[Grem] Aki ostorral védte a Nemzeti Múzeumot

2025. Május. 11., V, 16:22:33 CEST

Aki ostorral védte a Nemzeti Múzeumot

Paprika blog, 2025.05.11. -- Monoki Ibolya
https://www.facebook.com/groups/457381137625991/permalink/23922011504069624/?mibextid=rS40aB7S9Ucbxw6v

1925. május 11-én hunyt el Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok, aki 
beírta magát a magyar történelembe, mikor csupán lovaglópálcájával 
felszerelkezve (melyet később Huszár Károly akkori miniszterelnök 
kérésére a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozott) megakadályozta, hogy 
egy csapatnyi román katona a Nemzeti Múzeumból kiállítási tárgyakat 
raboljon.

A Nemzeti Múzeum elé már felvonultak a megrakásra váró román teherautók; 
csakis az mentette meg a kifosztástól a múzeumot, hogy onnan Bandholtz a 
román katonákat kizavarta, a múzeum ajtóit pedig a szövetségesek nevében 
lepecsételtette.

Áll egy szobor a Szabadság téren. Egy amerikai tábornok szobra. 
Bandholtz tábornoké, aki úgy vált a magyarság hősévé, hogy mikor 
ideérkezett, nem beszélt magyarul, szinte semmit sem tudott az országról…

1919. augusztus 3. fekete nap a magyar történelemben. Ekkor esett meg, 
hogy Rusescu román tábornok három századnyi katonával – mintegy négyszáz 
emberrel – elfoglalta Budapestet és „megszállva” tartotta, míg másnap 
megérkeztek a román főerők.

A románok ez a dicső haditettet azóta is úgy emlegetik, hogy az övék 
volt az első hadsereg a világon, amely felszabadított a kommunizmus 
rémuralma alól egy államot… A történelmi valóság persze kicsit más…
Az I. világháború – vagy, ahogy akkoriban nevezték: a Nagy Háború – 
1918-ban véget ért. Utána, akár a kártyavár omlott össze az 
Osztrák-Magyar monarchia – természetesen az antant hatalmainak lelkes 
asszisztenciája közepette. Az őszirózsás forradalomban Magyarországon 
hatalomra került Károlyi-kormány egyik első – és „zseniális” – ötlete a 
hadsereg teljes leszerelése volt. Hogy ezzel a pacifista amerikai elnök, 
Wodroow Wilson elvárásainak kívántak-e megfelelni, tán a háborúban 
megfáradt, kivérzett nemzet kedvére akartak-e tenni, vagy egyszerűen 
csak elvesztették az eszüket, azt ma már nehéz eldönteni. Mindenesetre 
tény, hogy Magyarország szinte teljesen védtelen maradt.

A Kun Béla vezette kommunisták nem csekély mértékben annak köszönhették 
hatalomra kerülésüket, hogy pártjuk kezében maradt az ország szinte 
egyetlen fegyveres ereje, a felfegyverzett budapesti munkások, valamint 
ígéretet tettek arra, hogy megvédik az országot. Nem ez volt az egyetlen 
ígéretük, melyet nem tartottak be…

A „dicsőséges” – mi még így tanultuk a suliban - 133 nap gyors és 
dicstelen véget ért. 1919 augusztusában elbukott a Tanácsköztársaság. 
Ezt nemzet többsége egyáltalán nem bánta, kommunista rémuralom e rövid 
országlását is túl hosszúnak. Az viszont már sokkal elkeserítőbb volt, 
hogy Kun Béláék – hangzatos ígéreteik ellenére – nem voltak képesek 
megvédeni az országot a betörő román csapatokkal szemben. 1919. 
augusztus 2.-án Kun Béla hősien Bécsbe távozott, ahonnan később a 
Szovjetunióba ment, ahol el is nyerte „jutalmát” Sztálintól…
Budapestre 1919. augusztus 4.-én vonultak be a román csapatok, Moșoiu 
tábornok előtt diadalmenetben elmasírozva.

Magyarország megszállása a Nemezetek Szövetségének Legfelsőbb Tanácsa 
utasításai ellenére történt meg. Ezért Clemenceau francia elnök – 
teljesen logikusan – a magyarokat szólította fel a fegyverszünet 
betartására:

  „Magyarország tegyen eleget a fegyverszünet előírásainak és tartsa 
tiszteletben a Legfelsőbb Tanács által rögzített határokat, és mi 
megvédjük Önöket a románoktól, akik nem kaptak tőlünk semmilyen 
felhatalmazást. Azonnali hatállyal küldünk egy szövetséges katonai 
missziót, amelynek feladata a leszerelés felügyelete, valamint 
gondoskodni arról, hogy a román csapatok kivonuljanak.”

A szövetséges katonai misszió tagjai: Harry Hill Bandholtz (amerikai), 
Reginald Gorton (angol), Jean César Graziani (francia), Ernesto Mombelli 
(olasz) tábornokok voltak. Rájuk bízták a román egységek Budapestről, 
Magyarországról való távozásának felügyeletét.

Bandholtz tábornokot már magyarországi tartózkodása első napján 
felkereste József főherceg – aki személyes ambícióitól hajtva, de senki 
által meg nem bízva igyekezett eljátszani a „kormányzó szerepét” - és 
bemutatta neki a románok ultimátumát, amelynek értelmében 
Magyarországnak teljesítenie kell minden román követelést, át kell adnia 
minden hadfelszerelését és hadianyagát, valamint politikai unióra kell 
lépnie Romániával, amelyben - az Osztrák-Magyar monarchia mintájára – a 
román király lenne Magyarország uralkodója.
Bandholtz tábornok a dokumentum áttanulmányozása után ezt javasolta 
József főnercegnek:

„Figyelembe véve azt a tényt, hogy mivel nem a román teljhatalmú 
megbízott adta át (az ultimátumot), nyugodtan megüzenheti a küldőnek, 
hogy menjen egyenest a pokolba.”

Már ezzel az állásfoglalásával beírta volna magát a magyar történelembe, 
de további ténykedése csak fokozta a magyarság iránta való rokonszenvét. 
És ez a rokonszenv kölcsönös volt…

Bandholtz tábornok teljesen elfogulatlanul, országát képviselve érkezett 
hazánkba, de látva a rizsporozott hajú, kirúzsozott tisztek vezette 
román csapatok budapesti tevékenységét, szimpátiája hamarosan a magyarok 
felé fordította.

Például a románok az Állami Vasúti Üzemből augusztus 25.-én 135 
teherautónyi üzemfelszerelést akartak elszállítani - további 25 
teherautóra még rakodtak -, mikor Bandholtz tábornok közbelépett és 
megakadályozta az üzem kifosztását.

Leghíresebb incidense a zabráló románokkal a Nemzeti Múzeumban esett 
meg. 1919. október 5-én már felvonultak a múzeum elé a rakodásra váró 
román teherautók, hogy elszállítsák onnan az őket „megillető” román 
területekről (pl. Erdélyből) származó műkincseket. Meg persze azt, ami 
még megtetszik… Ő pedig, legendák szerint lovaglóostorával tört utat 
magának a román katonák között a Múzeumhoz…

A tábornok naplójában így emlékezik a múzeumi eseményekre:

„1919. október 6. Tegnap este alighogy felálltunk azon kitűnő lakomák 
egyike után, amelyekkel Gore százados táplál bennünket, bejelentkezett 
Horowitz ezredes és elmondta, hogy a románok egy egész konvojnyi 
teherautóval a Nemzeti Múzeumnál és készülnek elvinni számos művészeti 
alkotást. A Katonai Misszió október 1-jei találkozóján döntés született 
arról, hogy bár a románok azt állítják, számos, a Nemzeti Múzeumban 
található tárgy őket illeti meg, mivelhogy jelenleg ők Erdély urai, ne 
kapjanak egyet sem közülük, mielőtt azt jóvá nem hagyja bizottságunk, 
amelynek elnöke Shafroth amerikai százados. Még aznap tájékoztattuk 
döntésünkről a román főparancsnokot. Loree ezredes és egy amerikai 
katona társaságában visszakísértem Horowitz ezredest a Múzeumhoz, 
amelyet szoros román őrség vett körül. Az egyik férfi megpróbált 
megállítani bennünket, de nem szereztünk neki nagy örömöt, mi pedig 
bementünk az épületbe, s végül előkerítettük az igazgatót.

Úgy körülbelül délután 6 órakor Serbescu tábornok, tisztek és civilek 
egy csoportja kíséretében megjelent a Múzeum előtt egy tizennégy 
kamionnyi konvojjal és egy különítmény katonával. Kijelentette, hogy 
Mardarescu tábornoktól és Diamandi főbiztostól felhatalmazást kapott 
arra, hogy átvegye az Erdélyből származó tárgyakat és követelte a 
kulcsokat. Az igazgató tájékoztatta őt arról, hogy a Szövetséges Katonai 
Bizottság vette át a Múzeum felügyeletét, és hogy nem adja ki a 
kulcsokat. Serbescu tábornok ezt követően elmondta neki, hogy reggel 
visszajönnek és amennyiben a kulcsokat nem kerítik elő, erőszakkal 
viszik el a műtárgyakat. Mindezért elkértem az igazgatótól a raktár 
kulcsát és egy darab papírt hagytam ott a következő szöveggel:

„Annak, akit megillet - Mivel a Szövetséges Katonai Bizottság felelős a 
Budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban található valamennyi tárgyért, a 
kulcsot a soros elnök, Bandholtz tábornok, az amerikai képviselő vette 
magához.” Mindezt aláírásom követte. Ezt követően Loree ezredessel 
lepecsételtettem valamennyi ajtót, amelyekre a következőket írattam ki:
„Ezt az ajtót a Szövetséges Katonai Bizottság parancsára pecsételték le.
H. H. Bandholtz, soros elnök
1919. október 5.”

A hálás magyar nemzet 1936-ban szobrot emeltetett az 1925. május 11-én, 
a Michigan állambeli Constantine-ban elhunyt tábornoknak. Bár a 2. 
világháborúban hivatalosan hadat viseltünk az Egyesült Államok ellen, a 
szobor a helyén maradt, az angol nyelvű felirattal:

I simply carried out the instructions of my Government, as I understood 
them, as an officer and a gentleman of the United States Army. (Csupán a 
kormányom instrukcióinak megfelelően cselekedtem, ahogy azokat 
úriemberként és az amerikai hadsereg tisztjeként értelmeztem.)

A háború után azonban… Új rendszer jött. A szobrot elszállították, 
„restaurálásra”. Ami valójában a szobortemetőt jelentette. Onnan került 
később az amerikai nagykövet kertjébe, majd 1989-ben vissza, eredeti 
helyére, Szabadság térre.

A legendák szerint, elhíresült lovagló pálcáját, a szobor azért tartja a 
háta mögött, mert a románok több ízben is tiltakoztak a Horthy 
kormánynál a pálca ellen. Mert Pesten azt mesélik, a tábornok azzal 
kergette ki a románokat a Nemzeti Múzeumból…

Forrás: Wikipédia; Origo.hu; 24.hu
Képek:
- Harry Hill Bandholtz
- Román lovasok a budapesti utcán
- A nevezetes cetli. „Ezt az ajtót a Szövetséges Katonai Bizottság 
parancsára pecsételték le.
H. H. Bandholtz, soros elnök
1919. október 5.”
-Harry Hill Bandholtz szobra Budapesten, a Szabadság téren, Ligeti 
Miklós alkotása (1936)

-- 

Üdvrivalgással:
KEA.
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: HHB_szobor.jpg
Type: image/jpeg
Size: 124087 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250511/a4997a4d/attachment.jpg>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: cetli.jpg
Type: image/jpeg
Size: 45293 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250511/a4997a4d/attachment-0001.jpg>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: rumonyok.jpg
Type: image/jpeg
Size: 81117 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250511/a4997a4d/attachment-0002.jpg>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: HHB.jpg
Type: image/jpeg
Size: 36008 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250511/a4997a4d/attachment-0003.jpg>