<div dir="ltr"><div>Szilvay Gergely cikke:</div><div>
<div class="gmail-adn gmail-ads"><div class="gmail-gs"><div class="gmail-"><div id="gmail-:1xl" class="gmail-ii gmail-gt"><div id="gmail-:1xk" class="gmail-a3s gmail-aiL"><div dir="ltr"><div dir="ltr"><h1>Buona sera, Róma püspöke! Következőnek én inkább egy igazi pápát várnék</h1><p>Ferenc
 nem reformpápa volt, hanem káoszpápa, aki imádott első lenni bármiben, 
és rendrakás helyett rendetlenséget hagyott maga után.</p><span><div id="m_3229067467643241875gmail-Mandiner_normal_content_1" style="width:100%;height:auto"><div id="m_3229067467643241875gmail-google_ads_iframe_/22652647,23273789910/Mandiner_normal_content_1_0__container__" style="width:1px;height:1px"></div></div></span><div>

<a href="https://mandiner.hu/kultura/2025/04/buona-sera-roma-puspoke-kovetkezonek-en-inkabb-egy-igazi-papat-varnek" target="_blank">https://mandiner.hu/kultura/2025/04/buona-sera-roma-puspoke-kovetkezonek-en-inkabb-egy-igazi-papat-varnek</a></div><div><br></div></div>
<div><a href="https://mandiner.hu/szerzo/szilvay-gergely" target="_blank">Szilvay Gergely</a></div><div>
<p>Buona sera – jelent meg a Szent Péter-bazilika balkonján Bergoglio 
bíboros, saját kommunikációja szerint csupán Róma püspöke, mellőzve az 
elődje által rehabilitált hagyományos pápai ruhadarabokat. Akkor buona 
sera neked is – gondoltam, s aludni tértem.</p><p>Ferencünk, ezen a 
néven az első, nem került könnyű helyzetbe: élt az elődje, aki egy 
konklávéval korábban lényegében az ellenfele volt. A pápákat összeköti a
 hivatal terhe, de azért nem mindig. Egy ismerősöm, aki ott volt Benedek
 temetésén, közel Ferenc pápához, arról számolt be, hogy miután 
elődjének koporsóját a Szent Péter bazilikában saját sírjába helyezték, 
Ferenc római püspök félhangosan megjegyezte: na, végre ettől az embertől
 is megszabadultam. Az viszont bizonyos, hogy az egyszeri hívekkel 
kifejezetten kedves volt.</p>


<p>Ferenc pápa nyomán kezdtem hinni néhány ismerősömnek, miszerint 
bizonyos szempontból a modern kor előtt volt a jobb: ott volt a tanítás,
 a pápa személye pedig annyiban jelent meg a hívek mindennapjaiban, hogy
 a misében elhangzott a neve. </p><span><div><p>A római udvartartást és a választó bíborosokat leszámítva valójában soha senki nem látta, nem hallott felőle.</p></div></span><p>Még
 csak enciklikákat sem írtak a pápák szakmányban, ezt a szokást XIII. 
Leó kezdte el a 19. század végén. Azaz alig-alig volt úgynevezett „pápai
 tanítás”. Aztán jött a modernitás, XIII. Leó sűrűn reagált a 
kihívásokra, a huszadik században beköszönt a modern média kora is, és a
 pápák kénytelen-kelletlen alkalmazkodtak némileg. Az biztos, hogy ettől
 kezdve nem távoli uralkodók voltak, akikről a szerencsésebbek is csak 
rézmetszeteket láttak, hanem a tévé majd más formátumok már a cipőjük 
színét és lyukait is kielemzik (a piros, a barna vagy fekete a 
hiteles?). Eme helyzetben pedig a jelen-nem-lét is máshogy hatna, mint a
 régi évszázadokban. Nagyjából úgy, ahogy az <i>Ijfú pápa</i> című sorozatban – amúgy nem biztos, hogy nem érné meg kipróbálni.</p><p>Szóval
 ultramontán francia ellenforradalmárok ide vagy oda, kiderült, hogy még
 a tradicionalisták és konzervatívok sem biztos, hogy örülnek egy pápa 
abszolutizált uralmának. Merthogy Ferenc ezt csinálta. Miközben azt 
hirdette, hogy decentralizál, döntsenek helyben a helyi egyházak, 
püspöki karok, aközben az olaszokat rövid pórázon fogta, és elődei 
idején ismeretlen mértékű kézi vezérlést vezetett be a Vatikánban meg az
 egyházban. Azaz 
<span></span></p><div><p>az ellenkezőjét csinálta annak, amit mondott: decentralizációt hirdetett és centralizált.</p></div><p></p><p> A
 decentralizálásnak ugyanakkor voltak valamiféle jelei. Ferenc időnként 
példaként emlegette az anglikánokat, pedig az ő minden bajuk épp a 
decentralizálásból származik. Valamint hagyta, hogy többértelmű, 
elejtett megjegyzéseit – legyenek azok encliklikákban vagy repülős 
nyilatkozatokban – mindenki úgy értelmezze, ahogy akarja, majd néha – de
 nem mindig – utólag kijelölte, ki értelmezte szerinte helyesen a 
megjegyzéseit, többnyire egy szabadelvűbb értelmezést felemelve. </p><span><div><p>Kivárta, míg többen megteszik tétjeiket, majd rámutatott a helyes fogadóra. </p></div></span><p>Leginkább a házasság, a gender és az LMBTQ témaköreit tisztelte meg ilyesfajta megoldással.</p><p>Aztán ott volt a <i>Fiducia Supplicans</i>,
 aminek kapcsán ment a vita, hogy meg lehet áldani a melegpárokat 
melegpárként, nem pedig csak egyes emberként, amit a pápa maga <a href="https://mandiner.hu/kulfold/2024/05/ferenc-papa-a-teveben-nem-engedelyeztem-hogy-megaldjak-a-melegparokat-videoval" target="_blank">konzervatív módon zárt le</a>
 (embereket lehet megáldani, nem melegpárokat). De az értelmezési vita 
velünk maradt, nyugaton sokan vidáman értelmezik liberális módon a 
dokumentumot. Az afrikai egyház pedig kollektíve kicsekkolt a Fiducia 
mögül. Itt jelzem progresszív testvéreinknek: vagy progresszív pápát 
akarnak (az egyház limitált keretein belül), vagy afrikait, a kettő 
együtt nem megy, az afrikaiak ugyanis kőkonzervatívok.</p><p>
</p><div><p>Szép
 dolog az egyház perifériáira menni, ami nem födrajzi helyet jelöl, 
hanem az egyházi közösség peremét és az azon kívülállókat, de állandóan a
 magot szidni, hogy azok nem jó keresztények és képmutatóak, szerintem <a href="https://mandiner.hu/velemeny/2023/04/torok-csaba-valasz" target="_blank">rossz stratégia</a>. </p><span><div><p>Márpedig a tradicionalisták meg a „II. János Pálos” hagyományos hívek ilyen mag, akiket nem ekézni kellene, hanem megbecsülni.</p></div></span><p>Persze,
 ők sem tökéletesek, mi sem vagyunk tökéletesek, elvileg ez itt 
(hangsúlyozta Ferenc is) a bűnösök egyháza, nem a tökéleteseké. De attól
 még, hogy a keménymag is bűnösökből áll, nem képmutató. Viszont rájuk 
lehetne építeni. Amúgy is <a href="https://mandiner.hu/velemeny/2012/08/szilvay-gergely-kimuloban-a-liberalis-eloretoroben-a-konzervativ-keresztenyseg" target="_blank">vallásszociológiailag a konzervatív kereszténység a nyerőbb</a>.</p></div>


<p>Vagy ott volt az eset, amikor a San Francisco-i érsek, <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Salvatore_Cordileone" target="_blank">Salvatore Cordileone</a>
 számos figyelmeztetés után egyszerűen nem áldoztatta meg Nancy Pelosi 
vezető demokrata párti politikust, korábbi házelnököt, mivel az 
konzisztensen kiállt az abortusz mellett. Cordileonének lényegében végső
 lelkipásztori kötelessége volt megtagadni az Eucharisztia 
kiszolgáltatását, ez nem kérdés, a tanítás egyértelmű. De Ferenc pápa 
aztán találkozván Pelosival megáldoztatta őt, így keresztbe téve 
Cordileone helyi autoritásának. Ez persze nem nagy dolog, de indirekte 
így keresztbe tett annak a hitletéteménynek is, amit Ferenc elvileg csak
 őrizhet, de nem változtathat meg; ráadásul Ferenc pápa amúgy 
konszisztens volt az abortusz ellenzésében. Ugyanilyen zavaros esetek 
voltak azok, amikor azon sajnálkozott, hogy a katolikusok térítenek, és 
hagyni kellene például az anglikánokat anglikánnak. Ez pont az 
ellenkezője volt annak, amit elődje, XVI. Benedek tett.</p><p>Aztán ott 
volt nemrégiben tett megjegyzése, miszerint minden vallás út az Isten 
felé. Ilyet pápa nem mondhat, ráadásul a dolog nem is igaz – mi van 
azokkal  a vallásokkal, amelyekben nincs Isten, sem istenek? Ebben is 
mintha <a href="https://bimi.mandiner.hu/hirek/2014/10/xvi-benedek-a-vallaskozi-dialogus-nem-helyettesitheti-a-teritest" target="_blank">XVI. Benedekkel akart volna szembe menni</a>, utólag is. Meg a missziós paranccsal, miszerint <i>„tegyetek tanítványommá minden népet”</i>. A hiteles pápai magatartás ugyanis az, amivel XVI. Benedeket gyanúsították meg: <a href="https://konzervatorium.blog.hu/2009/11/21/baranyt_lop_a_papa_meg_ne" target="_blank">a bárányok átcsábítása</a>. </p><p><i>„Ki vagyok én, hogy megítéljem”</i>
 – hangzott Ferenc talán leginkább ismert bonmot-ja, amit aztán után 
magyarázhatott a hagyományos tanítás fényében akármilyen szentszéki 
sajtófőnök, betalálta a korszellemet, és hivatkozási pont lett. </p><span><div><p>Pedig ki ítéljen, ha nem a pápa? </p></div></span><p>Aztán
 amikor ezzel ellentétes megjegyzései voltak, akkor a progresszívek 
zavaruk leplezésére elfordították fejüket. Pedig volt pár ilyen. 
Legutóbb az olasz püspököknek akadt ki a szentatya, hogy <a href="https://thecatholicherald.com/pope-francis-reportedly-uses-word-faggotry-for-a-second-time/" target="_blank">túl sok a frocciagine</a>,
 azaz a buzulás a szemináriumokban. A szentszéki sajtószolgálat elnézést
 kért, ha a kifejezés megbántott valakit. A megjegyzés helyben maradt. 
Reméljük, rendezik a helyzetet. Ferenc pápa a genderügynek is többször 
nekiment, viszonylag keresetlen szavakkal. Mindeközben bár megjegyezte, 
hogy nem kellene a katolikusoknak úgy elleni, mint a nyulak, mégis a 
hagyományos család pártján állt.</p><p>A teremtésvédelem katolikus 
védjegye alatt viszont a környezet- és természetvédelem progresszív 
körökben divatos változatát tette magáévá, ahogy a bevándorlás ügyében 
és az egyenlőség ügyében is hasonló elveket vallott, szembe menve a <a href="https://mandiner.hu/kulfold/2025/02/trump-vs-ferenc-papa-a-bevandorlok-deportalasa-kulfoldi-segelyezes-es-a-kereszteny-szeretet-hierarchikus-rendje" target="_blank">szeretet rendjének klasszikus keresztény elvével</a>. Ferenc nem volt konzisztens, gyakran keveredett ellentmondásokba. Egyszer „nem ítél”, aztán ítél.</p><p>Azt
 sem értettem, miért is kell annyit ekéznie a tridenti rítust (régi 
rítust, latin misét). Hacsak nem azért, mert elődje kedvelte azt. De 
most őszintén: ha szerinte minden vallás Istenhez vezet, és ne térítsünk
 keresztény felekezetek között, meg sokféle liturgikus gyakorlat 
elfogadható, akkor ebbe a toleranciába miért épp a régi rítus nem fér 
bele? A tradicionalistákkal kapcsolatos megjegyzései mind igaztalanok 
voltak. Ez a rítus 1400 évig volt az egyház hivatalos rítusa. </p><p>És 
nem a tradicionalistáknak van gyerekes hite, nekik épp hogy felnőtt 
hitük van. Ami infantilis, az a hetvenes évek óta elterjedt, 
kifestőkönyv-szerű ábrázolásmód az egyházban.</p><span><div><p>A Kúria reformját nem csinálta meg, csak káoszt teremtett. A <a href="https://mandiner.hu/hirek/2023/02/valosag-es-hazugsag-mit-kell-tudni-az-egyhazbeli-molesztalasokrol-valojaban" target="_blank">molesztálásos ügyeket</a>
 sem zárta le, de ez sem feltétlen rajta múlott. Ferenc egy 
beteljesítetlen ígéret volt. A „rendrakás” igazából csak 
hatalompolitikai kavarás volt a részéről – rendrakás nélkül. </p></div></span><p>A
 fontos pozíciókba egyre alacsonyabb kvalitású embereket nevezett ki, a 
Hittani Kongregáció élén most, Ratzinger egykori székében egy olyan 
ember ül, Víctor Manuel Fernández, akinek 1998-ban jelent meg Mexikóban a
 <i>Misztikus szenvedély: Spiritualitás és érzékiség</i> című könyv, amely szemléletes leírásokat tartalmaz  szexuális kapcsolatokról, és az argentin teológus által<i> „misztikus orgazmusként”</i>
 leírtakról. Nem a témával van baj, elvégre a bibliai Énekek éneke is 
erotikus könyv, hanem ahogy s amint Fernández írt ezekről, <i>„mások élményeit”</i>, például állítólagos kislányokét megosztva. Majd kinevezése után ifjúkori eltévelyedésnek minősítette mindezt. Aztán egy <a href="https://www.catholicworldreport.com/2023/07/09/opinion-pope-francis-archbishop-fernandez-and-the-question-of-discipline/" target="_blank">interjúban kifejtette</a>,
 hogy akárhol-akármit mond a pápa, azt kell követni. Holott ennél azért 
bonyolultabb a dolog, hisz a pápa ritkán tesz ex cathedra tévedhetetlen 
kijelentéseket, egyáltálán nem kötelező követni minden elejtett 
megjegyzését – de </p><span><div><p>a legjobb az lenne, ha egy pápának nem lennének Ferenc-féle elejtett megjegyzései.</p></div></span><p>Egyesek
 szerint Ferenc peronista hatalomtechnikus volt, azaz mindenkinek azt 
mondta, amit hallani akart. Egy külföldi diplomataforrásom egyszerűen 
csak úgy jellemezte, mint kommunista konzervatívot, ahol a kommunista 
nem jelző, hanem a két kifejezés nézetei egyik és másik felét jellemzi. 
Keménykezű egyházi vezető volt, egy konzervatív protestáns szerző, Carl 
C. Trueaman <a href="https://firstthings.com/pope-francis-my-worst-protestant-nightmare/" target="_blank">szerint</a> Ferenc pápa az ő „<i> legrosszabb liberális protestáns rémálma” </i>volt.</p><span><div><p>Mostanában
 divat az egyházkritika, meg divat a szinodális út (ami szerintem 
tévedés). Ezek szerint Ferenc kritikusainak, sőt a laikus kritikusainak 
is joguk van hangot adni álláspontjuknak.</p></div></span><p>Akkor én most hangot adok ilyesminek.</p><p>Ha
 valaki úgy gondolja, hogy Ferenc kívülállók tucatjait győzte meg az 
egyház számára, ki kell ábrándítsam: beszédein kevesebben voltak, mint 
két elődje beszédein, pápaságát valójában inkább az apátia jellemezte, 
semmint a lelkesedés. Enciklikái gyakran laposak voltak. Talán csak a 
papi prédikációról szóló gondolataival tudtam maradéktalanul 
egyetérteni. Meg azzal, hogy <a href="https://mandiner.hu/kulfold/2023/11/homoszexualitas-noi-papok-durvan-beszolt-a-nemet-puspokoknek-a-vatikan-a-kikozosites-is-felmerult" target="_blank">nekiment</a>
 a német szinodális útnak. Ekkor jegyezte meg azt is, hogy nincs szükség
 még egy lutheránus egyházra. Ez azért is volt megnyugtató, mert a 
ferenci egyszerűség igencsak a protestantizmus felé mutatott. A 
katolicizmus nem egyszerű. És egyik megkülönböztető jellege az, hogy 
pompával dícséri az Istent. A szegény egyház elképzelésével is voltak 
bajaim, már ha az egészre értjük, mégis ott van a Vatikáni Múzeum, a 
Szent Péter-bazilika, és szegénységből nem lehet szegényeknek 
adományozni.</p><span><div><p>Ferenc nem volt jó pápa. Közepes átlagpápa volt, csak hát az előző évszázadban megszoktuk a jó pápákat. </p></div></span><p>Hol van már a mélypont 10. század! Csak régen nem tudták a pápai udvaron kívül, ha a pápa nincs a helyzet magaslatán.</p><p>Egy
 idő után meguntam, hogy Ferenc pápáról írjak. Vagy inkább: nem 
meguntam, hanem hoztam egy döntést, hogy nem elemzem. Megvolt az oka. Én
 nem nagyon értem, mit akar a Szentlélek Ferenc pápával, bár biztosan 
van szándéka. Felszállt a por, kész a káosz, s talán most épp ez volt az
 üdvös az egyház számára. Majd a következő pápák megoldják, leülepítik a
 port. Erre gondoltam. Meg arra, hogy ha egy pápa erős kézzel, 
centralizálva nekiállt dekonstruálni a pápaságot, akkor a legjobb a 
hallgatás. Ha ugyanis a dekonstruáló pápát bírálom, akkor segédkezek a 
dekonstruálásban. Ha pedig támogatom, akkor is segédkezek a 
dekonstruálásban. </p><p>Egyébként meg: ki vagyok én, egyszerű laikus 
hívő, messzi Rómától? Biztos fel akarok zárkózni a nagyokat mondó, 
magukat mások felett állónak és mindent jobban tudónak gondoló újságírók
 sorába?</p><span><div><p>Valamiért Ferenc volt a pápánk, oka van akkor is, ha én nem értem.</p></div></span><p>Régen
 sem kellett az egyszeri híveknek a pápával foglalkozni, most sem 
feltétlen kell. Bár amúgy tényleg mondhatnám, hogy csak a szinodális 
utat követem, és laikusként jobban bevonódok, amikor kifejtem, mit 
gondolok Ferencről. </p><p>XVI. Benedeket itthon is szidták egyházon 
belül is, Szent II. János Pált talán inkább csak külföldön. Ha a 
progresszívebb egyházi fórumoknak joguk volt megfogalmazni kritikát 
Ferenc elődeivel szemben, akkor talán el kellene ismerniük Ferenc 
kritikájának lehetőségét, elvégre ők a laikusok bevonásának 
propagátorai, a laikusok pedig között pedig nem csak olyanok vannak, 
akiket ők szeretnének. A <a href="https://firstthings.com/" target="_blank">First Thingsen</a> is van pár Ferenc-kritikus nekrológ, a katolikus Crisis Magazine főszerkesztője <a href="https://crisismagazine.com/opinion/the-pope-is-dead-long-live-the-papacy" target="_blank">szerint</a> pedig Ferenc egyszerűen <i>„szörnyű pápa volt”</i>. Nyilván más fórumok szerint meg jó. Ilyen a világ.</p><p>Mindegy.
 Valamiért a Szentlélek őt sugallta a bíborosoknak legutóbb. A tanítását
 a hagyomány fényében kell értelmezni. Nem reformpápa volt, hanem 
káoszpápa, de valamiért a Gondviselés egy kicsit káoszt akart az 
egyházban. Biztos megvolt az oka. </p><p>A káosz eloszlatása már más feladata lesz. Személyes favoritom <span style="background-color:rgb(255,255,255);color:rgb(71,71,71)">Patabendige </span><a href="https://collegeofcardinalsreport.com/cardinals/albert-malcolm-ranjith-patabendige-don/" target="_blank">Don Albert Malcolm Ranjith</a>
 Srí Lanka-i érsek lenne (falusi vasutascsalád gyermeke), aki dolgozott a
 Vatikánban is Benedek pápa alatt, és a harmadik világ problémáit is jól
 ismeri, volt például indonéziai és kelet-timori nuncius, ma hazája 
egyházi vezetője; de hát tradicionalista a lelkem, úgyhogy sok esélye 
nincs, bár Edward Pentin amerikai vatikanológus papabilékről szóló <a href="https://www.amazon.com/Next-Pope-Leading-Cardinal-Candidates/dp/1644133113" target="_blank">könyvében</a> szerepel.</p><span><div><p>Vagy ott vannak a hasonlók, mint <a href="https://collegeofcardinalsreport.com/cardinals/raymond-leo-burke/" target="_blank">Burke</a> és <a href="https://collegeofcardinalsreport.com/cardinals/robert-sarah/" target="_blank">Sarah</a>. Szerintem esélytelenek.</p></div></span><p>Ennyit Ferencről. Nem egyszerű Krisztus helytartójának lenni. Legyen neki könnyű a föld. Vegye magához az Úristen.</p><p>Buona sera, Róma püspöke. </p><p>Várok egy pápát.</p><div class="gmail-yj6qo"></div><div class="gmail-adL">



<p> </p>

</div></div><div class="gmail-adL"><br></div></div><div class="gmail-adL">
</div></div></div><div class="gmail-WhmR8e"></div></div></div><div class="gmail-ajx"></div></div><div class="gmail-gA gmail-gt gmail-acV"><div class="gmail-gB gmail-xu"><div class="gmail-mVCoBd"></div><div class="gmail-ip gmail-iq"><div id="gmail-:1xm"><table class="gmail-cf gmail-wS" role="presentation"><tbody><tr><td class="gmail-amq"><br></td><td class="gmail-amr"><div class="gmail-nr gmail-wR"><div class="gmail-amn"></div></div><br></td></tr></tbody></table></div></div></div></div><span></span>

<br></div></div><br><div class="gmail_quote gmail_quote_container"><div dir="ltr" class="gmail_attr">On Mon, Apr 28, 2025 at 5:56 PM Emoke Greschik <<a href="mailto:greschem@gmail.com">greschem@gmail.com</a>> wrote:<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div dir="ltr"><div dir="ltr">
<h1>Buona sera, Róma püspöke! Következőnek én inkább egy igazi pápát várnék</h1><p>Ferenc
 nem reformpápa volt, hanem káoszpápa, aki imádott első lenni bármiben, 
és rendrakás helyett rendetlenséget hagyott maga után.</p><span><div id="m_3229067467643241875gmail-Mandiner_normal_content_1" style="width:100%;height:auto"><div id="m_3229067467643241875gmail-google_ads_iframe_/22652647,23273789910/Mandiner_normal_content_1_0__container__" style="width:1px;height:1px"></div></div></span><div>

<a href="https://mandiner.hu/kultura/2025/04/buona-sera-roma-puspoke-kovetkezonek-en-inkabb-egy-igazi-papat-varnek" target="_blank">https://mandiner.hu/kultura/2025/04/buona-sera-roma-puspoke-kovetkezonek-en-inkabb-egy-igazi-papat-varnek</a></div><div><br></div></div>
<div><a href="https://mandiner.hu/szerzo/szilvay-gergely" target="_blank">Szilvay Gergely</a></div><div>
<p>Buona sera – jelent meg a Szent Péter-bazilika balkonján Bergoglio 
bíboros, saját kommunikációja szerint csupán Róma püspöke, mellőzve az 
elődje által rehabilitált hagyományos pápai ruhadarabokat. Akkor buona 
sera neked is – gondoltam, s aludni tértem.</p><p>Ferencünk, ezen a 
néven az első, nem került könnyű helyzetbe: élt az elődje, aki egy 
konklávéval korábban lényegében az ellenfele volt. A pápákat összeköti a
 hivatal terhe, de azért nem mindig. Egy ismerősöm, aki ott volt Benedek
 temetésén, közel Ferenc pápához, arról számolt be, hogy miután 
elődjének koporsóját a Szent Péter bazilikában saját sírjába helyezték, 
Ferenc római püspök félhangosan megjegyezte: na, végre ettől az embertől
 is megszabadultam. Az viszont bizonyos, hogy az egyszeri hívekkel 
kifejezetten kedves volt.</p>


<p>Ferenc pápa nyomán kezdtem hinni néhány ismerősömnek, miszerint 
bizonyos szempontból a modern kor előtt volt a jobb: ott volt a tanítás,
 a pápa személye pedig annyiban jelent meg a hívek mindennapjaiban, hogy
 a misében elhangzott a neve. </p><span><div><p>A római udvartartást és a választó bíborosokat leszámítva valójában soha senki nem látta, nem hallott felőle.</p></div></span><p>Még
 csak enciklikákat sem írtak a pápák szakmányban, ezt a szokást XIII. 
Leó kezdte el a 19. század végén. Azaz alig-alig volt úgynevezett „pápai
 tanítás”. Aztán jött a modernitás, XIII. Leó sűrűn reagált a 
kihívásokra, a huszadik században beköszönt a modern média kora is, és a
 pápák kénytelen-kelletlen alkalmazkodtak némileg. Az biztos, hogy ettől
 kezdve nem távoli uralkodók voltak, akikről a szerencsésebbek is csak 
rézmetszeteket láttak, hanem a tévé majd más formátumok már a cipőjük 
színét és lyukait is kielemzik (a piros, a barna vagy fekete a 
hiteles?). Eme helyzetben pedig a jelen-nem-lét is máshogy hatna, mint a
 régi évszázadokban. Nagyjából úgy, ahogy az <i>Ijfú pápa</i> című sorozatban – amúgy nem biztos, hogy nem érné meg kipróbálni.</p><p>Szóval
 ultramontán francia ellenforradalmárok ide vagy oda, kiderült, hogy még
 a tradicionalisták és konzervatívok sem biztos, hogy örülnek egy pápa 
abszolutizált uralmának. Merthogy Ferenc ezt csinálta. Miközben azt 
hirdette, hogy decentralizál, döntsenek helyben a helyi egyházak, 
püspöki karok, aközben az olaszokat rövid pórázon fogta, és elődei 
idején ismeretlen mértékű kézi vezérlést vezetett be a Vatikánban meg az
 egyházban. Azaz 
<span></span></p><div><p>az ellenkezőjét csinálta annak, amit mondott: decentralizációt hirdetett és centralizált.</p></div><p></p><p> A
 decentralizálásnak ugyanakkor voltak valamiféle jelei. Ferenc időnként 
példaként emlegette az anglikánokat, pedig az ő minden bajuk épp a 
decentralizálásból származik. Valamint hagyta, hogy többértelmű, 
elejtett megjegyzéseit – legyenek azok encliklikákban vagy repülős 
nyilatkozatokban – mindenki úgy értelmezze, ahogy akarja, majd néha – de
 nem mindig – utólag kijelölte, ki értelmezte szerinte helyesen a 
megjegyzéseit, többnyire egy szabadelvűbb értelmezést felemelve. </p><span><div><p>Kivárta, míg többen megteszik tétjeiket, majd rámutatott a helyes fogadóra. </p></div></span><p>Leginkább a házasság, a gender és az LMBTQ témaköreit tisztelte meg ilyesfajta megoldással.</p><p>Aztán ott volt a <i>Fiducia Supplicans</i>,
 aminek kapcsán ment a vita, hogy meg lehet áldani a melegpárokat 
melegpárként, nem pedig csak egyes emberként, amit a pápa maga <a href="https://mandiner.hu/kulfold/2024/05/ferenc-papa-a-teveben-nem-engedelyeztem-hogy-megaldjak-a-melegparokat-videoval" target="_blank">konzervatív módon zárt le</a>
 (embereket lehet megáldani, nem melegpárokat). De az értelmezési vita 
velünk maradt, nyugaton sokan vidáman értelmezik liberális módon a 
dokumentumot. Az afrikai egyház pedig kollektíve kicsekkolt a Fiducia 
mögül. Itt jelzem progresszív testvéreinknek: vagy progresszív pápát 
akarnak (az egyház limitált keretein belül), vagy afrikait, a kettő 
együtt nem megy, az afrikaiak ugyanis kőkonzervatívok.</p><p>
</p><div><p>Szép
 dolog az egyház perifériáira menni, ami nem födrajzi helyet jelöl, 
hanem az egyházi közösség peremét és az azon kívülállókat, de állandóan a
 magot szidni, hogy azok nem jó keresztények és képmutatóak, szerintem <a href="https://mandiner.hu/velemeny/2023/04/torok-csaba-valasz" target="_blank">rossz stratégia</a>. </p><span><div><p>Márpedig a tradicionalisták meg a „II. János Pálos” hagyományos hívek ilyen mag, akiket nem ekézni kellene, hanem megbecsülni.</p></div></span><p>Persze,
 ők sem tökéletesek, mi sem vagyunk tökéletesek, elvileg ez itt 
(hangsúlyozta Ferenc is) a bűnösök egyháza, nem a tökéleteseké. De attól
 még, hogy a keménymag is bűnösökből áll, nem képmutató. Viszont rájuk 
lehetne építeni. Amúgy is <a href="https://mandiner.hu/velemeny/2012/08/szilvay-gergely-kimuloban-a-liberalis-eloretoroben-a-konzervativ-keresztenyseg" target="_blank">vallásszociológiailag a konzervatív kereszténység a nyerőbb</a>.</p></div>


<p>Vagy ott volt az eset, amikor a San Francisco-i érsek, <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Salvatore_Cordileone" target="_blank">Salvatore Cordileone</a>
 számos figyelmeztetés után egyszerűen nem áldoztatta meg Nancy Pelosi 
vezető demokrata párti politikust, korábbi házelnököt, mivel az 
konzisztensen kiállt az abortusz mellett. Cordileonének lényegében végső
 lelkipásztori kötelessége volt megtagadni az Eucharisztia 
kiszolgáltatását, ez nem kérdés, a tanítás egyértelmű. De Ferenc pápa 
aztán találkozván Pelosival megáldoztatta őt, így keresztbe téve 
Cordileone helyi autoritásának. Ez persze nem nagy dolog, de indirekte 
így keresztbe tett annak a hitletéteménynek is, amit Ferenc elvileg csak
 őrizhet, de nem változtathat meg; ráadásul Ferenc pápa amúgy 
konszisztens volt az abortusz ellenzésében. Ugyanilyen zavaros esetek 
voltak azok, amikor azon sajnálkozott, hogy a katolikusok térítenek, és 
hagyni kellene például az anglikánokat anglikánnak. Ez pont az 
ellenkezője volt annak, amit elődje, XVI. Benedek tett.</p><p>Aztán ott 
volt nemrégiben tett megjegyzése, miszerint minden vallás út az Isten 
felé. Ilyet pápa nem mondhat, ráadásul a dolog nem is igaz – mi van 
azokkal  a vallásokkal, amelyekben nincs Isten, sem istenek? Ebben is 
mintha <a href="https://bimi.mandiner.hu/hirek/2014/10/xvi-benedek-a-vallaskozi-dialogus-nem-helyettesitheti-a-teritest" target="_blank">XVI. Benedekkel akart volna szembe menni</a>, utólag is. Meg a missziós paranccsal, miszerint <i>„tegyetek tanítványommá minden népet”</i>. A hiteles pápai magatartás ugyanis az, amivel XVI. Benedeket gyanúsították meg: <a href="https://konzervatorium.blog.hu/2009/11/21/baranyt_lop_a_papa_meg_ne" target="_blank">a bárányok átcsábítása</a>. </p><p><i>„Ki vagyok én, hogy megítéljem”</i>
 – hangzott Ferenc talán leginkább ismert bonmot-ja, amit aztán után 
magyarázhatott a hagyományos tanítás fényében akármilyen szentszéki 
sajtófőnök, betalálta a korszellemet, és hivatkozási pont lett. </p><span><div><p>Pedig ki ítéljen, ha nem a pápa? </p></div></span><p>Aztán
 amikor ezzel ellentétes megjegyzései voltak, akkor a progresszívek 
zavaruk leplezésére elfordították fejüket. Pedig volt pár ilyen. 
Legutóbb az olasz püspököknek akadt ki a szentatya, hogy <a href="https://thecatholicherald.com/pope-francis-reportedly-uses-word-faggotry-for-a-second-time/" target="_blank">túl sok a frocciagine</a>,
 azaz a buzulás a szemináriumokban. A szentszéki sajtószolgálat elnézést
 kért, ha a kifejezés megbántott valakit. A megjegyzés helyben maradt. 
Reméljük, rendezik a helyzetet. Ferenc pápa a genderügynek is többször 
nekiment, viszonylag keresetlen szavakkal. Mindeközben bár megjegyezte, 
hogy nem kellene a katolikusoknak úgy elleni, mint a nyulak, mégis a 
hagyományos család pártján állt.</p><p>A teremtésvédelem katolikus 
védjegye alatt viszont a környezet- és természetvédelem progresszív 
körökben divatos változatát tette magáévá, ahogy a bevándorlás ügyében 
és az egyenlőség ügyében is hasonló elveket vallott, szembe menve a <a href="https://mandiner.hu/kulfold/2025/02/trump-vs-ferenc-papa-a-bevandorlok-deportalasa-kulfoldi-segelyezes-es-a-kereszteny-szeretet-hierarchikus-rendje" target="_blank">szeretet rendjének klasszikus keresztény elvével</a>. Ferenc nem volt konzisztens, gyakran keveredett ellentmondásokba. Egyszer „nem ítél”, aztán ítél.</p><p>Azt
 sem értettem, miért is kell annyit ekéznie a tridenti rítust (régi 
rítust, latin misét). Hacsak nem azért, mert elődje kedvelte azt. De 
most őszintén: ha szerinte minden vallás Istenhez vezet, és ne térítsünk
 keresztény felekezetek között, meg sokféle liturgikus gyakorlat 
elfogadható, akkor ebbe a toleranciába miért épp a régi rítus nem fér 
bele? A tradicionalistákkal kapcsolatos megjegyzései mind igaztalanok 
voltak. Ez a rítus 1400 évig volt az egyház hivatalos rítusa. </p><p>És 
nem a tradicionalistáknak van gyerekes hite, nekik épp hogy felnőtt 
hitük van. Ami infantilis, az a hetvenes évek óta elterjedt, 
kifestőkönyv-szerű ábrázolásmód az egyházban.</p><span><div><p>A Kúria reformját nem csinálta meg, csak káoszt teremtett. A <a href="https://mandiner.hu/hirek/2023/02/valosag-es-hazugsag-mit-kell-tudni-az-egyhazbeli-molesztalasokrol-valojaban" target="_blank">molesztálásos ügyeket</a>
 sem zárta le, de ez sem feltétlen rajta múlott. Ferenc egy 
beteljesítetlen ígéret volt. A „rendrakás” igazából csak 
hatalompolitikai kavarás volt a részéről – rendrakás nélkül. </p></div></span><p>A
 fontos pozíciókba egyre alacsonyabb kvalitású embereket nevezett ki, a 
Hittani Kongregáció élén most, Ratzinger egykori székében egy olyan 
ember ül, Víctor Manuel Fernández, akinek 1998-ban jelent meg Mexikóban a
 <i>Misztikus szenvedély: Spiritualitás és érzékiség</i> című könyv, amely szemléletes leírásokat tartalmaz  szexuális kapcsolatokról, és az argentin teológus által<i> „misztikus orgazmusként”</i>
 leírtakról. Nem a témával van baj, elvégre a bibliai Énekek éneke is 
erotikus könyv, hanem ahogy s amint Fernández írt ezekről, <i>„mások élményeit”</i>, például állítólagos kislányokét megosztva. Majd kinevezése után ifjúkori eltévelyedésnek minősítette mindezt. Aztán egy <a href="https://www.catholicworldreport.com/2023/07/09/opinion-pope-francis-archbishop-fernandez-and-the-question-of-discipline/" target="_blank">interjúban kifejtette</a>,
 hogy akárhol-akármit mond a pápa, azt kell követni. Holott ennél azért 
bonyolultabb a dolog, hisz a pápa ritkán tesz ex cathedra tévedhetetlen 
kijelentéseket, egyáltálán nem kötelező követni minden elejtett 
megjegyzését – de </p><span><div><p>a legjobb az lenne, ha egy pápának nem lennének Ferenc-féle elejtett megjegyzései.</p></div></span><p>Egyesek
 szerint Ferenc peronista hatalomtechnikus volt, azaz mindenkinek azt 
mondta, amit hallani akart. Egy külföldi diplomataforrásom egyszerűen 
csak úgy jellemezte, mint kommunista konzervatívot, ahol a kommunista 
nem jelző, hanem a két kifejezés nézetei egyik és másik felét jellemzi. 
Keménykezű egyházi vezető volt, egy konzervatív protestáns szerző, Carl 
C. Trueaman <a href="https://firstthings.com/pope-francis-my-worst-protestant-nightmare/" target="_blank">szerint</a> Ferenc pápa az ő „<i> legrosszabb liberális protestáns rémálma” </i>volt.</p><span><div><p>Mostanában
 divat az egyházkritika, meg divat a szinodális út (ami szerintem 
tévedés). Ezek szerint Ferenc kritikusainak, sőt a laikus kritikusainak 
is joguk van hangot adni álláspontjuknak.</p></div></span><p>Akkor én most hangot adok ilyesminek.</p><p>Ha
 valaki úgy gondolja, hogy Ferenc kívülállók tucatjait győzte meg az 
egyház számára, ki kell ábrándítsam: beszédein kevesebben voltak, mint 
két elődje beszédein, pápaságát valójában inkább az apátia jellemezte, 
semmint a lelkesedés. Enciklikái gyakran laposak voltak. Talán csak a 
papi prédikációról szóló gondolataival tudtam maradéktalanul 
egyetérteni. Meg azzal, hogy <a href="https://mandiner.hu/kulfold/2023/11/homoszexualitas-noi-papok-durvan-beszolt-a-nemet-puspokoknek-a-vatikan-a-kikozosites-is-felmerult" target="_blank">nekiment</a>
 a német szinodális útnak. Ekkor jegyezte meg azt is, hogy nincs szükség
 még egy lutheránus egyházra. Ez azért is volt megnyugtató, mert a 
ferenci egyszerűség igencsak a protestantizmus felé mutatott. A 
katolicizmus nem egyszerű. És egyik megkülönböztető jellege az, hogy 
pompával dícséri az Istent. A szegény egyház elképzelésével is voltak 
bajaim, már ha az egészre értjük, mégis ott van a Vatikáni Múzeum, a 
Szent Péter-bazilika, és szegénységből nem lehet szegényeknek 
adományozni.</p><span><div><p>Ferenc nem volt jó pápa. Közepes átlagpápa volt, csak hát az előző évszázadban megszoktuk a jó pápákat. </p></div></span><p>Hol van már a mélypont 10. század! Csak régen nem tudták a pápai udvaron kívül, ha a pápa nincs a helyzet magaslatán.</p><p>Egy
 idő után meguntam, hogy Ferenc pápáról írjak. Vagy inkább: nem 
meguntam, hanem hoztam egy döntést, hogy nem elemzem. Megvolt az oka. Én
 nem nagyon értem, mit akar a Szentlélek Ferenc pápával, bár biztosan 
van szándéka. Felszállt a por, kész a káosz, s talán most épp ez volt az
 üdvös az egyház számára. Majd a következő pápák megoldják, leülepítik a
 port. Erre gondoltam. Meg arra, hogy ha egy pápa erős kézzel, 
centralizálva nekiállt dekonstruálni a pápaságot, akkor a legjobb a 
hallgatás. Ha ugyanis a dekonstruáló pápát bírálom, akkor segédkezek a 
dekonstruálásban. Ha pedig támogatom, akkor is segédkezek a 
dekonstruálásban. </p><p>Egyébként meg: ki vagyok én, egyszerű laikus 
hívő, messzi Rómától? Biztos fel akarok zárkózni a nagyokat mondó, 
magukat mások felett állónak és mindent jobban tudónak gondoló újságírók
 sorába?</p><span><div><p>Valamiért Ferenc volt a pápánk, oka van akkor is, ha én nem értem.</p></div></span><p>Régen
 sem kellett az egyszeri híveknek a pápával foglalkozni, most sem 
feltétlen kell. Bár amúgy tényleg mondhatnám, hogy csak a szinodális 
utat követem, és laikusként jobban bevonódok, amikor kifejtem, mit 
gondolok Ferencről. </p><p>XVI. Benedeket itthon is szidták egyházon 
belül is, Szent II. János Pált talán inkább csak külföldön. Ha a 
progresszívebb egyházi fórumoknak joguk volt megfogalmazni kritikát 
Ferenc elődeivel szemben, akkor talán el kellene ismerniük Ferenc 
kritikájának lehetőségét, elvégre ők a laikusok bevonásának 
propagátorai, a laikusok pedig között pedig nem csak olyanok vannak, 
akiket ők szeretnének. A <a href="https://firstthings.com/" target="_blank">First Thingsen</a> is van pár Ferenc-kritikus nekrológ, a katolikus Crisis Magazine főszerkesztője <a href="https://crisismagazine.com/opinion/the-pope-is-dead-long-live-the-papacy" target="_blank">szerint</a> pedig Ferenc egyszerűen <i>„szörnyű pápa volt”</i>. Nyilván más fórumok szerint meg jó. Ilyen a világ.</p><p>Mindegy.
 Valamiért a Szentlélek őt sugallta a bíborosoknak legutóbb. A tanítását
 a hagyomány fényében kell értelmezni. Nem reformpápa volt, hanem 
káoszpápa, de valamiért a Gondviselés egy kicsit káoszt akart az 
egyházban. Biztos megvolt az oka. </p><p>A káosz eloszlatása már más feladata lesz. Személyes favoritom <span style="background-color:rgb(255,255,255);color:rgb(71,71,71)">Patabendige </span><a href="https://collegeofcardinalsreport.com/cardinals/albert-malcolm-ranjith-patabendige-don/" target="_blank">Don Albert Malcolm Ranjith</a>
 Srí Lanka-i érsek lenne (falusi vasutascsalád gyermeke), aki dolgozott a
 Vatikánban is Benedek pápa alatt, és a harmadik világ problémáit is jól
 ismeri, volt például indonéziai és kelet-timori nuncius, ma hazája 
egyházi vezetője; de hát tradicionalista a lelkem, úgyhogy sok esélye 
nincs, bár Edward Pentin amerikai vatikanológus papabilékről szóló <a href="https://www.amazon.com/Next-Pope-Leading-Cardinal-Candidates/dp/1644133113" target="_blank">könyvében</a> szerepel.</p><span><div><p>Vagy ott vannak a hasonlók, mint <a href="https://collegeofcardinalsreport.com/cardinals/raymond-leo-burke/" target="_blank">Burke</a> és <a href="https://collegeofcardinalsreport.com/cardinals/robert-sarah/" target="_blank">Sarah</a>. Szerintem esélytelenek.</p></div></span><p>Ennyit Ferencről. Nem egyszerű Krisztus helytartójának lenni. Legyen neki könnyű a föld. Vegye magához az Úristen.</p><p>Buona sera, Róma püspöke. </p><p>Várok egy pápát.</p>



<p> </p>

</div><br></div>
</blockquote></div>