[Grem] !!!!!!!! Jún.22. Morus Szt. Tamás és Fisher Szt. János angliai vértanúk (15-16.sz.) emléknapja

[Emoke Greschik]

 Kunsay Sípos Rita két levele ján.25-én, ide az eredeti levelezésbe
átmásolva:

Kis Szaléz, Körösztös Krizosztrom, Lukács Pelbárt, Kovács Kristóf, Hajnal
Zénó, Kriszten Rafael, Károlyi Bernát,
*https://kepmas.hu/hu/a-kommunizmus-egyik-elso-magyar-aldozata-pater-kiss-szalez
<https://kepmas.hu/hu/a-kommunizmus-egyik-elso-magyar-aldozata-pater-kiss-szalez>*

*https://pestiferences.ferences.eu/ferencesek/ferences-vertanuink-boldogga-avatasaert/
<https://pestiferences.ferences.eu/ferencesek/ferences-vertanuink-boldogga-avatasaert/>*

*P. Kis Szalézt Gyöngyösről hurcolták el. Meghalt 1946-ban, 42 éves
korában. Menj el a Terror Házába ott is találkozhatsz a nevével.  *
A kommunizmus egyik első magyar áldozata: Páter Kiss Szaléz
Máthé Zsuzsa
<https://kepmas.hu/hu/mathe-zsuzsa>
Megosztás[image: Megosztás]
<https://www.addtoany.com/share#url=https%3A%2F%2Fkepmas.hu%2Fhu%2Fa-kommunizmus-egyik-elso-magyar-aldozata-pater-kiss-szalez&title=A%20kommunizmus%20egyik%20els%C5%91%20magyar%20%C3%A1ldozata%3A%20P%C3%A1ter%20Kiss%20Szal%C3%A9z>
2020. 02. 24.

*Miközben a II. világháborút követően éledezett egy új Magyarország, a
Kommunista Párt gőzerővel dolgozott a hatalom megszerzésén, és egyre inkább
meghatározó erővé vált. Két tényező azonban a Szovjetunió támogatása
ellenére is útját állta: az 1945-ös választásokon többséget szerzett
Független Kisgazdapárt és az egyházak. Utóbbiak közül elsősorban a
Katolikus Egyház, amelynek élén egy elveiből nem engedő
hercegprímás, Mindszenty József állt. Páter Kiss Szaléz egy személyben pap
és kisgazda politikus volt, ezért is válhatott a kommunisták egyik első
magyarországi célpontjává. A kommunizmus áldozatainak emléknapján az ő
történetét idézzük fel.*

Páter Kiss Szaléz

Kiss Szaléz ferences szerzetes-politikus személye megtestesítette mindazt,
ami ellen a kommunisták harcoltak: a polgári demokráciát és az istenhitet.

A „régi rend” szimbóluma, azaz eltávolítandó személy volt. A likvidálás
eszköze pedig az 1945 utáni időszakban Magyarországon is meghonosodó
koncepciós eljárás volt, amelynek szovjet receptje szerint tudatosan
összemostak köztörvényes bűncselekményeket politikai vádakkal. A
hatóságokat nem a valós tényállás kiderítése érdekelte, hanem politikai
céljaik voltak, és ezek szerint konstruáltak meg egy olyan tényállást,
amelyet a pártvezetés tervelt ki és a nyomozó szervek közvetítettek.

De ki is volt az első magyarországi kommunista koncepciós per áldozata,
Páter Kiss Szaléz?
*A reformátor szerzetes*

Egy szegedi cipészmester gyermekeként született 1904. július 27-én. Hamar
elveszítette édesapját, de szűkös anyagi lehetőségei ellenére tanulni
vágyott. A szegedi alsóvárosi templomban ismerkedett meg a ferences
renddel, s itt hozta meg döntését, hogy szerzetes lesz. A visszaemlékezések
szerint *„szent reformátor volt, fanatikusan hitte, hogy a ferences rendnek
külön hivatása van a zűrzavaros világban.”* Sokan rajongtak érte, de sokak
számára kellemetlen lehetett mindig szókimondó, „izgága” természete.
1928-ban pappá szentelték, majd Pécsett tanított. Nevével találkozhatunk az
1930-as évek modern katolikus újságjában, a *Korunk Szavá*ban. Nemzete
iránti elkötelezettségéből fakadóan sokszor kemény szavakkal ostorozta a
magyar politikai és egyházi vezetést és a katolikus társadalmat, egy éles
hangú cikke miatt el is kellett vállalnia egy amerikai missziót. Így lett –
az angolul egyébként akkor még nem beszélő – szerzetesből 1937-ben New
Brunswick plébánosa. Öt évet töltött Amerikában, de nem szerette az ottani
életet: *„Idegennek, otthontalannak érzem magam. Kevés itt a lélek, kevés
itt a szellem. A beszédeket a legegyszerűbb nívón kell mondanom"* – írta,
és mindig visszavágyott szülőföldjére.

A háború kiterjedése idején, amikor mások menekültek az országból, ő 1942
januárjában az utolsó Európába induló személyszállító hajó fedélzetén haza
tartott. Ekkor még nem sejthette, mennyi megpróbáltatás várja majd otthon.
*Ideológiai harc az ifjakért*

Kereszténységéből és humanizmusából fakadóan szemben állt minden elnyomó
rendszerrel, nem meglepő hát, hogy a németekkel szembeni bátor kiállása
miatt kis híján a Gestapo áldozata lett. Egy áthelyezés azonban ekkor még
megmentette. Így került Gyöngyösre. A háborús kataklizma után az ifjúsággal
foglalkozást tartotta legfontosabb feladatának. Ehhez elsőként egy hatékony
szervezetre volt szüksége, ezért megalakította a Keresztény Demokratikus
Ifjúsági Munkaközösséget, a KEDIM-et. A közösség óriási sikerrel működött.

Erről letartóztatása előtt így írt: *„Nekem is van itt hatalmas ifjúsági
szervezetem, a KEDIM. Főképp középiskolás felsős fiúk-lányok, és akik az
érettségi után tovább nem mennek. Nagyon szegények vagyunk, de azért lassan
alakul és szépül mindenünk. Minden vasárnap van közös kultúrnapunk, amelyen
néha 500-600 fiú és leány vesz részt. Olyan vitaestjeink vannak, hogy csak
úgy porzanak bele a falak.”*



A KEDIM-et azonban már 1945 nyarán támadások érték, különösen, hogy a
rivális baloldali MADISZ (a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség) tagsága
folyamatosan csökkent. Kiss Szalézt beidézték kihallgatásra a gyöngyösi
rendőr-főkapitányságra. A támadások kapcsán a páter megállapította, hogy *„az
ifjúságért újabb harc indult”*. Azt vallotta, hogy az egyház elsődleges
joga és kötelessége a fiatalok erkölcsi életre nevelése. Úgy fogalmazott,
hogy: *„kereszténységünk és magyarságunk egyaránt szent nekünk, s ezeknek
az értékeknek a védelmében mindenre készek vagyunk”*.
Kép

Mókázó barátok 1946-ban, munka közben

A KEDIM sikerei egyre erősebb ellenszenvet váltottak ki a baloldalon,
ráadásul tartani lehetett attól, hogy a dinamikusan fejlődő mozgalom, élén
a tettre kész páterrel, országos szinten is tényezővé válik. Páter Kiss
Szaléz, aki ráadásul tagja, majd alelnöke lett a helyi Kisgazdapártnak,
egyre nagyobb veszélyt jelentett a Kommunista Pártra, elnémítása rövidesen
elsőrendű feladattá vált.

1946. április 28-án, húsvét vasárnapján demokráciaellenes összeesküvés
vádjával letartóztatták Páter Kiss Szalézt és „társait”: azaz több tucat
középiskolás fiút.

*Fiúk bosszúja a szovjetek ellen*

A belügyminisztérium vizsgálati dossziéja 50 letartóztatott személy
kihallgatási jegyzőkönyvét tartalmazza. A Kiss Szaléz elleni fellépéshez az
szolgált ürügyül, hogy néhány fiú merényleteket követett el a városban
garázdálkodó szovjet katonák ellen 1945-46 folyamán, Gyöngyösön és
környékén. Legalábbis ez derül ki a kihallgatási jegyzőkönyvekből. Már az
áldozatok számát illetően sem volt azonban megegyezés. A magyar jelentések
szerint négy, a szovjet álláspont szerint öt merényletet követett el három
tizenéves fiú. A 18 éves *Kizmann Ottó*t – akinek sváb származását minden
jegyzőkönyv kiemeli – személyes bosszú vezette, amiért édesanyját – mások
szerint húgát – a szeme láttára megerőszakolták részeg orosz katonák.

A kommunisták ezeket az állítólagos gyilkosságokat használták fel első,
nagyszabásúnak ígérkező támadásukhoz a Kisgazdapárt és a Katolikus Egyház
ellen.

A képtelen koncepció szerint a bűncselekmények elkövetésére a szerzetes
bíztatta a hozzá rendszeresen járó és a KEDIM-hez valamilyen módon
kapcsolódó fiúkat. A kierőszakolt vallomások szerint a bűncselekmények
után, gyónások alkalmával a páter feloldozta a fiatalokat, aztán fegyvert
szerzett nekik a további merényletekhez.

A fegyveres összeesküvés vádjának alátámasztásához szükség volt tárgyi
bizonyítékokra is. Egy 15 évesen elhurcolt fiú így emlékezett vissza a
bizonyítékok beszerzésének módjára: *„Az egész házat felforgatták,
feltúrták. Az egyik legény lemászott a gémeskutunkba is, és diadalmasan
hozta a vízből kihúzott zsákmányt, a tárgyi koronatanút, egy rakétapisztoly
roncsait. Vajon ebben az időben melyik kútban találtak volna kevesebb
hadianyagot? Aláíratták anyámmal a jegyzőkönyvet, megígérték neki, hogy
holnapra hazaengednek. Százhúsz hónap lett az ígéretből.”*
*Nagyszabásúra tervezett kirakatper*

Az országos lapok 13 nappal a letartóztatások után kezdtek cikkezni a
„gyöngyösi összeesküvésről”, ennyi idő kellett, hogy véglegesítsék a
koncepciót, s kicsikarják a vádpontokat alátámasztó vallomásokat. Az
újságok fasiszta terrorszervezet, nagy demokráciaellenes összeesküvés
leleplezéséről írtak. A tervszerű sajtóhadjáratról a ’48-ban
Franciaországba emigrált *Garamvölgyi Artúr*, a Népszava egykori
tudósítójának visszaemlékezése ad képet. Azt írta, hogy a rendőrségi
tudósítókat az Andrássy útra hívták. Először *Décsi Gyula* őrnagy (aki majd
két évvel később Mindszentyt is vallatta) tájékoztatta az újságírókat, hogy
elfogták Kiss Szalézt és társait, akik meg akarták dönteni a köztársaságot.
Ezután bemutatták az összeesküvőket: *„Sápadt, elgyötört emberek
tántorogtak be a szobába. A csoport élén Kiss Szaléz állt. Reverendája
sárosan, gyűrötten lötyögött testén. Arcán ökölnyi kék foltok
éktelenkedtek, szája bal sarkán vér szivárgott. A serdülő fiúk úgy álltak
ott, mint egy tucat megszeppent apróság.”*

Az amúgy is gyenge fizikumú Szaléz atya tele volt sérülésekkel, ezért nem
tudták ügyét nyilvános tárgyalásra bocsátani. A túlzásba vitt kínzásokkal
elszállt a világraszóló kirakatper lehetősége. A Mindszenty-per, sőt a
köztársaság-ellenes összeesküvés főpróbájának szánt ügy ezért kellemetlenné
vált, és inkább áttették a szovjet katonai ügyészséghez. Sem a magyar, sem
az orosz katonai hatóság nem adott ki jelentést a tárgyalásról és az
ítéletről, s az újságok nem foglalkoztak vele többé.
*A Kisgazdapárt vezetőinek lejáratása*

A félresikerült kísérlet ellenére a Kisgazdapárt lejáratása nem volt
eredménytelen. Az ügyet a párt vezetésével egy gyöngyösi származású
fiatalember, a Kisgazdapártban dolgozó joghallgató kötötte össze. Az ő
vallomására alapozták az országos méretű, vezető kisgazda politikusoktól
kiinduló fegyveres szervezkedés koncepcióját. Először 1946. április 28-án
tett vallomást. Ekkor még úgy nyilatkozott, hogy *„semmiféle tudomásom nem
volt arról, hogy fegyveres szervezkedés készült”*. Egy héttel később, május
5-én már azt mondta, hogy *„Mátra központtal olyan fegyveres szervezetet
kell kialakítani, amely egy kirobbanó angolszász-orosz ellentét esetén
fegyveres ellenállást fejtene ki az oroszok és a kommunisták ellen. A
megbízható vezetők kiválasztásával kapcsolatban az egyházat és a
kisgazdapárti szervezeteket említette”*. A két vallomás felvételének
időpontja között eltelt egyetlen hét alkalmas volt arra, hogy
„felfrissítsék" a joghallgató emlékezetét.
Kép

Páter Kiss Szaléz

Ettől kezdve számos kisgazda politikusra tett terhelő vallomásokat,
kicsikart vallomása szerint *Kovács Bélá*val, a párt főtitkárával és *Nagy
Ferenc* miniszterelnökkel is tárgyaltak. Az „összeesküvést” tehát a párt
legfelső vezetésével igyekeztek összefüggésbe hozni.
*A kínzásokkal túllőttek a célon*

Szaléz atyát először Gyöngyösön vallatták, ennek módszeréről egy
visszaemlékezése ad képet: *„Este 10 órakor kezdődött a kihallgatásom.
Leültettek egy szoba közepére állított hokedlire. Bejött vagy tíz legény,
és nagy kiabálással körbefogtak. Elkezdtek ütni kézzel, bottal, ahol értek.
Kirúgták alólam a hokedlit, letepertek és rugdostak. Az első ütésekkel
kificamították az állkapcsomat. Ez az ütés az egyik verőlegény speciális
ütése volt, több bajtársamnak kitörte az állkapcsát. Verés közben
kérdezték: hol a fegyverraktáram, hány embert öltem meg... Ez így ment
félórás szünetekkel reggelig... Reggel aláírattak velem egy köteg
jegyzőkönyvet, de nem tudtam, hogy mit tartalmaztak. Ezeket egy külön
szerkesztőcsoport készítette.”*



Innen a szerzetest a rettegett Andrássy út 60-ba vitték. Egyes források
szerint itt *Bauer Miklós* százados javaslatára többek közt azzal kínozták,
hogy vödröt tettek a fejére, majd vizet csöpögtettek rá, vagy gumibottal
döngették. A harangzúgáshoz hasonló állandó hang rettenetes szédülést
okozott. A „Terror Házából” aztán a Markó utcába került, majd az orosz
hatóságok Vilma királynő úti börtönébe vitték, ahol többek közt egy
derékszíjjal válogatott módon kínozták. Augusztus 17-én szállították tovább
a Conti utcai orosz ügyészségre, itt került sor szeptember közepén a
tárgyalására.
*Emberi ítélet és történelmi igazságtétel*

A tárgyalás rövid és egyszerű volt. A törvényszék öt tagja vörös terítővel
letakart asztalnál helyezkedett el. A tolmács ruszin származású volt, aki
gyűlölte a magyarokat. Az ítéletek negyedóra alatt születtek meg.
Egyértelmű, hogy a három gépelt oldalas ítélet már a tárgyalás előtt kész
volt. A mindenfajta törvényességet nélkülöző perben négy halálos ítélet
született.

Golyó általi halállal sújtottak P. Kiss Szaléz mellett három fiatalt. A
többiek 7-től 10 évig terjedő szabadságvesztést kaptak, amit a Szovjetunió
átnevelő táboraiban kellett letölteniük. A legenyhébb büntetést a
kiskorúakra szabták ki: 7 évet kellett szovjet lágerekben tölteniük,
közülük többen életüket vesztették az orosz táborokban.



Akik túlélték a Gulágot, 1953-55 között térhettek haza, azzal az ígérettel,
hogy büntetésüket a jövőben nem veszik figyelembe. Mégis bűnügyi
nyilvántartásba vették őket, sokan elveszítették állásukat, s a
„szalézista” bélyeg egy életen át elkísérte az ártatlanul meghurcoltakat.

Folyamatosan megfigyelték őket, s kartonjukon a legutolsó bejegyzés 1988.
február 9-ei keltezésű!

Az ítéletek végrehajtásáról nincs biztos forrás, de valószínű, hogy a
kivégzésekre Sopronkőhidán, a Közép-Európai Gyűjtőfogházban került sor 1946
októberében. Visszaemlékezések szerint *„...mindig négy-öt-hat személyt
végeztek ki egyszerre. A sírgödröt a közeli erdő más-más részén a
kivégzendőknek kellett megásni. Utána teljesen le kellett vetkőzni, és
azután következett a gödör szélén a tarkólövés”*. Biztosat ma sem tudunk.
Páter Kiss Szaléz sírja ismeretlen.

A történelemben azonban működik az igazságtétel. Gyöngyösön az egykori Marx
Károly utca ma Kiss Szaléz nevét viseli. A ferences rendház falán
emléktábla áll. Arra járva méltó, hogy meghajtsa fejét minden magyar a
koncepciós per fővádlottjává tett ferences szerzetes, Kiss Szaléz és társai
emléke előtt.
és a Ferences vértanúk az 40--es, 50-es évekből: heten!
Ferences vértanúink boldoggá avatásáért

HÉT KRISZTUSÉRT ADOTT ÉLET

Hét ferences rendtársunk 1944 és 1954 közötti meghurcolásában a Szentlélek
mintegy újraolvastatja velünk Krisztus passióját. Rájuk tekintve megértjük
Assisi Szent Ferenc Regulájának egyszerű szavait: „éljék az Evangéliumot.”

Körösztös Krizosztom (1900-1944) „*Nem akarjuk cserbenhagyni azt a népet,
amely megszeretett minket, nagy áldozatot hozott, és akiknek minden
bizalmuk az Isten után bennünk van. Itt maradásunk valószínű
következményeivel tisztában vagyunk…” – *írta elöljárójának 1944
szeptemberében P. Krizosztom. Október 28-án Újvidéken a partizánok végezték
ki, mert híveivel maradt a meghurcolások idején.



P. Kovács Kristóf (1914-1944) *A lágerben is hamar megtalálta a beteg,
szomorú embert, és „ne aggódj, kispajtásom” megszólítással biztatgatta,
erősítgette. Sikerült egy nap kis üveg bort és ostyát behozatnom, hogy este
misézzünk. Amikor lenyugváskor kerestem a bort, Kristóf mosolyogva mondta,
egy betegnek adta szíverősítőül –* jegyzi meg Kamarás Mihály atya, aki
tanúja volt kivégzésének a délvidéki Indjijja község határában. Sic debuit
esse – így kellett történnie. Kivégzésekor ezek voltak utolsó szavai.





Hajnal Zénó (1900-1945) A Gyékényesre bevonuló bolgár katonák jövetelekor
Zénó atya és a helyi plébános, Martincsevics Pál nem váltotta egyházi
öltözetét civil ruhára, hogy a *„hívek a menetelés közben lássák, hogy pap
is van velük, ha gyónni akarnak.” *Egy bolgár katona viseletük láttán az
árokba lőtte őket.





Kiss Szaléz (1904-1946) *„a bérmálás által óriási akadály hárul el utamról,
mely a vértanúság felé vezet.” *17 évesen írta ezt naplójába. 1946-ban
koncepciós perben halálra ítélik, mert nem árulja el, mit gyóntak neki a
gyöngyösi diákok.* „A magyar vértanúpapok sorát Szaléz atya nyitja
meg.” *(Mindszenty
József). Sopronkőhidán végezték ki.





P. Lukács Pelbárt (1916-1948)* kihirdette, hogy aki a rózsafüzért akarja
imádkozni, gyűljön köréje. Mindannyian követtük szavát. Annyira új volt ez
a hang a börtönpincében, hogy még az Ungvárról Magyarországba menekült
zsidó is köréje húzódott, akit tegnap este hoztak a határról hálóingjében
ide. Ő, P. Szaléz és harmadik társuk új fejezetet nyitottak az oroszok
hírhedt Vilma Királynő úti börtönpincéjében. Ezek nem panaszkodtak, nem
jajveszékeltek, hanem megbocsájtottak és imádkoztak. *Pelbárt atyát
Finn-Karéliába hurcolták, ott halt vértanúhalált.





Kriszten Rafael OFM (1899 – 1952) Pasaréti és Margit körúti házfőnök is
volt, 1950-ben a hatvani kolostor elöljárója, az üldözött zsidók és a
szegény családok támasza. A hatvani kolostorból hurcolják el. *Te, pucér
Krisztus, hol hagytad az ingedet* – kérdezte tőle az őr, amikor a téli
hidegben, csupán egy kabátot adtak rá a börtönben. Ott halt meg, a
börtönkörülmények miatt elhatalmasodó tüdőbajban.





P. Károlyi Bernát OFM (1892-1954) A kínai misszió alapítója, Kecskemét
lakosságának megmentője a II. világháború idején, majd pasaréti
gvardián. *„Kedves
hívek! Maradjunk még néhány percig a templomban. Térdeljünk le, és közösen
mondjunk imát bebörtönzött főpásztorunkért és a megpróbáltatások előtt álló
anyaszentegyházunkért!” *– P. Bernát 1948. december 27-én ezekkel a
szavakkal fordult a hívekhez a pasaréti templomban, a hercegprímás
letartóztatása kapcsán. 1949. november 28-án éppen bevásárolni indult a
pasaréti egyházközségi óvoda számára, amikor az utcán letartóztatták.
1954-ben, halála előtt néhány héttel a Városmajor úti kórházban operálták,
ahol a nővér még látta testén a kínzások nyomait.



Imádság a boldoggáavatásukért

*Erős és Igaz Istenünk! **Te Bernát szolgád és társai életében csodálatosan
kibontakoztattad a kereszt misztériumát, amikor áldozatvállalásuk által a
diktatúrák sötétségében is felragyogtattad a hit világosságát. **Kérünk,
dicsőítsd meg szolgáidat szent egyházadban, hogy hitvalló életük és
vértanúságuk példája ma is bátorító erőforrásunk legyen a szegény és
alázatos Krisztus követésében. Aki él és uralkodik, mindörökkön örökké. *
*Ámen.*


*https://ferenc2023.hu/hu/informacio/20-szazadi-magyar-boldogok-es-vertanuk
<https://ferenc2023.hu/hu/informacio/20-szazadi-magyar-boldogok-es-vertanuk>*
A II. világháború idején is sok katolikus pap, szerzetes, hívő adta életét
a hitéért, embertársaiért. *Kovács Kristóf* ferences szerzetes (1914-1944)
életáldozatával tett tanúságot hitéről és emberszeretetéről. *Körösztös
Krizosztom* ferences szerzetes (1900-1944) Újvidék közelében halt
vértanúhalált. *Bódi Mária Magdolna* (1921-1945) litéri vértanút a szovjet
katonák lőtték le. *Boldog Salkaházi Sára SSS* (1899-1944), a Szociális
Testvérek Társasága tagja, közel száz magyarországi zsidó megmentője a
nyilas rémuralom idején halt vértanúhalát. *Boldog Apor Vilmos* (1892-1945)
győri püspökre ittas szovjet katonák lőttek rá nagypénteken, amikor
asszonyokat és lányokat mentett. Április 2-án, húsvéthétfőn halt meg. *Hajnal
Zénó* ferences szerzetes (1900-1945) Gyékényes határában húsvétvasárnap
halt mártírhalált.
[image: Boldog Salkaházi Sára szociális testvér]
Boldog Salkaházi Sára szociális testvér

A kommunista diktatúra vértanúi, hitvallói:

*Boldog Romzsa Tódor* (1911-1947) Munkács címzetes püspökét ellenálló
tevékenysége miatt 1947-ben Nyikita Hruscsov kérésére Sztálin engedélyezte
titkos likvidálását. A kommunista pribékek összeverték, végül a kórházban
méreginjekcióval ölték meg.

*Boldog Meszlényi Zoltán* (1892-1951) vértanú püspök. 1950. június 29-én
Esztergomban letartóztatták, majd Kistarcsán tartották fogva, mindenkitől
szigorúan elkülönítve. 1951 márciusában halt mártírhalált.

*Boldog Scheffler János* (1887-1952) szatmári római katolikus megyés
püspök, vértanú.

*Boldog Bogdánffy Szilárd* (1911-1953) erdélyi püspök, vértanú.

*Boldog Sándor István SDB* (1914-1953) szalézi szerzetes, vértanú. 1952.
július 28-án a kommunisták letartóztatták, majd halálraítélték és 1953-ban
kivégezték.

Boldog Brenner János (1931-1957) elsőfogadalmas ciszterci szerzetes,
rábakethelyi káplán, az 1956-os forradalmat követő egyházüldözés vértanúja.

*Kriszten Rafael* (1899-1952) ferences szerzetes embertelen körülmények
között a kommunisták börtönében halt meg.

*Kiss Szaléz* (1904-1946) ferences szerzetest rendtársai a gyónási titok
vértanújaként tisztelik.

*Károlyi Bernát* ferences szerzetes (1892-1954) szintén a börtönben halt
meg.

*Lukács Pelbárt* ferences szerzetest (1906-1948) tíz év kényszermunkára
ítélték, a Szovjetunióba hurcolták. Betegségét nem kezelték megfelelően,
ezért embertelen kínok között halt meg.

*Mindszenty József* (1892-1975) esztergomi érsek, bíboros. 1944-45 között a
nyilasok börtönözték be. 1948-ban a kommunisták tartóztatták le,
megkínozták majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Az 1956-os
forradalom alatt kiszabadult, a szovjet támadás miatt 1956 november 4-én az
amerikai nagykövetségen kért menedéket. 1971-ben, VI. Pál pápának
engedelmeskedve elhagyta Magyarországot.

*Bálint Sándor* (1904-1980) magyar néprajzkutató és művészettörténész, a
kommunista időszakban mélységes, őszinte vallásos meggyőződése miatt
szenvedett üldöztetést.

*Márton Áron* (1896-1980) az erdélyi Katolikus Egyház püspöke, címzetes
érsek. 1949. június 21-én a kommunista hatóságok letartóztatták és
életfogytig tartó kényszermunkára ítélték. Hat év múlva helyezték
szabadlábra, smivel bérmálási körútjai hatalmas tömegeket mozgattak meg,
ezért 1957–1967 között házi őrizetben tartották.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250625/cffeda9a/attachment.html>