennek a problémának egy része sajnos – ismét egy polarizációs
folyamat részévé vált – az emberek a liturgiát ürügyként használták fel más
témák előmozdítására. Politikai eszközzé vált, és ez nagyon sajnálatos.”*

Felhívta a figyelmet arra is, hogy ha a VI. Pál-féle novus ordót, a római
rítus rendes formáját megfelelőképpen mutatják be, akkor szerinte nincs
nagy különbség eme rítusváltozat és a „kivételes forma”, a tridenti rítus
között:

„Ismét polarizálódtunk, így ahelyett, hogy azt mondhatnánk, hogy ha
megfelelően ünnepeljük a II. Vatikáni Zsinat liturgiáját, valóban ekkora
különbséget találunk a kettő között?”

XIV. Leó leszögezi: még nem volt alkalma leülni a tridenti misét kedvelő
csoportokkal, de *„hamarosan lesz erre lehetőség”.* Egyébként a pápa
korábban már fogadta kihallgatáson Raymond Leo Burke bíborost, a tridenti
rítus egyik magasrangú támogatóját.
[image: XIV. Leó pápa]XIV. Leó pápa tanít *XIV. Leó és a mesterséges
intelligencia*

A Szentatya leszögezi:

„Nagyon nehéz lesz felfedezni Isten jelenlétét a mesterséges
intelligenciában. Az emberi kapcsolatokban legalább Isten jelenlétének
jeleit megtalálhatjuk.”

Sőt, még az is kiderül, hogy létre akartak hozni neki egy AI-alteregót, de
nemet mondott:

*„Valaki nemrég engedélyt kért a mesterséges énem létrehozására, hogy bárki
bejelentkezhessen erre a weboldalra, és személyesen találkozhasson ’a
pápával’, és ez a mesterséges intelligenciával rendelkező pápa válaszolt
volna a kérdésekre, de azt mondtam: ’Én ezt nem fogom engedélyezni.’ Ha van
valaki, akit nem szabadna avatárnak képviselnie, azt mondanám, hogy a pápa
előkelő helyen áll a listán. Úgy értem, bizonyos értelemben az emberi
kreativitás, a kreativitásunknak köszönhető lehetőségek, mindenféle
különféle dologra felhasználhatók.”*

Ugyanakkor Leó pápa hangsúlyozza, hogy egyébként nem ellenzi a mesterséges
intelligencia használatát, aminek nagy haszna lehet például az orvoslásban.

XIV. Leó hangsúlyozza Ferenc pápa vatikáni intézményei reformjainak
megmaradását. Hozzáteszi: nincs rossz pénzügyi helyzetben a Vatikán. Mint
mondja, a kovidjárvány ezügyben rosszul jött, mert nem volt turista a
Vatikáni Múzeumban, ami sok bevétellel segíti a Szentszék munkáját, de ez a
probléma azóta megoldódott, bőven érkeznek Rómába a turisták.

A papok által elkövetett szexuális visszaélésekkel kapcsolatban XIV. Leó az
áldozatokkal való szimpátiáját hangsúlyozza, hozzátéve, hogy bőven van még
teendő e téren, illetve hogy az esetek 90 százalékában valóban bűnös a
megvádolt pap, de vannak esetek, amikor hamis vádról van szó.
 *Más felekezekről és vallásokról (ortodoxia, zsidóság, iszlám)*

XIV. Leó hangsúlyozza: az egyik legmélyebb seb, hogy a kereszténység
megosztott, és néha könnyebb más vallásokkal a párbeszéd, mint a keresztény
felekezetek között. Az ökumené prioritás, ezért november végén ellátogat
Niceába (ma Törökország), ahol a níceai hitvallás megszületett 1700 évvel
ezelőtt:

*„Egyesek kezdetben Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka és az én
találkozóm keretében képzelték el ezt. Én kértem, hogy ez egy ökumenikus
alkalom legyen, ahová számos keresztény vallás vagy keresztény közösség
vezetőit hívhatnánk meg, hogy mindannyian részt vehessenek ezen a nikaiai
összejövetelen, mivel *

*a nikaiai hitvallás egyben, ez egyike azoknak a pillanatoknak, amikor a
különböző megosztottságok előtt mindannyian közös hitvallást találhatunk.”*

A Szentatya hangsúlyozza, hogy találkozott már Kirill pátriárkával is, az
orosz ortodox egyház vezetőjével, márpedig az orosz ortodox egyház „a
legnagyobb keresztény felekezet a világon a katolikus után”, de *„a háború
miatt és bizonyos nyilatkozatok miatt ez a távolság most inkább
szélesedett, mint szűkült. Úgy hiszem, hogy az Egyháznak és a hívőknek
nyújtott szolgálatom egy másik aspektusa az, hogy ott is hidakat építsek.”*

Ugyanakkor az egyik legkonkrétabb feladatnak azt tartja a katolikus
egyházfő, hogy a katolikus és ortodox egyház találjon közös időpontot a
húsvét ünneplésére.

Más vallásokkal kapcsolatban a pápa megjegyzi: fontos különbséget tenni a
zsidó nép és Izrael kormánya között; az iszlám sem „egy valóság”, hanem
sok; és buddhistákkal is találkozott Rómában.

Ugyanakkor hangsúlyozza:

*„Nagyon erősen hiszek Jézus Krisztusban, és hiszem, hogy ez a prioritásom,
mert én vagyok Róma püspöke és Péter utódja, és a pápának segítenie kell az
embereknek megérteni, különösen a keresztényeknek, a katolikusoknak, hogy
ezek vagyunk mi. És azt hiszem, ez egy gyönyörű küldetés.*

*Amikor azonban ezt a küldetést eltorzítják, ideológiákba keverik,
félreértik, akkor a dolgok bonyolultabbá válnak. De nem félek kimondani,
hogy *

*hiszek Jézus Krisztusban, hogy meghalt a kereszten és feltámadt a
halálból, és hogy együtt arra vagyunk hivatottak, hogy megosszuk ezt az
üzenetet. *

*Az, hogy ezt kimondom, nem jelenti azt, hogy tiszteletlenül fogok
viselkedni, megsérteni vagy keresztes hadjáratot indítani más vallású
emberek ellen, mert ez egyszerűen nem jó válasz, ezt megtanultuk a
történelem során.”*
videó (5'26):https://www.youtube.com/watch?v=kwk1weylwpw&
embeds_widget_referrer=https%3A%2F%2Fmandiner.hu%2F&embeds_
referring_euri=https%3A%2F%2Fcdn.embedly.com%2F&embeds_
referring_origin=https%3A%2F%2Fcdn.embedly.com&source_ve_path=OTY3MTQ
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250919/99e64ba1/attachment.html>