[Grem] 'A nyugat összeomlása vs. remény' kérdése ..

[Emoke Greschik]

 A  Kunsay-Sípos Rita által a napokban  felvetett 'összeomlás' kérdéséről
...
Miért gyűlöli magát a Nyugat, és mit tehetünk ellene? – Svéd filozófus a
Mandinernek

Benedict Beckeld szerint nem elkerülhetetlen a nyugati civilizáció
összeomlása, és ebben Magyarország mutat példát.
2025. augusztus 14. 05:56
https://mandiner.hu/kulfold/2025/08/miert-gyuloli-magat-a-nyugat-es-mit-tehetunk-ellene-sved-filozofus-a-mandinernek
[image: Benedict Beckeld]

Pataki Zoltán <https://mandiner.hu/szerzo/pataki-zoltan>

Az MCC Feszten interjút adott a Mandinernek Benedict Beckeld svéd
filozófus, aki az ókori filozófia és a politikai filozófia szakértője,
valamint a „Western Self-Contempt: Oikophobia in the Decline of
Civilizations” című könyv szerzője. Az interjú során Beckeld a nyugati
civilizáció hanyatlásának jeleiről, az oikofóbia fogalmáról és annak
történelmi párhuzamairól beszélt, különös tekintettel az európai és
amerikai kontextusra, valamint a magyar helyzetre.
Az öngyűlölet jelei a nyugati világban

Beckeld szerint a nyugati civilizáció hanyatlásának egyik legszembetűnőbb
jele az oikofóbia, vagyis az önutálat, amely a saját kultúra és hagyományok
elutasításában nyilvánul meg.

Nyugat- és Észak-Európában, ha valaki a nemzeti zászlót lengeti, gyakran
rasszistának vagy xenofóbnak bélyegzik, kivéve legfeljebb, ha éppen egy
focimeccs van”

– mondta Beckeld, példaként Németországot említve, ahol ez a jelenség
különösen szembetűnő.

Az Egyesült Államokban még szélsőségesebb formákat ölt az oikofóbia: 2020
nyarán történelmi szobrok ledöntése, például az alapító atyák vagy
Kolumbusz Kristóf szobrának eltávolítása, széles körben elterjedt. Ez a
mozgalom később Európában is megjelent, például Angliában, ahol Winston
Churchill szobrát akarták ledönteni. Az oikofóbia más formákban is
megjelenik, például intézmények átnevezésében – például Thomas Jefferson
nevét eltávolítják iskolák nevéből rabszolgatartó múltja miatt –, vagy a
nemzeti identitás elutasításában.

Beckeld szerint az Egyesült Államokban ez a jelenség korábban kezdődött és
ma már jóval szélsőségesebb, mint Európában, amely részben követi az
amerikai példát.
Történelmi párhuzamok és az öngyűlölet gyökerei

Az interjú során Beckeld az ókori Görögország és Róma hanyatlásával vont
párhuzamot.

Az oikofóbia minden civilizáció hanyatlásának része, de ma, a demokrácia,
az egyenlőség és a jólét magasabb szintje miatt szélsőségesebb formát ölt”

– magyarázta. Az ókorban is megfigyelhető volt az androgünia, a nemek
közötti határok elmosódása, amely ma a modern technológia és a közösségi
média révén még erőteljesebb. Beckeld szerint a mai társadalmi körülmények
– a jólét, a demokrácia és az egyenlőség előtérbe kerülése – kedveznek az
oikofóbia terjedésének. Európában a gyarmatosítás történelmi öröksége
további önkritikát és bűntudatot generál, még olyan országokban is, amelyek
nem voltak gyarmattartók, mint Svédország vagy Írország.

Beckeld szerint ez a „filia”, vagyis a más kultúrák iránti túlzott csodálat
is része az oikofóbiának: *„Minél távolabbi egy kultúra, annál
csodálatosabbnak tűnik. Egy skandináv számára az olasz kultúra szép, de az
afrikai még csodálatosabb.”*
Magyarország helyzete

A beszélgetés során szóba került Magyarország helyzete is. Beckeld
megjegyezte, hogy Magyarország eddig viszonylag ellenállt az oikofóbiának,
részben történelmi és kulturális okok miatt. A bezélgetés során az is
felvetődött, miszerint egyes körökben Magyarotsázgon megfigyelhetőek az
oikofóbiához hasonló tünetek, például az felfogáa, hogy „ami nyugatról jön,
jobb, mint a hazai”.
Hogyan védekezhet egy civilizáció?

Beckeld szerint a civilizációk több módon is védekezhetnek az oikofóbia
ellen. *„A magyar kormány családpolitikája, amely a gyermekvállalást
ösztönzi, jó irány”* – emelte ki, mivel a gyermeknevelés során az emberek
hajlamosabbak a hagyományok átadására. Az oktatás reformja is
kulcsfontosságú: „*Nem arról van szó, hogy a történelmi hibákat el kell
hallgatni, hanem arról, hogy a nemzeti történelmet hősi kontextusban kell
bemutatni” *– hangsúlyozta. Magyarországon szerinte ez részben sikeres,
hiszen a konzervatív körökben a magyarok büszkén beszélnek történelmükről.

A vallás szerepe is jelentős. Beckeld szerint még azok számára is, akik nem
vallásosak, a vallás esztétikai és közösségi értékei fontosak lehetnek,
hogy ellensúlyozzák a modern társadalom materializmusát és hedonizmusát.
Város és vidék ellentét

Az interjú végén Beckeld kitért a város és vidék közötti különbségekre.

A városok mindig progresszívebbek, a vidék pedig konzervatívabb”

– magyarázta, hozzátéve, hogy a vidéki emberek szorosabb kapcsolatban
állnak a földdel és a hagyományokkal, míg a városokban a külső hatások és
új ötletek gyorsabban terjednek. Ez a különbség már az ókori Rómában vagy
az angol forradalom idején is megfigyelhető volt.

Beckeld gondolatai összességében megrázó képet festenek a nyugati
civilizáció jelenlegi állapotáról, ugyanakkor reményt is kínálnak. Az
öngyűlölet elleni küzdelemben a család, az oktatás és a hagyományok
újrafelfedezése kulcsfontosságú.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250814/24b08892/attachment.html>