<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-article-page-title"><span style="font-weight:normal"><font size="2">A Kunsay-Sípos Rita által a napokban felvetett 'összeomlás' kérdéséről ... </font></span><br></h1><h1 class="gmail-article-page-title">Miért gyűlöli magát a Nyugat, és mit tehetünk ellene? – Svéd filozófus a Mandinernek</h1><p class="gmail-article-page-lead">Benedict Beckeld szerint nem elkerülhetetlen a nyugati civilizáció összeomlása, és ebben Magyarország mutat példát. </p><div class="gmail-article-page-social"><div class="gmail-article-page-published">2025. augusztus 14. 05:56</div><a href="https://mandiner.hu/kulfold/2025/08/miert-gyuloli-magat-a-nyugat-es-mit-tehetunk-ellene-sved-filozofus-a-mandinernek">https://mandiner.hu/kulfold/2025/08/miert-gyuloli-magat-a-nyugat-es-mit-tehetunk-ellene-sved-filozofus-a-mandinernek</a></div><img class="gmail-article-page-thumbnail gmail-aspect-ratio-16:9" alt="Benedict Beckeld" src="https://cdn.mandiner.hu/2025/07/e-68deZt2l_6hlnqlZwhyABnQTHw0tQ0UjOtSZEBKZk/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzhhYzUyNTM4NTU1NDQxNTViMmU5ZDAwMDM3ZDk2Mjk4.jpg" width="471" height="265" style="margin-right: 0px;"><span><div id="gmail-Mandiner_normal_content_1"></div></span><span><br><div class="gmail-author-info-name"><a href="https://mandiner.hu/szerzo/pataki-zoltan">Pataki Zoltán</a></div></span><span><div class="gmail-author-info-name"></div></span><span><div class="gmail-clearfix"></div><div class="gmail-block-content"><p>Az
MCC Feszten interjút adott a Mandinernek Benedict Beckeld svéd
filozófus, aki az ókori filozófia és a politikai filozófia szakértője,
valamint a „Western Self-Contempt: Oikophobia in the Decline of
Civilizations” című könyv szerzője. Az interjú során Beckeld a nyugati
civilizáció hanyatlásának jeleiről, az oikofóbia fogalmáról és annak
történelmi párhuzamairól beszélt, különös tekintettel az európai és
amerikai kontextusra, valamint a magyar helyzetre. </p><h2>Az öngyűlölet jelei a nyugati világban</h2><p>Beckeld
szerint a nyugati civilizáció hanyatlásának egyik legszembetűnőbb jele
az oikofóbia, vagyis az önutálat, amely a saját kultúra és hagyományok
elutasításában nyilvánul meg.</p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>Nyugat-
és Észak-Európában, ha valaki a nemzeti zászlót lengeti, gyakran
rasszistának vagy xenofóbnak bélyegzik, kivéve legfeljebb, ha éppen egy
focimeccs van”</p></div></span><p>– mondta Beckeld, példaként Németországot említve, ahol ez a jelenség különösen szembetűnő.</p><p>Az
Egyesült Államokban még szélsőségesebb formákat ölt az oikofóbia: 2020
nyarán történelmi szobrok ledöntése, például az alapító atyák vagy
Kolumbusz Kristóf szobrának eltávolítása, széles körben elterjedt. Ez a
mozgalom később Európában is megjelent, például Angliában, ahol Winston
Churchill szobrát akarták ledönteni. Az oikofóbia más formákban is
megjelenik, például intézmények átnevezésében – például Thomas Jefferson
nevét eltávolítják iskolák nevéből rabszolgatartó múltja miatt –, vagy a
nemzeti identitás elutasításában.</p><div id="gmail-Mandiner_normal_content_7_1" class="gmail-ads_show_ad_title" style="text-align:center;margin-top:10px;margin-bottom:10px"><div id="gmail-google_ads_iframe_/22652647,23273789910/Mandiner_normal_content_7_0__container__" style="border:0pt"></div></div><p>Beckeld
szerint az Egyesült Államokban ez a jelenség korábban kezdődött és ma
már jóval szélsőségesebb, mint Európában, amely részben követi az
amerikai példát. </p><h2>Történelmi párhuzamok és az öngyűlölet gyökerei</h2><p>Az interjú során Beckeld az ókori Görögország és Róma hanyatlásával vont párhuzamot. </p><div id="gmail-Mandiner_normal_content_7_2" class="gmail-ads_show_ad_title" style="text-align:center;margin-top:10px;margin-bottom:10px"><div id="gmail-google_ads_iframe_/22652647,23273789910/Mandiner_normal_content_7_1__container__" style="border:0pt"></div></div><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>Az
oikofóbia minden civilizáció hanyatlásának része, de ma, a demokrácia,
az egyenlőség és a jólét magasabb szintje miatt szélsőségesebb formát
ölt”</p></div></span><p>– magyarázta. Az ókorban is megfigyelhető volt
az androgünia, a nemek közötti határok elmosódása, amely ma a modern
technológia és a közösségi média révén még erőteljesebb. Beckeld szerint
a mai társadalmi körülmények – a jólét, a demokrácia és az egyenlőség
előtérbe kerülése – kedveznek az oikofóbia terjedésének. Európában a
gyarmatosítás történelmi öröksége további önkritikát és bűntudatot
generál, még olyan országokban is, amelyek nem voltak gyarmattartók,
mint Svédország vagy Írország. </p><p>Beckeld szerint ez a „filia”, vagyis a más kultúrák iránti túlzott csodálat is része az oikofóbiának: <i>„Minél
távolabbi egy kultúra, annál csodálatosabbnak tűnik. Egy skandináv
számára az olasz kultúra szép, de az afrikai még csodálatosabb.”</i></p><h2>Magyarország helyzete</h2><p>A
beszélgetés során szóba került Magyarország helyzete is. Beckeld
megjegyezte, hogy Magyarország eddig viszonylag ellenállt az
oikofóbiának, részben történelmi és kulturális okok miatt. A bezélgetés
során az is felvetődött, miszerint egyes körökben Magyarotsázgon
megfigyelhetőek az oikofóbiához hasonló tünetek, például az felfogáa,
hogy „ami nyugatról jön, jobb, mint a hazai”.</p><h2>Hogyan védekezhet egy civilizáció?</h2><p>Beckeld szerint a civilizációk több módon is védekezhetnek az oikofóbia ellen. <i>„A magyar kormány családpolitikája, amely a gyermekvállalást ösztönzi, jó irány”</i>
– emelte ki, mivel a gyermeknevelés során az emberek hajlamosabbak a
hagyományok átadására. Az oktatás reformja is kulcsfontosságú: „<i>Nem
arról van szó, hogy a történelmi hibákat el kell hallgatni, hanem arról,
hogy a nemzeti történelmet hősi kontextusban kell bemutatni” </i>–
hangsúlyozta. Magyarországon szerinte ez részben sikeres, hiszen a
konzervatív körökben a magyarok büszkén beszélnek történelmükről.</p><p>A
vallás szerepe is jelentős. Beckeld szerint még azok számára is, akik
nem vallásosak, a vallás esztétikai és közösségi értékei fontosak
lehetnek, hogy ellensúlyozzák a modern társadalom materializmusát és
hedonizmusát.</p><h2>Város és vidék ellentét</h2><p>Az interjú végén Beckeld kitért a város és vidék közötti különbségekre.</p><div id="gmail-Mandiner_normal_content_7_3" class="gmail-ads_show_ad_title" style="text-align:center;margin-top:10px;margin-bottom:10px"><div id="gmail-google_ads_iframe_/22652647,23273789910/Mandiner_normal_content_7_2__container__" style="border:0pt"></div></div><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>A városok mindig progresszívebbek, a vidék pedig konzervatívabb” </p></div></span><p>–
magyarázta, hozzátéve, hogy a vidéki emberek szorosabb kapcsolatban
állnak a földdel és a hagyományokkal, míg a városokban a külső hatások
és új ötletek gyorsabban terjednek. Ez a különbség már az ókori Rómában
vagy az angol forradalom idején is megfigyelhető volt. </p><p>Beckeld
gondolatai összességében megrázó képet festenek a nyugati civilizáció
jelenlegi állapotáról, ugyanakkor reményt is kínálnak. Az öngyűlölet
elleni küzdelemben a család, az oktatás és a hagyományok újrafelfedezése
kulcsfontosságú.</p></div></span>
<br></div>