[Grem] Karinthy Frigyes magyar Micimackója angol tudás nélkül, nyelvzseni nővére, Mici nyersfordítására építve készült

2025. Sze. 5., P, 11:16:17 CEST

Kedves (Vihar) Levente!

Megkérhetlek, hogy, légy szíves, küldd ki ebbe a levelezésbe a tegnapi Nyár
végi Találkozón idézett szójátékos Karinthy verset? (Remélem, jól
emlékszem, hogy Karinthy vers volt ....)

köszönettel, szeretettel,
Emőke

On Sat, Aug 16, 2025 at 5:35 PM Emoke Greschik <greschem at gmail.com> wrote:

> Karinthy úgy fordította le a Micimackót, hogy nem beszélt angolul
> Jancsó Ágnes
> <https://kepmas.hu/hu/jancso-agnes>
>
> https://kepmas.hu/hu/karinthy-frigyes-micimacko-forditas-idezetek-karinthy-emilia-mici-milne?utm_source=52968-H%C3%ADrlev%C3%A9l%20lista%20%28K%C3%A9pm%C3%A1s%29&utm_campaign=1485548-H%C3%ADrlev%C3%A9l%2008.15.%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20-%201&utm_medium=17665-email&utm_content=H%C3%ADrlev%C3%A9l%2008.15.%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20
> 2025. 08. 10.
>
> *Közel kilencven éve hódította meg a hazai olvasóközönség szívét
> az akkorra már világhírű „csekély értelmű medvebocs” története.
> A szófordulatok mára szállóigévé váltak, a **Micimackó **pedig összeforrt
> a fordítást jegyző, angolul azonban nem tudó **Karinthy Frigyes**ével,
> aki a sikert illetően sokat köszönhetett a nyelvzseniként elhíresült
> nővérének, **Karinthy Emíliá**nak, vagyis Micinek.*
> [image: Micimackó illusztráció]
> Kép forrása: Profimedia – Red Dot
> hirdetés
>
> *„Tulajdonképpen nem is illik, hogy Micimackónak a magyar gyerekirodalomba
> való ünnepélyes bevonulásáról én számoljak be, aki a kaput kinyitottam
> számára, vagyis lefordítottam őt. Helyesebben »átültettem«, ahogy mondani
> szokták. Praktikusabb is az volna, ha más írna róla, az legalább
> dicsérhetné a fordítót, amit én nem tehetek meg, pedig kedvem volna hozzá,
> mert mondhatom, hogy a magyar nyelven megjelent könyvet átolvasva, éppen
> úgy, vagy még jobban röhögtem és élveztem, mint mikor angolul került
> a kezembe” *− olvasható a *Pesti Napló* 1935 decemberében megjelent
> számában Karinthy Frigyes ismertetője a frissen megjelent Micimackóról,
> amelynek története 1921-ig nyúlik vissza. Egészen pontosan 1921. augusztus
> 21-ig, amikor *Alan Alexander Milne* író meglepte kisfiát egy játék
> mackóval, amelyet a következő években egy csacsi, egy kismalac és két
> kenguru követett. Eleinte rövid történeteket írt róluk, amikor 1926-ban,
> Londonban jelentek meg egy könyvben összegyűjtve, *Winnie-the-Pooh*
> címmel, *E. H. Shepard* illusztrációival. Ezzel új időszámítás vette
> kezdetét a nemzetközi gyermekirodalomban.
>
> A magyar nyelvű fordításra majdnem egy évtizedet kellett várni,
> az Athenaeum ifjúsági kiadványainak irányítója, *Baloghy Mária* a *Tükör*
> 1967-es számában megjelent visszaemlékezésében azt írja, hogy régóta
> keresték „lázasan” a történethez méltó fordítót.* „Már-már lemondtunk
> a kiadásáról, amikor egy napon betévedt hozzánk Karinthy, némi előleg
> végett. Várakozás közben böngészgetett az asztalon heverő lektori példányok
> között.”* Ekkor, írja Karinthy a Pesti Naplóban, a *„jól ismert és nagy
> sikerű Milne mesternek Winnie the Pooh-ja kezembe került. Először
> a rajzocskák leptek meg egyszerű és finom vonalaikkal, aztán
> belekukkantottam a szövegbe.”*
>
> Baloghy cikke szerint
>
> Karinthy nem sokat teketóriázott, ott helyben megegyeztek a munkáról, két
> nappal később pedig már kezében a fordítással tért vissza a kiadóba.
>
>  *„Körülültük. Felolvasta a szövegben idézett egy csekélyértelmű
> medvebocs verselményeit. Gurultunk a kacagástól. Másnap már az Est-lapoknál
> is így végződtek a viták: Ez nem csak afféle szerény vélemény, ez tény,
> tény, tény! (...) Tele volt velük a New York és a Fészek, s napok múlva
> megteltek vele a gyerekszobák. Egész Pest.”*
> „Nem merték” összehasonlítani
>
> A Micimackó 1935 karácsonyára jelent meg az Athenaeum kiadásában.
> A fordítónál Karinthy Frigyes neve szerepel, ami az előzőek alapján akár
> egyértelmű is lehetne, azonban később fia*, Karinthy Ferenc* azt írta
> róla, hogy édesapja a magyaron kívül egyetlen idegen nyelven sem beszélt.
> Akkor mégis hogyan fordíthatta le a Micimackót, és többek között *Charles
> Dickens*től a *Két város regénye, Jonathan Swift*től a* Gulliver
> utazásai,* valamint *Mark Twain*től a *Tom Sawyer kalandjai *című
> műveket?
>
> *„A Karinthy család is teli volt őrültekkel, és a Devecseri család is teli
> volt őrültekkel. (...) Mint a Mici néni (Karinthy Emília), a te nagypapád
> nővére, aki komplett elmebajos volt. Ugyanakkor zseniális nő is volt,
> nyelvtehetség, aki tizenöt-húsz nyelven oda-vissza fordított. Gépírónő
> volt, akinek ha spanyolul diktálták a szöveget, ő azonnal oroszra írta át.
> Az összes híres, nagy Karinthy-fordítások nyersváltozatát Mici csinálta,
> a Micimackót is” *− adja meg a választ *Ördöggörcs *című regényében *Karinthy
> Márton*, Frigyes unokája. Ezzel pedig arra a kérdésre is megkaptuk
> a választ, hogy hogyan kapta Winnie a Mici nevet.
>
> A Micimackó története annyira magával ragadta Karinthyt, hogy
> a megszokottnál nagyobb szabadságot engedett magának a szöveg készítésekor.
>
>  Baloghy arról is írt a visszaemlékezésében, hogy a szerkesztőségben „nem
> merték” összehasonlítani a fordítást az eredetivel, és bizony jól is
> tették, annyira látványos volt a különbség, hogy inkább átdolgozásként,
> mint félrefordításként lehet rá tekinteni. A Tinta Könyvkiadó blogján
> példaként egy párbeszéd szerepel, amely eredetileg így hangzott volna:
>
> *„– Ó, Medvém! – mondta Róbert Gida. – Mennyire szeretlek!*
>
> *– Én is – mondta Mackó.”*
>
> Ez Karinthy fordításában így olvasható:
>
> *„– Ó, te csacsi Mackó – mondta Róbert Gida –, ha tudnád…*
>
> *– Tudom – mondta Micimackó. És úgy érezte, csakugyan tudja.”*
> Kép
> [image: Micimackó idézetek]
> Kép forrása: Profimedia – Red Dot
> „Egy majdnem-Karinthy könyv”
>
> *„Micimackó megjelenését a magyar könyvpiacon olyan szenzációnak érzem,
> mint mikor távoli névrokona, Mikimauz jelent meg először a filmen.
> (...) Micimackó inkább a komikusan és emberien piszmogó szorongást (fejezi
> ki) a valósággal szemben, amin nem lehet segíteni, alkalmazkodni kell
> hozzá” *− írta Karinthy a Pesti Napló hasábjain.* Török Sophie *osztotta
> a lelkesedését, a *Nyugat *1935. decemberi számában így írt: *„Nem tudom,
> sajátságos véletlen-e, hogy Mr. Milne messzi hazájában Karinthyéhoz oly
> hasonló gondolatkörben él: Karinthynak csak le kellett fordítani a könyvet,
> s kikerült egy majdnem-Karinthy könyv a tolla alól! Akárhogy is, a könyv
> remekül sikerült, Micimackó, kis gazdája, Malacka, a bús csacsi, no meg
> a Zsebibaba, a mesefantázia nagyszerű szülöttei valamennyien.”* Az egy
> évvel később megjelent második rész, a Micimackó kuckója sem okozott
> csalódást, *„megint el kell mondanom (...), hogy ez biztosan nem egyszerű
> fordítás, hanem művészi átköltés; a viccekben és stílusban Karinthy
> egyénihangjára ismerünk. Ezek az állatok mulatságosak, mint átköltőjük
> humoreszkjei s állatkülsejük mögött igen emberszabású egyéniségük is van” *−
> olvasható a Nyugat 1936. decemberi számában.
>
> A siker nem volt osztatlan, *L. Ujváry Lajos *így írt a *Magyar
> könyvbarátok Diáriumá*nak 1936-os kötetében: *„Őszintén szólva
> csodálkozunk, miért kellett ezért a világhírű sorozatban megjelent,
> világviszonylatban azonban jelentős fejlődésnek alig tekinthető műért
> idegenbe szaladnunk. (...) Száraz, erőltetett humor közvetíti a nevelő
> szándékot, méghozzá hellyelközzel olyan nyakatekert, szójátékokkal tűzdelt,
> nem közvetlen, hanem lompos magyar nyelven, hogy még ha történetesen
> érvényesülne is valamilyen nevelő hatás, értéke igenigen kérdéses volna.
> (…) A kötet egyetlen értéke a bőséges, ötletes, szép képanyag.
> Az illusztrátor különb illusztrálnivalót érdemelt volna” −* adja meg
> a végső döfést.
>
> *Bródy Lili *költő viszont a Pesti Napló 1937. januári számában így
> méltatja a művet:* „Jelenlegi állandó olvasmányomról akarok beszélni,
> amelynek első kötete már egy esztendeje tartja magát nálam s vonzerejéből
> mit sem veszített, sőt az idén karácsonykor második kötettel ajándékozott
> meg”* − írta.* „Egy hölgy azt mondta a könyvről: »kedves hülyeség«.
> A hölggyel azóta nem tudok érintkezni, restelkedve jövök rá, hogy rosszul
> ítéltem meg (...)”* − foglal egyértelmű állást a Micimackó mellett.
>
> A Micimackónak mai napig nem készült újabb, „hitelesebb” fordítása,
> a történet időtlen népszerűségét jól mutatja, hogy eddig közel ötven
> kiadást ért meg az eredeti, 1936-ban kiadott kötet.
>
> *Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A magazinra előfizethet **itt*
> <https://kepmas.hu/hu/elofizetes>*.*
>
>
>
> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
> Vírusmentes.www.avg.com
> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
> <#m_6510345874421340839_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250905/cae2d650/attachment.html>