<div dir="ltr"><div>Kedves (Vihar) Levente!</div><div><br></div><div>Megkérhetlek, hogy, légy szíves, küldd ki ebbe a levelezésbe a tegnapi Nyár végi Találkozón idézett szójátékos Karinthy verset? (Remélem, jól emlékszem, hogy Karinthy vers volt ....)</div><div><br></div><div>köszönettel, szeretettel,</div><div>Emőke</div></div><br><div class="gmail_quote gmail_quote_container"><div dir="ltr" class="gmail_attr">On Sat, Aug 16, 2025 at 5:35 PM Emoke Greschik <<a href="mailto:greschem@gmail.com">greschem@gmail.com</a>> wrote:<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div dir="ltr"><div><h1><span>Karinthy úgy fordította le a Micimackót, hogy nem beszélt angolul</span>
</h1>
</div>
<div>
<div>
<div>
<div><div>
<h2><a href="https://kepmas.hu/hu/jancso-agnes" target="_blank">
<div>Jancsó Ágnes</div>
</a></h2>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
<div><a href="https://kepmas.hu/hu/karinthy-frigyes-micimacko-forditas-idezetek-karinthy-emilia-mici-milne?utm_source=52968-H%C3%ADrlev%C3%A9l%20lista%20%28K%C3%A9pm%C3%A1s%29&utm_campaign=1485548-H%C3%ADrlev%C3%A9l%2008.15.%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20-%201&utm_medium=17665-email&utm_content=H%C3%ADrlev%C3%A9l%2008.15.%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20" target="_blank">https://kepmas.hu/hu/karinthy-frigyes-micimacko-forditas-idezetek-karinthy-emilia-mici-milne?utm_source=52968-H%C3%ADrlev%C3%A9l%20lista%20%28K%C3%A9pm%C3%A1s%29&utm_campaign=1485548-H%C3%ADrlev%C3%A9l%2008.15.%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20-%201&utm_medium=17665-email&utm_content=H%C3%ADrlev%C3%A9l%2008.15.%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20</a></div>
<div>
<div>2025. 08. 10.</div></div>
<br><div><div><p><strong>Közel
kilencven éve hódította meg a hazai olvasóközönség szívét az akkorra
már világhírű „csekély értelmű medvebocs” története. A szófordulatok
mára szállóigévé váltak, a </strong><em><strong>Micimackó </strong></em><strong>pedig összeforrt a fordítást jegyző, angolul azonban nem tudó </strong><em><strong>Karinthy Frigyes</strong></em><strong>ével, aki a sikert illetően sokat köszönhetett a nyelvzseniként elhíresült nővérének, </strong><em><strong>Karinthy Emíliá</strong></em><strong>nak, vagyis Micinek.</strong></p></div>
<div>
<div>
<div> <img src="https://kepmas.hu/sites/default/files/styles/article/public/media/image/2025/08/08/micimacko_karinthy_forditas_0.jpg?itok=R3lZrq4T" width="471" height="321" alt="Micimackó illusztráció" style="margin-right: 0px;">
</div>
<div>Kép forrása: Profimedia – Red Dot</div>
</div>
</div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div id="m_6510345874421340839gmail-zone5307851"><div><span style="display:block;color:rgb(128,128,128);font-weight:normal;font-style:normal;font-size:10px">hirdetés</span></div><div></div></div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
<div>
<div> <div>
<div><p><em>„Tulajdonképpen
nem is illik, hogy Micimackónak a magyar gyerekirodalomba való
ünnepélyes bevonulásáról én számoljak be, aki a kaput kinyitottam
számára, vagyis lefordítottam őt. Helyesebben »átültettem«, ahogy
mondani szokták. Praktikusabb is az volna, ha más írna róla, az legalább
dicsérhetné a fordítót, amit én nem tehetek meg, pedig kedvem volna
hozzá, mert mondhatom, hogy a magyar nyelven megjelent könyvet
átolvasva, éppen úgy, vagy még jobban röhögtem és élveztem, mint mikor
angolul került a kezembe” </em>− olvasható a <em>Pesti Napló</em> 1935
decemberében megjelent számában Karinthy Frigyes ismertetője a frissen
megjelent Micimackóról, amelynek története 1921-ig nyúlik vissza.
Egészen pontosan 1921. augusztus 21-ig, amikor <em>Alan Alexander Milne</em>
író meglepte kisfiát egy játék mackóval, amelyet a következő években
egy csacsi, egy kismalac és két kenguru követett. Eleinte rövid
történeteket írt róluk, amikor 1926-ban, Londonban jelentek meg egy
könyvben összegyűjtve, <em>Winnie-the-Pooh</em> címmel, <em>E. H. Shepard</em> illusztrációival. Ezzel új időszámítás vette kezdetét a nemzetközi gyermekirodalomban.</p><p>A magyar nyelvű fordításra majdnem egy évtizedet kellett várni, az Athenaeum ifjúsági kiadványainak irányítója, <em>Baloghy Mária</em> a <em>Tükör</em> 1967-es számában megjelent visszaemlékezésében azt írja, hogy régóta keresték „lázasan” a történethez méltó fordítót.<em>
„Már-már lemondtunk a kiadásáról, amikor egy napon betévedt hozzánk
Karinthy, némi előleg végett. Várakozás közben böngészgetett az asztalon
heverő lektori példányok között.”</em> Ekkor, írja Karinthy a Pesti Naplóban, a <em>„jól
ismert és nagy sikerű Milne mesternek Winnie the Pooh-ja kezembe
került. Először a rajzocskák leptek meg egyszerű és finom vonalaikkal,
aztán belekukkantottam a szövegbe.”</em></p><p>Baloghy cikke szerint </p><blockquote><p>Karinthy
nem sokat teketóriázott, ott helyben megegyeztek a munkáról, két nappal
később pedig már kezében a fordítással tért vissza a kiadóba.</p></blockquote><p> <em>„Körülültük.
Felolvasta a szövegben idézett egy csekélyértelmű medvebocs
verselményeit. Gurultunk a kacagástól. Másnap már az Est-lapoknál is így
végződtek a viták: Ez nem csak afféle szerény vélemény, ez tény, tény,
tény! (...) Tele volt velük a New York és a Fészek, s napok múlva
megteltek vele a gyerekszobák. Egész Pest.”</em></p><h3>„Nem merték” összehasonlítani</h3><p>A
Micimackó 1935 karácsonyára jelent meg az Athenaeum kiadásában.
A fordítónál Karinthy Frigyes neve szerepel, ami az előzőek alapján akár
egyértelmű is lehetne, azonban később fia<em>, Karinthy Ferenc</em> azt
írta róla, hogy édesapja a magyaron kívül egyetlen idegen nyelven sem
beszélt. Akkor mégis hogyan fordíthatta le a Micimackót, és többek
között <em>Charles Dickens</em>től a <em>Két város regénye, Jonathan Swift</em>től a<em> Gulliver utazásai,</em> valamint <em>Mark Twain</em>től a <em>Tom Sawyer kalandjai </em>című műveket? </p><p><em>„A Karinthy
család is teli volt őrültekkel, és a Devecseri család is teli volt
őrültekkel. (...) Mint a Mici néni (Karinthy Emília), a te nagypapád
nővére, aki komplett elmebajos volt. Ugyanakkor zseniális nő is volt,
nyelvtehetség, aki tizenöt-húsz nyelven oda-vissza fordított. Gépírónő
volt, akinek ha spanyolul diktálták a szöveget, ő azonnal oroszra írta
át. Az összes híres, nagy Karinthy-fordítások nyersváltozatát Mici
csinálta, a Micimackót is” </em>− adja meg a választ <em>Ördöggörcs </em>című regényében <em>Karinthy Márton</em>, Frigyes unokája. Ezzel pedig arra a kérdésre is megkaptuk a választ, hogy hogyan kapta Winnie a Mici nevet. </p><blockquote><p>A Micimackó
története annyira magával ragadta Karinthyt, hogy a megszokottnál
nagyobb szabadságot engedett magának a szöveg készítésekor.</p></blockquote><p> Baloghy
arról is írt a visszaemlékezésében, hogy a szerkesztőségben „nem
merték” összehasonlítani a fordítást az eredetivel, és bizony jól is
tették, annyira látványos volt a különbség, hogy inkább átdolgozásként,
mint félrefordításként lehet rá tekinteni. A Tinta Könyvkiadó blogján
példaként egy párbeszéd szerepel, amely eredetileg így hangzott volna: </p><p><em>„– Ó, Medvém! – mondta Róbert Gida. – Mennyire szeretlek!</em></p><p><em>– Én is – mondta Mackó.”</em></p><p>Ez Karinthy fordításában így olvasható:</p><p><em>„– Ó, te csacsi Mackó – mondta Róbert Gida –, ha tudnád…</em></p><p><em>– Tudom – mondta Micimackó. És úgy érezte, csakugyan tudja.”</em></p><div>
<div>
<div>
<div>Kép</div>
<div> <img src="https://kepmas.hu/sites/default/files/styles/embedded_standing/public/media/image/2025/08/08/micimacko_idezetek.jpg?itok=6ssJ1Jo1" width="466" height="700" alt="Micimackó idézetek">
</div>
</div>
<div>Kép forrása: Profimedia – Red Dot</div>
</div>
</div>
<h3>„Egy majdnem-Karinthy könyv”</h3><p><em>„Micimackó megjelenését
a magyar könyvpiacon olyan szenzációnak érzem, mint mikor távoli
névrokona, Mikimauz jelent meg először a filmen. (...) Micimackó inkább
a komikusan és emberien piszmogó szorongást (fejezi ki) a valósággal
szemben, amin nem lehet segíteni, alkalmazkodni kell hozzá” </em>− írta Karinthy a Pesti Napló hasábjain.<em> Török Sophie </em>osztotta a lelkesedését, a <em>Nyugat </em>1935. decemberi számában így írt: <em>„Nem
tudom, sajátságos véletlen-e, hogy Mr. Milne messzi hazájában
Karinthyéhoz oly hasonló gondolatkörben él: Karinthynak csak le kellett
fordítani a könyvet, s kikerült egy majdnem-Karinthy könyv a tolla alól!
Akárhogy is, a könyv remekül sikerült, Micimackó, kis gazdája, Malacka,
a bús csacsi, no meg a Zsebibaba, a mesefantázia nagyszerű szülöttei
valamennyien.”</em> Az egy évvel később megjelent második rész, a Micimackó kuckója sem okozott csalódást, <em>„megint
el kell mondanom (...), hogy ez biztosan nem egyszerű fordítás, hanem
művészi átköltés; a viccekben és stílusban Karinthy egyénihangjára
ismerünk. Ezek az állatok mulatságosak, mint átköltőjük humoreszkjei
s állatkülsejük mögött igen emberszabású egyéniségük is van” </em>− olvasható a Nyugat 1936. decemberi számában.</p><p>A siker nem volt osztatlan, <em>L. Ujváry Lajos </em>így írt a <em>Magyar könyvbarátok Diáriumá</em>nak 1936-os kötetében: <em>„Őszintén
szólva csodálkozunk, miért kellett ezért a világhírű sorozatban
megjelent, világviszonylatban azonban jelentős fejlődésnek alig
tekinthető műért idegenbe szaladnunk. (...) Száraz, erőltetett humor
közvetíti a nevelő szándékot, méghozzá hellyelközzel olyan nyakatekert,
szójátékokkal tűzdelt, nem közvetlen, hanem lompos magyar nyelven, hogy
még ha történetesen érvényesülne is valamilyen nevelő hatás, értéke
igenigen kérdéses volna. (…) A kötet egyetlen értéke a bőséges, ötletes,
szép képanyag. Az illusztrátor különb illusztrálnivalót érdemelt volna”
−</em> adja meg a végső döfést.</p><p><em>Bródy Lili </em>költő viszont a Pesti Napló 1937. januári számában így méltatja a művet:<em>
„Jelenlegi állandó olvasmányomról akarok beszélni, amelynek első kötete
már egy esztendeje tartja magát nálam s vonzerejéből mit sem veszített,
sőt az idén karácsonykor második kötettel ajándékozott meg”</em> − írta.<em>
„Egy hölgy azt mondta a könyvről: »kedves hülyeség«. A hölggyel azóta
nem tudok érintkezni, restelkedve jövök rá, hogy rosszul ítéltem meg
(...)”</em> − foglal egyértelmű állást a Micimackó mellett. </p><p>A
Micimackónak mai napig nem készült újabb, „hitelesebb” fordítása,
a történet időtlen népszerűségét jól mutatja, hogy eddig közel ötven
kiadást ért meg az eredeti, 1936-ban kiadott kötet. </p><p><em><strong>Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A magazinra előfizethet </strong></em><a href="https://kepmas.hu/hu/elofizetes" target="_blank"><em><strong>itt</strong></em></a><em><strong>.</strong></em></p></div>
</div>
</div>
</div></div>
<br></div><div id="m_6510345874421340839DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)"><tbody><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avg.com</a></td></tr></tbody></table><a href="#m_6510345874421340839_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>
</blockquote></div>