[Grem] Jezsuita_Ferenc pp.

[Emoke Greschik]

Szilvay Gergely cikke:
Buona sera, Róma püspöke! Következőnek én inkább egy igazi pápát várnék

Ferenc nem reformpápa volt, hanem káoszpápa, aki imádott első lenni
bármiben, és rendrakás helyett rendetlenséget hagyott maga után.
https://mandiner.hu/kultura/2025/04/buona-sera-roma-puspoke-kovetkezonek-en-inkabb-egy-igazi-papat-varnek

Szilvay Gergely <https://mandiner.hu/szerzo/szilvay-gergely>

Buona sera – jelent meg a Szent Péter-bazilika balkonján Bergoglio bíboros,
saját kommunikációja szerint csupán Róma püspöke, mellőzve az elődje által
rehabilitált hagyományos pápai ruhadarabokat. Akkor buona sera neked is –
gondoltam, s aludni tértem.

Ferencünk, ezen a néven az első, nem került könnyű helyzetbe: élt az
elődje, aki egy konklávéval korábban lényegében az ellenfele volt. A
pápákat összeköti a hivatal terhe, de azért nem mindig. Egy ismerősöm, aki
ott volt Benedek temetésén, közel Ferenc pápához, arról számolt be, hogy
miután elődjének koporsóját a Szent Péter bazilikában saját sírjába
helyezték, Ferenc római püspök félhangosan megjegyezte: na, végre ettől az
embertől is megszabadultam. Az viszont bizonyos, hogy az egyszeri hívekkel
kifejezetten kedves volt.

Ferenc pápa nyomán kezdtem hinni néhány ismerősömnek, miszerint bizonyos
szempontból a modern kor előtt volt a jobb: ott volt a tanítás, a pápa
személye pedig annyiban jelent meg a hívek mindennapjaiban, hogy a misében
elhangzott a neve.

A római udvartartást és a választó bíborosokat leszámítva valójában soha
senki nem látta, nem hallott felőle.

Még csak enciklikákat sem írtak a pápák szakmányban, ezt a szokást XIII.
Leó kezdte el a 19. század végén. Azaz alig-alig volt úgynevezett „pápai
tanítás”. Aztán jött a modernitás, XIII. Leó sűrűn reagált a kihívásokra, a
huszadik században beköszönt a modern média kora is, és a pápák
kénytelen-kelletlen alkalmazkodtak némileg. Az biztos, hogy ettől kezdve
nem távoli uralkodók voltak, akikről a szerencsésebbek is csak
rézmetszeteket láttak, hanem a tévé majd más formátumok már a cipőjük
színét és lyukait is kielemzik (a piros, a barna vagy fekete a hiteles?).
Eme helyzetben pedig a jelen-nem-lét is máshogy hatna, mint a régi
évszázadokban. Nagyjából úgy, ahogy az *Ijfú pápa* című sorozatban – amúgy
nem biztos, hogy nem érné meg kipróbálni.

Szóval ultramontán francia ellenforradalmárok ide vagy oda, kiderült, hogy
még a tradicionalisták és konzervatívok sem biztos, hogy örülnek egy pápa
abszolutizált uralmának. Merthogy Ferenc ezt csinálta. Miközben azt
hirdette, hogy decentralizál, döntsenek helyben a helyi egyházak, püspöki
karok, aközben az olaszokat rövid pórázon fogta, és elődei idején
ismeretlen mértékű kézi vezérlést vezetett be a Vatikánban meg az
egyházban. Azaz

az ellenkezőjét csinálta annak, amit mondott: decentralizációt hirdetett és
centralizált.

 A decentralizálásnak ugyanakkor voltak valamiféle jelei. Ferenc időnként
példaként emlegette az anglikánokat, pedig az ő minden bajuk épp a
decentralizálásból származik. Valamint hagyta, hogy többértelmű, elejtett
megjegyzéseit – legyenek azok encliklikákban vagy repülős nyilatkozatokban
– mindenki úgy értelmezze, ahogy akarja, majd néha – de nem mindig – utólag
kijelölte, ki értelmezte szerinte helyesen a megjegyzéseit, többnyire egy
szabadelvűbb értelmezést felemelve.

Kivárta, míg többen megteszik tétjeiket, majd rámutatott a helyes fogadóra.

Leginkább a házasság, a gender és az LMBTQ témaköreit tisztelte meg
ilyesfajta megoldással.

Aztán ott volt a *Fiducia Supplicans*, aminek kapcsán ment a vita, hogy meg
lehet áldani a melegpárokat melegpárként, nem pedig csak egyes emberként,
amit a pápa maga konzervatív módon zárt le
<https://mandiner.hu/kulfold/2024/05/ferenc-papa-a-teveben-nem-engedelyeztem-hogy-megaldjak-a-melegparokat-videoval>
(embereket lehet megáldani, nem melegpárokat). De az értelmezési vita
velünk maradt, nyugaton sokan vidáman értelmezik liberális módon a
dokumentumot. Az afrikai egyház pedig kollektíve kicsekkolt a Fiducia
mögül. Itt jelzem progresszív testvéreinknek: vagy progresszív pápát
akarnak (az egyház limitált keretein belül), vagy afrikait, a kettő együtt
nem megy, az afrikaiak ugyanis kőkonzervatívok.

Szép dolog az egyház perifériáira menni, ami nem födrajzi helyet jelöl,
hanem az egyházi közösség peremét és az azon kívülállókat, de állandóan a
magot szidni, hogy azok nem jó keresztények és képmutatóak, szerintem rossz
stratégia <https://mandiner.hu/velemeny/2023/04/torok-csaba-valasz>.

Márpedig a tradicionalisták meg a „II. János Pálos” hagyományos hívek ilyen
mag, akiket nem ekézni kellene, hanem megbecsülni.

Persze, ők sem tökéletesek, mi sem vagyunk tökéletesek, elvileg ez itt
(hangsúlyozta Ferenc is) a bűnösök egyháza, nem a tökéleteseké. De attól
még, hogy a keménymag is bűnösökből áll, nem képmutató. Viszont rájuk
lehetne építeni. Amúgy is vallásszociológiailag a konzervatív kereszténység
a nyerőbb
<https://mandiner.hu/velemeny/2012/08/szilvay-gergely-kimuloban-a-liberalis-eloretoroben-a-konzervativ-keresztenyseg>
.

Vagy ott volt az eset, amikor a San Francisco-i érsek, Salvatore Cordileone
<https://en.wikipedia.org/wiki/Salvatore_Cordileone> számos figyelmeztetés
után egyszerűen nem áldoztatta meg Nancy Pelosi vezető demokrata párti
politikust, korábbi házelnököt, mivel az konzisztensen kiállt az abortusz
mellett. Cordileonének lényegében végső lelkipásztori kötelessége volt
megtagadni az Eucharisztia kiszolgáltatását, ez nem kérdés, a tanítás
egyértelmű. De Ferenc pápa aztán találkozván Pelosival megáldoztatta őt,
így keresztbe téve Cordileone helyi autoritásának. Ez persze nem nagy
dolog, de indirekte így keresztbe tett annak a hitletéteménynek is, amit
Ferenc elvileg csak őrizhet, de nem változtathat meg; ráadásul Ferenc pápa
amúgy konszisztens volt az abortusz ellenzésében. Ugyanilyen zavaros esetek
voltak azok, amikor azon sajnálkozott, hogy a katolikusok térítenek, és
hagyni kellene például az anglikánokat anglikánnak. Ez pont az ellenkezője
volt annak, amit elődje, XVI. Benedek tett.

Aztán ott volt nemrégiben tett megjegyzése, miszerint minden vallás út az
Isten felé. Ilyet pápa nem mondhat, ráadásul a dolog nem is igaz – mi van
azokkal  a vallásokkal, amelyekben nincs Isten, sem istenek? Ebben is
mintha XVI. Benedekkel akart volna szembe menni
<https://bimi.mandiner.hu/hirek/2014/10/xvi-benedek-a-vallaskozi-dialogus-nem-helyettesitheti-a-teritest>,
utólag is. Meg a missziós paranccsal, miszerint *„tegyetek tanítványommá
minden népet”*. A hiteles pápai magatartás ugyanis az, amivel XVI.
Benedeket gyanúsították meg: a bárányok átcsábítása
<https://konzervatorium.blog.hu/2009/11/21/baranyt_lop_a_papa_meg_ne>.

*„Ki vagyok én, hogy megítéljem”* – hangzott Ferenc talán leginkább ismert
bonmot-ja, amit aztán után magyarázhatott a hagyományos tanítás fényében
akármilyen szentszéki sajtófőnök, betalálta a korszellemet, és hivatkozási
pont lett.

Pedig ki ítéljen, ha nem a pápa?

Aztán amikor ezzel ellentétes megjegyzései voltak, akkor a progresszívek
zavaruk leplezésére elfordították fejüket. Pedig volt pár ilyen. Legutóbb
az olasz püspököknek akadt ki a szentatya, hogy túl sok a frocciagine
<https://thecatholicherald.com/pope-francis-reportedly-uses-word-faggotry-for-a-second-time/>,
azaz a buzulás a szemináriumokban. A szentszéki sajtószolgálat elnézést
kért, ha a kifejezés megbántott valakit. A megjegyzés helyben maradt.
Reméljük, rendezik a helyzetet. Ferenc pápa a genderügynek is többször
nekiment, viszonylag keresetlen szavakkal. Mindeközben bár megjegyezte,
hogy nem kellene a katolikusoknak úgy elleni, mint a nyulak, mégis a
hagyományos család pártján állt.

A teremtésvédelem katolikus védjegye alatt viszont a környezet- és
természetvédelem progresszív körökben divatos változatát tette magáévá,
ahogy a bevándorlás ügyében és az egyenlőség ügyében is hasonló elveket
vallott, szembe menve a szeretet rendjének klasszikus keresztény elvével
<https://mandiner.hu/kulfold/2025/02/trump-vs-ferenc-papa-a-bevandorlok-deportalasa-kulfoldi-segelyezes-es-a-kereszteny-szeretet-hierarchikus-rendje>.
Ferenc nem volt konzisztens, gyakran keveredett ellentmondásokba. Egyszer
„nem ítél”, aztán ítél.

Azt sem értettem, miért is kell annyit ekéznie a tridenti rítust (régi
rítust, latin misét). Hacsak nem azért, mert elődje kedvelte azt. De most
őszintén: ha szerinte minden vallás Istenhez vezet, és ne térítsünk
keresztény felekezetek között, meg sokféle liturgikus gyakorlat
elfogadható, akkor ebbe a toleranciába miért épp a régi rítus nem fér bele?
A tradicionalistákkal kapcsolatos megjegyzései mind igaztalanok voltak. Ez
a rítus 1400 évig volt az egyház hivatalos rítusa.

És nem a tradicionalistáknak van gyerekes hite, nekik épp hogy felnőtt
hitük van. Ami infantilis, az a hetvenes évek óta elterjedt,
kifestőkönyv-szerű ábrázolásmód az egyházban.

A Kúria reformját nem csinálta meg, csak káoszt teremtett. A molesztálásos
ügyeket
<https://mandiner.hu/hirek/2023/02/valosag-es-hazugsag-mit-kell-tudni-az-egyhazbeli-molesztalasokrol-valojaban>
sem zárta le, de ez sem feltétlen rajta múlott. Ferenc egy beteljesítetlen
ígéret volt. A „rendrakás” igazából csak hatalompolitikai kavarás volt a
részéről – rendrakás nélkül.

A fontos pozíciókba egyre alacsonyabb kvalitású embereket nevezett ki, a
Hittani Kongregáció élén most, Ratzinger egykori székében egy olyan ember
ül, Víctor Manuel Fernández, akinek 1998-ban jelent meg Mexikóban a *Misztikus
szenvedély: Spiritualitás és érzékiség* című könyv, amely szemléletes
leírásokat tartalmaz  szexuális kapcsolatokról, és az argentin teológus
által* „misztikus orgazmusként”* leírtakról. Nem a témával van baj, elvégre
a bibliai Énekek éneke is erotikus könyv, hanem ahogy s amint Fernández írt
ezekről, *„mások élményeit”*, például állítólagos kislányokét megosztva.
Majd kinevezése után ifjúkori eltévelyedésnek minősítette mindezt. Aztán
egy interjúban kifejtette
<https://www.catholicworldreport.com/2023/07/09/opinion-pope-francis-archbishop-fernandez-and-the-question-of-discipline/>,
hogy akárhol-akármit mond a pápa, azt kell követni. Holott ennél azért
bonyolultabb a dolog, hisz a pápa ritkán tesz ex cathedra tévedhetetlen
kijelentéseket, egyáltálán nem kötelező követni minden elejtett
megjegyzését – de

a legjobb az lenne, ha egy pápának nem lennének Ferenc-féle elejtett
megjegyzései.

Egyesek szerint Ferenc peronista hatalomtechnikus volt, azaz mindenkinek
azt mondta, amit hallani akart. Egy külföldi diplomataforrásom egyszerűen
csak úgy jellemezte, mint kommunista konzervatívot, ahol a kommunista nem
jelző, hanem a két kifejezés nézetei egyik és másik felét jellemzi.
Keménykezű egyházi vezető volt, egy konzervatív protestáns szerző, Carl C.
Trueaman szerint
<https://firstthings.com/pope-francis-my-worst-protestant-nightmare/>
Ferenc pápa az ő „* legrosszabb liberális protestáns rémálma” *volt.

Mostanában divat az egyházkritika, meg divat a szinodális út (ami szerintem
tévedés). Ezek szerint Ferenc kritikusainak, sőt a laikus kritikusainak is
joguk van hangot adni álláspontjuknak.

Akkor én most hangot adok ilyesminek.

Ha valaki úgy gondolja, hogy Ferenc kívülállók tucatjait győzte meg az
egyház számára, ki kell ábrándítsam: beszédein kevesebben voltak, mint két
elődje beszédein, pápaságát valójában inkább az apátia jellemezte, semmint
a lelkesedés. Enciklikái gyakran laposak voltak. Talán csak a papi
prédikációról szóló gondolataival tudtam maradéktalanul egyetérteni. Meg
azzal, hogy nekiment
<https://mandiner.hu/kulfold/2023/11/homoszexualitas-noi-papok-durvan-beszolt-a-nemet-puspokoknek-a-vatikan-a-kikozosites-is-felmerult>
a német szinodális útnak. Ekkor jegyezte meg azt is, hogy nincs szükség még
egy lutheránus egyházra. Ez azért is volt megnyugtató, mert a ferenci
egyszerűség igencsak a protestantizmus felé mutatott. A katolicizmus nem
egyszerű. És egyik megkülönböztető jellege az, hogy pompával dícséri az
Istent. A szegény egyház elképzelésével is voltak bajaim, már ha az egészre
értjük, mégis ott van a Vatikáni Múzeum, a Szent Péter-bazilika, és
szegénységből nem lehet szegényeknek adományozni.

Ferenc nem volt jó pápa. Közepes átlagpápa volt, csak hát az előző
évszázadban megszoktuk a jó pápákat.

Hol van már a mélypont 10. század! Csak régen nem tudták a pápai udvaron
kívül, ha a pápa nincs a helyzet magaslatán.

Egy idő után meguntam, hogy Ferenc pápáról írjak. Vagy inkább: nem
meguntam, hanem hoztam egy döntést, hogy nem elemzem. Megvolt az oka. Én
nem nagyon értem, mit akar a Szentlélek Ferenc pápával, bár biztosan van
szándéka. Felszállt a por, kész a káosz, s talán most épp ez volt az üdvös
az egyház számára. Majd a következő pápák megoldják, leülepítik a port.
Erre gondoltam. Meg arra, hogy ha egy pápa erős kézzel, centralizálva
nekiállt dekonstruálni a pápaságot, akkor a legjobb a hallgatás. Ha ugyanis
a dekonstruáló pápát bírálom, akkor segédkezek a dekonstruálásban. Ha pedig
támogatom, akkor is segédkezek a dekonstruálásban.

Egyébként meg: ki vagyok én, egyszerű laikus hívő, messzi Rómától? Biztos
fel akarok zárkózni a nagyokat mondó, magukat mások felett állónak és
mindent jobban tudónak gondoló újságírók sorába?

Valamiért Ferenc volt a pápánk, oka van akkor is, ha én nem értem.

Régen sem kellett az egyszeri híveknek a pápával foglalkozni, most sem
feltétlen kell. Bár amúgy tényleg mondhatnám, hogy csak a szinodális utat
követem, és laikusként jobban bevonódok, amikor kifejtem, mit gondolok
Ferencről.

XVI. Benedeket itthon is szidták egyházon belül is, Szent II. János Pált
talán inkább csak külföldön. Ha a progresszívebb egyházi fórumoknak joguk
volt megfogalmazni kritikát Ferenc elődeivel szemben, akkor talán el
kellene ismerniük Ferenc kritikájának lehetőségét, elvégre ők a laikusok
bevonásának propagátorai, a laikusok pedig között pedig nem csak olyanok
vannak, akiket ők szeretnének. A First Thingsen <https://firstthings.com/>
is van pár Ferenc-kritikus nekrológ, a katolikus Crisis Magazine
főszerkesztője szerint
<https://crisismagazine.com/opinion/the-pope-is-dead-long-live-the-papacy>
pedig Ferenc egyszerűen *„szörnyű pápa volt”*. Nyilván más fórumok szerint
meg jó. Ilyen a világ.

Mindegy. Valamiért a Szentlélek őt sugallta a bíborosoknak legutóbb. A
tanítását a hagyomány fényében kell értelmezni. Nem reformpápa volt, hanem
káoszpápa, de valamiért a Gondviselés egy kicsit káoszt akart az egyházban.
Biztos megvolt az oka.

A káosz eloszlatása már más feladata lesz. Személyes favoritom Patabendige Don
Albert Malcolm Ranjith
<https://collegeofcardinalsreport.com/cardinals/albert-malcolm-ranjith-patabendige-don/>
Srí Lanka-i érsek lenne (falusi vasutascsalád gyermeke), aki dolgozott a
Vatikánban is Benedek pápa alatt, és a harmadik világ problémáit is jól
ismeri, volt például indonéziai és kelet-timori nuncius, ma hazája egyházi
vezetője; de hát tradicionalista a lelkem, úgyhogy sok esélye nincs, bár
Edward Pentin amerikai vatikanológus papabilékről szóló könyvében
<https://www.amazon.com/Next-Pope-Leading-Cardinal-Candidates/dp/1644133113>
szerepel.

Vagy ott vannak a hasonlók, mint Burke
<https://collegeofcardinalsreport.com/cardinals/raymond-leo-burke/> és Sarah
<https://collegeofcardinalsreport.com/cardinals/robert-sarah/>. Szerintem
esélytelenek.

Ennyit Ferencről. Nem egyszerű Krisztus helytartójának lenni. Legyen neki
könnyű a föld. Vegye magához az Úristen.

Buona sera, Róma püspöke.

Várok egy pápát.






On Mon, Apr 28, 2025 at 5:56 PM Emoke Greschik <greschem at gmail.com> wrote:

> Buona sera, Róma püspöke! Következőnek én inkább egy igazi pápát várnék
>
> Ferenc nem reformpápa volt, hanem káoszpápa, aki imádott első lenni
> bármiben, és rendrakás helyett rendetlenséget hagyott maga után.
>
> https://mandiner.hu/kultura/2025/04/buona-sera-roma-puspoke-kovetkezonek-en-inkabb-egy-igazi-papat-varnek
>
> Szilvay Gergely <https://mandiner.hu/szerzo/szilvay-gergely>
>
> Buona sera – jelent meg a Szent Péter-bazilika balkonján Bergoglio
> bíboros, saját kommunikációja szerint csupán Róma püspöke, mellőzve az
> elődje által rehabilitált hagyományos pápai ruhadarabokat. Akkor buona sera
> neked is – gondoltam, s aludni tértem.
>
> Ferencünk, ezen a néven az első, nem került könnyű helyzetbe: élt az
> elődje, aki egy konklávéval korábban lényegében az ellenfele volt. A
> pápákat összeköti a hivatal terhe, de azért nem mindig. Egy ismerősöm, aki
> ott volt Benedek temetésén, közel Ferenc pápához, arról számolt be, hogy
> miután elődjének koporsóját a Szent Péter bazilikában saját sírjába
> helyezték, Ferenc római püspök félhangosan megjegyezte: na, végre ettől az
> embertől is megszabadultam. Az viszont bizonyos, hogy az egyszeri hívekkel
> kifejezetten kedves volt.
>
> Ferenc pápa nyomán kezdtem hinni néhány ismerősömnek, miszerint bizonyos
> szempontból a modern kor előtt volt a jobb: ott volt a tanítás, a pápa
> személye pedig annyiban jelent meg a hívek mindennapjaiban, hogy a misében
> elhangzott a neve.
>
> A római udvartartást és a választó bíborosokat leszámítva valójában soha
> senki nem látta, nem hallott felőle.
>
> Még csak enciklikákat sem írtak a pápák szakmányban, ezt a szokást XIII.
> Leó kezdte el a 19. század végén. Azaz alig-alig volt úgynevezett „pápai
> tanítás”. Aztán jött a modernitás, XIII. Leó sűrűn reagált a kihívásokra, a
> huszadik században beköszönt a modern média kora is, és a pápák
> kénytelen-kelletlen alkalmazkodtak némileg. Az biztos, hogy ettől kezdve
> nem távoli uralkodók voltak, akikről a szerencsésebbek is csak
> rézmetszeteket láttak, hanem a tévé majd más formátumok már a cipőjük
> színét és lyukait is kielemzik (a piros, a barna vagy fekete a hiteles?).
> Eme helyzetben pedig a jelen-nem-lét is máshogy hatna, mint a régi
> évszázadokban. Nagyjából úgy, ahogy az *Ijfú pápa* című sorozatban –
> amúgy nem biztos, hogy nem érné meg kipróbálni.
>
> Szóval ultramontán francia ellenforradalmárok ide vagy oda, kiderült, hogy
> még a tradicionalisták és konzervatívok sem biztos, hogy örülnek egy pápa
> abszolutizált uralmának. Merthogy Ferenc ezt csinálta. Miközben azt
> hirdette, hogy decentralizál, döntsenek helyben a helyi egyházak, püspöki
> karok, aközben az olaszokat rövid pórázon fogta, és elődei idején
> ismeretlen mértékű kézi vezérlést vezetett be a Vatikánban meg az
> egyházban. Azaz
>
> az ellenkezőjét csinálta annak, amit mondott: decentralizációt hirdetett
> és centralizált.
>
>  A decentralizálásnak ugyanakkor voltak valamiféle jelei. Ferenc időnként
> példaként emlegette az anglikánokat, pedig az ő minden bajuk épp a
> decentralizálásból származik. Valamint hagyta, hogy többértelmű, elejtett
> megjegyzéseit – legyenek azok encliklikákban vagy repülős nyilatkozatokban
> – mindenki úgy értelmezze, ahogy akarja, majd néha – de nem mindig – utólag
> kijelölte, ki értelmezte szerinte helyesen a megjegyzéseit, többnyire egy
> szabadelvűbb értelmezést felemelve.
>
> Kivárta, míg többen megteszik tétjeiket, majd rámutatott a helyes
> fogadóra.
>
> Leginkább a házasság, a gender és az LMBTQ témaköreit tisztelte meg
> ilyesfajta megoldással.
>
> Aztán ott volt a *Fiducia Supplicans*, aminek kapcsán ment a vita, hogy
> meg lehet áldani a melegpárokat melegpárként, nem pedig csak egyes
> emberként, amit a pápa maga konzervatív módon zárt le
> <https://mandiner.hu/kulfold/2024/05/ferenc-papa-a-teveben-nem-engedelyeztem-hogy-megaldjak-a-melegparokat-videoval>
> (embereket lehet megáldani, nem melegpárokat). De az értelmezési vita
> velünk maradt, nyugaton sokan vidáman értelmezik liberális módon a
> dokumentumot. Az afrikai egyház pedig kollektíve kicsekkolt a Fiducia
> mögül. Itt jelzem progresszív testvéreinknek: vagy progresszív pápát
> akarnak (az egyház limitált keretein belül), vagy afrikait, a kettő együtt
> nem megy, az afrikaiak ugyanis kőkonzervatívok.
>
> Szép dolog az egyház perifériáira menni, ami nem födrajzi helyet jelöl,
> hanem az egyházi közösség peremét és az azon kívülállókat, de állandóan a
> magot szidni, hogy azok nem jó keresztények és képmutatóak, szerintem rossz
> stratégia <https://mandiner.hu/velemeny/2023/04/torok-csaba-valasz>.
>
> Márpedig a tradicionalisták meg a „II. János Pálos” hagyományos hívek
> ilyen mag, akiket nem ekézni kellene, hanem megbecsülni.
>
> Persze, ők sem tökéletesek, mi sem vagyunk tökéletesek, elvileg ez itt
> (hangsúlyozta Ferenc is) a bűnösök egyháza, nem a tökéleteseké. De attól
> még, hogy a keménymag is bűnösökből áll, nem képmutató. Viszont rájuk
> lehetne építeni. Amúgy is vallásszociológiailag a konzervatív
> kereszténység a nyerőbb
> <https://mandiner.hu/velemeny/2012/08/szilvay-gergely-kimuloban-a-liberalis-eloretoroben-a-konzervativ-keresztenyseg>
> .
>
> Vagy ott volt az eset, amikor a San Francisco-i érsek, Salvatore
> Cordileone <https://en.wikipedia.org/wiki/Salvatore_Cordileone> számos
> figyelmeztetés után egyszerűen nem áldoztatta meg Nancy Pelosi vezető
> demokrata párti politikust, korábbi házelnököt, mivel az konzisztensen
> kiállt az abortusz mellett. Cordileonének lényegében végső lelkipásztori
> kötelessége volt megtagadni az Eucharisztia kiszolgáltatását, ez nem
> kérdés, a tanítás egyértelmű. De Ferenc pápa aztán találkozván Pelosival
> megáldoztatta őt, így keresztbe téve Cordileone helyi autoritásának. Ez
> persze nem nagy dolog, de indirekte így keresztbe tett annak a
> hitletéteménynek is, amit Ferenc elvileg csak őrizhet, de nem változtathat
> meg; ráadásul Ferenc pápa amúgy konszisztens volt az abortusz ellenzésében.
> Ugyanilyen zavaros esetek voltak azok, amikor azon sajnálkozott, hogy a
> katolikusok térítenek, és hagyni kellene például az anglikánokat
> anglikánnak. Ez pont az ellenkezője volt annak, amit elődje, XVI. Benedek
> tett.
>
> Aztán ott volt nemrégiben tett megjegyzése, miszerint minden vallás út az
> Isten felé. Ilyet pápa nem mondhat, ráadásul a dolog nem is igaz – mi van
> azokkal  a vallásokkal, amelyekben nincs Isten, sem istenek? Ebben is
> mintha XVI. Benedekkel akart volna szembe menni
> <https://bimi.mandiner.hu/hirek/2014/10/xvi-benedek-a-vallaskozi-dialogus-nem-helyettesitheti-a-teritest>,
> utólag is. Meg a missziós paranccsal, miszerint *„tegyetek tanítványommá
> minden népet”*. A hiteles pápai magatartás ugyanis az, amivel XVI.
> Benedeket gyanúsították meg: a bárányok átcsábítása
> <https://konzervatorium.blog.hu/2009/11/21/baranyt_lop_a_papa_meg_ne>.
>
> *„Ki vagyok én, hogy megítéljem”* – hangzott Ferenc talán leginkább
> ismert bonmot-ja, amit aztán után magyarázhatott a hagyományos tanítás
> fényében akármilyen szentszéki sajtófőnök, betalálta a korszellemet, és
> hivatkozási pont lett.
>
> Pedig ki ítéljen, ha nem a pápa?
>
> Aztán amikor ezzel ellentétes megjegyzései voltak, akkor a progresszívek
> zavaruk leplezésére elfordították fejüket. Pedig volt pár ilyen. Legutóbb
> az olasz püspököknek akadt ki a szentatya, hogy túl sok a frocciagine
> <https://thecatholicherald.com/pope-francis-reportedly-uses-word-faggotry-for-a-second-time/>,
> azaz a buzulás a szemináriumokban. A szentszéki sajtószolgálat elnézést
> kért, ha a kifejezés megbántott valakit. A megjegyzés helyben maradt.
> Reméljük, rendezik a helyzetet. Ferenc pápa a genderügynek is többször
> nekiment, viszonylag keresetlen szavakkal. Mindeközben bár megjegyezte,
> hogy nem kellene a katolikusoknak úgy elleni, mint a nyulak, mégis a
> hagyományos család pártján állt.
>
> A teremtésvédelem katolikus védjegye alatt viszont a környezet- és
> természetvédelem progresszív körökben divatos változatát tette magáévá,
> ahogy a bevándorlás ügyében és az egyenlőség ügyében is hasonló elveket
> vallott, szembe menve a szeretet rendjének klasszikus keresztény elvével
> <https://mandiner.hu/kulfold/2025/02/trump-vs-ferenc-papa-a-bevandorlok-deportalasa-kulfoldi-segelyezes-es-a-kereszteny-szeretet-hierarchikus-rendje>.
> Ferenc nem volt konzisztens, gyakran keveredett ellentmondásokba. Egyszer
> „nem ítél”, aztán ítél.
>
> Azt sem értettem, miért is kell annyit ekéznie a tridenti rítust (régi
> rítust, latin misét). Hacsak nem azért, mert elődje kedvelte azt. De most
> őszintén: ha szerinte minden vallás Istenhez vezet, és ne térítsünk
> keresztény felekezetek között, meg sokféle liturgikus gyakorlat
> elfogadható, akkor ebbe a toleranciába miért épp a régi rítus nem fér bele?
> A tradicionalistákkal kapcsolatos megjegyzései mind igaztalanok voltak. Ez
> a rítus 1400 évig volt az egyház hivatalos rítusa.
>
> És nem a tradicionalistáknak van gyerekes hite, nekik épp hogy felnőtt
> hitük van. Ami infantilis, az a hetvenes évek óta elterjedt,
> kifestőkönyv-szerű ábrázolásmód az egyházban.
>
> A Kúria reformját nem csinálta meg, csak káoszt teremtett. A molesztálásos
> ügyeket
> <https://mandiner.hu/hirek/2023/02/valosag-es-hazugsag-mit-kell-tudni-az-egyhazbeli-molesztalasokrol-valojaban>
> sem zárta le, de ez sem feltétlen rajta múlott. Ferenc egy beteljesítetlen
> ígéret volt. A „rendrakás” igazából csak hatalompolitikai kavarás volt a
> részéről – rendrakás nélkül.
>
> A fontos pozíciókba egyre alacsonyabb kvalitású embereket nevezett ki, a
> Hittani Kongregáció élén most, Ratzinger egykori székében egy olyan ember
> ül, Víctor Manuel Fernández, akinek 1998-ban jelent meg Mexikóban a *Misztikus
> szenvedély: Spiritualitás és érzékiség* című könyv, amely szemléletes
> leírásokat tartalmaz  szexuális kapcsolatokról, és az argentin teológus
> által* „misztikus orgazmusként”* leírtakról. Nem a témával van baj,
> elvégre a bibliai Énekek éneke is erotikus könyv, hanem ahogy s amint
> Fernández írt ezekről, *„mások élményeit”*, például állítólagos
> kislányokét megosztva. Majd kinevezése után ifjúkori eltévelyedésnek
> minősítette mindezt. Aztán egy interjúban kifejtette
> <https://www.catholicworldreport.com/2023/07/09/opinion-pope-francis-archbishop-fernandez-and-the-question-of-discipline/>,
> hogy akárhol-akármit mond a pápa, azt kell követni. Holott ennél azért
> bonyolultabb a dolog, hisz a pápa ritkán tesz ex cathedra tévedhetetlen
> kijelentéseket, egyáltálán nem kötelező követni minden elejtett
> megjegyzését – de
>
> a legjobb az lenne, ha egy pápának nem lennének Ferenc-féle elejtett
> megjegyzései.
>
> Egyesek szerint Ferenc peronista hatalomtechnikus volt, azaz mindenkinek
> azt mondta, amit hallani akart. Egy külföldi diplomataforrásom egyszerűen
> csak úgy jellemezte, mint kommunista konzervatívot, ahol a kommunista nem
> jelző, hanem a két kifejezés nézetei egyik és másik felét jellemzi.
> Keménykezű egyházi vezető volt, egy konzervatív protestáns szerző, Carl C.
> Trueaman szerint
> <https://firstthings.com/pope-francis-my-worst-protestant-nightmare/>
> Ferenc pápa az ő „* legrosszabb liberális protestáns rémálma” *volt.
>
> Mostanában divat az egyházkritika, meg divat a szinodális út (ami
> szerintem tévedés). Ezek szerint Ferenc kritikusainak, sőt a laikus
> kritikusainak is joguk van hangot adni álláspontjuknak.
>
> Akkor én most hangot adok ilyesminek.
>
> Ha valaki úgy gondolja, hogy Ferenc kívülállók tucatjait győzte meg az
> egyház számára, ki kell ábrándítsam: beszédein kevesebben voltak, mint két
> elődje beszédein, pápaságát valójában inkább az apátia jellemezte, semmint
> a lelkesedés. Enciklikái gyakran laposak voltak. Talán csak a papi
> prédikációról szóló gondolataival tudtam maradéktalanul egyetérteni. Meg
> azzal, hogy nekiment
> <https://mandiner.hu/kulfold/2023/11/homoszexualitas-noi-papok-durvan-beszolt-a-nemet-puspokoknek-a-vatikan-a-kikozosites-is-felmerult>
> a német szinodális útnak. Ekkor jegyezte meg azt is, hogy nincs szükség még
> egy lutheránus egyházra. Ez azért is volt megnyugtató, mert a ferenci
> egyszerűség igencsak a protestantizmus felé mutatott. A katolicizmus nem
> egyszerű. És egyik megkülönböztető jellege az, hogy pompával dícséri az
> Istent. A szegény egyház elképzelésével is voltak bajaim, már ha az egészre
> értjük, mégis ott van a Vatikáni Múzeum, a Szent Péter-bazilika, és
> szegénységből nem lehet szegényeknek adományozni.
>
> Ferenc nem volt jó pápa. Közepes átlagpápa volt, csak hát az előző
> évszázadban megszoktuk a jó pápákat.
>
> Hol van már a mélypont 10. század! Csak régen nem tudták a pápai udvaron
> kívül, ha a pápa nincs a helyzet magaslatán.
>
> Egy idő után meguntam, hogy Ferenc pápáról írjak. Vagy inkább: nem
> meguntam, hanem hoztam egy döntést, hogy nem elemzem. Megvolt az oka. Én
> nem nagyon értem, mit akar a Szentlélek Ferenc pápával, bár biztosan van
> szándéka. Felszállt a por, kész a káosz, s talán most épp ez volt az üdvös
> az egyház számára. Majd a következő pápák megoldják, leülepítik a port.
> Erre gondoltam. Meg arra, hogy ha egy pápa erős kézzel, centralizálva
> nekiállt dekonstruálni a pápaságot, akkor a legjobb a hallgatás. Ha ugyanis
> a dekonstruáló pápát bírálom, akkor segédkezek a dekonstruálásban. Ha pedig
> támogatom, akkor is segédkezek a dekonstruálásban.
>
> Egyébként meg: ki vagyok én, egyszerű laikus hívő, messzi Rómától? Biztos
> fel akarok zárkózni a nagyokat mondó, magukat mások felett állónak és
> mindent jobban tudónak gondoló újságírók sorába?
>
> Valamiért Ferenc volt a pápánk, oka van akkor is, ha én nem értem.
>
> Régen sem kellett az egyszeri híveknek a pápával foglalkozni, most sem
> feltétlen kell. Bár amúgy tényleg mondhatnám, hogy csak a szinodális utat
> követem, és laikusként jobban bevonódok, amikor kifejtem, mit gondolok
> Ferencről.
>
> XVI. Benedeket itthon is szidták egyházon belül is, Szent II. János Pált
> talán inkább csak külföldön. Ha a progresszívebb egyházi fórumoknak joguk
> volt megfogalmazni kritikát Ferenc elődeivel szemben, akkor talán el
> kellene ismerniük Ferenc kritikájának lehetőségét, elvégre ők a laikusok
> bevonásának propagátorai, a laikusok pedig között pedig nem csak olyanok
> vannak, akiket ők szeretnének. A First Thingsen <https://firstthings.com/>
> is van pár Ferenc-kritikus nekrológ, a katolikus Crisis Magazine
> főszerkesztője szerint
> <https://crisismagazine.com/opinion/the-pope-is-dead-long-live-the-papacy>
> pedig Ferenc egyszerűen *„szörnyű pápa volt”*. Nyilván más fórumok
> szerint meg jó. Ilyen a világ.
>
> Mindegy. Valamiért a Szentlélek őt sugallta a bíborosoknak legutóbb. A
> tanítását a hagyomány fényében kell értelmezni. Nem reformpápa volt, hanem
> káoszpápa, de valamiért a Gondviselés egy kicsit káoszt akart az egyházban.
> Biztos megvolt az oka.
>
> A káosz eloszlatása már más feladata lesz. Személyes favoritom Patabendige
> Don Albert Malcolm Ranjith
> <https://collegeofcardinalsreport.com/cardinals/albert-malcolm-ranjith-patabendige-don/>
> Srí Lanka-i érsek lenne (falusi vasutascsalád gyermeke), aki dolgozott a
> Vatikánban is Benedek pápa alatt, és a harmadik világ problémáit is jól
> ismeri, volt például indonéziai és kelet-timori nuncius, ma hazája egyházi
> vezetője; de hát tradicionalista a lelkem, úgyhogy sok esélye nincs, bár
> Edward Pentin amerikai vatikanológus papabilékről szóló könyvében
> <https://www.amazon.com/Next-Pope-Leading-Cardinal-Candidates/dp/1644133113>
> szerepel.
>
> Vagy ott vannak a hasonlók, mint Burke
> <https://collegeofcardinalsreport.com/cardinals/raymond-leo-burke/> és
> Sarah <https://collegeofcardinalsreport.com/cardinals/robert-sarah/>.
> Szerintem esélytelenek.
>
> Ennyit Ferencről. Nem egyszerű Krisztus helytartójának lenni. Legyen neki
> könnyű a föld. Vegye magához az Úristen.
>
> Buona sera, Róma püspöke.
>
> Várok egy pápát.
>
>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250429/7bae6812/attachment.html>