[Grem] 'Háború' egy telexes cikkel indítva
László Baják
laszlo.bajak at gmail.com
2025. Jan. 7., K, 07:57:25 CET
Kedves Rita!
Abban igazad van, és ezt nem említettem, hogy a háború fegyveres szakasza
egy ukrán polgárháborúval kezdődött, amelyben az ukrán kormányhatalom
megkísérelte véres erőszakkal felszámolni a Donbaszban élő oroszok
szeparatista törekvéseit. A bucsai vérengzéssel kapcsolatban leginkább csak
az egyik oldal narrációját ismerjük. Ha megkötötték volna a békeszerződést
úgy az elejét vehette volna minden hasonló esetnek. Ürügynek minden esetre
jó volt, hogy a teljesen abszurd lépést, a béketárgyalások megszakítását
utólag megindokolják. Valójában ez volt az igazi tömeggyilkos húzás. Üdv
csakany <csakany at cs.bme.hu> ezt írta (időpont: 2025. jan. 7., K, 0:45):
> Kedves Laci és Mindenki!
> Nem vagyok történész, de szerintem egy háború azzal indul, hogy (akár
> provokáció hatására) egy ország megtámad egy másikat.
> Másik megjegyzés, én úgy olvastam (persze valami liberális helyen...),
> hogy Ukrajna a bucsai vérengzés hatására állította le a béketárgyalásokat
> (látták, hogy mi történt volna velük...)
> Sziasztok Rita
>
>
> On Mon, 6 Jan 2025, László Baják wrote:
>
> > Kedves Egon! Remélem nem akarod kétségbe vonni, hogy már régóta és
> folyamatosan zajlik az
> > amerikai orosz (előtte szovjet) hidegháború, proxiháború, stb.
> Közép-Ázsiában, a Közel-keleten
> > és persze Ukrajnában is. Ebben a helyzetben történetietlennek, illetve
> politikailag determinált
> > tévedésnek tartom egyértelmű és kizárólagos háborús
> felelősséget megállapítani. Természetesen
> > mindkét félnek megvan a maga felelőssége. (Az EU itt nem önálló
> tényező.) A történelmi
> > párhuzamaid sem valósak. Az 1939. évi Lengyelországi háború
> természetesen nem a Danzigi korridor
> > ügyei miatt törtek ki, hanem mert Hitler és Sztalin is úgy gondolta, hogy
> > diktatúrájuk fennmaradásához le kell igázniuk és ki kell zsákmányolniuk
> a szomszédaikat.
> > (Molotov-Ribbentrop paktum) Finnország esete persze egyértelmű. A
> szovjet birodalom okkal
> > feltételezte, hogy a finnek nem lesznek képesek ellenállni nekik. A
> finnek mögött nem állt
> > nagyhatalmi támogatás. Ukrajnában a háború az oroszbarát kormány
> megdöntése után azzal
> > kezdődött, hogy az új ukrán kormány amerikai biztatásra fel akarta
> mondani a Krím félsziget
> > haditengerészeti bázisainak orosz bérletét. Ezt követte a Krím
> elfoglalása. A háború ezután
> > akkor éleződött ki, amikor meglebegtették Ukrajna NATO csatlakozását.
> (Ez otromba provokáció
> > volt, amelyben az oroszok hagyták magukat provokálni) Ezzel együtt két
> hét alatt befejeződhetett
> > volna a háború, de mint az köztudott a nyugat Zelenszkijnek nem
> engedélyezte a békekötést. A
> > háború azóta is zajlik, amelyhez semmi de semmi közünk. (Kárpátalja
> visszaadására nem látok
> > esélyt, Magyarország nem tényező a nagyhatalmak között) A morális
> szempontok nem igazán
> > történettudományi szempontok. Szubjektive nagyon lehet és kell sajnálni
> Ukrajna népeit, mert ők
> > a nagyhatalmi törekvések ártatlan áldozatai. Az ukrán államot viszont
> nincs miért sajnálni.
> > Korrupt, oligarchikus, diktatórikus stb. Ebből a szempontból az orosz és
> ukrán állam
> > egykutya.Persze mára Ukrajna a nyugat bábállamává vált, amelyet
> kihasználtak, beáldoztak a
> > nagyhatalmi érdekek oltárán. Üdv
> >
> > KEA <kea at turul.banki.hu> ezt írta (időpont: 2025. jan. 6., H, 22:45):
> > Kedves Egon és Levtársak!
> >
> > A magam részéről árnyaltabban fogalmaznék: a "művelt Nyugat" nem
> tett
> > meg mindent annak érdekében, hogy elkerüljük ezt a fejleményt. Ami
> pedig
> > a történelmi példákat illeti, nem érzem magam annyira
> felkészültnek,
> > hogy érdemben be tudnék kukucskálni a hivatalos történelem
> függönye mögé
> > -- azért hallottam már olyasmikről, hogy a II. világháborút az
> elsőnek a
> > lezárása már borítékolta, meg Hitler sem hinném, hogy tisztán
> önerőből
> > jutott a führeri székbe stb. Aminthogy azt sem hiszem el, hogy MP a
> > saját megtakarított pénzéből indította el és finanszírozta a
> pártját,
> > amíg a párttagdíjak el nem kezdtek becsorogni.
> >
> > *
> >
> > Találós kérdés (gugli nélkül): Ki a költő?
> >
> > Egy finn leányka képe
> >
> > Asztalfiókom néha kinyitom: rokon
> > s baráti kéztől küldött emlék-lomokon
> > egy rojtosan kitépett újságlap felén
> > a képről finn leányka arca néz felém.
> >
> > Világvihar sepert át Finnország felett,
> > onnan sodorta ezt az újságlevelet
> > hozzám, hogy Metsäpelto Hillevi halott:
> > hét évet élt csupán s örökre elaludt.
> >
> > Kék volt szeme, huncutkás-göndör a haja,
> > körültáncolta pajkos pillangók raja,
> > mese, imádság, anyacsók volt étele,
> > mély tükrű lelke Krisztus-arccal volt tele.
> >
> > Kacagó szíve boldogsággal robbanó
> > kis bomba volt, mit láthatatlan víg manó
> > sereg dobált szeszéllyel s az, kit eltalált,
> > pár percre elfelejtett bánatot, halált.
> >
> > E huncutkás fejecske arról álmodott,
> > hogy fent az égen csak tündér s hattyúfogat
> > suhan s karácsonyfával szállnak angyalok
> > s minden veszély csak itt a földön jár gyalog.
> >
> > S szegényt épen felülről érte a gonosz!
> > Galádul tört százhetvenmillió orosz
> > a három milliónyi finnre, mint deli
> > mókusra medve, vélvén rögtön elnyeli.
> >
> > Varázsló Vejnemöjnen a Kalevala
> > mélyéről fölkelt és dalolt: varázsdala
> > ráénekelt sosem látott havat, jeget
> > honmára s tankok, ágyuk útja elrekedt.
> >
> > Sok hónapig zajgott a hősi védelem,
> > a muszka repülőraj dolgos várost, védtelen
> > nőt, gyermeket bombázva berregett,
> > Helsinkiben elsőnek ezt a gyermeket
> >
> > találta el. Mily bús rekord! A kacagó
> > szívecskével nem labdáz már vidám manó.
> > Képét lelkem fiókja őrzi s homlokom
> > el-elborul, míg nézem mint egy jó rokon.
> >
> >
> >
> >
> >
> >
> >
> > On 1/6/25 11:42 AM, Reinisch Egon wrote:
> > > Kedves KEA !
> > >
> > > Szeretném megkérdezni tőled és egyébként Baják Lacitól is( aki
> azt írta
> > > az amerikaiak háborút viseltek Oroszország visszaszorítására )ha
> már azt
> > > írtad "az orosz-ukrán háborúért a Nyugat a felelős " hogy az
> 1939 -s
> > > háborúért Lengyelország a felelős ?És az 1939 -40 s "Téli
> háborúért"
> > > háborúért Finnország felelős ?
> > >
> > > 1939 -ben Lengyelország komoly borsót tört a náci Németország
> orra elé
> > > azzal hogy a tranzit korridor út és vasúti tranzit díját
> megemelte és
> > > konvertibilis valutában követelte Németországtól és a feszült
> helyzetben
> > > elkövetett kisebb nagyobb atrocitásokat németajkú kisebbség
> ellen vagy
> > > Finnország provokálta Sztálint azzal hogy nem adta át a kért
> kvázi
> > > biztonsági zónát a Szovjetuniónak ?
> > >
> > > Ha kimondod KEA hogy a nyugat a felelős az ukrajnai háborúért
> ahol
> > > Putyin egy olyan szuverén államot támadott meg amelynek
> szuverenitását
> > > öt részben kétoldalú részben nemzetközi szerződésben garantálta
> akkor az
> > > analógia szerinti példákban Lengyelországot és Finnországot kell
> > > szerinted KEA felelőssé tenni az említett háborúk
> kirobbantásáért ?
> > > .Ahogy ezt maga Putyin a saját maga által írt esszéjében leírta .
> > >
> > > Üdv.E!gon
> > > ----- Eredeti üzenet ----- From: KEA
> > > Sent: Sunday, January 5, 2025 10:43 PM
> > > To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu ; Emoke Greschik
> > > Subject: Re: [Grem] 'Háború' egy telexes cikkel indítva
> > >
> > >> Az alábbi cikket azoknak ajánlom, akik nincsenek 100%-ig
> meggyőződve
> > >> arról, hogy az orosz-ukrán háborúért a Nyugat a felelős.
> > >>
> https://telex.hu/belfold/2025/01/02/buda-peter-interju-titkosszolgalat-haboru-oroszok-orban-bek
> > emisszio-putyin-fico-trump
> > >>
> > >
> > > Itt egy másik gondolatmenet is, még Somkuti Bálint nyilatkozata
> kapcsán,
> > > tavaly novemberből.
> > >
> > > === === ===
> > >
> > > Elméletben a konfliktusokról: miért kell harcolni? - Ukrajna és
> 1956
> > >
> > > Kuruc, 2024.11.24. -- Doktor Faust
> > > https://kuruc.info/r/7/281156/
> > >
> > >
> > > Az utóbbi időben jelentős vitát – mi több, botrányt – generált
> különböző
> > > konfliktusok értelmezése. A vita középpontjában az orosz-ukrán
> háború és
> > > az '56-os forradalom állt, illetve a kettő (értelmetlen)
> > > összehasonlítása. Mivel a fenti elméleti kérdés is, ehhez
> szeretnék az
> > > alábbi gondolatébresztővel hozzájárulni.
> > >
> > > A dolgok közepébe vágva, kezdjük Somkuti Bálintnak, az MCC azóta
> > > kirúgott szakértőjének november 4-i botrányos kijelentésével. A
> november
> > > 4-i dátum 1956-hoz kapcsolódik, a szovjet hadsereg magyarországi
> > > inváziójának megindulásához, nemzeti gyásznap. Somkuti ezen a
> napon írta
> > > ki Facebookon, hogy “Aki a túlerőt nem tiszteli, az nem hős,
> hanem
> > > bolond!”. Ezt a kijelentését később arra javította le, hogy „Aki
> a
> > > túlerőt nem ismeri fel, az nem hős, hanem bolond!”
> > >
> > > Az embernek eszébe jut ilyenkor az állatvilág. Most nem Somkuti
> kapcsán
> > > mondom, inkább például a méhekre gondolok. Egy méhnek a súlya
> 0,1 gramm,
> > > egy 80 kilós ember tehát nagyjából nyolcszázezerszer nehezebb egy
> > > méhnél. Mégis, ha a méhecske úgy érzi, hogy az ember fenyegeti,
> akkor
> > > támad, megcsíp, belénk szúrja a fullánkját, nem foglalkozik az
> > > erőviszonyokkal. Miért van ez? Vajon 80 millió év evolúció
> (amióta a
> > > méhek léteznek) csak arra lett volna elég, hogy a természet
> bolondot
> > > csináljon belőlük, mert nem ismerik fel a túlerőt? Ráadásul a
> többi
> > > állat is ilyen. Milyen harcias például a kakas! Az egész állat
> csak 4 kg
> > > körüli, fegyverként egy csőre van az ember ellen, mégis, ha úgy
> érzi,
> > > hogy megsértették a területét, akkor nekimegy az embernek,
> harcol, meg
> > > akar csípni.
> > >
> > > Somkuti nemrég az Ultrahang műsorában (4:05-nél) próbálta meg
> tisztázni
> > > az álláspontját, amikor az alábbit mondta:
> > >
> > > Én csak annyit akartam elmondani, hogy van egy pont, amikor
> az
> > > önfeláldozásnak, az áldozatoknak a győzelem reményében van
> értelme, és
> > > utána már nincs. És az a vezető, vagy az, aki a győzelem reménye
> nélkül
> > > ontja a népnek a vérét [...], az nagyon súlyos felelőtlenséget
> követ el.
> > >
> > > A fentiekből kiderül, hogy Somkuti alapvetően nem érti a
> konfliktusokat.
> > > Ő úgy képzeli, hogy akkor van értelme ellenállni, ha a nyerés
> esélye
> > > fennáll, de nem veszi figyelembe (nem tud róla?), hogy az
> elrettentés
> > > képessége is létezik. A védelempolitikában a stratégiai
> elrettentés
> > > célja definíció szerint az, hogy “az ellenfeleket meggyőzzük
> arról, hogy
> > > bármilyen agresszív fellépés számukra elfogadhatatlan
> következményekkel
> > > jár”.
> > >
> > > Ez a definíció a válasz arra, hogy miért támad a méh (vagy
> bármilyen
> > > egyéb állat) nála nagyságrendekkel nagyobb ellenfélre is, ha
> fenyegetve
> > > érzi magát. Győzni talán nem tud, de az elrettentésre képes
> lehet. A
> > > legyeket például mindenki leüti, de a méheket az ember el szokta
> > > hessegetni, mert nem hiányzik egy csípés, és a vele járó fájdalom
> > > (hozzátéve, hogy egyébként sem akarnának leütni a szorgos
> méztermelő
> > > állatot). Az ember le tudná győzni a méhet, de nem éri meg a
> csípés,
> > > ezért békén hagyják őket, működik az elrettentés¹.
> > >
> > > Jordan Peterson kanadai pszichológia professzor egyik
> előadásában beszél
> > > arról, hogy ha egyazon faj egyedei közötti konfliktusról
> beszélünk
> > > (mindegy, hogy az valamilyen emlős, madár vagy ízeltlábú), akkor
> igaz
> > > az, hogy egyik állat sem támadhatja meg alapos ok nélkül a
> másikat,
> > > akkor sem, ha az egyik jóval erősebb. Ennek az az oka, hogy ha
> mondjuk
> > > egy erősebb medve harcba keveredik egy gyengébbel, hiába győz az
> > > erősebb, akkor is jelentős esélye van arra, hogy megsérül. Ez
> pedig
> > > ahhoz vezet, hogy amikor legközelebb egy magához hasonlóval kell
> > > megküzdenie, már rosszabb eséllyel fog indulni, ami a végét
> jelentheti.²
> > > A fenti az országokra is igaz, egy erősebb ország sem támadhatja
> meg
> > > csak úgy a gyengébbet, ha az utóbbi jelentős veszteséget tud
> neki okozni
> > > (és ezzel a győztes rosszabb pozícióba kerül másokkal szemben),
> mivel
> > > ekkor nem fogja megérni. Sokszor mégis kialakul a konfliktus,
> ami annak
> > > is függvénye, hogy az erősebb fél hogyan méri fel az
> erőviszonyokat,
> > > mivel gyakran nem lehet tudni előre, hogy a gyengébb ország
> valóban
> > > rendelkezik-e az elrettentés képességével (tehát, hogy mennyire
> tudja és
> > > mennyire hajlandó megvédeni magát), ezért ezt a képességet
> időről időre
> > > tesztelik³.
> > >
> > > A fentire szolgáltat példát a szovjet-finn háború (más néven a
> téli
> > > háború) 1939. november és 1940. március között. A szovjet
> népesség
> > > akkoriban 200 millió fő körül volt, a finn 3,7 millió fő körül. A
> > > szovjet haderő az internet szerint 3000 tankból és 3800
> repülőgépből
> > > állt, a finn 30 tankból és 130 repülőből. Itt már egyből fel is
> > > tehetnénk a kérdést, hogy miért harcoltak a finnek, ha Somkuti
> elveit
> > > követve “az áldozatoknak a győzelem reményében van értelme”?!
> Nos, nem
> > > azért, mert a finnek úgy gondolták, hogy van mondjuk 1% esélyük
> nyerni,
> > > és akkor “próbáljuk meg, hátha”. Nekik a nyerési esélyektől
> függetlenül
> > > az elrettentési képességet kellett bizonyítani.
> > >
> > > Ezzel kapcsolatban képzeljük el az ellenkezőjét, hogy a finnek
> nem
> > > harcolnak. A Szovjetunió küld egy táviratot, hogy holnaptól fél
> > > Finnország az övék, a finnek pedig kivonulnak, átadják a
> területet,
> > > mivel úgysem nyernének. De mi van, ha másnap küldenek egy újabb
> > > táviratot, hogy az ország másik felére is igényt tartanak, akkor
> onnan
> > > is kivonulnak?! Nem jut eszembe olyan példa, amikor valaki a
> saját
> > > területét csak úgy, ellenállás nélkül átadta volna.
> > >
> > > Ami a téli háborút illeti, a túlerőben lévő szovjetek nyertek,
> de ezt
> > > mindenki csak pürrhoszi győzelemként szokta emlegetni, miután a
> finnek
> > > sikeresen bizonyították, hogy rendelkeznek az elrettentés
> képességével.
> > > A szovjeteknek nagyjából 127.000 katonája elesett, 265.000
> megsebesült,
> > > valamint 1200-3500 közötti tankot és 261-515 közötti repülőgépet
> > > veszítettek. A finneknek nagyjából 23.000 katonája esett el és
> 40.000
> > > sebesült meg. Tehát el lehet mondani, hogy a szovjeteknek nem
> érte meg a
> > > területszerző kaland, amit eredetileg a Blitzkrieg mintájára
> indítottak,
> > > és néhány nap alatt szerettek volna befejezni.
> > >
> > > Somkutinak annyiban van igaza, hogy van egy határ, ahol már a
> védekező
> > > félnek sem éri meg tovább harcolni. Ha mondjuk a finnek a 18 és
> 60 év
> > > közötti férfiak nagy részét feláldozták volna, ami utána
> demográfiai
> > > katasztrófához vezet, akkor ezt kellene mondani. De ennél jóval
> kevesebb
> > > áldozattal is be tudták bizonyítani, hogy képesek olyan
> veszteségeket
> > > okozni, hogy ne érje meg őket megtámadni.
> > >
> > > Áttérve 1956-ra, nézzük először a forradalom kirobbanásának
> okait. A
> > > történészek írásaiból és a forradalmárok beszámolóiból is az
> köszön
> > > vissza, hogy a kommunisták olyan elviselhetetlenné tették az
> életet,
> > > hogy az akkoriak nem láttak más választást. Máthé Áron történész
> > > november 4-én, a Pesti Srácoknak adott interjúban úgy fogalmaz:
> > > “Mindenki meg akart szabadulni a diktatúrától, attól a
> rémálomtól.
> > > Csinálták, amit a szívük diktált – nem lehetett másként.”
> > >
> > > Szerintem a forradalom céljaival kapcsolatban két dolog
> összemosódik. A
> > > magyarok meg akartak szabadulni a judeobolsevik terrortól, amit a
> > > forradalmárok a szovjetek kiűzésével szerettek volna elérni. A
> > > függetlenedés azonban a szovjet geopolitikai érdekek miatt nem
> jöhetett
> > > létre, nem győzhettünk a világ legnagyobb szárazföldi hadserege
> ellen,
> > > így a forradalom elbukott. Ez az egyik dolog. A másik viszont,
> hogy a
> > > judeobolsevik terror fenntartása egyáltalán nem volt
> elengedhetetlen
> > > geopolitikai érdek, ezt a zsidó vezetőkből álló magyarországi
> > > kommunisták végezték a saját szakállukra, amiben az etnikai alapú
> > > ellenségességnek volt szerepe. Velük szemben az elrettentés
> működött,
> > > tehát itt elérte a célját a forradalom.
> > >
> > > A magyarok a lakosság szükségtelen terrorizálásáért
> visszavágtak: néhány
> > > ÁVH-st felakasztottak vagy agyonlőttek, a harcokban a
> kommunistáknak 722
> > > áldozata és 1540 sebesültje volt, a szovjeteknek pedig
> ideiglenesen
> > > visszavonulót kellett fújnia. A Szovjetunió hírneve ugyancsak
> hatalmas
> > > csorbát szenvedett a világban. Ennek eredményeként a forradalom
> után a
> > > rendszer maga is megváltozott. Az ÁVH-t megszüntették, Rákosi
> külföldre
> > > takarodott, a róla elnevezett korszakot pedig felváltotta a
> > > gulyáskommunizmus, és mi lettünk a “legvidámabb barakk”. Minden
> magyar
> > > élete jobb lett, de ehhez az 1956-os forradalmárok önfeláldozása
> kellett.
> > >
> > > A pesti srácok olyanok voltak, mint azok a régi utcagyerekek,
> akik
> > > tudták, hogy ha valaki rájuk száll, akkor úgy is vissza kell
> ütni, ha az
> > > ellenfél erősebb, mert különben bármit megtehetnek vele.
> > > Ami az ukrán háborút illeti, itt már a kiinduló helyzet és az
> eredeti
> > > célok is mások.
> > >
> > > Oroszország a konfliktus előtt többször hangot adott annak, hogy
> Ukrajna
> > > nyugati érdekszférába sodródását olyan stratégiai fenyegetésnek
> tekinti,
> > > amely az orosz állam létét is veszélyezteti. Amennyiben Ukrajna
> teljes
> > > mértékben a nyugati érdekszférába kerül, az olyan
> következményekkel járt
> > > volna, mint az ukránok NATO csatlakozása és nagymértékű
> felfegyverzése,
> > > rakéták telepítése az orosz határra, gazdasági problémák okozása
> > > (például a gáz és kőolaj szállításnál), valamint Amerika innen
> szervezte
> > > volna a színes forradalmat Moszkvában. A nyugati médiában gyakran
> > > hallhattunk olyan magyarázatot, amely szerint Oroszország a cári
> > > birodalmat (vagy a Szovjetuniót) akarja újraéleszteni
> területszerző
> > > kalandokkal. Nekem az első magyarázat tűnik meggyőzőbbnek, ha a
> > > területről lenne szó, ennyi erővel Kazahsztánt vagy Mongóliát is
> > > elfoglalhatták volna.
> > >
> > > A fenti azért fontos, mert adódik a kérdés, hogy miért harcol
> Ukrajna?
> > > Ha ugyanis az oroszoknak nem a terület, az élettér vagy bármi
> hasonló
> > > kellett, hanem Ukrajna nyugati érdekszférába sodródását akarták
> > > megakadályozni, akkor ebből adódik, hogy Ukrajna pedig azért
> harcol,
> > > hogy nyugati érdekszféra legyen. Ha szépen akarnánk fogalmazni,
> akkor
> > > azt kellene mondani, hogy Ukrajna a szuverenitásáért harcol. De
> milyen
> > > szuverenitásról beszélhetünk akkor, amikor a nyugatbarát rezsim a
> > > Majdan-puccs után került hatalomra, és Victoria Nuland szerint
> Amerika 5
> > > milliárd dollárt költött az ukrán színes forradalomra? A zsidó
> Porosenko
> > > és utódja, Zelenszkij, mint ukrán elnökök, már csak ez alapján
> sem
> > > tekinthetők olyan legitim vezetőknek, akik valóban az ukrán
> érdekeket
> > > képviselik.
> > >
> > > Az ukránok tehát belementek egy olyan háborúba, ahol nem
> területet
> > > akartak tőlük elvenni, és a kialakult katasztrófa elkerüléséhez
> (ami
> > > egyre jobban az ukrán államiság megszűnésének irányába mutat)
> elég lett
> > > volna megegyezni az oroszokkal bizonyos politikai és katonai
> > > kérdésekben, valamint lemondani a nagyobb nyugati orientációról.
> > > Ha egy országot megtámadnak, általában győzni szeretne, de
> minimum a
> > > támadó felet elrettenteni. Mivel az oroszok a saját államuk
> létét látták
> > > fenyegetve, így a háborútól még a súlyos veszteségek tudatában
> sem
> > > lehetett volna őket elrettenteni, ugyanakkor az ukránoknak nem
> is ez
> > > volt a célja, hanem győzni akartak, kiszorítani az oroszokat.
> Hogy ez
> > > így volt, azt nem csak a hivatalos ukrán verzió mondja, hanem
> például
> > > ukránbarát balti és skandináv jobboldali szervezetektől is ez
> köszön
> > > vissza.
> > >
> > > A háború elején Ukrajnának volt egy NATO által kiképzett, jól
> felszerelt
> > > hadserege, harci tapasztalatokkal. Az orosz kémeket nyugati
> > > titkosszolgálati segítséggel kiszűrték, és azt is tudták, hogy
> háború
> > > esetén nagymértékű nyugati segítségre számíthatnak harci
> eszközökben, a
> > > világ legjobb hírszerző ügynökségének, a CIA-nek az információ
> > > szolgáltatására, továbbá a kollektív nyugat brutális gazdasági
> > > szankcióira és teljes kommunikáció háborújára az oroszok ellen.
> Ha
> > > esetleg az a példa is a szemük előtt lebegett, hogy pár évtizede
> az
> > > oroszok még alig tudtak győzni a csecsenek ellen, akkor joggal
> > > gondolhatták, hogy ilyen támogatással jó nyerési esélyeik
> lesznek.
> > > A fentiek ellenére a valóság mégis az, hogy az ukránok tévedtek.
> A
> > > háború felőrölte az első ukrán hadsereget, majd egy második és
> harmadik
> > > újonnan összerakott, egyre kevésbé harcképes hadsereget is.
> Miután
> > > nyilvánvaló lett, hogy ukrán győzelemre nincs esély, tehát az
> eredeti
> > > cél meghiúsult, az eddigi veszteségeket is figyelembe véve
> eljött az a
> > > pont, ahol fel kellene adni a háborút. Bár az oroszoknak nem a
> terület
> > > kellett, a háború fenntartása és a keleti részek magukhoz
> csatolása az
> > > az eszköz, amivel megakadályozzák Ukrajna nyugati érdekszférába
> > > sodródását, így Ukrajna minden nappal egyre több életet és
> területet
> > > veszít, és egyre mélyebbre kerül.
> > >
> > > Egyes elemzők szerint Zelenszkij már döntött a 18-25 év közöttiek
> > > besorozásáról, mindössze az új Trump-kabinet elindulására vár
> taktikai
> > > okokból. Amennyiben Trumpék megvonnák tőlük a támogatást, akkor
> > > Amerikára fognák a fiatalok besorozását. Ha ez megtörténik, azt
> csak úgy
> > > lehet majd értékelni, hogy az ukrán zsidó vezetés szándékosan
> > > gyilkoltatja le a fiatalokat, demográfiai katasztrófát okozva
> anélkül,
> > > hogy ez bármilyen érdemi katonai célt szolgálna⁴.
> > >
> > > A fentiek miatt tehát teljesen értelmetlen 1956 és az ukrán
> háború
> > > összehasonlítása. Előbbi egy forradalom volt, utóbbi pedig egy
> háború,
> > > és a kezdeti célok is alapvetően különböznek. A magyarok
> korlátozott
> > > veszteséget szenvedtek, és eredményeket értek el, az ukránok
> esetén
> > > viszont a saját államiságuk megszűnése bontakozik ki a szemünk
> előtt,
> > > brutális emberi és területi veszteségekkel. Zelenszkijék úgy
> vezették
> > > neki Ukrajnát Oroszországnak, mint egy repülőgépet egy hegynek.
> > > Visszatérve az MCC köréhez tartozó fideszesekre (Orbán Balázs,
> Somkuti,
> > > Kohán Mátyás), az egész botrány Orbán Balázs szeptember 25-i
> > > kijelentésével indult, aki szerint: “Pont 56-ból kiindulva mi
> > > valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök
> csinált 2,5
> > > évvel ezelőtt”. Hogy Orbán Balázs politikusként értelmetlen módon
> > > összehasonlítja Ukrajnát és 1956-ot, ez még előfordulhat.
> Somkuti esete
> > > viszont sokkal súlyosabb, mivel ő annak ellenére nincs képben,
> hogy
> > > közben az NKE Hadtudományi Doktori Iskolájának oktatója volt, és
> a
> > > legnagyobb szaktekintélynek kellene lennie az országban.
> Másrészt,
> > > amikor a “bolond” kifejezést használta az ellenállókra, akkor
> átlépett
> > > egy határt, aminek meg is lett a következménye.
> > >
> > > Ezt a fideszes tudatlanságot és arroganciát mutatja, amikor az
> Orbán
> > > Balázs interjú másnapján Kohán Mátyás a forradalmárokat támadva
> azt
> > > írja: “Ennyi az üzenet, a hősiesség mellett ez 1956 másik
> tanulsága –
> > > hogy nem csak az a hős, aki a ruszki tankra kardot ránt, hanem
> az is,
> > > aki még az első fegyver eldördülte előtt elkerül egy elkerülhető
> vesztes
> > > háborút.”
> > >
> > > Ez utóbbit már Huth Gergely sem hagyta szó nélkül, szerinte:
> “1956-os
> > > szabadságharcosok hősies önfeláldozásának kigúnyolása (vö. kardot
> > > rántani a ruszki tankra) az Eörsi László-Ungváry Krisztián-féle
> > > posztbolsevik történész-gazemberek erkölcsi mocsarába vezet.“
> Ezután
> > > Huth rámutat, hogy az ellenállást világháborús veteránok
> vezényletével
> > > szervezték meg (amennyire a rövid idő alatt lehetett),
> barikádokat
> > > emeltek, gazdálkodtak a hadianyaggal, Molotov-koktélokat
> használtak, stb.
> > >
> > > A fentiek miatt egyébként különösen fájó, hogy úgy tűnik Kohánból
> > > akarnak valamilyen Bayer-féle véleményvezért csinálni, amikor
> neki a
> > > cikkei alapján semmilyen jobboldali identitása nincsen. Ő csak
> fideszes.
> > > Külpolitikai újságíróként dolgozik a jobbliberális/cionista
> Mandinernél,
> > > társadalmi kérdésekben pedig általában nem is szólal meg. Huth
> szerint
> > > az MCC sikerkalauz lett: pénz, elismerés, menő karrierlehetőség.
> Csak
> > > éppen a nemzeti érzés hiányzik...
> > >
> > > 1956-ban azt tettük, amit kellett. A méheknek igazuk van, 80
> millió év
> > > evolúció nem téved.
> > >
> > > Dicsőség a hősöknek!
> > >
> > > Megjegyzések:
> > >
> > > ¹Elméletben az elrettentés akkor működik, ha a várhatóan okozott
> kár
> > > szorozva a sikeres kivitelezés valószínűségével nagyobb, mint a
> támadó
> > > által elért haszon szorozva a sikeres támadás valószínűségével.
> > >
> > > ²Ezért van egyébként, hogy az állatok megpróbálják elkerülni az
> egymás
> > > közötti konfliktust, méregetik egymást, ágaskodnak, a béka
> felfújja
> > > magát, hogy nagyobbnak látsszon, a gyerekek is mindig a másik
> fölé
> > > ágaskodnak. A fokozatos eszkalációnak is ez az oka a
> nagyhatalmaknál:
> > > először fenyegetőznek, szankciókat alkalmaznak, hadgyakorlatokat
> > > tartanak, aztán jön a különleges katonai művelet, és végül a
> háború.
> > >
> > > ³De lehet a konfliktus oka valamilyen magasabb geopolitikai
> érdek is.
> > >
> > > ⁴A háború és a demográfia összefüggésében még a Biblia is állást
> foglal.
> > > Az 5Mózes 24:5 szerint: “Hogyha valaki újonnan vesz feleséget,
> ne menjen
> > > hadba, és ne vessenek reá semmiféle terhet. Egy esztendeig
> szabad legyen
> > > az ő házában, és vidámítsa a feleségét, akit elvett”. A népesség
> > > pótlására tehát a Biblia is megadja a lehetőséget, háború idején
> is,
> > > hogy valaki a feleségével legyen, és összehozzon 1-2 gyermeket.
> Egy
> > > háborút el lehet veszíteni, a görögöknek háromezer éves
> történelmük
> > > során számos vesztes háborújuk volt, de ma is köztünk vannak. A
> > > demográfiai katasztrófából viszont nem biztos, hogy van visszaút.
> > >
> >
> > --
> >
> > Üdvrivalgással:
> > KEA.
> > _______________________________________________
> > Grem mailing list
> > Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> > http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> >
> >
> >_______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250107/0ab7dc2f/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról