[Grem] 'A nyugat összeomlása vs. remény' kérdése ..

[Emoke Greschik]

helyesbítés:
Utánanéztem pontosan és Kunsay Sípos Rita NEM pontosította, hogy az
""""öszeomlás témáját """" vetette volna fel. *Helytelenül és pontatlan én
következtettem *erre az  'összeomlás kutató' elnevezésből.

Azt hiszem, *Rita is az inkább az 'összeomlás veszélye és kiutak, remények'
témájára gondolt.*
*Bocsáss meg, Rita. *Most helyesbítek!  *Ez a sajnálatos és bántásba.
vádolásba torkolló félreértések tipikus esete volt*.

*Szeretettel, *
Emőke

On Thu, Aug 14, 2025 at 6:38 AM Emoke Greschik <greschem at gmail.com> wrote:

> A  Kunsay-Sípos Rita által a napokban  felvetett 'összeomlás' kérdéséről
> ...
> Miért gyűlöli magát a Nyugat, és mit tehetünk ellene? – Svéd filozófus a
> Mandinernek
>
> Benedict Beckeld szerint nem elkerülhetetlen a nyugati civilizáció
> összeomlása, és ebben Magyarország mutat példát.
> 2025. augusztus 14. 05:56
>
> https://mandiner.hu/kulfold/2025/08/miert-gyuloli-magat-a-nyugat-es-mit-tehetunk-ellene-sved-filozofus-a-mandinernek
> [image: Benedict Beckeld]
>
> Pataki Zoltán <https://mandiner.hu/szerzo/pataki-zoltan>
>
> Az MCC Feszten interjút adott a Mandinernek Benedict Beckeld svéd
> filozófus, aki az ókori filozófia és a politikai filozófia szakértője,
> valamint a „Western Self-Contempt: Oikophobia in the Decline of
> Civilizations” című könyv szerzője. Az interjú során Beckeld a nyugati
> civilizáció hanyatlásának jeleiről, az oikofóbia fogalmáról és annak
> történelmi párhuzamairól beszélt, különös tekintettel az európai és
> amerikai kontextusra, valamint a magyar helyzetre.
> Az öngyűlölet jelei a nyugati világban
>
> Beckeld szerint a nyugati civilizáció hanyatlásának egyik legszembetűnőbb
> jele az oikofóbia, vagyis az önutálat, amely a saját kultúra és hagyományok
> elutasításában nyilvánul meg.
>
> Nyugat- és Észak-Európában, ha valaki a nemzeti zászlót lengeti, gyakran
> rasszistának vagy xenofóbnak bélyegzik, kivéve legfeljebb, ha éppen egy
> focimeccs van”
>
> – mondta Beckeld, példaként Németországot említve, ahol ez a jelenség
> különösen szembetűnő.
>
> Az Egyesült Államokban még szélsőségesebb formákat ölt az oikofóbia: 2020
> nyarán történelmi szobrok ledöntése, például az alapító atyák vagy
> Kolumbusz Kristóf szobrának eltávolítása, széles körben elterjedt. Ez a
> mozgalom később Európában is megjelent, például Angliában, ahol Winston
> Churchill szobrát akarták ledönteni. Az oikofóbia más formákban is
> megjelenik, például intézmények átnevezésében – például Thomas Jefferson
> nevét eltávolítják iskolák nevéből rabszolgatartó múltja miatt –, vagy a
> nemzeti identitás elutasításában.
>
> Beckeld szerint az Egyesült Államokban ez a jelenség korábban kezdődött és
> ma már jóval szélsőségesebb, mint Európában, amely részben követi az
> amerikai példát.
> Történelmi párhuzamok és az öngyűlölet gyökerei
>
> Az interjú során Beckeld az ókori Görögország és Róma hanyatlásával vont
> párhuzamot.
>
> Az oikofóbia minden civilizáció hanyatlásának része, de ma, a demokrácia,
> az egyenlőség és a jólét magasabb szintje miatt szélsőségesebb formát ölt”
>
> – magyarázta. Az ókorban is megfigyelhető volt az androgünia, a nemek
> közötti határok elmosódása, amely ma a modern technológia és a közösségi
> média révén még erőteljesebb. Beckeld szerint a mai társadalmi körülmények
> – a jólét, a demokrácia és az egyenlőség előtérbe kerülése – kedveznek az
> oikofóbia terjedésének. Európában a gyarmatosítás történelmi öröksége
> további önkritikát és bűntudatot generál, még olyan országokban is, amelyek
> nem voltak gyarmattartók, mint Svédország vagy Írország.
>
> Beckeld szerint ez a „filia”, vagyis a más kultúrák iránti túlzott
> csodálat is része az oikofóbiának: *„Minél távolabbi egy kultúra, annál
> csodálatosabbnak tűnik. Egy skandináv számára az olasz kultúra szép, de az
> afrikai még csodálatosabb.”*
> Magyarország helyzete
>
> A beszélgetés során szóba került Magyarország helyzete is. Beckeld
> megjegyezte, hogy Magyarország eddig viszonylag ellenállt az oikofóbiának,
> részben történelmi és kulturális okok miatt. A bezélgetés során az is
> felvetődött, miszerint egyes körökben Magyarotsázgon megfigyelhetőek az
> oikofóbiához hasonló tünetek, például az felfogáa, hogy „ami nyugatról jön,
> jobb, mint a hazai”.
> Hogyan védekezhet egy civilizáció?
>
> Beckeld szerint a civilizációk több módon is védekezhetnek az oikofóbia
> ellen. *„A magyar kormány családpolitikája, amely a gyermekvállalást
> ösztönzi, jó irány”* – emelte ki, mivel a gyermeknevelés során az emberek
> hajlamosabbak a hagyományok átadására. Az oktatás reformja is
> kulcsfontosságú: „*Nem arról van szó, hogy a történelmi hibákat el kell
> hallgatni, hanem arról, hogy a nemzeti történelmet hősi kontextusban kell
> bemutatni” *– hangsúlyozta. Magyarországon szerinte ez részben sikeres,
> hiszen a konzervatív körökben a magyarok büszkén beszélnek történelmükről.
>
> A vallás szerepe is jelentős. Beckeld szerint még azok számára is, akik
> nem vallásosak, a vallás esztétikai és közösségi értékei fontosak lehetnek,
> hogy ellensúlyozzák a modern társadalom materializmusát és hedonizmusát.
> Város és vidék ellentét
>
> Az interjú végén Beckeld kitért a város és vidék közötti különbségekre.
>
> A városok mindig progresszívebbek, a vidék pedig konzervatívabb”
>
> – magyarázta, hozzátéve, hogy a vidéki emberek szorosabb kapcsolatban
> állnak a földdel és a hagyományokkal, míg a városokban a külső hatások és
> új ötletek gyorsabban terjednek. Ez a különbség már az ókori Rómában vagy
> az angol forradalom idején is megfigyelhető volt.
>
> Beckeld gondolatai összességében megrázó képet festenek a nyugati
> civilizáció jelenlegi állapotáról, ugyanakkor reményt is kínálnak. Az
> öngyűlölet elleni küzdelemben a család, az oktatás és a hagyományok
> újrafelfedezése kulcsfontosságú.
>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250814/ed47863b/attachment.html>