<div dir="ltr"><div dir="ltr"><div dir="ltr"><div dir="ltr"><div dir="ltr"><font size="4">A Sorosi Eszter szept.18-án a listára küldött teljes cikk ide másolva:</font></div><div dir="ltr"><font size="4"><br></font></div><div><font size="4">A Szilvay Gergely cikk:</font></div><div dir="ltr"><b><font size="4">XIV. Leó
pápa: Nem fog változni az egyház tanítása LMBTQ-ügyben, semlegesség
Ukrajna kérdésében, a demokrácia nem mindig jó megoldás (VIDEÓ)</font></b></div><div dir="ltr"><a href="https://mandiner.hu/kulfold/2025/09/leo-papal-egyhaz-lmbtq-ukrajna-demokracia" target="_blank">https://mandiner.hu/kulfold/2025/09/leo-papal-egyhaz-lmbtq-ukrajna-demokracia</a></div><div dir="ltr"><b><font size="4"></font></b></div><div dir="ltr"><div><p><font size="4">XIV.
Leó pápával készített interjút a Crux katolikus hírportál, melyben a
katolikus egyházfő beszél Ferenc pápáról, Donald Trumpról, Gázáról és
Izraelről, Ukrajnáról, LMBTQ-ügyekről, a nők egyházbeli szerepéről, a
mesterséges intelligenciáról, demokráciáról, liturgiáról és más fontos
dolgokról. Az is kiderül, milyen csapatoknak drukkol Leó pápa.</font></p><div><div><font size="4"> 2025. szeptember 18. 18:52</font></div><font size="4"><span></span></font></div><font size="4"><img alt="XIV. Leó pápa" src="https://cdn.mandiner.hu/2025/09/OiDDAB5rTTX1FwdX2m-_Z_LNSYWoyzyiPCnWauKG1U0/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzRlNTQxNmVhNDdhNjQ0MmNiZWU1ODA1NzgxNzIzYTNm.jpg" width="84" height="47" style="margin-right:0px"><span></span><span><a href="https://mandiner.hu/szerzo/szilvay-gergely" target="_blank">Szilvay Gergely</a></span><span></span><span><div><p>Egy XIV. Leó pápával készült <a href="https://www.amazon.com/Le%C3%B3n-XIV-Ciudadano-misionero-Spanish-ebook/dp/B0FQPMQWHV/ref=sr_1_1" target="_blank">interjúkötetből</a> <a href="https://cruxnow.com/vatican/2025/09/in-interview-with-crux-correspondent-pope-talks-ukraine-synodality-polarization-world-cup" target="_blank">közölt részleteket</a> a Crux francia katolikus hírportál, melynek címe: <i>León XIV: ciudadano del mundo, misionero del siglo XXI</i> (XIV. Leó: világpolgár és a XXI. század misszionáriusa). Leó pápa beszél többek között:</p><ul><li><a href="https://cruxnow.com/vatican/2025/09/in-interview-with-crux-correspondent-pope-talks-ukraine-synodality-polarization-world-cup" target="_blank">a szinodalitásról, a polarizációról, Ukrajnáról és a sportról</a>,</li><li><a href="https://cruxnow.com/vatican-at-the-met/2025/09/pope-leo-xvi-speaks-to-cruxs-elise-ann-allen-on-relations-with-other-churches" target="_blank">a más felekezetekkel és vallásokkal való viszonyról</a>,</li><li>a mesterséges intelligenciáról,</li><li>a Vatikánról és a vatikáni pénzügyekről,</li><li><a href="https://cruxnow.com/vatican/2025/09/pope-leo-speaks-to-cruxs-elise-ann-allen-about-gaza-china-and-the-u-s" target="_blank">Gázáról, Kínáról</a>,</li><li>az Egyesült Államokról és Donald Trumpról,</li><li><a href="https://cruxnow.com/vatican/2025/09/pope-leo-speaks-to-cruxs-elise-ann-allen-about-lgbtq-issues-and-the-liturgy" target="_blank">LMBTQ-ügyekről</a>,</li><li>és a liturgiáról.</li></ul><img src="https://cdn.mandiner.hu/2025/05/qZE6hEZf-1BWz9A4vOO4L45jssXBmwL0E_DwB3cH5Yc/fit/1200/675/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzViYzcyMTAwYmY1OTQ2Nzg5Y2Q5NDNkYjc5YjljMTE1.jpg" alt="XIV. Leó pápa" width="184" height="103" style="margin-right:0px"></div><div>XIV. Leó pápa megválasztásakor, 2025. május 8-án a Szent Péter Bazilika balkonján<h2><b>Amerikainak gondolja-e magát Leó pápa? És kinek drukkol?</b></h2><p>Első
kérdésként felmerül, hogy az Egyesült Államok, amerikai mivolta, vagy
Latin-Amerika, perui évei hagyták a nagyobb nyomot a pápa identitásán. A
pápa válasza:</p></div></span><span></span><span><div><span><div><p><i>„Azt
hiszem, a válasz az, hogy mindkettő/és. Nyilvánvalóan amerikai vagyok,
és nagyon is amerikainak érzem magam, de nagyon szeretem Perut is, a
perui népet, ez része annak, aki vagyok. </i></p></div></span><p><i>Lelkészi
pályafutásom felét Peruban töltöttem, így a latin-amerikai perspektíva
nagyon értékes számomra. Azt hiszem, ez abban is megmutatkozik, hogy
mennyire értékelem a latin-amerikai egyház életét, ami véleményem
szerint jelentős volt mind a Ferenc pápával való kapcsolatomban, mind
abban, hogy megértettem Ferenc pápa egyházra vonatkozó vízióját, mind
pedig abban, hogy hogyan tudjuk ezt tovább vinni egy igazi prófétai
vízió formájában a mai és a holnapi egyház számára.”</i></p><p>S hogy az Egyesült Államoknak vagy Perunak drukkol a világbajnokságon? A válasz:</p><p><i>„Jó kérdés. </i></p><span><div><p>Valószínűleg
Perunak, és csak az érzelmi kötődések miatt. Én Olaszország nagy
rajongója is vagyok... Az emberek tudják, hogy White Sox szurkoló
vagyok </p><p>(chicagói csapat, a pápa Chicagóban született – a szerk.), <i>de
pápaként minden csapatnak szurkolok. Még otthon is White Sox
szurkolóként nőttem fel, de az anyukám Cubs szurkoló volt, szóval nem
lehetett valaki olyan szurkoló, aki kizárja a másik oldalt. Még a
sportban is megtanultuk, hogy nyílt, párbeszédes, barátságos és nem
dühös, versenyzői álláspontot képviseljünk az ilyen dolgokban, mert
lehet, hogy nem kaptunk volna vacsorát, ha megtettük volna!”</i></p></div></span></div></span><span><div><span></span><span><div><p>----XIV.
Leó pápa, azaz Robert Francis Prevost 1955. szeptember 14-én született
Chicagóban (Illinois, Egyesült Államok). Édesapja francia és olasz, míg
édesanyja spanyol származású. Két testvére van, Louis Martín és John
Joseph. 1977-ben matematikából szerzett diplomát és filozófiát is
tanult. Ugyanez év szeptember elsején Saint Louisban belépett a Szent
Ágoston Rendbe, és 1978. szeptember 2-án tette le első fogadalmát,
melyet 1981. augusztus 29-én követett az örökfogadalom. 1988-ban Peruba,
a trujillói misszióba küldték, hogy az ágostonos jelöltek közös
képzését vezesse. Ez a misszió 11 évig tartott, ezután kinevezték a
chicagói Jó Tanács Anyja tartomány perjelévé, később pedig a rend
általános perjelévé. Így ő lett a felelős az Ágoston-rend tervezési és
irányítási folyamataiért. Elődje, Ferenc pápa 2014. november 3-án
kinevezte őt a perui chiclayói egyházmegye apostoli kormányzójává, és
ezzel szufári címzetes püspöki méltóságra emelte. 2014. december 12-én
szentelték püspökké. A pápa 2020. április 15-én kinevezte őt a callaói
egyházmegye apostoli kormányzójává, majd ezt követően, 2023-ban a
Püspöki Dikasztérium prefektusává. 2025. május 8-án pápává válaszották, a
<a href="https://mandiner.hu/kulfold/2025/05/miert-eppen-xiv-leo-minden-amit-tudni-kell-a-papak-neveirol" target="_blank">XIV. Leó nevet</a> vette fel.------</p><p>
</p><h3><a href="https://mandiner.hu/ukrajna-6" target="_blank"><b>Ukrajna</b></a><b> és az egyház nemzetközi szerepe</b></h3>
XIV. Leó leszögezi: az egyháznak a békét kell előmozdítania, egyben közvetítőnek is kell lennie, <i>„de ez</i>
<i>nagyon más, és nem olyan realisztikus, mint az első”.</i></div></span></div></span><span><div><p>Hozzáteszi: <i>„Ha
a Vatikánra közvetítőként gondolunk, arra a néhány alkalomra is, amikor
felajánlottuk, hogy Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalások
helyszínéül szolgálunk, akár a Vatikánban, akár más egyházi területen,
és nagyon is tisztában vagyok ennek következményeivel. </i></p></div></span><span></span><span><div><span><div><p><i>A
Szentszék a háború kezdete óta nagy erőfeszítéseket tett annak
érdekében, hogy fenntartsa azt az álláspontot, amely – bármennyire is
nehéz – nem az egyik vagy a másik oldalon áll, hanem valóban semleges.”</i></p></div></span><p>A
pápa hangsúlyozza, hogy továbbra is reménykedik, és a reményt nem lehet
feladni, továbbá hogy fontos a dialóguson keresztüli hídépítés.</p><p>Az ENSZ-szel kapcsolatban kijelenti: <i>„Elméletileg
az Egyesült Nemzetek Szervezetének kellene lennie annak a helynek, ahol
ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak. Sajnos úgy tűnik, általánosan
elfogadott, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete, legalábbis jelenleg,
elvesztette azt a képességét, hogy multilaterális kérdésekben összehozza
az embereket.”</i></p><h3><b>Mi a szinodalitás? És kell-e demokrácia az egyházba?</b></h3></div></span><span></span></font><span><div><p><font size="4">A riporter rákérdez a szinodalitás mibenlétésre is. Leó pápa úgy válaszol:</font></p><font size="4"><span><div><p><i>„A szinodalitás egy hozzáállás, egy nyitottság, egy megértésre való hajlandóság. </i></p></div></span></font><p><font size="4"><i>Ha
ma az Egyházról beszélünk, ez azt jelenti, hogy az egyház minden egyes
tagjának van hangja és szerepe az ima, az elmélkedés… egy folyamat
révén. Ennek számos módja van, de a párbeszéd és az egymás iránti
tisztelet révén. Az emberek összehozása és ennek a kapcsolatnak, ennek
az interakciónak, a találkozási lehetőségek megteremtésének megértése
fontos dimenziója annak, ahogyan egyházként éljük az életünket.”</i></font></p><p><font size="4">Hozzáteszi: ma sokat beszélnek a poliarizációról, és a szinodalitás a polarizáció „valamiféle ellenszere”.
</font></p><h2><font size="4"><b>LMBTQ-ügyek: „az egyház tanítása marad, ahogy van”</b></font></h2><p><font size="4">Az LMBTQ-ügyekkel kapcsolatban is hasonlóan nyilatkozik:</font></p><p><font size="4"><i>„Emlékszem
valamire, amit egy kelet-európai bíboros mondott nekem, mielőtt pápa
lettem: ’a nyugati világ megszállottja és megszállottja a
szexualitásnak’. Az ember identitása egyesek számára a szexuális
identitásról szól, míg a világ más részein élők számára ez nem
elsődleges kérdés az egymással való bánásmódunk szempontjából. Bevallom,
ez motoszkál a fejemben, mert – ahogy a szinóduson is láthattuk – az
LMBTQ+ kérdésekkel kapcsolatos kérdések erősen polarizálják az
Egyházat.”</i></font></p><p><font size="4">A Szentatya hozzáteszi:</font></p><p><font size="4">„<i>Amit ezzel
próbálok mondani, az az, amit Ferenc pápa nagyon világosan mondott,
amikor azt mondta: ’mindenki, mindenki, mindenki’. Mindenkit meghívok,
de én nem azért hívok meg senkit, mert valamilyen konkrét identitással
rendelkezik, vagy nem. Azért hívok meg valakit, mert Isten fia vagy
lánya. Mindenkit szívesen látok, ismerjük meg és tiszteljük egymást.
Valamikor, amikor konkrét kérdések merülnek fel… Az emberek azt akarják,
hogy megváltozzon az egyház tanítása, azt akarják, hogy megváltozzon a
hozzáállás. Azt hiszem, meg kell változtatnunk a hozzáállást, mielőtt
egyáltalán gondolkodnánk azon, hogy megváltoztassuk azt, amit az egyház
mond bármely adott kérdésben. </i></font></p><font size="4"><span><div><p><i>Nagyon
valószínűtlennek tartom, különösen a közeljövőben, hogy az egyház
szexualitásról, házasságról szóló tanítása megváltozzon.</i></p></div></span></font><p><font size="4"><i>Már
beszéltem a házasságról, ahogy Ferenc pápa is tette pápaként, arról,
hogy a család egy férfi és egy nő, akik ünnepélyesen elkötelezték
magukat, és akiket a házasság szentségében áldottak meg. De megértem,
hogy egyesek rosszul fogják venni mennek még a kimondását is. </i></font></p><font size="4"><span><div><p><i>Észak-Európában
már most is közzétesznek olyan rituálékat, amelyekben megáldják ’az
egymást szerető embereket’ – így fogalmaznak, ami kifejezetten
ellentmond a Ferenc pápa által jóváhagyott Fiducia Supplicans
dokumentumnak, </i></p></div></span></font><p><font size="4"><i>amely alapvetően azt mondja,
hogy természetesen megáldhatunk mindenkit, de nem keresi a módját annak,
hogy ritualizáljon valamiféle áldást, mert ezt nem tanítja az Egyház.
Ez nem azt jelenti, hogy ezek az emberek rossz emberek, de azt hiszem,
nagyon fontos megérteni, hogyan fogadjuk el azokat, akik mások, mint mi,
hogyan fogadjuk el azokat az embereket, akik döntéseket hoznak az
életükben, és hogyan tiszteljük őket.</i></font></p><p><font size="4"><i>Megértem, hogy ez egy
nagyon forró téma, és hogy egyesek olyan követeléseket fognak
megfogalmazni, mint például, hogy ’a melegházasság elismerését akarjuk’,
vagy hogy ’a transznemű emberek elismerését akarjuk’, hogy ezt
hivatalosan is elismerje és jóváhagyja az egyház. Az egyéneket
elfogadják és befogadják. Bármely pap, aki valaha is hallott gyónást,
mindenféle embertől hallott már gyónást, mindenféle problémával,
mindenféle élethelyzettel és döntéssel. Azt hiszem, hogy az egyház tanítása marad, ahogy van, </i></font></p><font size="4"><span></span></font><p><font size="4"><i>és ezt kell most erről mondanom. Szerintem ez nagyon fontos.</i></font></p><font size="4"><span><div><p><i>A
családokat támogatni kell, azt, amit hagyományos családnak neveznek. A
család apa, anya és gyermekek. Azt hiszem, hogy a család társadalomban
betöltött szerepét, amely az elmúlt évtizedekben időnként szenvedett,
ismét el kell ismerni és meg kell erősíteni. </i></p></div></span></font><p><font size="4"><i>Csak
hangosan tűnődöm azon, hogy vajon a polarizációval és az azzal
kapcsolatos kérdés, hogyan bánnak az emberek egymással, nem olyan
helyzetekből származik-e, ahol az emberek nem olyan családban nőttek
fel, ahol megtanuljuk – ez az első hely, ahol megtanuljuk, hogyan
szeressük egymást, hogyan éljünk együtt egymással, hogyan toleráljuk
egymást, és hogyan alakítsuk ki a közösségi kötelékeket. Ez a család. Ha
ezt az alapvető építőelemet elvesszük, nagyon nehéz lesz ezt más módon
megtanulni.”</i></font></p><font size="4"><span></span></font><p><font size="4">A pápa azt is kifejti:</font></p><p>
</p><p><font size="4">„<i>Aggodalomra adott okot az egyik dokumentumban szereplő, a
püspökök és a püspöki konferenciák szerepéről szóló kifejezés. Azt a
kérdést vetette fel, hogy a püspöki konferenciáknak kell-e bizonyos
tantételi tekintéllyel rendelkezniük? Ezt a kérdést a szinódus során
különbözőképpen fordították, de még az eredeti dokumentumban sem
ugyanúgy fordítják le nyelvről nyelvre. Rámutattam erre. Néhány angolul
beszélő püspök nagyon felháborodott, amikor azt gondolta, hogy az
észak-európai püspökök dönthetnek az egyház tanításának
megváltoztatásáról a válással és újraházasodással, a homoszexuális
kapcsolatokkal vagy a poligámiával kapcsolatban. Ez egy másik kérdés,
amelyet az afrikai püspökök hoztak fel, olyan kérdésekre visszatérve,
amelyeket nem könnyű összeegyeztetni az egyház hivatalos tanításán
belül. Így a fordítási különbségek miatt ez a szinódus megvitatásának
kérdésévé vált. De a kérdés továbbra is fennáll, ahogy a püspöki
konferenciák fejlődtek, hogy milyen szerepet játszhatnak.”</i></font></p><font size="4"><img src="https://cdn.mandiner.hu/2025/08/JwOmo1V70uq6Elc-dKyl6cKfgDSngE8pfEUaV8bisSc/fit/1200/675/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzU0OTkxNjcwNzJhNzRkNDFiYWE1M2MxNTQ4ZmM3ZTJj.jpg" alt="XIV. Leó pápa" width="228" height="128" style="margin-right:0px">XIV. Leó pápa audienciát tart</font><h3><font size="4"><b>Gáza és Kína</b></font></h3><p><font size="4">A
gázai helyzettel kapcsolatban a pápa sajnálkozik afelett, hogy még az
Egyesült Államok sem bír igazán hatással lenni Izraelre. Mint mondja:</font></p><p><font size="4"><i>„A
népirtás fogalma egyre gyakrabban kerül szóba. A Szentszék hivatalosan
nem hiszi, hogy jelenleg bármilyen nyilatkozatot tehetünk erről. Létezik
egy nagyon technikai definíciója annak, hogy mi lehet a népirtás, de
egyre többen vetik fel a kérdést, köztük két izraeli emberi jogi csoport
is, amely ezt a kijelentést tette.”</i></font></p><p><font size="4">Kínával kapcsolatban a
Szentatya kifejti: egyelőre azt a politikát folytatja Kínával szemben,
amelyet az előző években vitt a Szentszék, mivel „nem feltételezem, hogy
bölcsebb vagy tapasztaltabb vagyok azoknál, akik előttem jártak”.</font></p><h3><font size="4"> <b>S mi a helyzet az Egyesült Államokkal, Trumppal és a bevándorlással?</b></font></h3><p><font size="4">Hazájával,
az Egyesült Államokkal kapcsolatban kifejti: nem kíván bevonódni a
pártpolitikába. Tudva levő, hogy Leó pápa még püspökként <a href="https://mandiner.hu/kulfold/2025/05/erre-a-partra-voksolhatott-az-uj-papa-xiv-leo-aki-regisztralt-szavazo-volt" target="_blank">regisztrált republikánus szavazó</a> volt szűkebb hazájában, Illinois államban, bár egyben Trump-kritikus is. Bátyja viszont nagy MAGA-rajongó.</font></p><font size="4"><span><div><p>Leó
pápa szerint Donald Trumppal sem feltétlen neki kell találkoznia, hanem
a helyi püspököknek a feladata az elnökkel való kapcsolattartás:</p></div></span></font><p><font size="4">„<i>Szerintem
sokkal helyénvalóbb lenne, ha az Egyesült Államok egyházi vezetése
komolyan foglalkozna vele. Ezt bármelyik kormányról elmondanám.
Ismétlem, sok világvezetővel találkoztam már, és vannak jelentős
kérdések, amelyeket fel lehetne vetni, de lehetetlen hogy a pápa a világ
egyes országaiban beavatkozzon, és azt mondja: ’ezt kellene tenned, ezt
kellene gondolnod’.</i></font></p><p><font size="4"><i>Ferenc pápasága vége felé tett egy
számomra nagyon jelentős dolgot, a bevándorlókkal való bánásmód
kérdéséről írt levelében. Nagyon örültem, hogy az amerikai püspökök
hogyan fogadták ezt, és néhányan közülük elég bátrak voltak ahhoz, hogy
ezt tegyék. Úgy gondolom, hogy ez a megközelítés általánosságban véve
jobb megközelítés, amelyet elsősorban a püspökökkel kellene
megbeszélni.”</i></font></p><p><font size="4">Mint mondja: „<i>Az Egyesült Államok
világszinten hatalmi szereplő, ezt el kell ismernünk, és néha a
döntéseket inkább a gazdaság, mint az emberi méltóság és az emberi
támogatás alapján hozzák meg, de továbbra is kihívások elé kell
állítanunk, kérdéseket kell felvetnünk, és meg kell találnunk a legjobb
módot erre.”</i></font></p><h2><font size="4"><b>A liturgia ügye</b></font></h2><p><font size="4">A
Szentatyát a nyugati világban fontos liturgikus ügyekről is kérdezik,
hiszen Amerikában és Nyugat-Európában a tridenti rítus különösen is
vonzza a fiatalokat. Ezzel kapcsolatban a pápa fontosnak tartotta
leszögezni, hogy egyesek ideológiai ügyekben használják fel a liturgiát,
azért, hogy ennek ürügyén más kérdésekben állást foglaljanak: </font></p><p><font size="4"><i>„Tudom,
hogy ennek a problémának egy része sajnos – ismét egy polarizációs
folyamat részévé vált – az emberek a liturgiát ürügyként használták fel
más témák előmozdítására. Politikai eszközzé vált, és ez nagyon
sajnálatos.”</i></font></p><p><font size="4">Felhívta a figyelmet arra is, hogy ha a VI.
Pál-féle novus ordót, a római rítus rendes formáját megfelelőképpen
mutatják be, akkor szerinte nincs nagy különbség eme rítusváltozat és a
„kivételes forma”, a tridenti rítus között: </font></p><font size="4"><span><div><p>„Ismét
polarizálódtunk, így ahelyett, hogy azt mondhatnánk, hogy ha
megfelelően ünnepeljük a II. Vatikáni Zsinat liturgiáját, valóban ekkora
különbséget találunk a kettő között?”</p></div></span></font><p><font size="4">XIV. Leó leszögezi: még nem volt alkalma leülni a tridenti misét kedvelő csoportokkal, de <i>„hamarosan lesz erre lehetőség”.</i> Egyébként a pápa korábban már fogadta kihallgatáson Raymond Leo Burke bíborost, a tridenti rítus egyik magasrangú támogatóját.</font></p><font size="4"><img src="https://cdn.mandiner.hu/2025/06/MKVkoOm2idQDE-vf5WWOtZn-MvdgUUeXPruL7F1Cr9w/fit/1200/675/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2UzOGViMmI1N2Y5OTQ5MWE5NGNkNWU3NWVlZTRlZDY0.jpg" alt="XIV. Leó pápa" width="472" height="266" style="margin-right:0px">XIV. Leó pápa tanít</font><h3><font size="4"> <b>XIV. Leó és a mesterséges intelligencia</b></font></h3><p><font size="4">A Szentatya leszögezi:</font></p><font size="4"><span><div><p>„Nagyon
nehéz lesz felfedezni Isten jelenlétét a mesterséges intelligenciában.
Az emberi kapcsolatokban legalább Isten jelenlétének jeleit
megtalálhatjuk.”</p></div></span></font><p><font size="4">Sőt, még az is kiderül, hogy létre akartak hozni neki egy AI-alteregót, de nemet mondott:</font></p><p><font size="4"><i>„Valaki
nemrég engedélyt kért a mesterséges énem létrehozására, hogy bárki
bejelentkezhessen erre a weboldalra, és személyesen találkozhasson ’a
pápával’, és ez a mesterséges intelligenciával rendelkező pápa válaszolt
volna a kérdésekre, de azt mondtam: ’Én ezt nem fogom engedélyezni.’ Ha
van valaki, akit nem szabadna avatárnak képviselnie, azt mondanám, hogy
a pápa előkelő helyen áll a listán. Úgy értem, bizonyos értelemben az
emberi kreativitás, a kreativitásunknak köszönhető lehetőségek,
mindenféle különféle dologra felhasználhatók.”</i></font></p><p><font size="4">Ugyanakkor Leó
pápa hangsúlyozza, hogy egyébként nem ellenzi a mesterséges
intelligencia használatát, aminek nagy haszna lehet például az
orvoslásban.</font></p><p><font size="4">XIV. Leó hangsúlyozza Ferenc pápa vatikáni
intézményei reformjainak megmaradását. Hozzáteszi: nincs rossz pénzügyi
helyzetben a Vatikán. Mint mondja, a kovidjárvány ezügyben rosszul jött,
mert nem volt turista a Vatikáni Múzeumban, ami sok bevétellel segíti a
Szentszék munkáját, de ez a probléma azóta megoldódott, bőven érkeznek
Rómába a turisták.</font></p><p><font size="4">A papok által elkövetett szexuális
visszaélésekkel kapcsolatban XIV. Leó az áldozatokkal való szimpátiáját
hangsúlyozza, hozzátéve, hogy bőven van még teendő e téren, illetve hogy
az esetek 90 százalékában valóban bűnös a megvádolt pap, de vannak
esetek, amikor hamis vádról van szó.</font></p><h3><font size="4"> <b>Más felekezekről és vallásokról (ortodoxia, zsidóság, iszlám)</b></font></h3><p><font size="4">XIV.
Leó hangsúlyozza: az egyik legmélyebb seb, hogy a kereszténység
megosztott, és néha könnyebb más vallásokkal a párbeszéd, mint a
keresztény felekezetek között. Az ökumené prioritás, ezért november
végén ellátogat Niceába (ma Törökország), ahol a níceai hitvallás
megszületett 1700 évvel ezelőtt:</font></p><p><font size="4"><i>„Egyesek kezdetben
Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka és az én találkozóm keretében
képzelték el ezt. Én kértem, hogy ez egy ökumenikus alkalom legyen,
ahová számos keresztény vallás vagy keresztény közösség vezetőit
hívhatnánk meg, hogy mindannyian részt vehessenek ezen a nikaiai
összejövetelen, mivel </i></font></p><font size="4"><span><div><p><i>a
nikaiai hitvallás egyben, ez egyike azoknak a pillanatoknak, amikor a
különböző megosztottságok előtt mindannyian közös hitvallást
találhatunk.”</i></p></div></span></font><p><font size="4">A Szentatya hangsúlyozza, hogy
találkozott már Kirill pátriárkával is, az orosz ortodox egyház
vezetőjével, márpedig az orosz ortodox egyház „a legnagyobb keresztény
felekezet a világon a katolikus után”, de <i>„a háború miatt és bizonyos
nyilatkozatok miatt ez a távolság most inkább szélesedett, mint
szűkült. Úgy hiszem, hogy az Egyháznak és a hívőknek nyújtott
szolgálatom egy másik aspektusa az, hogy ott is hidakat építsek.”</i></font></p><p><font size="4">Ugyanakkor
az egyik legkonkrétabb feladatnak azt tartja a katolikus egyházfő, hogy
a katolikus és ortodox egyház találjon közös időpontot a húsvét
ünneplésére.</font></p><p><font size="4">Más vallásokkal kapcsolatban a pápa megjegyzi: fontos
különbséget tenni a zsidó nép és Izrael kormánya között; az iszlám sem
„egy valóság”, hanem sok; és buddhistákkal is találkozott Rómában.</font></p><p><font size="4">Ugyanakkor hangsúlyozza:</font></p><p><font size="4"><i>„Nagyon
erősen hiszek Jézus Krisztusban, és hiszem, hogy ez a prioritásom, mert
én vagyok Róma püspöke és Péter utódja, és a pápának segítenie kell az
embereknek megérteni, különösen a keresztényeknek, a katolikusoknak,
hogy ezek vagyunk mi. És azt hiszem, ez egy gyönyörű küldetés.</i></font></p><p><font size="4"><i>Amikor
azonban ezt a küldetést eltorzítják, ideológiákba keverik, félreértik,
akkor a dolgok bonyolultabbá válnak. De nem félek kimondani, hogy </i></font></p><font size="4"><span><div><p><i>hiszek
Jézus Krisztusban, hogy meghalt a kereszten és feltámadt a halálból, és
hogy együtt arra vagyunk hivatottak, hogy megosszuk ezt az üzenetet. </i></p></div></span></font><p><font size="4"><i>Az,
hogy ezt kimondom, nem jelenti azt, hogy tiszteletlenül fogok
viselkedni, megsérteni vagy keresztes hadjáratot indítani más vallású
emberek ellen, mert ez egyszerűen nem jó válasz, ezt megtanultuk a
történelem során.”</i></font></p><h3><font size="4">videó (5'26):</font><a href="https://www.youtube.com/watch?v=kwk1weylwpw&embeds_widget_referrer=https%3A%2F%2Fmandiner.hu%2F&embeds_referring_euri=https%3A%2F%2Fcdn.embedly.com%2F&embeds_referring_origin=https%3A%2F%2Fcdn.embedly.com&source_ve_path=OTY3MTQ" target="_blank"><font size="4">https://www.youtube.</font><font size="4">com/watch?v=kwk1weylwpw&</font><font size="4">embeds_widget_referrer=https%</font><font size="4">3A%2F%2Fmandiner.hu%2F&embeds_</font><font size="4">referring_euri=https%3A%2F%</font><font size="4">2Fcdn.embedly.com%2F&embeds_</font><font size="4">referring_origin=https%3A</font>%2F%2Fcdn.embedly.com&source_ve_path=OTY3MTQ</a></h3>
<p><br></p>
<h3><br></h3></div></span><span></span>
<br></div><div><br></div>
<br></div><div class="gmail_quote"><div> </div></div></div>
</div>
</div>
</div>