[Grem] !!!!!!!! Jún.22. Morus Szt. Tamás és Fisher Szt. János angliai vértanúk (15-16.sz.) emléknapja

2025. Jún. 25., Sze, 13:02:26 CEST

Miért csak a XX. századból szemezgetsz?  Korábbról ld. pl.:

  - kassai vértanúk
  - Szt. Gellért (nem itt született, de itt halt vértanú halált)

és biztos még sokan mások is, de a szentek futószalagon való elismerése az elmúlt fél évszázad gyakorlata, tehát a régebbi korokból eleve kevesebb „szentet” lehet felsorolni.

Gy.

On Wed, 25 Jun 2025, Greschik Török Orsolya wrote:

> Date: Wed, 25 Jun 2025 11:56:11 +0200
> From: Greschik Török Orsolya <torokorsi111 at gmail.com>
> Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> Cc: "grem at turul banki. hu" <grem at turul.banki.hu>
> Subject: Re: [Grem] !!!!!!!! Jún.22. Morus Szt. Tamás és Fisher Szt. János
>     angliai vértanúk (15-16.sz.) emléknapja
> 
> 
> Bódi Magdolna
> Brenner János
> Apor Vilmos
> Csak így hirtelen :)
> Érdemes rájuk keresni.
> 
> 
> Tibor László Puskás <puskas.tibor1967 at gmail.com> ezt írta (időpont: 2025.
> jún. 25., Sze 11:49):
>       Szivesen olvasnék pl magyarországi keresztény vértanukról is, ha
>       voltak egyáltalán ilyenek. Én nem hallottam még róluk.
> 
> Tibor László Puskás <puskas.tibor1967 at gmail.com> ezt írta (időpont:
> 2025. jún. 25., Sze 0:00):
>       VIII. Henrik tevékenysége megalapozta a katolikus üldözést
>       Angliában ami egészen 1823-ig Viktoria kiralynő trónra
>       lépéséig tartott. Ebben az évben lett ismét egyenjogu
>       szabadon gyakorolható vallás a katolicizmus Angliában
>       mivel a körülöttük levő ellenséges katolikus államok
>       okozta fenyegetettség elmult. Spanyolország végletekig
>       legyengült, Franciaországgal barátok lettek, Skóciával
>       egyesültek, Írország meg gyarmat lett, így nem bolt kitől
>       tartani.Maga Anglia meg világhatalom lett. A 19.sz-ban
>       Franciaországgal együtt irányították a világgazdaságot meg
>       a világpolitikát( mint most az USA) Ök mondták meg hogy ki
>       a jó fiu meg ki a rossz fiu, ki a demokrata( akkor nem így
>       hívták) meg ki a diktátor( mint most az USA) Emöke gyakran
>       kúld részletes tájékoztatót kúlönbózö országok
>       vértanuiról. Sok volt belölük.De egyetlen országot
>       hiányolok ebböl a listából. Hollandiát. Ott nem voltak
>       katolikus vértanuk? Erösen csodálkoznék rajta. Ugynis az
>       1570-es években amikor az ellenreformáció örületében a
>       Németalfóldön kitört a holland szabadságharc a spanyol
>       uralom ellen. Az 1580-as években az északi területeknek(
>       mai Hollandia) sikerült fúggetlenné válniuk de délen( mai
>       Belgium tovább tombolt a harc amit a spanyol Alba herceg
>       brutális terrorja tovább szított. Holland területen
>       viszont a kálvinista szélsöségesek vezettek be olyan
>       terrort ami miatt a déli terúletek inkább a spanyol
>       uralmat választották Alba herceg terrorja ellenére is.
>       Tehát így nehezen tudom elhinni hogy Hollandiában ne
>       lettek volna katolikus vértanuk. Furcsa ezt így leírni
>       mert Hollandia a mai Európa mintaországa. Gazdagság, magas
>       életszinvonal,tókéletes infrastruktúra, fejlett
>       vasúthálózat,lüktető gazdaság, kiváló természeti és
>       éghajlati adottságok stb. De végül is Hollandia
>       megdolgozott azért  hogy ide jutott.De a mult azért
>       tartogathat rejtélyeket.
> 
> Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2025.
> jún. 24., Ke 19:22):
>       MORUS SZENT TAMÁS ,  vértanú
> 
> született: London, Anglia, 1478. február 7.,  elhunyt:
> London, 1535. július 6.
> 
>  
> 
> image.png
> 
> Apja, aki Londonban volt bíró, igen korán kezdte
> taníttatni. 1491-ben apród az egyik érsek udvarában, majd
> az oxfordi egyetemen tanult. Apja két év múlva visszahívta
> Londonba, ahol befejezte tanulmányait. Megtanult görögül
> és latinul, megismerte az egyházatyákat és a humanista
> reformtörekvéseket. Szoros barátság fűzte
> Rotterdami Erasmushoz. 1501-től ügyvéd, 1504-ben politikai
> pályára lépett, tagja lett a parlamentnek. Angol és latin
> költeményeket írt, számos dala népdallá lett, előadásokat
> tartott Szent Ágoston Civitas Dei című művéről. Sikerei
> ellenére a karthauzi szerzetességet és a papságot is
> fontolgatta, de mivel nem érzett egyértelmű hivatást,
> 1505-ban megházasodott. Jane Colttal kötött boldog, de
> rövid házasságából (felesége 1511-ben meghalt) három lány
> és egy fiú született. Vallásosan nevelte őket,
> valamennyiüket taníttatta, otthonukban a kor jelentős
> személyiségei, Rotterdami Erasmus, a festő Hans Holbein,
> Fisher Szent János rochesteri püspök is megfordultak.
> 1511-ben újra megházasodott. Egyre több fontos jogászi,
> poliltikai és diplomáciai megbízatást kapott, egy
> franciaországi diplomáciai küldetése döntően hozzájárult a
> cambriai béke létrejöttéhez, mely véget vetett I. Ferenc
> francia király és V. Károly császár viszálykodásának.
> VIII. Henrik angol király aki 1522-ben beleszeretett
> Boleyn Anna udvarhölgybe, 1529-ben kinevezte
> kancellárjává, azzal a titkos szándékkal, hogy diplomáciai
> tapasztalatával segítse Aragóniai Katalinnal fennálló
> házassága érvénytelenítését. A király 1531-ben az „angol
> egyház oltalmazójának és fejének” ismertette el magát a
> papsággal, de még megengedve a kiegészítést: „amennyire
> Krisztus törvénye megengedi”. Morus Tamás az egyre
> tarthatatlanabb helyzet miatt 1532. május 16-án lemondott
> kancellári hivataláról, s visszavonulva csak irodalmi
> munkáinak élt. Novemberben meghívták Boleyn Anna
> koronázására, de nem ment el, amivel végleg magára vonta a
> király haragját. Miután VII. Kelemen pápa érvénytelennek
> nyilvánította Henrik második házasságát és kiközösítette
> őt, a király 1534-ben a parlamenttel az anglikán egyház
> fejévé nyilváníttatta magát (szupremácia), amire
> alattvalóinak esküt kellett tenniük. Morus ennek letételét
> megtagadta, mire bezárták a londoni Towerba. A fogságban
> Margit leányának írt levelei legfontosabb lelki írásai
> közé tartoznak. Amikor Fisher János bíboros lefejezése
> után kilenc nappal, 1535. július 1-én bíróság elé
> állították, nyíltan kimondta, hogy világi uralkodó nem
> igényelhet magának vallási jogokat, ezért július 6-án 
> kivégezték. 1886-ban boldoggá, halálának 400.
> évfordulóján, 1935-ben szentté avatták.
> 
>  FISHER SZENT JÁNOS   püspök, vértanú
> 
> született: Beverly, Yorkshire, 1479 körül, elhunyt:
> London, 1535. június 22.
> 
> image.png
> 
> Tizennégy éves volt, amikor Cambridge-be került, ahol
> előbb bakkalaureátust, majd doktori fokozatot szerzett
> teológiából. Huszonöt éves korában pappá szentelték.
> Nemcsak lelkipásztor volt, hanem tudós és humanista.
> Hamarosan protektorrá, később az egyetem kancellárjává
> nevezték ki. Amikor a király édesanyja őt választotta
> gyóntatójává, és minden ügyben tanácsát kérte, rávette,
> hogy alapítson két teológiai tanszéket, egyet
> Cambridge-ben, egyet Oxfordban.1504-ben, harmincöt évesen,
> Rochester püspökévé nevezték ki, ahol továbbra is
> igénytelenül és szerényen élt, járta a betegeket és a
> szegényeket, gyakran személyesen adta fel a betegek
> szentségeit. Órákon át tartózkodott olyan nyomortanyákon,
> ahol szolgája sem tudott megmaradni. Személyes szokásai
> szigorúak voltak, mint egy szerzeteséi, így például
> naponta csak négy órát aludt. Egyetlen szenvedélye volt: a
> könyvek. Azzal a szándékkal, hogy könyvtárát egykor majd a
> cambridge-i egyetem örökli, olyan gyűjteményt hozott
> össze, amely hamarosan Európa legkiválóbb állományai közé
> tartozott.
> 
> Püspök korában is megtartotta a cambridge-i egyetem
> vezetését, ahol görög és héber tanszéket alapított, ő maga
> negyvennyolc éves korában még elkezdett görögül, majd
> ötvenegy évesen héberül tanulni. Rotterdami Erazmust
> meghívta professzornak Cambridge-be.
> 
> Az általános fanatizmus korában János püspök mindig
> megőrizte józanságát. Írt egy négykötetes könyvet Luther
> ellen, de nem hunyt szemet az Egyház körein belül uralkodó
> visszaélések fölött sem. Amikor VIII. Henrik király
> 1522-ben beleszeretett Boleyn Anna udvarhölgybe, és minden
> eszközt fölhasznált, hogy a spanyol Aragóniai Katalinnal
> fönnálló házasságát fölbontassa, azt gondolta, hogy
> támaszt talál a rochesteri püspökben, aki iránt többször
> kimutatta jóindulatát. Amikor pápai legátus érkezett
> Londonba, hogy kivizsgálja a felbontandó házasság ügyét,
> egy ideig úgy látszott, sikerül a király terve, de János
> kijelentette, hogy egy házasságot ,,sem isteni, sem emberi
> hatalom nem bonthat föl; ennek a meggyőződésének
> hangsúlyozására kész saját életét is föláldozni''. Ekkor
> valóságos hajtóvadászat kezdődött ellene, kétszer
> bebörtönözték, egyszer meg akarták mérgezni, egy másik
> alkalommal puskagolyó csapódott be könyvtárának ablakán.
> De mindezeknél fájdalmasabban érintette püspöktársainak
> tanácsa, akik kompromisszumot terjesztettek eléje. ,,A
> várat azok árulják el, akiknek védeniök kellene'' -
> jegyezte meg keserűen.Végül VIII. Henrik esküt követelt
> alattvalóitól, amely a Boleyn Annával kötött házasságát
> érvényesnek ismerte el, és a királyra ruházta a legfőbb
> egyházi hatalmat. Ekkor végképp eldőlt János püspök sorsa,
> börtönbe vetették, és ott tíz hónapon át senyvedett. A
> pápa eközben kinevezte bíborossá. Henrik király dühöngött:
> ,,Csak küldjön neki bíbor sapkát a pápa - kiabálta -, majd
> gondoskodom róla, hogy ne legyen feje, amelyre
> föltehesse!''
> 
> 1535. június 22-én hajnali öt órakor fölébresztették
> Fisher bíborost. ,,Ma délelőtt ki fogják végezni'' -
> mondták neki, mire ő ezt mondta: ,,De még túlságosan korán
> van, hagyjon még, kérem, egy kicsit aludni.'' Aztán még
> két órán át oly mélyen aludt, mint egy gyermek.
> 
> A hosszú raboskodás annyira elgyengítette az idős férfit,
> hogy székben kellett a vesztőhelyre vinni. De amikor a
> vérpadon állt, hangja erősen zengett. Kijelentette, hogy a
> szent, katolikus Egyházért hal meg, és kérte az embereket,
> imádkozzanak érte, hogy a végsőkig állhatatos maradjon.
> Azután elimádkozta a Te Deumot és a zsoltárt: ,,Te benned
> bízom, Uram...'' Megbocsátott  hóhérjának, és fejét a
> tőkére hajtotta.
> 
> Testét egy napig ott hagyták heverni, aztán valami gödörbe
> vetették. Fejét póznára tűzve a londoni hídra állították,
> és ott hagyták tizennégy napig. Azt mondják, olyan volt,
> mintha élne: orcái enyhén pirosak voltak, és arcvonásain a
> mélységes béke kifejezése ült. Két hét után nagy barátja,
> Morus Tamás feje került a helyére.
> 
> 1935-ben avatta szentté XI. Pius pápa.
> 
> Rotterdami Erasmus mondta róla: ,,Nincs nála bölcsebb
> emberünk és szentebb püspökünk.''
> 
> Fisher János négykötetes munkát írt Luther ellen. Amikor
> azonban valaki gratulált neki ehhez, azt válaszolta:
> ,,Talán jobb lett volna, ha helyette inkább imádkozom.''
> 
> Hogy Fisher püspök az általános vallási fanatizmus korában
> mennyire világosan ítélt, mennyire jól látta és néven
> nevezte a katolikus Egyházban fennálló visszaéléseket is,
> mutatja egy idézet Luther- könyvéből: ,,Szeretném, ha a
> római pápák megreformálnák püspökeik erkölcseit,
> amennyiben a nagyravágyást, mohóságot és fényűző életet
> száműznék belőlük. Ez az egyetlen eszköz azoknak
> elhallgattatására, akik a pápát gyalázkodásokkal halmozzák
> el. Ha ezt halogatja, hamarosan Isten büntető ítéletétől
> kell tartanunk.''
> 
> .....
> 
> Istenünk, te a vértanúk halálában mutattad meg Egyházadnak
> a hit legszebb példáját. Fisher Szent János és Morus Szent
> Tamás közbenjárására add, hogy hitünket ne csak szóval
> valljuk, hanem életünkkel is tanúsítsuk. A mi Urunk, Jézus
> Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a
> Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.
> 
>  https://ktp.hu/hitunk-es-eletunk/unnepek/egyhazi-unnepek/morus-szent-tamas
> -es-fisher-szent-janos
> 
> 
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> 
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> 
> 
>