[Grem] !!! Bálint Sándor hitvalló néprajzkutató professzor, embermentő, megcsalva is hűséges férj - remélhetőleg mihamarabb boldog ...

[Emoke Greschik]

 „Istenem, legyőztél, hogy magadhoz magasztalj” – Beszélgetés Serfőző
Leventével Bálint Sándorról
Nézőpont <https://www.magyarkurir.hu/nezopont> – 2025. január 14., kedd |
20:00
https://www.magyarkurir.hu/hirek/-istenem-legyoztel-hogy-magadhoz-magasztalj-beszelgetes-serfozo-leventevel-balint-sandorrol
Ferenc pápa 2021-ben elismerte Bálint Sándor néprajzkutató hősies erényeit.
2024. november 21-én a hitvalló tudós neve felkerült az embermentők
listájára a budapesti Holokauszt Emlékközpont honlapján. Serfőző
Leventével, a Szeged-Csanádi Egyházmegye oktatási püspöki helynökével,
Bálint Sándor boldoggáavatási eljárásának egyházmegyei referensével egy
korábban készült interjúnkat adjuk közre.

*– Mikor került kapcsolatba Bálint Sándor személyével, és mióta tölti be az
egyházmegyei referens pozícióját?*

– Bálint Sándorról először kispapként hallottam. Gyulay Endre püspök atya
nagyon sokat mesélt róla, megosztva velünk, növendékekkel a szent életű
professzorral kapcsolatos emlékeit, személyes élményeit. Később, már
papként különböző konferenciákon, könyvbemutatókon ismét találkoztam a
nevével és a munkásságával. Követve a boldoggáavatási eljárásának
alakulását, az elmúlt tizenöt évben időről időre felbukkant előttem a neve,
de behatóbban néhány éve kezdtem tanulmányozni az életútját, tanári,
kutatói munkáját, amely nagyon mélyen összefonódott a vallásos hitéletével.

Szűkebb értelemben egy éve vagyok az egyházmegye referense, így segítve
Bálint Sándor boldoggáavatási ügyét. A hivatalos posztulátor egy Rómában
élő személy, én annyit tehetek a boldoggá avatásért, hogy az egyházmegyében
igyekszem megismertetni életpéldáját a hívekkel, a diákokkal, a
szegediekkel.

*– Mi az, ami különösen megérintette Bálint Sándor személyében?*

– Nagyon nagy dolog, ha valakinek az élete több területet összeköt. Bálint
Sándor hídember. Egyrészt a kultúra képviselője:

óriási szellemi műveltsége és széles látóköre egy európai gondolkodóról
tanúskodik.

Másrészt a szegedi és az alföldi táj kutatója, aki a néprajzot tudományos
szinten művelte. Pedagógus, egyetemi tanár volt, aki komoly tudományos
munkát végzett. Ami Bálint Sándor híd karakterét tovább erősíti, és igazán
mély tartalmat, értéket ad neki, az pedig a hite, amit gyermekkorától
kezdve a szívében hordozott. Istenkapcsolata mélyen gyökerezett. Amint azt
nemrégiben Gyulay püspök úr megfogalmazta:

mindenben, amit tett, ott volt az Isten.

A Teremtővel való mély kapcsolata vezette őt arra is, hogy az üldöztetés
idején inkább feladta a karriert, és hűséges maradt a hitéhez. Mindez így
együtt tette őt igazi hídemberré. Az is nagyon lényeges, hogy nemcsak
szegedi volt, nemcsak alföldi, hanem nagyon is európai, aki nem csak
megismerte Európát, de Európával is megismertette az alföldi, a szegedi
nagytájat, a szakrális néprajz helyi és regionális értékeit. Néprajzi,
tudósi munkája elsősorban ehhez a területhez kapcsolódik. Ugyanakkor fiatal
tanárként a harmincas, negyvenes években nagyon komolyan követte a
szentatyák tanítását, melyből a keresztény és szociális gondolat komoly
hatással volt rá. Mélyen megérintette az egyszerű emberek és a
munkásfiatalok sorsa, ezt bizonyítja a KALOT-tal (Katolikus Agrárifjúsági
Legényegyesületet Országos Tikársága – *a szerk.*) és annak vezetőjével,
Kerkai Jenővel való közös munkája a szegedi tanyavilágban.

Bálint Sándor egyszerre volt alsóvárosi, szegedi, alföldi, magyar és
ugyanakkor európai gondolkodású ember.

Ezt bizonyítja az a komoly közéleti munka is, amit parlamenti képviselőként
vállalt. Hitte, hogy a demokratikus átalakulást a magyar katolikusoknak és
a magyar Egyháznak is elő kell mozdítania. Felelősséget érzett Egyházáért,
az országért és azokért az értékekért, melyek az evangéliumban és a népi
kultúra gazdag világában gyökereznek.

*– Képviselői szerepvállalása ugye már 1945 utánra esik?*

– Igen, a Barankovics István vezette Keresztény Demokrata Néppárt
országgyűlési képviselője lett, de elmondhatjuk, hogy korának egyik
meghatározó szellemi vezetője is volt.

*– Bálint Sándor hitvalló tudós volt. Életét meghatározta a hűség Istenhez,
a hazához, a hivatásához. Az isteni kegyelem az egész életét áthatotta.*

– A tanítványai és a szegedi barátai számolnak be arról a mély alázatról,
ami jellemezte. Ez határozta meg azt, ahogyan tanított, ahogyan jelen volt
az egyetemen, és ahogyan elfogadta az őt ért megaláztatásokat. Ezeket éppen
Szeged városától, a szűk pátriájától kellett elszenvednie, amelyet annyira
szeretett. Nemcsak az istenkapcsolatában volt a sajátja a mély alázat és az
elfogadó magatartás, hanem mindazok irányában is, akik körülvették. Nem
titkolta, leírta, hogy nagyon-nagyon mélyen fájtak neki a bántások, amiket
az élettől és szeretett városától kapott. Van tőle egy nagyon szép idézet a
*Breviáriumában:* „Istenem, legyőztél, hogy magadhoz magasztalj. Mindent
elvettél, hogy megajándékozz magaddal.”

Tudta, hogy mindenben, ami történik, ott van a gondviselő Isten.

Mindent ezzel a ráhagyatkozással fogadott el, és ez átsugárzott az életén.
Ez a lelkület, hozzáállás szinte tapintható volt a hétköznapjaiban, akár a
katedra mögött, amikor tanított, akár az utcán, amikor valaki találkozott
vele, vagy amikor betért az alsóvárosi ferences templomba, ahová
gyermekként, majd felnőttként is járt. Hátul, letérdelve imádkozott,
csöndben, félrevonulva. Ez a csendben imádkozó, félrevonult ember
ugyanakkor egy művelt, rendkívüli tehetséggel és mély hittel
megajándékozott ember volt. A tanítványai, a barátai, sőt az ellenségei is
így ismerték: alázatosnak, szerénynek, aki az életszentség hírében állt.

Atyai szeretete a gyermek későbbi családjában is visszhangra talált, hiszen
szerették és tisztelték őt. Unokája a közelmúltban Szegeden járt, egy szép
megemlékezésen a vendégünk volt. Nagyon jó szívvel emlékszik vissza Sándor
bácsira, akinek hűsége átszőtte a családi kapcsolatokat. Az élete során
kapott sebeket igyekezett méltósággal és nagy alázattal fogadni. Tiszta
szívre vágyott. Leírja, hogy sok minden fájt neki, de senkire nem tudott
haragudni. Gyulay Endre püspök atya szokta idézni azokat a mondatokat,
amelyeket Bálint Sándor akkor mondott, amikor 1965-ben felfüggesztett
börtönbüntetésre ítélték és kényszernyugdíjazták, gyakorlatilag
félreállították, azért, mert kölcsönadott valakinek egy valószínűleg Nagy
Imréről szóló könyvet. Ezek voltak az utolsó szó jogán elhangzott
gondolatai: „Csak arra kéröm az én Uramat, Istenömet, hogy soha ne tudjam
mög, hogy ki juttatott engöm ide. Nem akarom, hogy ellene a lelkömben
bármikor is harag keletkezzön. Aki engöm ezzel az ellenem kitalált váddal a
szégyenpadra ültetett, az nem tudja, mit cseleködött, nem haragszom rá,
majd az Úrjézussal elröndözik ezt.”

Ez a haragot messze elkerülő tiszta lelkiség hatotta át a mindennapi
életét, tudományos munkásságát, családi és személyes kapcsolatait, végső
soron az egész életét.

*- Bálint Sándort nagyon erős máriás lelkület is jellemezte.*

– Mária-tiszteletét a családból, a gyermekkorából hozta. Már gyermekként
ott imádkozott a ferences Segítő Mária-kegykép előtt a Szűzanya
közbenjárását kérve. Szűz Máriához kapcsolódó imádságokat, számos
hagyományt, néprajzi motívumot gyűjtött össze.

A Mária-tisztelethez köthető munkájának értéke szinte felbecsülhetetlen.

Bejárta Európa számos országát, a Kárpát-medencét, Csíksomlyót és egész
Erdélyt, elment minden Mária-kegyhelyre, ha lehetősége nyílt rá. Nemcsak a
józsefi lelkület volt erős benne, hanem a mély Mária-tisztelet is.

*– Az, hogy Ferenc pápa elismerte Bálint Sándor hősies erényeit
<https://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-elismerte-balint-sandor-neprajzkutato-hosies-erenyeit>,
mit jelent a boldoggá avatás folyamatában?  *

– A boldoggá avatásnak két szakasza van. Az egyik az egyházmegyei szakasz,
ez 2005-ben, a tanúk meghallgatásával indult. 2013-ra összeállt az a
dokumentum, amely a tanúvallomásokat és Bálint Sándor életének legfontosabb
eseményeit foglalja össze. Az illetékesek ezt még abban az évben átadták
Rómában a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának, amely befogadta és
vizsgálni kezdte. Hét évvel később egy teológusokból álló bizottság az
úgynevezett *positio* alapján újra megvizsgálta Bálint Sándor életét, és
hősies erényeit megismerve döntést hozott. Ennek a római szakasznak az
utolsó lépése történt meg most májusban, amikor a bíborosokból, főpapokból
álló bizottság döntést hozott, és Ferenc pápa elé terjesztette Bálint
Sándor ügyét. A Szentatya elismerte Bálint Sándor életének hősies erényeit,
ami azt bizonyítja, hogy a szegedi hitvalló tudós életszentségben élt.

Mostantól azért kell még inkább imádkoznunk, hogy a közbenjárására valóban
csoda történjen.

Eddig is számos, az ő közbenjárásának tulajdonított imameghallgatásról,
gyógyulásról kaptunk már visszajelzést, ezeket most egységesíteni és
dokumentálni kell. Bízunk abban, hogy megnyílik az út a boldoggá avatás
felé.

*Ima Isten szolgája Bálint Sándor boldoggá avatásáért: *

Istenünk! Te megengeded nekünk, hogy a kegyelmedet felhasználó embereket
mint példaképeket magunk elé állítsuk és a magunk hivatásában, életében
követni próbáljuk. Sándor szolgád szeretett Téged, és mindig figyelt
lelkiismerete szavára, amelyben a Te szavadat akarta felismerni és
utasításodat megvalósítani. Ezért képezte magát, ezért ment a nép közé,
hogy a magyar vallásos kultúra gyöngyszemeit mindnyájunk számára hitet
növelő kinccsé tegye. De megalázottságának és szenvedéseinek útján is
Benned bízott, Téged nézett és a Te erőddel győzött emberi szenvedélyein.
Add meg neki a hozzád hűségeseknek megígért mennyei örök életet, és add meg
nekünk, hogy őt a boldogok között tisztelhessük és így még inkább
példaképünknek tarthassuk. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen

*Fotó: Lambert Attila; Móra Ferenc Múzeum*

*Bodnár Dániel/Magyar Kurír*

*Az interjú nyomtatott változata az* Új Ember* 2021. június 6-i számában
jelent meg.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250116/36ebf9b6/attachment.html>