[Grem] Ma: Barsi B. atya szentírási elmélkedési oldala + Bp.Barron's Gospel reflection

[Emoke Greschik]

 *Barsi Balázs atya:   **https://barsitelekmm.blogspot.com
<https://barsitelekmm.blogspot.com/>*
2025. október 31., péntek
Évközi 30. hét
<https://barsitelekmm.blogspot.com/2025/10/evkozi-30-het_01251507426.html>
*Róm 9,1-5*
*Igazat mondok Krisztusban, nem hazudom, a lelkiismeretem mellettem tesz
tanúságot a Szentlélekben, hogy nagy a szomorúságom és szívemnek fájdalma
szüntelen. Hiszen azt kívánnám, hogy magam legyek átkozottként távol
Krisztustól testvéreimért, test szerint való rokonaimért, az izraelitákért,
akiké a gyermekké fogadás, a dicsőség, a szövetségek, a törvényadás, az
istentisztelet és az ígéretek. Övék az atyák, és test szerint Krisztus is
közülük való, aki mindenek fölött álló, örökké áldott Isten. Ámen.*

*Lk 14,1-6*
*Történt pedig, hogy Jézus szombaton az egyik vezető farizeus házába ment
étkezni, és azok figyelték őt. Ott egy vízkóros ember került elébe. Ekkor
Jézus megkérdezte a törvénytudóktól és a farizeusoktól: „Szabad-e szombaton
gyógyítani vagy nem?” Azok csak hallgattak. Erre megérintette a beteget,
meggyógyította, és elbocsátotta. Aztán így szólt hozzájuk: „Ha közületek
valakinek a fia vagy az ökre kútba esik, nem húzza-e ki rögtön, akár
szombaton is?” Erre nem tudtak mit felelni.*

„Ideje van a hallgatásnak, és ideje van a szólásnak” – mondja a Prédikátor.
Veszélyes lehet, ha az ember akkor beszél, amikor hallgatnia kellene, de
talán még veszélyesebb, amikor hallgat, holott meg kellene szólalnia.
Miért hallgatnak a törvénytudók és farizeusok? Először azért, mert nem
akarnak, a gyógyítás után pedig azért, mert nem tudnak mit felelni. Első
némaságba burkolózásuk oka, hogy nem akarnak lelepleződni, nem szeretnék,
ha napvilágra kerülnének szívük titkos gondolatai, mert akkor kiderülne,
hogy már régen nem a törvény szavainak értelmezéséről és megtartásáról
gondolkodnak, hanem arról, hogy hogyan okozhatnák Jézus vesztét... Második
hallgatásuk a történet végén már tragikomikus. Most már szeretnének
megszólalni, szeretnének cáfolni, visszavágni és ellentmondani, de
szégyenben maradnak. És ez már nem a megszégyenülés üdvös hallgatása, hanem
a tehetetlen indulat forrongása. Ez a pillanat még mindig nem volna késő a
beismerésre, hogy Jézusnak igaza van, még mindig volna lehetőség újra
felvenni vele a párbeszéd fonalát, de most már sokkal nehezebb. Most még
úrrá lehetnének a nyelvüket, szívüket, életüket megbénító némaságon, de nem
szólnak. Egyre ellenállhatatlanabb erővel sodródnak az örök elnémulás felé,
ahol az emésztő gyűlölet és fojtogató düh szorításában már nem is lesznek
képesek emberi szóra, csak az elkeseredett fogcsikorgatásra.
*Urunk Jézus, Te arra hívsz minket, hogy nap mint nap párbeszédben legyünk
Veled. Megszólítasz, kérdést teszel fel, állásfoglalásra késztetsz. Míg a
kígyó a Paradicsomkertben azért próbálta kérdésekkel párbeszédre bírni
Évát, hogy saját logikáját rákényszerítve bűnbe vigye, Te kérdéseiddel
mindig a jóra „kísértesz”, megmutatva a szabadulás útját az ördögi
logikából. Add, kérünk, kegyelmedet, hogy újra és újra megnyissuk szívünket
igéd előtt, meghalljuk a lelkiismeretünkön keresztül nekünk szóló
kérdésedet, felhívásodat, és napról napra készségesen válaszoljunk is rá.*

*Bp.Barron's Gospel reflection (wordonfire.org <http://wordonfire.org>):*

Friends, in today’s Gospel, Jesus heals a man on the sabbath, thus
demonstrating his authority over the law. The Jesus portrayed in the
Gospels consistently speaks and acts in the very person of Yahweh, the God
of Israel.

On another occasion, defending his disciples against the charge of picking
grain on the sabbath, Jesus reminds his interlocutors that priests serving
in the temple can, under certain circumstances, violate the sabbath and
still remain innocent. Then he adds with breathtaking laconicism, “I say to
you, something greater than the temple is here.” The only one who could
reasonably claim to be “greater” than the temple would be the one who was
worshiped in the temple.

In a number of places in the Sermon on the Mount, Jesus states, “You have
heard it said . . . but I say . . .” This almost casual dismissal of the
Torah, the revelation given by Yahweh to Moses himself and hence the court
of final appeal to any pious Jew, would have overwhelmed any first-century
Jew. Once more, the only one who could legitimately overrule the Torah with
such insouciance would be the one who was himself the author of the Torah.
*Imádkozzál érettünk Istennek Szent Anyja, hogy méltók lehessünk Krisztus
ígéreteire. Ámen.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20251031/aff9ce2b/attachment.html>