[Grem] 'Háború' egy telexes cikkel indítva
Reinisch Egon
reinisch at t-online.hu
2025. Jan. 8., Sze, 10:23:52 CET
Kedves Laci !
Enyhén szólva kérdéses a donbaszi háborút csak polgárháborúnak nevezni hiszen a donbaszi az oroszanyanyelvűek nem álltak tömegesen a felkelés mellé maga Igor Girkin Moszkvában kinevezett felkelő vezér (aki mellesleg lelőtte a a maláj gépek egy BUK légvédelmi rendszerrel ,kérdezem honnan volt a népi felkelőknek ilyen eszköze )szóval Igor jelentette Moszkvának nem akarnak beállni nagyszámban a felkelőnek az oroszajkúak a milíciájába erre az orosz haderő különleges alakulatai átlépték Ukrajna(+ csecsen martalócok) határát nehéz fegyverekkel felség jelzés nélkül amivel önmagában háborús bűnt követtek el ,így az ukránok elsősorban az orosz haderő reguláris felkelőknek álcázott alakulatai ellen harcoltak .A nyugat meg igen pocsék módon eljátszotta az hogy elhiszi a Donbaszban kizárólag csak az ottaniak felkeléséről van szó .
Amikor megnéztem a Heeresgeschichtliches Museum (Arsenal Wien )tárlatát a az 1848-49 s szabadságharcunkról a Musem alkalmazta a Bürgerkrieg szót a szabadság harcunkra úgy ahogy Te Laci hívtad ukrán polgárháborúnak az orosz haderő támadását .Meg kell mondjam hogy szóvá is tettük egy szerencsétlen museumi alkalmazottnak aki igen meglepődött ezen , és néhány évvel később legnagyobb meglepetésemre ez a felirat már lekerült a tablóról ,bár továbbra is elsősorban a Habsburg győzelmek voltak ábrázolva .
Üdv. Egon
Üdv. Egon
From: László Baják
Sent: Tuesday, January 7, 2025 7:57 AM
To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
Subject: Re: [Grem] 'Háború' egy telexes cikkel indítva
Kedves Rita!
Abban igazad van, és ezt nem említettem, hogy a háború fegyveres szakasza egy ukrán polgárháborúval kezdődött, amelyben az ukrán kormányhatalom megkísérelte véres erőszakkal felszámolni a Donbaszban élő oroszok szeparatista törekvéseit. A bucsai vérengzéssel kapcsolatban leginkább csak az egyik oldal narrációját ismerjük. Ha megkötötték volna a békeszerződést úgy az elejét vehette volna minden hasonló esetnek. Ürügynek minden esetre jó volt, hogy a teljesen abszurd lépést, a béketárgyalások megszakítását utólag megindokolják. Valójában ez volt az igazi tömeggyilkos húzás. Üdv
csakany <csakany at cs.bme.hu> ezt írta (időpont: 2025. jan. 7., K, 0:45):
Kedves Laci és Mindenki!
Nem vagyok történész, de szerintem egy háború azzal indul, hogy (akár
provokáció hatására) egy ország megtámad egy másikat.
Másik megjegyzés, én úgy olvastam (persze valami liberális helyen...),
hogy Ukrajna a bucsai vérengzés hatására állította le a béketárgyalásokat
(látták, hogy mi történt volna velük...)
Sziasztok Rita
On Mon, 6 Jan 2025, László Baják wrote:
> Kedves Egon! Remélem nem akarod kétségbe vonni, hogy már régóta és folyamatosan zajlik az
> amerikai orosz (előtte szovjet) hidegháború, proxiháború, stb. Közép-Ázsiában, a Közel-keleten
> és persze Ukrajnában is. Ebben a helyzetben történetietlennek, illetve politikailag determinált
> tévedésnek tartom egyértelmű és kizárólagos háborús felelősséget megállapítani. Természetesen
> mindkét félnek megvan a maga felelőssége. (Az EU itt nem önálló tényező.) A történelmi
> párhuzamaid sem valósak. Az 1939. évi Lengyelországi háború természetesen nem a Danzigi korridor
> ügyei miatt törtek ki, hanem mert Hitler és Sztalin is úgy gondolta, hogy
> diktatúrájuk fennmaradásához le kell igázniuk és ki kell zsákmányolniuk a szomszédaikat.
> (Molotov-Ribbentrop paktum) Finnország esete persze egyértelmű. A szovjet birodalom okkal
> feltételezte, hogy a finnek nem lesznek képesek ellenállni nekik. A finnek mögött nem állt
> nagyhatalmi támogatás. Ukrajnában a háború az oroszbarát kormány megdöntése után azzal
> kezdődött, hogy az új ukrán kormány amerikai biztatásra fel akarta mondani a Krím félsziget
> haditengerészeti bázisainak orosz bérletét. Ezt követte a Krím elfoglalása. A háború ezután
> akkor éleződött ki, amikor meglebegtették Ukrajna NATO csatlakozását. (Ez otromba provokáció
> volt, amelyben az oroszok hagyták magukat provokálni) Ezzel együtt két hét alatt befejeződhetett
> volna a háború, de mint az köztudott a nyugat Zelenszkijnek nem engedélyezte a békekötést. A
> háború azóta is zajlik, amelyhez semmi de semmi közünk. (Kárpátalja visszaadására nem látok
> esélyt, Magyarország nem tényező a nagyhatalmak között) A morális szempontok nem igazán
> történettudományi szempontok. Szubjektive nagyon lehet és kell sajnálni Ukrajna népeit, mert ők
> a nagyhatalmi törekvések ártatlan áldozatai. Az ukrán államot viszont nincs miért sajnálni.
> Korrupt, oligarchikus, diktatórikus stb. Ebből a szempontból az orosz és ukrán állam
> egykutya.Persze mára Ukrajna a nyugat bábállamává vált, amelyet kihasználtak, beáldoztak a
> nagyhatalmi érdekek oltárán. Üdv
>
> KEA <kea at turul.banki.hu> ezt írta (időpont: 2025. jan. 6., H, 22:45):
> Kedves Egon és Levtársak!
>
> A magam részéről árnyaltabban fogalmaznék: a "művelt Nyugat" nem tett
> meg mindent annak érdekében, hogy elkerüljük ezt a fejleményt. Ami pedig
> a történelmi példákat illeti, nem érzem magam annyira felkészültnek,
> hogy érdemben be tudnék kukucskálni a hivatalos történelem függönye mögé
> -- azért hallottam már olyasmikről, hogy a II. világháborút az elsőnek a
> lezárása már borítékolta, meg Hitler sem hinném, hogy tisztán önerőből
> jutott a führeri székbe stb. Aminthogy azt sem hiszem el, hogy MP a
> saját megtakarított pénzéből indította el és finanszírozta a pártját,
> amíg a párttagdíjak el nem kezdtek becsorogni.
>
> *
>
> Találós kérdés (gugli nélkül): Ki a költő?
>
> Egy finn leányka képe
>
> Asztalfiókom néha kinyitom: rokon
> s baráti kéztől küldött emlék-lomokon
> egy rojtosan kitépett újságlap felén
> a képről finn leányka arca néz felém.
>
> Világvihar sepert át Finnország felett,
> onnan sodorta ezt az újságlevelet
> hozzám, hogy Metsäpelto Hillevi halott:
> hét évet élt csupán s örökre elaludt.
>
> Kék volt szeme, huncutkás-göndör a haja,
> körültáncolta pajkos pillangók raja,
> mese, imádság, anyacsók volt étele,
> mély tükrű lelke Krisztus-arccal volt tele.
>
> Kacagó szíve boldogsággal robbanó
> kis bomba volt, mit láthatatlan víg manó
> sereg dobált szeszéllyel s az, kit eltalált,
> pár percre elfelejtett bánatot, halált.
>
> E huncutkás fejecske arról álmodott,
> hogy fent az égen csak tündér s hattyúfogat
> suhan s karácsonyfával szállnak angyalok
> s minden veszély csak itt a földön jár gyalog.
>
> S szegényt épen felülről érte a gonosz!
> Galádul tört százhetvenmillió orosz
> a három milliónyi finnre, mint deli
> mókusra medve, vélvén rögtön elnyeli.
>
> Varázsló Vejnemöjnen a Kalevala
> mélyéről fölkelt és dalolt: varázsdala
> ráénekelt sosem látott havat, jeget
> honmára s tankok, ágyuk útja elrekedt.
>
> Sok hónapig zajgott a hősi védelem,
> a muszka repülőraj dolgos várost, védtelen
> nőt, gyermeket bombázva berregett,
> Helsinkiben elsőnek ezt a gyermeket
>
> találta el. Mily bús rekord! A kacagó
> szívecskével nem labdáz már vidám manó.
> Képét lelkem fiókja őrzi s homlokom
> el-elborul, míg nézem mint egy jó rokon.
>
>
>
>
>
>
>
> On 1/6/25 11:42 AM, Reinisch Egon wrote:
> > Kedves KEA !
> >
> > Szeretném megkérdezni tőled és egyébként Baják Lacitól is( aki azt írta
> > az amerikaiak háborút viseltek Oroszország visszaszorítására )ha már azt
> > írtad "az orosz-ukrán háborúért a Nyugat a felelős " hogy az 1939 -s
> > háborúért Lengyelország a felelős ?És az 1939 -40 s "Téli háborúért"
> > háborúért Finnország felelős ?
> >
> > 1939 -ben Lengyelország komoly borsót tört a náci Németország orra elé
> > azzal hogy a tranzit korridor út és vasúti tranzit díját megemelte és
> > konvertibilis valutában követelte Németországtól és a feszült helyzetben
> > elkövetett kisebb nagyobb atrocitásokat németajkú kisebbség ellen vagy
> > Finnország provokálta Sztálint azzal hogy nem adta át a kért kvázi
> > biztonsági zónát a Szovjetuniónak ?
> >
> > Ha kimondod KEA hogy a nyugat a felelős az ukrajnai háborúért ahol
> > Putyin egy olyan szuverén államot támadott meg amelynek szuverenitását
> > öt részben kétoldalú részben nemzetközi szerződésben garantálta akkor az
> > analógia szerinti példákban Lengyelországot és Finnországot kell
> > szerinted KEA felelőssé tenni az említett háborúk kirobbantásáért ?
> > .Ahogy ezt maga Putyin a saját maga által írt esszéjében leírta .
> >
> > Üdv.E!gon
> > ----- Eredeti üzenet ----- From: KEA
> > Sent: Sunday, January 5, 2025 10:43 PM
> > To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu ; Emoke Greschik
> > Subject: Re: [Grem] 'Háború' egy telexes cikkel indítva
> >
> >> Az alábbi cikket azoknak ajánlom, akik nincsenek 100%-ig meggyőződve
> >> arról, hogy az orosz-ukrán háborúért a Nyugat a felelős.
> >>https://telex.hu/belfold/2025/01/02/buda-peter-interju-titkosszolgalat-haboru-oroszok-orban-bek
> emisszio-putyin-fico-trump
> >>
> >
> > Itt egy másik gondolatmenet is, még Somkuti Bálint nyilatkozata kapcsán,
> > tavaly novemberből.
> >
> > === === ===
> >
> > Elméletben a konfliktusokról: miért kell harcolni? - Ukrajna és 1956
> >
> > Kuruc, 2024.11.24. -- Doktor Faust
> > https://kuruc.info/r/7/281156/
> >
> >
> > Az utóbbi időben jelentős vitát – mi több, botrányt – generált különböző
> > konfliktusok értelmezése. A vita középpontjában az orosz-ukrán háború és
> > az '56-os forradalom állt, illetve a kettő (értelmetlen)
> > összehasonlítása. Mivel a fenti elméleti kérdés is, ehhez szeretnék az
> > alábbi gondolatébresztővel hozzájárulni.
> >
> > A dolgok közepébe vágva, kezdjük Somkuti Bálintnak, az MCC azóta
> > kirúgott szakértőjének november 4-i botrányos kijelentésével. A november
> > 4-i dátum 1956-hoz kapcsolódik, a szovjet hadsereg magyarországi
> > inváziójának megindulásához, nemzeti gyásznap. Somkuti ezen a napon írta
> > ki Facebookon, hogy “Aki a túlerőt nem tiszteli, az nem hős, hanem
> > bolond!”. Ezt a kijelentését később arra javította le, hogy „Aki a
> > túlerőt nem ismeri fel, az nem hős, hanem bolond!”
> >
> > Az embernek eszébe jut ilyenkor az állatvilág. Most nem Somkuti kapcsán
> > mondom, inkább például a méhekre gondolok. Egy méhnek a súlya 0,1 gramm,
> > egy 80 kilós ember tehát nagyjából nyolcszázezerszer nehezebb egy
> > méhnél. Mégis, ha a méhecske úgy érzi, hogy az ember fenyegeti, akkor
> > támad, megcsíp, belénk szúrja a fullánkját, nem foglalkozik az
> > erőviszonyokkal. Miért van ez? Vajon 80 millió év evolúció (amióta a
> > méhek léteznek) csak arra lett volna elég, hogy a természet bolondot
> > csináljon belőlük, mert nem ismerik fel a túlerőt? Ráadásul a többi
> > állat is ilyen. Milyen harcias például a kakas! Az egész állat csak 4 kg
> > körüli, fegyverként egy csőre van az ember ellen, mégis, ha úgy érzi,
> > hogy megsértették a területét, akkor nekimegy az embernek, harcol, meg
> > akar csípni.
> >
> > Somkuti nemrég az Ultrahang műsorában (4:05-nél) próbálta meg tisztázni
> > az álláspontját, amikor az alábbit mondta:
> >
> > Én csak annyit akartam elmondani, hogy van egy pont, amikor az
> > önfeláldozásnak, az áldozatoknak a győzelem reményében van értelme, és
> > utána már nincs. És az a vezető, vagy az, aki a győzelem reménye nélkül
> > ontja a népnek a vérét [...], az nagyon súlyos felelőtlenséget követ el.
> >
> > A fentiekből kiderül, hogy Somkuti alapvetően nem érti a konfliktusokat.
> > Ő úgy képzeli, hogy akkor van értelme ellenállni, ha a nyerés esélye
> > fennáll, de nem veszi figyelembe (nem tud róla?), hogy az elrettentés
> > képessége is létezik. A védelempolitikában a stratégiai elrettentés
> > célja definíció szerint az, hogy “az ellenfeleket meggyőzzük arról, hogy
> > bármilyen agresszív fellépés számukra elfogadhatatlan következményekkel
> > jár”.
> >
> > Ez a definíció a válasz arra, hogy miért támad a méh (vagy bármilyen
> > egyéb állat) nála nagyságrendekkel nagyobb ellenfélre is, ha fenyegetve
> > érzi magát. Győzni talán nem tud, de az elrettentésre képes lehet. A
> > legyeket például mindenki leüti, de a méheket az ember el szokta
> > hessegetni, mert nem hiányzik egy csípés, és a vele járó fájdalom
> > (hozzátéve, hogy egyébként sem akarnának leütni a szorgos méztermelő
> > állatot). Az ember le tudná győzni a méhet, de nem éri meg a csípés,
> > ezért békén hagyják őket, működik az elrettentés¹.
> >
> > Jordan Peterson kanadai pszichológia professzor egyik előadásában beszél
> > arról, hogy ha egyazon faj egyedei közötti konfliktusról beszélünk
> > (mindegy, hogy az valamilyen emlős, madár vagy ízeltlábú), akkor igaz
> > az, hogy egyik állat sem támadhatja meg alapos ok nélkül a másikat,
> > akkor sem, ha az egyik jóval erősebb. Ennek az az oka, hogy ha mondjuk
> > egy erősebb medve harcba keveredik egy gyengébbel, hiába győz az
> > erősebb, akkor is jelentős esélye van arra, hogy megsérül. Ez pedig
> > ahhoz vezet, hogy amikor legközelebb egy magához hasonlóval kell
> > megküzdenie, már rosszabb eséllyel fog indulni, ami a végét jelentheti.²
> > A fenti az országokra is igaz, egy erősebb ország sem támadhatja meg
> > csak úgy a gyengébbet, ha az utóbbi jelentős veszteséget tud neki okozni
> > (és ezzel a győztes rosszabb pozícióba kerül másokkal szemben), mivel
> > ekkor nem fogja megérni. Sokszor mégis kialakul a konfliktus, ami annak
> > is függvénye, hogy az erősebb fél hogyan méri fel az erőviszonyokat,
> > mivel gyakran nem lehet tudni előre, hogy a gyengébb ország valóban
> > rendelkezik-e az elrettentés képességével (tehát, hogy mennyire tudja és
> > mennyire hajlandó megvédeni magát), ezért ezt a képességet időről időre
> > tesztelik³.
> >
> > A fentire szolgáltat példát a szovjet-finn háború (más néven a téli
> > háború) 1939. november és 1940. március között. A szovjet népesség
> > akkoriban 200 millió fő körül volt, a finn 3,7 millió fő körül. A
> > szovjet haderő az internet szerint 3000 tankból és 3800 repülőgépből
> > állt, a finn 30 tankból és 130 repülőből. Itt már egyből fel is
> > tehetnénk a kérdést, hogy miért harcoltak a finnek, ha Somkuti elveit
> > követve “az áldozatoknak a győzelem reményében van értelme”?! Nos, nem
> > azért, mert a finnek úgy gondolták, hogy van mondjuk 1% esélyük nyerni,
> > és akkor “próbáljuk meg, hátha”. Nekik a nyerési esélyektől függetlenül
> > az elrettentési képességet kellett bizonyítani.
> >
> > Ezzel kapcsolatban képzeljük el az ellenkezőjét, hogy a finnek nem
> > harcolnak. A Szovjetunió küld egy táviratot, hogy holnaptól fél
> > Finnország az övék, a finnek pedig kivonulnak, átadják a területet,
> > mivel úgysem nyernének. De mi van, ha másnap küldenek egy újabb
> > táviratot, hogy az ország másik felére is igényt tartanak, akkor onnan
> > is kivonulnak?! Nem jut eszembe olyan példa, amikor valaki a saját
> > területét csak úgy, ellenállás nélkül átadta volna.
> >
> > Ami a téli háborút illeti, a túlerőben lévő szovjetek nyertek, de ezt
> > mindenki csak pürrhoszi győzelemként szokta emlegetni, miután a finnek
> > sikeresen bizonyították, hogy rendelkeznek az elrettentés képességével.
> > A szovjeteknek nagyjából 127.000 katonája elesett, 265.000 megsebesült,
> > valamint 1200-3500 közötti tankot és 261-515 közötti repülőgépet
> > veszítettek. A finneknek nagyjából 23.000 katonája esett el és 40.000
> > sebesült meg. Tehát el lehet mondani, hogy a szovjeteknek nem érte meg a
> > területszerző kaland, amit eredetileg a Blitzkrieg mintájára indítottak,
> > és néhány nap alatt szerettek volna befejezni.
> >
> > Somkutinak annyiban van igaza, hogy van egy határ, ahol már a védekező
> > félnek sem éri meg tovább harcolni. Ha mondjuk a finnek a 18 és 60 év
> > közötti férfiak nagy részét feláldozták volna, ami utána demográfiai
> > katasztrófához vezet, akkor ezt kellene mondani. De ennél jóval kevesebb
> > áldozattal is be tudták bizonyítani, hogy képesek olyan veszteségeket
> > okozni, hogy ne érje meg őket megtámadni.
> >
> > Áttérve 1956-ra, nézzük először a forradalom kirobbanásának okait. A
> > történészek írásaiból és a forradalmárok beszámolóiból is az köszön
> > vissza, hogy a kommunisták olyan elviselhetetlenné tették az életet,
> > hogy az akkoriak nem láttak más választást. Máthé Áron történész
> > november 4-én, a Pesti Srácoknak adott interjúban úgy fogalmaz:
> > “Mindenki meg akart szabadulni a diktatúrától, attól a rémálomtól.
> > Csinálták, amit a szívük diktált – nem lehetett másként.”
> >
> > Szerintem a forradalom céljaival kapcsolatban két dolog összemosódik. A
> > magyarok meg akartak szabadulni a judeobolsevik terrortól, amit a
> > forradalmárok a szovjetek kiűzésével szerettek volna elérni. A
> > függetlenedés azonban a szovjet geopolitikai érdekek miatt nem jöhetett
> > létre, nem győzhettünk a világ legnagyobb szárazföldi hadserege ellen,
> > így a forradalom elbukott. Ez az egyik dolog. A másik viszont, hogy a
> > judeobolsevik terror fenntartása egyáltalán nem volt elengedhetetlen
> > geopolitikai érdek, ezt a zsidó vezetőkből álló magyarországi
> > kommunisták végezték a saját szakállukra, amiben az etnikai alapú
> > ellenségességnek volt szerepe. Velük szemben az elrettentés működött,
> > tehát itt elérte a célját a forradalom.
> >
> > A magyarok a lakosság szükségtelen terrorizálásáért visszavágtak: néhány
> > ÁVH-st felakasztottak vagy agyonlőttek, a harcokban a kommunistáknak 722
> > áldozata és 1540 sebesültje volt, a szovjeteknek pedig ideiglenesen
> > visszavonulót kellett fújnia. A Szovjetunió hírneve ugyancsak hatalmas
> > csorbát szenvedett a világban. Ennek eredményeként a forradalom után a
> > rendszer maga is megváltozott. Az ÁVH-t megszüntették, Rákosi külföldre
> > takarodott, a róla elnevezett korszakot pedig felváltotta a
> > gulyáskommunizmus, és mi lettünk a “legvidámabb barakk”. Minden magyar
> > élete jobb lett, de ehhez az 1956-os forradalmárok önfeláldozása kellett.
> >
> > A pesti srácok olyanok voltak, mint azok a régi utcagyerekek, akik
> > tudták, hogy ha valaki rájuk száll, akkor úgy is vissza kell ütni, ha az
> > ellenfél erősebb, mert különben bármit megtehetnek vele.
> > Ami az ukrán háborút illeti, itt már a kiinduló helyzet és az eredeti
> > célok is mások.
> >
> > Oroszország a konfliktus előtt többször hangot adott annak, hogy Ukrajna
> > nyugati érdekszférába sodródását olyan stratégiai fenyegetésnek tekinti,
> > amely az orosz állam létét is veszélyezteti. Amennyiben Ukrajna teljes
> > mértékben a nyugati érdekszférába kerül, az olyan következményekkel járt
> > volna, mint az ukránok NATO csatlakozása és nagymértékű felfegyverzése,
> > rakéták telepítése az orosz határra, gazdasági problémák okozása
> > (például a gáz és kőolaj szállításnál), valamint Amerika innen szervezte
> > volna a színes forradalmat Moszkvában. A nyugati médiában gyakran
> > hallhattunk olyan magyarázatot, amely szerint Oroszország a cári
> > birodalmat (vagy a Szovjetuniót) akarja újraéleszteni területszerző
> > kalandokkal. Nekem az első magyarázat tűnik meggyőzőbbnek, ha a
> > területről lenne szó, ennyi erővel Kazahsztánt vagy Mongóliát is
> > elfoglalhatták volna.
> >
> > A fenti azért fontos, mert adódik a kérdés, hogy miért harcol Ukrajna?
> > Ha ugyanis az oroszoknak nem a terület, az élettér vagy bármi hasonló
> > kellett, hanem Ukrajna nyugati érdekszférába sodródását akarták
> > megakadályozni, akkor ebből adódik, hogy Ukrajna pedig azért harcol,
> > hogy nyugati érdekszféra legyen. Ha szépen akarnánk fogalmazni, akkor
> > azt kellene mondani, hogy Ukrajna a szuverenitásáért harcol. De milyen
> > szuverenitásról beszélhetünk akkor, amikor a nyugatbarát rezsim a
> > Majdan-puccs után került hatalomra, és Victoria Nuland szerint Amerika 5
> > milliárd dollárt költött az ukrán színes forradalomra? A zsidó Porosenko
> > és utódja, Zelenszkij, mint ukrán elnökök, már csak ez alapján sem
> > tekinthetők olyan legitim vezetőknek, akik valóban az ukrán érdekeket
> > képviselik.
> >
> > Az ukránok tehát belementek egy olyan háborúba, ahol nem területet
> > akartak tőlük elvenni, és a kialakult katasztrófa elkerüléséhez (ami
> > egyre jobban az ukrán államiság megszűnésének irányába mutat) elég lett
> > volna megegyezni az oroszokkal bizonyos politikai és katonai
> > kérdésekben, valamint lemondani a nagyobb nyugati orientációról.
> > Ha egy országot megtámadnak, általában győzni szeretne, de minimum a
> > támadó felet elrettenteni. Mivel az oroszok a saját államuk létét látták
> > fenyegetve, így a háborútól még a súlyos veszteségek tudatában sem
> > lehetett volna őket elrettenteni, ugyanakkor az ukránoknak nem is ez
> > volt a célja, hanem győzni akartak, kiszorítani az oroszokat. Hogy ez
> > így volt, azt nem csak a hivatalos ukrán verzió mondja, hanem például
> > ukránbarát balti és skandináv jobboldali szervezetektől is ez köszön
> > vissza.
> >
> > A háború elején Ukrajnának volt egy NATO által kiképzett, jól felszerelt
> > hadserege, harci tapasztalatokkal. Az orosz kémeket nyugati
> > titkosszolgálati segítséggel kiszűrték, és azt is tudták, hogy háború
> > esetén nagymértékű nyugati segítségre számíthatnak harci eszközökben, a
> > világ legjobb hírszerző ügynökségének, a CIA-nek az információ
> > szolgáltatására, továbbá a kollektív nyugat brutális gazdasági
> > szankcióira és teljes kommunikáció háborújára az oroszok ellen. Ha
> > esetleg az a példa is a szemük előtt lebegett, hogy pár évtizede az
> > oroszok még alig tudtak győzni a csecsenek ellen, akkor joggal
> > gondolhatták, hogy ilyen támogatással jó nyerési esélyeik lesznek.
> > A fentiek ellenére a valóság mégis az, hogy az ukránok tévedtek. A
> > háború felőrölte az első ukrán hadsereget, majd egy második és harmadik
> > újonnan összerakott, egyre kevésbé harcképes hadsereget is. Miután
> > nyilvánvaló lett, hogy ukrán győzelemre nincs esély, tehát az eredeti
> > cél meghiúsult, az eddigi veszteségeket is figyelembe véve eljött az a
> > pont, ahol fel kellene adni a háborút. Bár az oroszoknak nem a terület
> > kellett, a háború fenntartása és a keleti részek magukhoz csatolása az
> > az eszköz, amivel megakadályozzák Ukrajna nyugati érdekszférába
> > sodródását, így Ukrajna minden nappal egyre több életet és területet
> > veszít, és egyre mélyebbre kerül.
> >
> > Egyes elemzők szerint Zelenszkij már döntött a 18-25 év közöttiek
> > besorozásáról, mindössze az új Trump-kabinet elindulására vár taktikai
> > okokból. Amennyiben Trumpék megvonnák tőlük a támogatást, akkor
> > Amerikára fognák a fiatalok besorozását. Ha ez megtörténik, azt csak úgy
> > lehet majd értékelni, hogy az ukrán zsidó vezetés szándékosan
> > gyilkoltatja le a fiatalokat, demográfiai katasztrófát okozva anélkül,
> > hogy ez bármilyen érdemi katonai célt szolgálna⁴.
> >
> > A fentiek miatt tehát teljesen értelmetlen 1956 és az ukrán háború
> > összehasonlítása. Előbbi egy forradalom volt, utóbbi pedig egy háború,
> > és a kezdeti célok is alapvetően különböznek. A magyarok korlátozott
> > veszteséget szenvedtek, és eredményeket értek el, az ukránok esetén
> > viszont a saját államiságuk megszűnése bontakozik ki a szemünk előtt,
> > brutális emberi és területi veszteségekkel. Zelenszkijék úgy vezették
> > neki Ukrajnát Oroszországnak, mint egy repülőgépet egy hegynek.
> > Visszatérve az MCC köréhez tartozó fideszesekre (Orbán Balázs, Somkuti,
> > Kohán Mátyás), az egész botrány Orbán Balázs szeptember 25-i
> > kijelentésével indult, aki szerint: “Pont 56-ból kiindulva mi
> > valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5
> > évvel ezelőtt”. Hogy Orbán Balázs politikusként értelmetlen módon
> > összehasonlítja Ukrajnát és 1956-ot, ez még előfordulhat. Somkuti esete
> > viszont sokkal súlyosabb, mivel ő annak ellenére nincs képben, hogy
> > közben az NKE Hadtudományi Doktori Iskolájának oktatója volt, és a
> > legnagyobb szaktekintélynek kellene lennie az országban. Másrészt,
> > amikor a “bolond” kifejezést használta az ellenállókra, akkor átlépett
> > egy határt, aminek meg is lett a következménye.
> >
> > Ezt a fideszes tudatlanságot és arroganciát mutatja, amikor az Orbán
> > Balázs interjú másnapján Kohán Mátyás a forradalmárokat támadva azt
> > írja: “Ennyi az üzenet, a hősiesség mellett ez 1956 másik tanulsága –
> > hogy nem csak az a hős, aki a ruszki tankra kardot ránt, hanem az is,
> > aki még az első fegyver eldördülte előtt elkerül egy elkerülhető vesztes
> > háborút.”
> >
> > Ez utóbbit már Huth Gergely sem hagyta szó nélkül, szerinte: “1956-os
> > szabadságharcosok hősies önfeláldozásának kigúnyolása (vö. kardot
> > rántani a ruszki tankra) az Eörsi László-Ungváry Krisztián-féle
> > posztbolsevik történész-gazemberek erkölcsi mocsarába vezet.“ Ezután
> > Huth rámutat, hogy az ellenállást világháborús veteránok vezényletével
> > szervezték meg (amennyire a rövid idő alatt lehetett), barikádokat
> > emeltek, gazdálkodtak a hadianyaggal, Molotov-koktélokat használtak, stb.
> >
> > A fentiek miatt egyébként különösen fájó, hogy úgy tűnik Kohánból
> > akarnak valamilyen Bayer-féle véleményvezért csinálni, amikor neki a
> > cikkei alapján semmilyen jobboldali identitása nincsen. Ő csak fideszes.
> > Külpolitikai újságíróként dolgozik a jobbliberális/cionista Mandinernél,
> > társadalmi kérdésekben pedig általában nem is szólal meg. Huth szerint
> > az MCC sikerkalauz lett: pénz, elismerés, menő karrierlehetőség. Csak
> > éppen a nemzeti érzés hiányzik...
> >
> > 1956-ban azt tettük, amit kellett. A méheknek igazuk van, 80 millió év
> > evolúció nem téved.
> >
> > Dicsőség a hősöknek!
> >
> > Megjegyzések:
> >
> > ¹Elméletben az elrettentés akkor működik, ha a várhatóan okozott kár
> > szorozva a sikeres kivitelezés valószínűségével nagyobb, mint a támadó
> > által elért haszon szorozva a sikeres támadás valószínűségével.
> >
> > ²Ezért van egyébként, hogy az állatok megpróbálják elkerülni az egymás
> > közötti konfliktust, méregetik egymást, ágaskodnak, a béka felfújja
> > magát, hogy nagyobbnak látsszon, a gyerekek is mindig a másik fölé
> > ágaskodnak. A fokozatos eszkalációnak is ez az oka a nagyhatalmaknál:
> > először fenyegetőznek, szankciókat alkalmaznak, hadgyakorlatokat
> > tartanak, aztán jön a különleges katonai művelet, és végül a háború.
> >
> > ³De lehet a konfliktus oka valamilyen magasabb geopolitikai érdek is.
> >
> > ⁴A háború és a demográfia összefüggésében még a Biblia is állást foglal.
> > Az 5Mózes 24:5 szerint: “Hogyha valaki újonnan vesz feleséget, ne menjen
> > hadba, és ne vessenek reá semmiféle terhet. Egy esztendeig szabad legyen
> > az ő házában, és vidámítsa a feleségét, akit elvett”. A népesség
> > pótlására tehát a Biblia is megadja a lehetőséget, háború idején is,
> > hogy valaki a feleségével legyen, és összehozzon 1-2 gyermeket. Egy
> > háborút el lehet veszíteni, a görögöknek háromezer éves történelmük
> > során számos vesztes háborújuk volt, de ma is köztünk vannak. A
> > demográfiai katasztrófából viszont nem biztos, hogy van visszaút.
> >
>
> --
>
> Üdvrivalgással:
> KEA.
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------------------------------------------------------------------------------
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--
Ezt az e-mailt átvizsgálta az Avast AntiVirus szoftver.
www.avast.com
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250108/6a0010c7/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról