<div dir="ltr">
<div>Kunsay Sípos Rita két levele ján.25-én, ide az eredeti levelezésbe átmásolva:</div><div><br></div><div>
<h2>Kis Szaléz, Körösztös Krizosztrom, Lukács Pelbárt, Kovács Kristóf, Hajnal Zénó, Kriszten Rafael, Károlyi Bernát,</h2>
<div><table cellpadding="0"><tbody><tr><td colspan="3"><table cellpadding="0"><tbody><tr><td><div id="m_1099788141396970316m_-8969784975344568950gmail-:1np" aria-haspopup="true" role="button" aria-label="Show details"><img src="https://mail.google.com/mail/u/0/images/cleardot.gif" alt="" class="gmail-CToWUd"></div></td></tr></tbody></table></td></tr></tbody></table></div><div id="m_1099788141396970316m_-8969784975344568950gmail-:1mu"><div></div><div></div><div></div><div></div><div></div></div><div><div></div><div id="m_1099788141396970316m_-8969784975344568950gmail-:1nq"></div><div id="m_1099788141396970316m_-8969784975344568950gmail-:1of"><div id="m_1099788141396970316m_-8969784975344568950gmail-:1oe"><div dir="ltr"><div dir="ltr"><b><font color="#0000ff"><a href="https://kepmas.hu/hu/a-kommunizmus-egyik-elso-magyar-aldozata-pater-kiss-szalez" target="_blank">https://kepmas.hu/hu/a-kommunizmus-egyik-elso-magyar-aldozata-pater-kiss-szalez</a></font></b></div><div dir="ltr"><b><font color="#4c1130"><br></font></b></div><div dir="ltr"><b><font color="#0000ff"><a href="https://pestiferences.ferences.eu/ferencesek/ferences-vertanuink-boldogga-avatasaert/" target="_blank">https://pestiferences.ferences.eu/ferencesek/ferences-vertanuink-boldogga-avatasaert/</a></font><font color="#4c1130"></font></b></div><div dir="ltr"><b><font color="#134f5c"><br></font></b></div><div dir="ltr"><b><font color="#134f5c">P.
Kis Szalézt Gyöngyösről hurcolták el. Meghalt 1946-ban, 42 éves
korában. Menj el a Terror Házába ott is találkozhatsz a nevével. </font></b><div><div style="box-sizing:inherit;color:rgb(45,6,25);font-family:-apple-system,BlinkMacSystemFont,"Segoe UI",Roboto,"Helvetica Neue",Arial;font-size:14px"><h1 style="box-sizing:inherit;margin-top:20px;margin-bottom:20px;line-height:1.1;font-weight:500;font-size:36px;border-bottom:0px;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:inherit">A kommunizmus egyik első magyar áldozata: Páter Kiss Szaléz</span></h1></div><div style="box-sizing:inherit;width:690.6px;padding-right:15px;padding-left:15px;max-width:100%"><div style="box-sizing:inherit"><div style="box-sizing:inherit;margin-bottom:0px;display:contents"><div style="box-sizing:inherit;display:grid"><div style="box-sizing:inherit;display:contents"><h2 style="box-sizing:inherit;margin:0px;line-height:1.4;font-size:30px"><a href="https://kepmas.hu/hu/mathe-zsuzsa" style="box-sizing:inherit;color:rgb(45,6,25);font-style:italic;font-size:14px;line-height:1.17;text-decoration-line:none" target="_blank"><div style="box-sizing:inherit;margin-bottom:0px">Máthé Zsuzsa</div></a></h2></div></div></div></div></div><div style="box-sizing:inherit;width:140.1px;padding-right:15px;padding-left:15px;max-width:100%;color:rgb(234,54,89);display:flex">Megosztás<span style="box-sizing:inherit;display:inline;line-height:30px;outline:0px"><a href="https://www.addtoany.com/share#url=https%3A%2F%2Fkepmas.hu%2Fhu%2Fa-kommunizmus-egyik-elso-magyar-aldozata-pater-kiss-szalez&title=A%20kommunizmus%20egyik%20els%C5%91%20magyar%20%C3%A1ldozata%3A%20P%C3%A1ter%20Kiss%20Szal%C3%A9z" style="box-sizing:inherit;color:rgb(234,54,89);vertical-align:middle;border:0px;display:inline-block;font-size:16px;padding:0px 4px;min-width:41px;margin-top:7px" target="_blank"><img src="https://kepmas.hu/profiles/kepmas/themes/kepmas_theme/assets/img/share.svg" alt="Megosztás" style="box-sizing: inherit; max-width: 100%; border: 0px; vertical-align: middle;" class="gmail-CToWUd"></a></span></div><div style="box-sizing:inherit;color:rgb(45,6,25);font-family:-apple-system,BlinkMacSystemFont,"Segoe UI",Roboto,"Helvetica Neue",Arial;font-size:14px"><div style="box-sizing:inherit;font-size:13px;font-stretch:normal;color:rgb(192,180,186);padding:0px;margin-top:10px">2020. 02. 24.</div><div style="box-sizing:inherit;margin:30px 0px 15px"><p style="box-sizing:inherit;font-size:18px;line-height:1.7;margin-bottom:30px;margin-top:0px"><b style="box-sizing:inherit">Miközben
a II. világháborút követően éledezett egy új Magyarország, a Kommunista
Párt gőzerővel dolgozott a hatalom megszerzésén, és egyre inkább
meghatározó erővé vált. Két tényező azonban a Szovjetunió támogatása
ellenére is útját állta: az 1945-ös választásokon többséget szerzett
Független Kisgazdapárt és az egyházak. Utóbbiak közül elsősorban a
Katolikus Egyház, amelynek élén egy elveiből nem engedő hercegprímás, <i style="box-sizing:inherit">Mindszenty József</i> állt. <i style="box-sizing:inherit">Páter Kiss Szaléz</i> egy
személyben pap és kisgazda politikus volt, ezért is válhatott a
kommunisták egyik első magyarországi célpontjává. A kommunizmus
áldozatainak emléknapján az ő történetét idézzük fel.</b></p></div><div style="box-sizing:inherit;margin-bottom:15px"><div style="box-sizing:inherit"><div style="box-sizing:inherit;text-align:center;margin-bottom:15px"><img src="https://kepmas.hu/sites/default/files/styles/article/public/field/alapkep/20200224/paterkissszalez_12.jpg?h=e9af0fe6&itok=tWc2OkBO" width="850" height="566" alt="" style="box-sizing: inherit; max-width: 700px; height: auto; width: 700px;" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0"></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div><div style="box-sizing:inherit;margin-bottom:15px"><div style="box-sizing:inherit"><div style="box-sizing:inherit;text-align:center;margin-bottom:15px"><p style="box-sizing:inherit;color:rgb(151,151,151);font-size:13px;line-height:1.7;margin-bottom:0px;font-family:sans-serif;margin-top:5px">Páter Kiss Szaléz</p></div></div></div><div style="box-sizing:inherit"><br></div><div style="box-sizing:inherit;margin-bottom:15px"><div style="box-sizing:inherit"><div style="box-sizing:inherit"><div style="box-sizing:inherit;margin-bottom:15px"><blockquote style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 30px;border-left:1px solid rgb(231,57,92);padding:30px 20px 30px 30px;color:rgb(231,57,92)"><p style="box-sizing:inherit;font-size:19px;line-height:1.7;margin-bottom:0px;margin-top:0px">Kiss
Szaléz ferences szerzetes-politikus személye megtestesítette mindazt,
ami ellen a kommunisták harcoltak: a polgári demokráciát és az
istenhitet.</p></blockquote><p style="box-sizing:inherit;font-size:16px;line-height:1.7;margin-bottom:30px">A
„régi rend” szimbóluma, azaz eltávolítandó személy volt. A likvidálás
eszköze pedig az 1945 utáni időszakban Magyarországon is meghonosodó
koncepciós eljárás volt, amelynek szovjet receptje szerint tudatosan
összemostak köztörvényes bűncselekményeket politikai vádakkal. A
hatóságokat nem a valós tényállás kiderítése érdekelte, hanem politikai
céljaik voltak, és ezek szerint konstruáltak meg egy olyan tényállást,
amelyet a pártvezetés tervelt ki és a nyomozó szervek közvetítettek.</p><p style="box-sizing:inherit;font-size:16px;line-height:1.7;margin-bottom:30px">De ki is volt az első magyarországi kommunista koncepciós per áldozata, Páter Kiss Szaléz?</p><h3 style="box-sizing:inherit;margin-top:20px;margin-bottom:10px;line-height:1.4;font-size:24px"><b style="box-sizing:inherit">A reformátor szerzetes</b></h3><p style="box-sizing:inherit;font-size:16px;line-height:1.7;margin-bottom:30px">Egy
szegedi cipészmester gyermekeként született 1904. július 27-én. Hamar
elveszítette édesapját, de szűkös anyagi lehetőségei ellenére tanulni
vágyott. A szegedi alsóvárosi templomban ismerkedett meg a ferences
renddel, s itt hozta meg döntését, hogy szerzetes lesz. A
visszaemlékezések szerint <i style="box-sizing:inherit">„szent reformátor volt, fanatikusan hitte, hogy a ferences rendnek külön hivatása van a zűrzavaros világban.”</i> Sokan
rajongtak érte, de sokak számára kellemetlen lehetett mindig
szókimondó, „izgága” természete. 1928-ban pappá szentelték, majd Pécsett
tanított. Nevével találkozhatunk az 1930-as évek modern katolikus
újságjában, a <i style="box-sizing:inherit">Korunk Szavá</i>ban.
Nemzete iránti elkötelezettségéből fakadóan sokszor kemény szavakkal
ostorozta a magyar politikai és egyházi vezetést és a katolikus
társadalmat, egy éles hangú cikke miatt el is kellett vállalnia egy
amerikai missziót. Így lett – az angolul egyébként akkor még nem beszélő
– szerzetesből 1937-ben New Brunswick plébánosa. Öt évet töltött
Amerikában, de nem szerette az ottani életet: <i style="box-sizing:inherit">„Idegennek,
otthontalannak érzem magam. Kevés itt a lélek, kevés itt a szellem. A
beszédeket a legegyszerűbb nívón kell mondanom"</i> – írta, és mindig visszavágyott szülőföldjére.</p><p style="box-sizing:inherit;font-size:16px;line-height:1.7;margin-bottom:30px">A
háború kiterjedése idején, amikor mások menekültek az országból, ő 1942
januárjában az utolsó Európába induló személyszállító hajó fedélzetén
haza tartott. Ekkor még nem sejthette, mennyi megpróbáltatás várja majd
otthon.</p><h3 style="box-sizing:inherit;margin-top:20px;margin-bottom:10px;line-height:1.4;font-size:24px"><b style="box-sizing:inherit">Ideológiai harc az ifjakért</b></h3><p style="box-sizing:inherit;font-size:16px;line-height:1.7;margin-bottom:30px">Kereszténységéből
és humanizmusából fakadóan szemben állt minden elnyomó rendszerrel, nem
meglepő hát, hogy a németekkel szembeni bátor kiállása miatt kis híján a
Gestapo áldozata lett. Egy áthelyezés azonban ekkor még megmentette.
Így került Gyöngyösre. A háborús kataklizma után az ifjúsággal
foglalkozást tartotta legfontosabb feladatának. Ehhez elsőként egy
hatékony szervezetre volt szüksége, ezért megalakította a Keresztény
Demokratikus Ifjúsági Munkaközösséget, a KEDIM-et. A közösség óriási
sikerrel működött.</p><div style="box-sizing:inherit"><p style="box-sizing:inherit;font-size:16px;line-height:1.7;margin-bottom:30px;background:rgba(191,41,92,0.1);border-left:5px solid rgb(191,41,92);margin-top:0px;padding:20px">Erről letartóztatása előtt így írt: <i style="box-sizing:inherit">„Nekem
is van itt hatalmas ifjúsági szervezetem, a KEDIM. Főképp középiskolás
felsős fiúk-lányok, és akik az érettségi után tovább nem mennek. Nagyon
szegények vagyunk, de azért lassan alakul és szépül mindenünk. Minden
vasárnap van közös kultúrnapunk, amelyen néha 500-600 fiú és leány vesz
részt. Olyan vitaestjeink vannak, hogy csak úgy porzanak bele a falak.”</i></p></div><p style="box-sizing:inherit;font-size:16px;line-height:1.7;margin-bottom:30px"> </p><p style="box-sizing:inherit;font-size:16px;line-height:1.7;margin-bottom:30px">A
KEDIM-et azonban már 1945 nyarán támadások érték, különösen, hogy a
rivális baloldali MADISZ (a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség)
tagsága folyamatosan csökkent. Kiss Szalézt beidézték kihallgatásra a
gyöngyösi rendőr-főkapitányságra. A támadások kapcsán a páter
megállapította, hogy <i style="box-sizing:inherit">„az ifjúságért újabb harc indult”</i>. Azt vallotta, hogy az egyház elsődleges joga és kötelessége a fiatalok erkölcsi életre nevelése. Úgy fogalmazott, hogy: <i style="box-sizing:inherit">„kereszténységünk és magyarságunk egyaránt szent nekünk, s ezeknek az értékeknek a védelmében mindenre készek vagyunk”</i>.</p><div style="box-sizing:inherit"><div style="box-sizing:inherit"><div style="box-sizing:inherit;text-align:center;margin-bottom:15px"><div style="box-sizing:inherit;width:1px;height:1px;padding:0px;overflow:hidden;border:0px;font-weight:600">Kép</div><div style="box-sizing:inherit"><img src="https://kepmas.hu/sites/default/files/styles/embedded_standing/public/thumbnails/image/2020/02/24/paterkissszalez2_8.jpg?itok=TP_WnJUC" width="466" height="700" style="box-sizing: inherit; max-width: 100%; height: auto;" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0"></div></div></div></div></div></div></div></div><div style="box-sizing:inherit"><div style="box-sizing:inherit"><div style="box-sizing:inherit;text-align:center;margin-bottom:15px"><p style="box-sizing:inherit;color:rgb(151,151,151);font-size:13px;line-height:1.7;margin-bottom:0px;font-family:sans-serif;margin-top:5px">Mókázó barátok 1946-ban, munka közben</p></div></div></div><p style="box-sizing:inherit;font-size:16px;line-height:1.7;margin-bottom:30px">A
KEDIM sikerei egyre erősebb ellenszenvet váltottak ki a baloldalon,
ráadásul tartani lehetett attól, hogy a dinamikusan fejlődő mozgalom,
élén a tettre kész páterrel, országos szinten is tényezővé válik. Páter
Kiss Szaléz, aki ráadásul tagja, majd alelnöke lett a helyi
Kisgazdapártnak, egyre nagyobb veszélyt jelentett a Kommunista Pártra,
elnémítása rövidesen elsőrendű feladattá vált.</p><blockquote style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 30px;border-left:1px solid rgb(231,57,92);padding:30px 20px 30px 30px;color:rgb(231,57,92)"><p style="box-sizing:inherit;font-size:19px;line-height:1.7;margin-bottom:0px;margin-top:0px">1946.
április 28-án, húsvét vasárnapján demokráciaellenes összeesküvés
vádjával letartóztatták Páter Kiss Szalézt és „társait”: azaz több tucat
középiskolás fiút.</p></blockquote><h3 style="box-sizing:inherit;margin-top:20px;margin-bottom:10px;line-height:1.4;font-size:24px"><b style="box-sizing:inherit">Fiúk bosszúja a szovjetek ellen</b></h3><p style="box-sizing:inherit;font-size:16px;line-height:1.7;margin-bottom:30px">A
belügyminisztérium vizsgálati dossziéja 50 letartóztatott személy
kihallgatási jegyzőkönyvét tartalmazza. A Kiss Szaléz elleni fellépéshez
az szolgált ürügyül, hogy néhány fiú merényleteket követett el a
városban garázdálkodó szovjet katonák ellen 1945-46 folyamán, Gyöngyösön
és környékén. Legalábbis ez derül ki a kihallgatási jegyzőkönyvekből.
Már az áldozatok számát illetően sem volt azonban megegyezés. A magyar
jelentések szerint négy, a szovjet álláspont szerint öt merényletet
követett el három tizenéves fiú. A 18 éves <i style="box-sizing:inherit">Kizmann Ottó</i>t
– akinek sváb származását minden jegyzőkönyv kiemeli – személyes bosszú
vezette, amiért édesanyját – mások szerint húgát – a szeme láttára
megerőszakolták részeg orosz katonák.</p><blockquote style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 30px;border-left:1px solid rgb(231,57,92);padding:30px 20px 30px 30px;color:rgb(231,57,92)"><p style="box-sizing:inherit;font-size:19px;line-height:1.7;margin-bottom:0px;margin-top:0px">A
kommunisták ezeket az állítólagos gyilkosságokat használták fel első,
nagyszabásúnak ígérkező támadásukhoz a Kisgazdapárt és a Katolikus
Egyház ellen.</p></blockquote><p style="box-sizing:inherit;font-size:16px;line-height:1.7;margin-bottom:30px">A
képtelen koncepció szerint a bűncselekmények elkövetésére a szerzetes
bíztatta a hozzá rendszeresen járó és a KEDIM-hez valamilyen módon
kapcsolódó fiúkat. A kierőszakolt vallomások szerint a bűncselekmények
után, gyónások alkalmával a páter feloldozta a fiatalokat, aztán
fegyvert szerzett nekik a további merényletekhez.</p><div style="box-sizing:inherit"><p style="box-sizing:inherit;font-size:16px;line-height:1.7;margin-bottom:30px;background:rgba(191,41,92,0.1);border-left:5px solid rgb(191,41,92);margin-top:0px;padding:20px">A
fegyveres összeesküvés vádjának alátámasztásához szükség volt tárgyi
bizonyítékokra is. Egy 15 évesen elhurcolt fiú így emlékezett vissza a
bizonyítékok beszerzésének módjára: <i style="box-sizing:inherit">„Az
egész házat felforgatták, feltúrták. Az egyik legény lemászott a
gémeskutunkba is, és diadalmasan hozta a vízből kihúzott zsákmányt, a
tárgyi koronatanút, egy rakétapisztoly roncsait. Vajon ebben az időben
melyik kútban találtak volna kevesebb hadianyagot? Aláíratták anyámmal a
jegyzőkönyvet, megígérték neki, hogy holnapra hazaengednek. Százhúsz
hónap lett az ígéretből.”</i></p></div><h3 style="box-sizing:inherit;margin-top:20px;margin-bottom:10px;line-height:1.4;font-size:24px"><b style="box-sizing:inherit">Nagyszabásúra tervezett kirakatper</b></h3><p style="box-sizing:inherit;font-size:16px;line-height:1.7;margin-bottom:30px">Az
országos lapok 13 nappal a letartóztatások után kezdtek cikkezni a
„gyöngyösi összeesküvésről”, ennyi idő kellett, hogy véglegesítsék a
koncepciót, s kicsikarják a vádpontokat alátámasztó vallomásokat. Az
újságok fasiszta terrorszervezet, nagy demokráciaellenes összeesküvés
leleplezéséről írtak. A tervszerű sajtóhadjáratról a ’48-ban
Franciaországba emigrált <i style="box-sizing:inherit">Garamvölgyi Artúr</i>,
a Népszava egykori tudósítójának visszaemlékezése ad képet. Azt írta,
hogy a rendőrségi tudósítókat az Andrássy útra hívták. Először <i style="box-sizing:inherit">Décsi Gyula</i> őrnagy
(aki majd két évvel később Mindszentyt is vallatta) tájékoztatta az
újságírókat, hogy elfogták Kiss Szalézt és társait, akik meg akarták
dönteni a köztársaságot. Ezután bemutatták az összeesküvőket: <i style="box-sizing:inherit">„Sápadt,
elgyötört emberek tántorogtak be a szobába. A csoport élén Kiss Szaléz
állt. Reverendája sárosan, gyűrötten lötyögött testén. Arcán ökölnyi kék
foltok éktelenkedtek, szája bal sarkán vér szivárgott. A serdülő fiúk
úgy álltak ott, mint egy tucat megszeppent apróság.”</i></p><p style="box-sizing:inherit;font-size:16px;line-height:1.7;margin-bottom:30px">Az
amúgy is gyenge fizikumú Szaléz atya tele volt sérülésekkel, ezért nem
tudták ügyét nyilvános tárgyalásra bocsátani. A túlzásba vitt
kínzásokkal elszállt a világraszóló kirakatper lehetősége. A
Mindszenty-per, sőt a köztársaság-ellenes összeesküvés főpróbájának
szánt ügy ezért kellemetlenné vált, és inkább áttették a szovjet katonai
ügyészséghez. Sem a magyar, sem az orosz katonai hatóság nem adott ki
jelentést a tárgyalásról és az ítéletről, s az újságok nem foglalkoztak
vele többé.</p><h3 style="box-sizing:inherit;margin-top:20px;margin-bottom:10px;line-height:1.4;font-size:24px"><b style="box-sizing:inherit">A Kisgazdapárt vezetőinek lejáratása</b></h3><p style="box-sizing:inherit;font-size:16px;line-height:1.7;margin-bottom:30px">A
félresikerült kísérlet ellenére a Kisgazdapárt lejáratása nem volt
eredménytelen. Az ügyet a párt vezetésével egy gyöngyösi származású
fiatalember, a Kisgazdapártban dolgozó joghallgató kötötte össze. Az ő
vallomására alapozták az országos méretű, vezető kisgazda politikusoktól
kiinduló fegyveres szervezkedés koncepcióját. Először 1946. április
28-án tett vallomást. Ekkor még úgy nyilatkozott, hogy <i style="box-sizing:inherit">„semmiféle tudomásom nem volt arról, hogy fegyveres szervezkedés készült”</i>. Egy héttel később, május 5-én már azt mondta, hogy <i style="box-sizing:inherit">„Mátra
központtal olyan fegyveres szervezetet kell kialakítani, amely egy
kirobbanó angolszász-orosz ellentét esetén fegyveres ellenállást fejtene
ki az oroszok és a kommunisták ellen. A megbízható vezetők
kiválasztásával kapcsolatban az egyházat és a kisgazdapárti
szervezeteket említette”</i>. A két vallomás felvételének időpontja
között eltelt egyetlen hét alkalmas volt arra, hogy „felfrissítsék" a
joghallgató emlékezetét.</p><div style="box-sizing:inherit"><div style="box-sizing:inherit"><div style="box-sizing:inherit;text-align:center;margin-bottom:15px"><div style="box-sizing:inherit;width:1px;height:1px;padding:0px;overflow:hidden;border:0px;font-weight:600">Kép</div><div style="box-sizing:inherit"><img src="https://kepmas.hu/sites/default/files/styles/embedded_standing/public/thumbnails/image/2020/02/24/paterkissszalez3_8.jpg?itok=BvSqgHdS" width="466" height="700" style="box-sizing: inherit; max-width: 100%; height: auto;" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0"></div></div></div></div><div style="box-sizing:inherit;color:rgb(45,6,25);font-family:-apple-system,BlinkMacSystemFont,"Segoe UI",Roboto,"Helvetica Neue",Arial;font-size:14px"><div style="box-sizing:inherit;margin-bottom:15px"><div style="box-sizing:inherit"><div style="box-sizing:inherit"><div style="box-sizing:inherit;margin-bottom:15px"><div style="box-sizing:inherit"><div style="box-sizing:inherit"><div style="box-sizing:inherit;text-align:center;margin-bottom:15px"><p style="box-sizing:inherit;color:rgb(151,151,151);font-size:13px;line-height:1.7;margin-bottom:0px;font-family:sans-serif;margin-top:5px">Páter Kiss Szaléz </p></div></div></div><p style="box-sizing:inherit;font-size:16px;line-height:1.7;margin-bottom:30px">Ettől kezdve számos kisgazda politikusra tett terhelő vallomásokat, kicsikart vallomása szerint <i style="box-sizing:inherit">Kovács Bélá</i>val, a párt főtitkárával és <i style="box-sizing:inherit">Nagy Ferenc</i> miniszterelnökkel is tárgyaltak. Az „összeesküvést” tehát a párt legfelső vezetésével igyekeztek összefüggésbe hozni.</p><h3 style="box-sizing:inherit;margin-top:20px;margin-bottom:10px;line-height:1.4;font-size:24px"><b style="box-sizing:inherit">A kínzásokkal túllőttek a célon</b></h3><div style="box-sizing:inherit"><p style="box-sizing:inherit;font-size:16px;line-height:1.7;margin-bottom:30px;background:rgba(191,41,92,0.1);border-left:5px solid rgb(191,41,92);margin-top:0px;padding:20px">Szaléz atyát először Gyöngyösön vallatták, ennek módszeréről egy visszaemlékezése ad képet: <i style="box-sizing:inherit">„Este
10 órakor kezdődött a kihallgatásom. Leültettek egy szoba közepére
állított hokedlire. Bejött vagy tíz legény, és nagy kiabálással
körbefogtak. Elkezdtek ütni kézzel, bottal, ahol értek. Kirúgták alólam a
hokedlit, letepertek és rugdostak. Az első ütésekkel kificamították az
állkapcsomat. Ez az ütés az egyik verőlegény speciális ütése volt, több
bajtársamnak kitörte az állkapcsát. Verés közben kérdezték: hol a
fegyverraktáram, hány embert öltem meg... Ez így ment félórás
szünetekkel reggelig... Reggel aláírattak velem egy köteg jegyzőkönyvet,
de nem tudtam, hogy mit tartalmaztak. Ezeket egy külön
szerkesztőcsoport készítette.”</i></p></div><p style="box-sizing:inherit;font-size:16px;line-height:1.7;margin-bottom:30px"> </p><p style="box-sizing:inherit;font-size:16px;line-height:1.7;margin-bottom:30px">Innen a szerzetest a rettegett Andrássy út 60-ba vitték. Egyes források szerint itt <i style="box-sizing:inherit">Bauer Miklós</i> százados
javaslatára többek közt azzal kínozták, hogy vödröt tettek a fejére,
majd vizet csöpögtettek rá, vagy gumibottal döngették. A harangzúgáshoz
hasonló állandó hang rettenetes szédülést okozott. A „Terror Házából”
aztán a Markó utcába került, majd az orosz hatóságok Vilma királynő úti
börtönébe vitték, ahol többek közt egy derékszíjjal válogatott módon
kínozták. Augusztus 17-én szállították tovább a Conti utcai orosz
ügyészségre, itt került sor szeptember közepén a tárgyalására.</p><h3 style="box-sizing:inherit;margin-top:20px;margin-bottom:10px;line-height:1.4;font-size:24px"><b style="box-sizing:inherit">Emberi ítélet és történelmi igazságtétel</b></h3><p style="box-sizing:inherit;font-size:16px;line-height:1.7;margin-bottom:30px">A
tárgyalás rövid és egyszerű volt. A törvényszék öt tagja vörös
terítővel letakart asztalnál helyezkedett el. A tolmács ruszin
származású volt, aki gyűlölte a magyarokat. Az ítéletek negyedóra alatt
születtek meg. Egyértelmű, hogy a három gépelt oldalas ítélet már a
tárgyalás előtt kész volt. A mindenfajta törvényességet nélkülöző perben
négy halálos ítélet született.</p><div style="box-sizing:inherit"><p style="box-sizing:inherit;font-size:16px;line-height:1.7;margin-bottom:30px;background:rgba(191,41,92,0.1);border-left:5px solid rgb(191,41,92);margin-top:0px;padding:20px">Golyó
általi halállal sújtottak P. Kiss Szaléz mellett három fiatalt. A
többiek 7-től 10 évig terjedő szabadságvesztést kaptak, amit a
Szovjetunió átnevelő táboraiban kellett letölteniük. A legenyhébb
büntetést a kiskorúakra szabták ki: 7 évet kellett szovjet lágerekben
tölteniük, közülük többen életüket vesztették az orosz táborokban.</p></div><p style="box-sizing:inherit;font-size:16px;line-height:1.7;margin-bottom:30px"> </p><p style="box-sizing:inherit;font-size:16px;line-height:1.7;margin-bottom:30px">Akik
túlélték a Gulágot, 1953-55 között térhettek haza, azzal az ígérettel,
hogy büntetésüket a jövőben nem veszik figyelembe. Mégis bűnügyi
nyilvántartásba vették őket, sokan elveszítették állásukat, s a
„szalézista” bélyeg egy életen át elkísérte az ártatlanul
meghurcoltakat.</p><blockquote style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 30px;border-left:1px solid rgb(231,57,92);padding:30px 20px 30px 30px;color:rgb(231,57,92)"><p style="box-sizing:inherit;font-size:19px;line-height:1.7;margin-bottom:0px;margin-top:0px">Folyamatosan megfigyelték őket, s kartonjukon a legutolsó bejegyzés 1988. február 9-ei keltezésű!</p></blockquote><p style="box-sizing:inherit;font-size:16px;line-height:1.7;margin-bottom:30px">Az
ítéletek végrehajtásáról nincs biztos forrás, de valószínű, hogy a
kivégzésekre Sopronkőhidán, a Közép-Európai Gyűjtőfogházban került sor
1946 októberében. Visszaemlékezések szerint <i style="box-sizing:inherit">„...mindig
négy-öt-hat személyt végeztek ki egyszerre. A sírgödröt a közeli erdő
más-más részén a kivégzendőknek kellett megásni. Utána teljesen le
kellett vetkőzni, és azután következett a gödör szélén a tarkólövés”</i>. Biztosat ma sem tudunk. Páter Kiss Szaléz sírja ismeretlen.</p><p style="box-sizing:inherit;font-size:16px;line-height:1.7;margin-bottom:30px">A
történelemben azonban működik az igazságtétel. Gyöngyösön az egykori
Marx Károly utca ma Kiss Szaléz nevét viseli. A ferences rendház falán
emléktábla áll. Arra járva méltó, hogy meghajtsa fejét minden magyar a
koncepciós per fővádlottjává tett ferences szerzetes, Kiss Szaléz és
társai emléke előtt.</p></div></div></div></div></div><div>és a Ferences vértanúk az 40--es, 50-es évekből: heten!</div><div><h1 style="box-sizing:inherit;font-size:30px;margin:0px 0px 15px;line-height:45px;text-align:center;font-weight:400;font-family:Montserrat,sans-serif">Ferences vértanúink boldoggá avatásáért</h1><div style="box-sizing:inherit;font-family:lato,lato,"helvetica neue",helvetica,arial,sans-serif;line-height:24px;color:rgb(0,0,0);font-size:16px"><p align="center" style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1.5em;font-family:Montserrat,sans-serif"><span style="box-sizing:inherit;font-family:"times new roman",times,serif;font-size:18pt"><span style="box-sizing:inherit;font-weight:700">HÉT KRISZTUSÉRT ADOTT ÉLET</span></span></p><p align="justify" style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1.5em;font-family:Montserrat,sans-serif"><span style="box-sizing:inherit;font-family:"times new roman",times,serif;font-size:14pt">Hét
ferences rendtársunk 1944 és 1954 közötti meghurcolásában a Szentlélek
mintegy újraolvastatja velünk Krisztus passióját. Rájuk tekintve
megértjük Assisi Szent Ferenc Regulájának egyszerű szavait: „éljék az
Evangéliumot.”</span><span style="box-sizing:inherit;font-family:"times new roman",times,serif;font-size:14pt"><img src="https://pestiferences.ferences.eu/wp-content/uploads/2018/02/K%C3%B6r%C3%B6szt%C3%B6s-Krizosztom-12_09-254x300.jpg" alt="" height="300" width="254" style="box-sizing: inherit; height: auto; max-width: 100%; border: 0px; display: inline; float: right; margin-left: 1.5em;" class="gmail-CToWUd"></span></p><p align="justify" style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1.5em;font-family:Montserrat,sans-serif"><span style="box-sizing:inherit;font-family:"times new roman",times,serif;font-size:14pt"><span style="box-sizing:inherit;font-weight:700">Körösztös Krizosztom (1900-1944</span><span style="box-sizing:inherit;font-weight:700">) </span>„<i style="box-sizing:inherit">Nem
akarjuk cserbenhagyni azt a népet, amely megszeretett minket, nagy
áldozatot hozott, és akiknek minden bizalmuk az Isten után bennünk van.
Itt maradásunk valószínű következményeivel tisztában vagyunk…” – </i>írta
elöljárójának 1944 szeptemberében P. Krizosztom. Október 28-án
Újvidéken a partizánok végezték ki, mert híveivel maradt a meghurcolások
idején.</span></p><p align="justify" style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1.5em;font-family:Montserrat,sans-serif"> </p><p align="justify" style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1.5em;font-family:Montserrat,sans-serif"><span style="box-sizing:inherit;font-family:"times new roman",times,serif;font-size:14pt"><span style="box-sizing:inherit;font-weight:700"><img src="https://pestiferences.ferences.eu/wp-content/uploads/2018/02/Kovacs_Kristof-186x300.jpg" alt="" height="300" width="186" style="box-sizing: inherit; height: auto; max-width: 100%; border: 0px; display: inline; float: left; margin-right: 1.5em;" class="gmail-CToWUd"></span></span></p><p align="justify" style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1.5em;font-family:Montserrat,sans-serif"><span style="box-sizing:inherit;font-family:"times new roman",times,serif;font-size:14pt"><span style="box-sizing:inherit;font-weight:700">P. Kovács Kristóf (1914-1944) </span><i style="box-sizing:inherit">A
lágerben is hamar megtalálta a beteg, szomorú embert, és „ne aggódj,
kispajtásom” megszólítással biztatgatta, erősítgette. Sikerült egy nap
kis üveg bort és ostyát behozatnom, hogy este misézzünk. Amikor
lenyugváskor kerestem a bort, Kristóf mosolyogva mondta, egy betegnek
adta szíverősítőül –</i> jegyzi meg Kamarás Mihály atya, aki tanúja volt
kivégzésének a délvidéki Indjijja község határában. Sic debuit esse –
így kellett történnie. Kivégzésekor ezek voltak utolsó szavai.</span></p><p align="justify" style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1.5em;font-family:Montserrat,sans-serif"> </p><p align="justify" style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1.5em;font-family:Montserrat,sans-serif"> </p><p align="justify" style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1.5em;font-family:Montserrat,sans-serif"><span style="box-sizing:inherit;font-family:"times new roman",times,serif;font-size:14pt"><span style="box-sizing:inherit;font-weight:700"><img src="https://pestiferences.ferences.eu/wp-content/uploads/2018/02/Hajnal_Zeno_-215x300.jpg" alt="" height="300" width="215" style="box-sizing: inherit; height: auto; max-width: 100%; border: 0px; display: inline; float: right; margin-left: 1.5em;" class="gmail-CToWUd">Hajnal Zénó (1900-1945) </span>A
Gyékényesre bevonuló bolgár katonák jövetelekor Zénó atya és a helyi
plébános, Martincsevics Pál nem váltotta egyházi öltözetét civil ruhára,
hogy a <i style="box-sizing:inherit">„hívek a menetelés közben lássák, hogy pap is van velük, ha gyónni akarnak.” </i>Egy bolgár katona viseletük láttán az árokba lőtte őket.</span></p><p align="justify" style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1.5em;font-family:Montserrat,sans-serif"> </p><p align="justify" style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1.5em;font-family:Montserrat,sans-serif"> </p><p align="justify" style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1.5em;font-family:Montserrat,sans-serif"><span style="box-sizing:inherit;font-family:"times new roman",times,serif;font-size:14pt"><span style="box-sizing:inherit;font-weight:700"><img src="https://pestiferences.ferences.eu/wp-content/uploads/2018/02/Kiss_Szalez-193x300.jpg" alt="" height="300" width="193" style="box-sizing: inherit; height: auto; max-width: 100%; border: 0px; display: inline; float: left; margin-right: 1.5em;" class="gmail-CToWUd">Kiss Szaléz (1904-1946) </span><i style="box-sizing:inherit">„a bérmálás által óriási akadály hárul el utamról, mely a vértanúság felé vezet.” </i>17
évesen írta ezt naplójába. 1946-ban koncepciós perben halálra ítélik,
mert nem árulja el, mit gyóntak neki a gyöngyösi diákok.<i style="box-sizing:inherit"> „A magyar vértanúpapok sorát Szaléz atya nyitja meg.” </i>(Mindszenty József). Sopronkőhidán végezték ki.</span></p><p align="justify" style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1.5em;font-family:Montserrat,sans-serif"> </p><p align="justify" style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1.5em;font-family:Montserrat,sans-serif"> </p><p align="justify" style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1.5em;font-family:Montserrat,sans-serif"><span style="box-sizing:inherit;font-family:"times new roman",times,serif;font-size:14pt"><span style="box-sizing:inherit;font-weight:700"><img src="https://pestiferences.ferences.eu/wp-content/uploads/2018/02/Lukacs_Pelbart-276x300.jpg" alt="" height="300" width="276" style="box-sizing: inherit; height: auto; max-width: 100%; border: 0px; display: inline; float: right; margin-left: 1.5em;" class="gmail-CToWUd">P. Lukács Pelbárt (1916-1948)</span><i style="box-sizing:inherit"> kihirdette,
hogy aki a rózsafüzért akarja imádkozni, gyűljön köréje. Mindannyian
követtük szavát. Annyira új volt ez a hang a börtönpincében, hogy még az
Ungvárról Magyarországba menekült zsidó is köréje húzódott, akit tegnap
este hoztak a határról hálóingjében ide. Ő, P. Szaléz és harmadik
társuk új fejezetet nyitottak az oroszok hírhedt Vilma Királynő úti
börtönpincéjében. Ezek nem panaszkodtak, nem jajveszékeltek, hanem
megbocsájtottak és imádkoztak. </i>Pelbárt atyát Finn-Karéliába hurcolták, ott halt vértanúhalált.<i style="box-sizing:inherit"></i></span></p><p align="justify" style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1.5em;font-family:Montserrat,sans-serif"> </p><p align="justify" style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1.5em;font-family:Montserrat,sans-serif"> </p><p align="justify" style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1.5em;font-family:Montserrat,sans-serif"><span style="box-sizing:inherit;font-family:"times new roman",times,serif;font-size:14pt"><span style="box-sizing:inherit;font-weight:700"><img src="https://pestiferences.ferences.eu/wp-content/uploads/2018/02/Kriszten_Rafael_.jpg" alt="" height="248" width="160" style="box-sizing: inherit; height: auto; max-width: 100%; border: 0px; display: inline; float: left; margin-right: 1.5em;" class="gmail-CToWUd">Kriszten Rafael OFM (1899 – 1952)</span> Pasaréti
és Margit körúti házfőnök is volt, 1950-ben a hatvani kolostor
elöljárója, az üldözött zsidók és a szegény családok támasza. A hatvani
kolostorból hurcolják el. <i style="box-sizing:inherit">Te, pucér Krisztus, hol hagytad az ingedet</i> –
kérdezte tőle az őr, amikor a téli hidegben, csupán egy kabátot adtak
rá a börtönben. Ott halt meg, a börtönkörülmények miatt elhatalmasodó
tüdőbajban.</span></p><p align="justify" style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1.5em;font-family:Montserrat,sans-serif"> </p><p align="justify" style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1.5em;font-family:Montserrat,sans-serif"> </p><p style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1.5em;font-family:Montserrat,sans-serif"><img src="https://pestiferences.ferences.eu/wp-content/uploads/2018/02/Karolyi_Bernat-196x300.jpg" alt="" height="300" width="196" style="box-sizing: inherit; height: auto; max-width: 100%; border: 0px; display: inline; float: right; margin-left: 1.5em;" class="gmail-CToWUd"></p><p align="justify" style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1.5em;font-family:Montserrat,sans-serif"><span style="box-sizing:inherit;font-family:"times new roman",times,serif;font-size:14pt"><span style="box-sizing:inherit;font-weight:700">P. Károlyi Bernát OFM (1892-1954) </span>A kínai misszió alapítója, Kecskemét lakosságának megmentője a II. világháború idején, majd pasaréti gvardián. <i style="box-sizing:inherit">„Kedves
hívek! Maradjunk még néhány percig a templomban. Térdeljünk le, és
közösen mondjunk imát bebörtönzött főpásztorunkért és a megpróbáltatások
előtt álló anyaszentegyházunkért!” </i>– P. Bernát 1948. december 27-én
ezekkel a szavakkal fordult a hívekhez a pasaréti templomban, a
hercegprímás letartóztatása kapcsán. 1949. november 28-án éppen
bevásárolni indult a pasaréti egyházközségi óvoda számára, amikor az
utcán letartóztatták. 1954-ben, halála előtt néhány héttel a Városmajor
úti kórházban operálták, ahol a nővér még látta testén a kínzások
nyomait.</span></p><p align="justify" style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1.5em;font-family:Montserrat,sans-serif"> </p><p align="justify" style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1.5em;font-family:Montserrat,sans-serif"><span style="box-sizing:inherit;font-family:"times new roman",times,serif;font-size:14pt"><span style="box-sizing:inherit;font-weight:700">Imádság a boldoggáavatásukért</span></span></p><p align="justify" style="box-sizing:inherit;margin:0px;font-family:Montserrat,sans-serif"><span style="box-sizing:inherit;font-family:"times new roman",times,serif;font-size:14pt"><i style="box-sizing:inherit">Erős és Igaz Istenünk! </i><i style="box-sizing:inherit">Te
Bernát szolgád és társai életében csodálatosan kibontakoztattad a
kereszt misztériumát, amikor áldozatvállalásuk által a diktatúrák
sötétségében is felragyogtattad a hit világosságát. </i><i style="box-sizing:inherit">Kérünk,
dicsőítsd meg szolgáidat szent egyházadban, hogy hitvalló életük és
vértanúságuk példája ma is bátorító erőforrásunk legyen a szegény és
alázatos Krisztus követésében. Aki él és uralkodik, mindörökkön örökké. </i></span><span style="box-sizing:inherit;font-family:"times new roman",times,serif;font-size:14pt"><i style="box-sizing:inherit">Ámen.</i></span></p><p align="justify" style="box-sizing:inherit;margin:0px;font-family:Montserrat,sans-serif"><span style="box-sizing:inherit;font-family:"times new roman",times,serif;font-size:14pt"><i style="box-sizing:inherit"><br></i></span></p><p align="justify" style="box-sizing:inherit;margin:0px;font-family:Montserrat,sans-serif">
</p><div><table cellpadding="0"><tbody><tr><td colspan="3"><table cellpadding="0"><tbody><tr><td><div id="m_1099788141396970316gmail-:1wu" aria-haspopup="true" role="button" aria-label="Show details"><img src="https://mail.google.com/mail/u/0/images/cleardot.gif" alt="" class="gmail-CToWUd"></div></td></tr></tbody></table></td></tr></tbody></table></div><div id="m_1099788141396970316gmail-:1nt"><div></div><div></div><div></div><div></div><div></div></div><div><div></div><div id="m_1099788141396970316gmail-:1wv"></div><div id="m_1099788141396970316gmail-:1nq"><div id="m_1099788141396970316gmail-:1nr"><div dir="ltr"><font size="4" color="#0000ff"><b><a href="https://ferenc2023.hu/hu/informacio/20-szazadi-magyar-boldogok-es-vertanuk" target="_blank">https://ferenc2023.hu/hu/informacio/20-szazadi-magyar-boldogok-es-vertanuk</a></b></font><br><div><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;text-align:justify">A II. világháború idején is sok katolikus pap, szerzetes, hívő adta életét a hitéért, embertársaiért. </span><strong style="box-sizing:border-box;color:rgb(0,0,0);font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;text-align:justify">Kovács Kristóf</strong><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;text-align:justify"> ferences szerzetes (1914-1944) életáldozatával tett tanúságot hitéről és emberszeretetéről. </span><strong style="box-sizing:border-box;color:rgb(0,0,0);font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;text-align:justify">Körösztös Krizosztom</strong><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;text-align:justify"> ferences szerzetes (1900-1944) Újvidék közelében halt vértanúhalált. </span><strong style="box-sizing:border-box;color:rgb(0,0,0);font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;text-align:justify">Bódi Mária Magdolna</strong><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;text-align:justify"> (1921-1945) litéri vértanút a szovjet katonák lőtték le. </span><strong style="box-sizing:border-box;color:rgb(0,0,0);font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;text-align:justify">Boldog Salkaházi Sára SSS</strong><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;text-align:justify"> (1899-1944),
a Szociális Testvérek Társasága tagja, közel száz magyarországi zsidó
megmentője a nyilas rémuralom idején halt vértanúhalát. </span><strong style="box-sizing:border-box;color:rgb(0,0,0);font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;text-align:justify">Boldog Apor Vilmos</strong><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;text-align:justify"> (1892-1945)
győri püspökre ittas szovjet katonák lőttek rá nagypénteken, amikor
asszonyokat és lányokat mentett. Április 2-án, húsvéthétfőn halt meg. </span><strong style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px;color:rgb(0,0,0);font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;text-align:justify">Hajnal Zénó</strong><span style="color:rgb(0,0,0);font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;text-align:justify"> ferences szerzetes (1900-1945) Gyékényes határában húsvétvasárnap halt mártírhalált.</span></div><div><div style="box-sizing:border-box;margin:0px auto 16px;color:rgb(0,0,0);font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px"><div style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px;display:table;margin:0px auto"><span style="box-sizing:border-box;object-fit:contain;max-width:100%;height:auto;width:auto"><img alt="Boldog Salkaházi Sára szociális testvér" height="511" src="https://ferenc2023.hu/storage/images/saraSalkahazi-thumb.jpg" title="Forrás:" width="320" style="box-sizing: border-box; max-width: 100%; display: block; object-fit: contain; padding-bottom: 0px; margin-left: auto; margin-right: auto; height: auto; width: auto;" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0"></span></div></div></div></div></div></div></div></div></div><div dir="ltr"><div><div style="box-sizing:border-box;margin:0px auto 16px;color:rgb(0,0,0);font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px"><div style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px;display:table;margin:0px auto"><div style="box-sizing:border-box;padding:5px 15px;background-color:rgb(251,222,0);display:table-caption;caption-side:bottom"><div style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px">Boldog Salkaházi Sára szociális testvér</div></div></div></div><p style="box-sizing:border-box;line-height:20px;margin:0px;padding-bottom:16px;color:rgb(0,0,0);font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;text-align:justify"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px">A kommunista diktatúra vértanúi, hitvallói:</span></span></span></span></p><p style="box-sizing:border-box;line-height:20px;margin:0px;padding-bottom:16px;color:rgb(0,0,0);font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;text-align:justify"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><strong style="box-sizing:border-box"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px">Boldog Romzsa Tódor</span></span></strong><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"> (1911-1947)
Munkács címzetes püspökét ellenálló tevékenysége miatt 1947-ben Nyikita
Hruscsov kérésére Sztálin engedélyezte titkos likvidálását. A
kommunista pribékek összeverték, végül a kórházban méreginjekcióval
ölték meg.</span></span></span></span></p><p style="box-sizing:border-box;line-height:20px;margin:0px;padding-bottom:16px;color:rgb(0,0,0);font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;text-align:justify"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><strong style="box-sizing:border-box"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px">Boldog Meszlényi Zoltán</span></span></strong><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"> (1892-1951)
vértanú püspök. 1950. június 29-én Esztergomban letartóztatták, majd
Kistarcsán tartották fogva, mindenkitől szigorúan elkülönítve. 1951
márciusában halt mártírhalált.</span></span></span></span></p><p style="box-sizing:border-box;line-height:20px;margin:0px;padding-bottom:16px;color:rgb(0,0,0);font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;text-align:justify"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><strong style="box-sizing:border-box"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px">Boldog Scheffler János</span></span></strong><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"> (1887-1952) szatmári római katolikus megyés püspök, vértanú.</span></span></span></span></p><p style="box-sizing:border-box;line-height:20px;margin:0px;padding-bottom:16px;color:rgb(0,0,0);font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;text-align:justify"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><strong style="box-sizing:border-box"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px">Boldog Bogdánffy Szilárd</span></span></strong><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"> (1911-1953) erdélyi püspök, vértanú.</span></span></span></span></p><p style="box-sizing:border-box;line-height:20px;margin:0px;padding-bottom:16px;color:rgb(0,0,0);font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;text-align:justify"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><strong style="box-sizing:border-box"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px">Boldog Sándor István SDB</span></span></strong><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"> (1914-1953)
szalézi szerzetes, vértanú. 1952. július 28-án a kommunisták
letartóztatták, majd halálraítélték és 1953-ban kivégezték.</span></span></span></span></p><p style="box-sizing:border-box;line-height:20px;margin:0px;padding-bottom:16px;color:rgb(0,0,0);font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;text-align:justify"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px">Boldog
Brenner János (1931-1957) elsőfogadalmas ciszterci szerzetes,
rábakethelyi káplán, az 1956-os forradalmat követő egyházüldözés
vértanúja.</span></span></span></span></p><p style="box-sizing:border-box;line-height:20px;margin:0px;padding-bottom:16px;color:rgb(0,0,0);font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;text-align:justify"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><strong style="box-sizing:border-box"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px">Kriszten Rafael</span></span></strong><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"> (1899-1952) ferences szerzetes embertelen körülmények között a kommunisták börtönében halt meg.</span></span></span></span></p><p style="box-sizing:border-box;line-height:20px;margin:0px;padding-bottom:16px;color:rgb(0,0,0);font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;text-align:justify"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><strong style="box-sizing:border-box"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px">Kiss Szaléz</span></span></strong><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"> (1904-1946) ferences szerzetest rendtársai a gyónási titok vértanújaként tisztelik.</span></span></span></span></p><p style="box-sizing:border-box;line-height:20px;margin:0px;padding-bottom:16px;color:rgb(0,0,0);font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;text-align:justify"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><strong style="box-sizing:border-box"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px">Károlyi Bernát</span></span></strong><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"> ferences szerzetes (1892-1954) szintén a börtönben halt meg.</span></span></span></span></p><p style="box-sizing:border-box;line-height:20px;margin:0px;padding-bottom:16px;color:rgb(0,0,0);font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;text-align:justify"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><strong style="box-sizing:border-box"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px">Lukács Pelbárt</span></span></strong><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"> ferences
szerzetest (1906-1948) tíz év kényszermunkára ítélték, a Szovjetunióba
hurcolták. Betegségét nem kezelték megfelelően, ezért embertelen kínok
között halt meg.</span></span></span></span></p><p style="box-sizing:border-box;line-height:20px;margin:0px;padding-bottom:16px;color:rgb(0,0,0);font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;text-align:justify"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><strong style="box-sizing:border-box"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px">Mindszenty József</span></span></strong><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"> (1892-1975)
esztergomi érsek, bíboros. 1944-45 között a nyilasok börtönözték be.
1948-ban a kommunisták tartóztatták le, megkínozták majd életfogytiglani
börtönbüntetésre ítélték. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadult, a
szovjet támadás miatt 1956 november 4-én az amerikai nagykövetségen kért
menedéket. 1971-ben, VI. Pál pápának engedelmeskedve elhagyta
Magyarországot.</span></span></span></span></p><p style="box-sizing:border-box;line-height:20px;margin:0px;padding-bottom:16px;color:rgb(0,0,0);font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;text-align:justify"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><strong style="box-sizing:border-box"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px">Bálint Sándor</span></span></strong><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"> (1904-1980)
magyar néprajzkutató és művészettörténész, a kommunista időszakban
mélységes, őszinte vallásos meggyőződése miatt szenvedett üldöztetést.</span></span></span></span></p><p style="box-sizing:border-box;line-height:20px;margin:0px;padding-bottom:0px;color:rgb(0,0,0);font-family:Roboto,sans-serif;font-size:16px;text-align:justify"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><strong style="box-sizing:border-box"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px">Márton Áron</span></span></strong><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"><span style="box-sizing:border-box;padding-bottom:0px"> (1896-1980)
az erdélyi Katolikus Egyház püspöke, címzetes érsek. 1949. június 21-én
a kommunista hatóságok letartóztatták és életfogytig tartó
kényszermunkára ítélték. Hat év múlva helyezték szabadlábra, smivel
bérmálási körútjai hatalmas tömegeket mozgattak meg, ezért 1957–1967
között házi őrizetben tartották.</span></span></span></span></p></div></div>
<br></div>