[Grem] !!! Bálint Sándor hitvalló néprajzkutató professzor, embermentő, megcsalva is hűséges férj - remélhetőleg mihamarabb boldog ...

[Emoke Greschik]

A fent bemásolt szöveg nem tartalmazza a linken található teljes cikk
alábbi része, amit itt pótlok:

*– Van egy számomra különösen megrázó és felemelő történet Bálint Sándor
életében: a felesége elhagyta, és egy másik férfitól gyermeke született.
Később, amikor az asszony súlyos beteg lett, az a férfi elhagyta őt a
gyerekkel együtt. Bálint Sándor ekkor visszament a volt feleségéhez, élete
végéig ápolta, gondoskodott róla, a hűtlenségből született fiút pedig
örökbe fogadta. *

– Ahogyan Ön is említette, Bálint Sándor életében meghatározó volt a hűség
a hitéhez, Istenhez, a családjához és a nemzetéhez. Mély istenkapcsolatáról
már szót ejtettünk. Igen, hűséges volt a családjához is, valóban
visszafogadta a feleségét és annak gyermekét, akit a nevére vett, nevelt,
taníttatott. Mindenben támogatta, segítette.  Feleségét – a gyermek
édesanyját – élete utolsó pillanatáig ápolta, gondozta, mindvégig mellette
maradt. Ez a hűség éppen Szent József évében rendkívüli hangsúllyal bír. A
Szent József-i lelkiség, amit megtalálunk a Szentírásban, gyönyörűen
megmutatkozik Bálint Sándor életében.

Ő a Szent József-i gondoskodó atyaság egyik modern megtestesítője.


On Thu, Jan 16, 2025 at 7:03 PM Emoke Greschik <greschem at gmail.com> wrote:

> „Istenem, legyőztél, hogy magadhoz magasztalj” – Beszélgetés Serfőző
> Leventével Bálint Sándorról
> Nézőpont <https://www.magyarkurir.hu/nezopont> – 2025. január 14., kedd |
> 20:00
>
> https://www.magyarkurir.hu/hirek/-istenem-legyoztel-hogy-magadhoz-magasztalj-beszelgetes-serfozo-leventevel-balint-sandorrol
> Ferenc pápa 2021-ben elismerte Bálint Sándor néprajzkutató hősies
> erényeit. 2024. november 21-én a hitvalló tudós neve felkerült az
> embermentők listájára a budapesti Holokauszt Emlékközpont honlapján.
> Serfőző Leventével, a Szeged-Csanádi Egyházmegye oktatási püspöki
> helynökével, Bálint Sándor boldoggáavatási eljárásának egyházmegyei
> referensével egy korábban készült interjúnkat adjuk közre.
>
> *– Mikor került kapcsolatba Bálint Sándor személyével, és mióta tölti be
> az egyházmegyei referens pozícióját?*
>
> – Bálint Sándorról először kispapként hallottam. Gyulay Endre püspök atya
> nagyon sokat mesélt róla, megosztva velünk, növendékekkel a szent életű
> professzorral kapcsolatos emlékeit, személyes élményeit. Később, már
> papként különböző konferenciákon, könyvbemutatókon ismét találkoztam a
> nevével és a munkásságával. Követve a boldoggáavatási eljárásának
> alakulását, az elmúlt tizenöt évben időről időre felbukkant előttem a neve,
> de behatóbban néhány éve kezdtem tanulmányozni az életútját, tanári,
> kutatói munkáját, amely nagyon mélyen összefonódott a vallásos hitéletével.
>
> Szűkebb értelemben egy éve vagyok az egyházmegye referense, így segítve
> Bálint Sándor boldoggáavatási ügyét. A hivatalos posztulátor egy Rómában
> élő személy, én annyit tehetek a boldoggá avatásért, hogy az egyházmegyében
> igyekszem megismertetni életpéldáját a hívekkel, a diákokkal, a
> szegediekkel.
>
> *– Mi az, ami különösen megérintette Bálint Sándor személyében?*
>
> – Nagyon nagy dolog, ha valakinek az élete több területet összeköt. Bálint
> Sándor hídember. Egyrészt a kultúra képviselője:
>
> óriási szellemi műveltsége és széles látóköre egy európai gondolkodóról
> tanúskodik.
>
> Másrészt a szegedi és az alföldi táj kutatója, aki a néprajzot tudományos
> szinten művelte. Pedagógus, egyetemi tanár volt, aki komoly tudományos
> munkát végzett. Ami Bálint Sándor híd karakterét tovább erősíti, és igazán
> mély tartalmat, értéket ad neki, az pedig a hite, amit gyermekkorától
> kezdve a szívében hordozott. Istenkapcsolata mélyen gyökerezett. Amint azt
> nemrégiben Gyulay püspök úr megfogalmazta:
>
> mindenben, amit tett, ott volt az Isten.
>
> A Teremtővel való mély kapcsolata vezette őt arra is, hogy az üldöztetés
> idején inkább feladta a karriert, és hűséges maradt a hitéhez. Mindez így
> együtt tette őt igazi hídemberré. Az is nagyon lényeges, hogy nemcsak
> szegedi volt, nemcsak alföldi, hanem nagyon is európai, aki nem csak
> megismerte Európát, de Európával is megismertette az alföldi, a szegedi
> nagytájat, a szakrális néprajz helyi és regionális értékeit. Néprajzi,
> tudósi munkája elsősorban ehhez a területhez kapcsolódik. Ugyanakkor fiatal
> tanárként a harmincas, negyvenes években nagyon komolyan követte a
> szentatyák tanítását, melyből a keresztény és szociális gondolat komoly
> hatással volt rá. Mélyen megérintette az egyszerű emberek és a
> munkásfiatalok sorsa, ezt bizonyítja a KALOT-tal (Katolikus Agrárifjúsági
> Legényegyesületet Országos Tikársága – *a szerk.*) és annak vezetőjével,
> Kerkai Jenővel való közös munkája a szegedi tanyavilágban.
>
> Bálint Sándor egyszerre volt alsóvárosi, szegedi, alföldi, magyar és
> ugyanakkor európai gondolkodású ember.
>
> Ezt bizonyítja az a komoly közéleti munka is, amit parlamenti
> képviselőként vállalt. Hitte, hogy a demokratikus átalakulást a magyar
> katolikusoknak és a magyar Egyháznak is elő kell mozdítania. Felelősséget
> érzett Egyházáért, az országért és azokért az értékekért, melyek az
> evangéliumban és a népi kultúra gazdag világában gyökereznek.
>
> *– Képviselői szerepvállalása ugye már 1945 utánra esik?*
>
> – Igen, a Barankovics István vezette Keresztény Demokrata Néppárt
> országgyűlési képviselője lett, de elmondhatjuk, hogy korának egyik
> meghatározó szellemi vezetője is volt.
>
> *– Bálint Sándor hitvalló tudós volt. Életét meghatározta a hűség
> Istenhez, a hazához, a hivatásához. Az isteni kegyelem az egész életét
> áthatotta.*
>
> – A tanítványai és a szegedi barátai számolnak be arról a mély alázatról,
> ami jellemezte. Ez határozta meg azt, ahogyan tanított, ahogyan jelen volt
> az egyetemen, és ahogyan elfogadta az őt ért megaláztatásokat. Ezeket éppen
> Szeged városától, a szűk pátriájától kellett elszenvednie, amelyet annyira
> szeretett. Nemcsak az istenkapcsolatában volt a sajátja a mély alázat és az
> elfogadó magatartás, hanem mindazok irányában is, akik körülvették. Nem
> titkolta, leírta, hogy nagyon-nagyon mélyen fájtak neki a bántások, amiket
> az élettől és szeretett városától kapott. Van tőle egy nagyon szép idézet a
> *Breviáriumában:* „Istenem, legyőztél, hogy magadhoz magasztalj. Mindent
> elvettél, hogy megajándékozz magaddal.”
>
> Tudta, hogy mindenben, ami történik, ott van a gondviselő Isten.
>
> Mindent ezzel a ráhagyatkozással fogadott el, és ez átsugárzott az életén.
> Ez a lelkület, hozzáállás szinte tapintható volt a hétköznapjaiban, akár a
> katedra mögött, amikor tanított, akár az utcán, amikor valaki találkozott
> vele, vagy amikor betért az alsóvárosi ferences templomba, ahová
> gyermekként, majd felnőttként is járt. Hátul, letérdelve imádkozott,
> csöndben, félrevonulva. Ez a csendben imádkozó, félrevonult ember
> ugyanakkor egy művelt, rendkívüli tehetséggel és mély hittel
> megajándékozott ember volt. A tanítványai, a barátai, sőt az ellenségei is
> így ismerték: alázatosnak, szerénynek, aki az életszentség hírében állt.
>
> Atyai szeretete a gyermek későbbi családjában is visszhangra talált,
> hiszen szerették és tisztelték őt. Unokája a közelmúltban Szegeden járt,
> egy szép megemlékezésen a vendégünk volt. Nagyon jó szívvel emlékszik
> vissza Sándor bácsira, akinek hűsége átszőtte a családi kapcsolatokat. Az
> élete során kapott sebeket igyekezett méltósággal és nagy alázattal
> fogadni. Tiszta szívre vágyott. Leírja, hogy sok minden fájt neki, de
> senkire nem tudott haragudni. Gyulay Endre püspök atya szokta idézni azokat
> a mondatokat, amelyeket Bálint Sándor akkor mondott, amikor 1965-ben
> felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték és kényszernyugdíjazták,
> gyakorlatilag félreállították, azért, mert kölcsönadott valakinek egy
> valószínűleg Nagy Imréről szóló könyvet. Ezek voltak az utolsó szó jogán
> elhangzott gondolatai: „Csak arra kéröm az én Uramat, Istenömet, hogy soha
> ne tudjam mög, hogy ki juttatott engöm ide. Nem akarom, hogy ellene a
> lelkömben bármikor is harag keletkezzön. Aki engöm ezzel az ellenem
> kitalált váddal a szégyenpadra ültetett, az nem tudja, mit cseleködött, nem
> haragszom rá, majd az Úrjézussal elröndözik ezt.”
>
> Ez a haragot messze elkerülő tiszta lelkiség hatotta át a mindennapi
> életét, tudományos munkásságát, családi és személyes kapcsolatait, végső
> soron az egész életét.
>
> *- Bálint Sándort nagyon erős máriás lelkület is jellemezte.*
>
> – Mária-tiszteletét a családból, a gyermekkorából hozta. Már gyermekként
> ott imádkozott a ferences Segítő Mária-kegykép előtt a Szűzanya
> közbenjárását kérve. Szűz Máriához kapcsolódó imádságokat, számos
> hagyományt, néprajzi motívumot gyűjtött össze.
>
> A Mária-tisztelethez köthető munkájának értéke szinte felbecsülhetetlen.
>
> Bejárta Európa számos országát, a Kárpát-medencét, Csíksomlyót és egész
> Erdélyt, elment minden Mária-kegyhelyre, ha lehetősége nyílt rá. Nemcsak a
> józsefi lelkület volt erős benne, hanem a mély Mária-tisztelet is.
>
> *– Az, hogy Ferenc pápa elismerte Bálint Sándor hősies erényeit
> <https://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-elismerte-balint-sandor-neprajzkutato-hosies-erenyeit>,
> mit jelent a boldoggá avatás folyamatában?  *
>
> – A boldoggá avatásnak két szakasza van. Az egyik az egyházmegyei szakasz,
> ez 2005-ben, a tanúk meghallgatásával indult. 2013-ra összeállt az a
> dokumentum, amely a tanúvallomásokat és Bálint Sándor életének legfontosabb
> eseményeit foglalja össze. Az illetékesek ezt még abban az évben átadták
> Rómában a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának, amely befogadta és
> vizsgálni kezdte. Hét évvel később egy teológusokból álló bizottság az
> úgynevezett *positio* alapján újra megvizsgálta Bálint Sándor életét, és
> hősies erényeit megismerve döntést hozott. Ennek a római szakasznak az
> utolsó lépése történt meg most májusban, amikor a bíborosokból, főpapokból
> álló bizottság döntést hozott, és Ferenc pápa elé terjesztette Bálint
> Sándor ügyét. A Szentatya elismerte Bálint Sándor életének hősies erényeit,
> ami azt bizonyítja, hogy a szegedi hitvalló tudós életszentségben élt.
>
> Mostantól azért kell még inkább imádkoznunk, hogy a közbenjárására valóban
> csoda történjen.
>
> Eddig is számos, az ő közbenjárásának tulajdonított imameghallgatásról,
> gyógyulásról kaptunk már visszajelzést, ezeket most egységesíteni és
> dokumentálni kell. Bízunk abban, hogy megnyílik az út a boldoggá avatás
> felé.
>
> *Ima Isten szolgája Bálint Sándor boldoggá avatásáért: *
>
> Istenünk! Te megengeded nekünk, hogy a kegyelmedet felhasználó embereket
> mint példaképeket magunk elé állítsuk és a magunk hivatásában, életében
> követni próbáljuk. Sándor szolgád szeretett Téged, és mindig figyelt
> lelkiismerete szavára, amelyben a Te szavadat akarta felismerni és
> utasításodat megvalósítani. Ezért képezte magát, ezért ment a nép közé,
> hogy a magyar vallásos kultúra gyöngyszemeit mindnyájunk számára hitet
> növelő kinccsé tegye. De megalázottságának és szenvedéseinek útján is
> Benned bízott, Téged nézett és a Te erőddel győzött emberi szenvedélyein.
> Add meg neki a hozzád hűségeseknek megígért mennyei örök életet, és add meg
> nekünk, hogy őt a boldogok között tisztelhessük és így még inkább
> példaképünknek tarthassuk. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen
>
> *Fotó: Lambert Attila; Móra Ferenc Múzeum*
>
> *Bodnár Dániel/Magyar Kurír*
>
> *Az interjú nyomtatott változata az* Új Ember* 2021. június 6-i számában
> jelent meg.*
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250116/96654d7f/attachment.html>