[Grem] Fábry Kornél püsp. atya: cölibátus, nők az egyházban, bűn, szentgyónás

[Emoke Greschik]

Fábry Kornél püspök atya válaszolt:
https://777blog.hu/2024/10/24/colibatus-eltorlese-noi-papsag-fulbe-gyonas-letjogosultsaga-fabry-kornel-puspok-atya-valaszolt/

*A katolikus egyházban számtalan hagyomány van, melyek egy része mai, a
dolgok nagy részét relativizáló korunkban kérdéseket vet fel. Miért van
szükség a cölibátus fenntartására? Miért csak férfiak lehetnek papok, a nők
miért nem? Miért kell a pap ahhoz, hogy bűnbánatot tartsak? Sokunkban
felmerülhetnek ezek a gondolatok, de talán soha nem mertük megkérdezni. A
Uspace podcastban azonban – többek között – ezekre is válaszolt Fábry
Kornél püspök atya.*

A Uspace Podcast választott részében az egyházról mint intézményről, a
liturgiáról, a cölibátus eltörléséről, a női papságról, a bűnökről, és a
gyónásról beszélgettek Fábry Kornél püspök atyával, aki a tőle megszokott
módon frappánsan és közérthetően válaszolt a nem éppen egyszerű, viszont
sokakat foglalkoztató kérdésekre. Szemlénkben ebből a beszélgetésből
emelünk ki egyes gondolatokat!

A Uspace podcast házigazdái *a paphiány témakörében megkérdezték püspök
atyától, mit gondol arról, hogy sokan a cölibátus eltörlésében látják a
paphiány megoldását. Másrészt felvetették azt az *– úgy gondolom, sokunk
által ismert *– elméletet, miszerint a cölibátus létjogosultsága a
középkorból ered, az egyházi birtokok egyben tartása okán.*

Fábry Kornél püspök atya úgy gondolja, hogy* a cölibátusnak ennél sokkal
mélyebb gyökerei vannak. Most nincs vagyona a papoknak, így nem osztódna
szét semmi. Felvetette ellenérvként, hogy ha a cölibátus a paphiány oka,
akkor a református testvéreknél, az evangélikusoknál, és a görög
katolikusoknál vajon miért csökken a hivatások száma.* *„Sokaknak piszkálja
a csőrét, hogy én úgy döntöttem, hogy szeretnék teljes szívvel Jézusnak
szolgálni. Ezáltal tehát jellé válok, mégpedig annak jelévé, hogy ha én
vállaltam ezt a lemondást, akkor ennek oka van. És ez nem más, mint az örök
élet. *

*Jézusnak sem volt felesége. Mi Őt igyekszünk leginkább követni, és ezzel
együtt pedig az osztatlan szív egy nagyon jó dolog.”*

Ennek kapcsán *indokoltnak tűnik a felvetés, hogy Jézusnak ugyan nem volt
felesége, de Szent Péternek, aki az első pápa lett, volt.*

*„Ez így van. Az egyházban volt, aki cölibátusban, volt, aki házasként élt.
Aztán lassan kialakult, hogy ez a kívánt állapot. A görögkatolikusoknak van
feleségük, az ortodoxoknak van feleségük legtöbb esetben, de a
görögkatolikusoknál is előírás, hogy csak az lehet püspök, akinek nincs
felesége. Tehát akkor nagy kérdés, hogy nekem, amikor a papi hivatás
mellett döntök, egy döntést kell meghoznom, és azzal együtt járt a
cölibátus. Nekik két döntést kell meghozniuk, hogy papság, és házas vagy
nem házas papság.” *

Püspök atya fentebbi válaszában megjegyezte, hogy *a szolgálathoz szükséges
az osztatlan szív*. Ezzel kapcsolatban felvetődhet, és fel is vetődött a
podcast házigazdájában, hogy akkor a házasságban osztott lesz a szív?

*„Nem. A Szentírás azt mondja, hogy a házasnak arra van gondja, hogy a
férje, felesége kedvében járjon. A nem házast pedig az Úrral való
munkálkodás, ami leköti. Ezt én megtapasztaltam, beszéltem görögkatolikus
atyával, aki azt mondta, hogy irigyel minket. Azt mondta, hogy ha jó
lelkipásztornak érzem magam, akkor rosszlelkű családapának, ha jó
családapának, akkor úgy érzem, hogy a nyájat hanyagolom el. Ez nem könnyű.
Beszélgettem pedagógussal is, aki azt mondta, hogy a piaristákat irigyli,
hogy ők teljes szívvel-lélekkel csak a diákokért élhetnek.”*

A házas- és családi élet témakörében gyakran szóba kerül, hogy *tud-e egy
pap hitelesen beszélni a házasságról, párkapcsolatokról és a szexualitásról
úgy, hogy ő ezeket nem élte meg. *Fábry Kornél atya ezt egy rendkívül
szemléletes képpel válaszolta meg:

*„Kérdés az, hogy tud-e egy orvos hitelesen beszélni egy olyan betegségről,
ami neki még nem volt. Nem az a legjobb orvos, akinek a legtöbb betegsége
volt, hanem aki már sokat látott. Ha valaki családban él, látja a saját
családját belülről. Én viszont sok családdal vagyok kapcsolatban, és látom
a különböző helyzeteket, hátha már találkoztam olyannal, amivel hozzám
fordulnak, hogy máshol már találtak egy megoldást erre. Én is családban
nőttem fel, én is nagycsaládot szerettem volna, csak a Jóisten közbeszólt,
ez egy másik dolog.”*

Szintén * a paphiány egyik lehetséges megoldását látják egyesek abban, hogy
a nők is lehessenek papok.* A podcast egyik házigazdája azzal a vicces
mondással élt, miszerint annyi női szerzetesrend van, hogy még a Jóisten
sem tudja számon tartani. Akkor *a nők miért nem lehetnek papok? *A podcast
ezen szakaszában egy érdekes eszmecsere alakult ki, engedjétek meg, hogy
párbeszéd formájában idézzem:

*„ – A papságnak ott van az nagyon szép része, hogy az ő kezükben változik
át az ostya és a bor. Ez a nők kezében miért nem lehet?*

*– Igazából ennek a hagyománya az, hogy Jézus férfiakat választott.*

*– Nem csak férfiakat választott, hiszen nagyon sok női követője is volt.*

*– Nézzük meg, hogy ki volt ott az utolsó vacsorán. A 12 apostol.*

*– És ki volt ott a keresztnél?*

*– Mária és János. De amikor az Eucharisztiát alapítja és a papság
szentségét, akkor nekik adta parancsba, hogy „ezt cselekedjétek az én
emlékezetemre”. És onnantól kezdve ők adták tovább ezt a hatalmat
kézföltétel és imádság által. Tehát ha Jézusnak szándéka lett volna, hogy
nők is papok legyenek, akkor ők is ott lettek volna az utolsó vacsorán. De
úgy tűnik, ez nem volt szándékában. Egyszer beszéltem egy evangélikus
lelkész hölggyel, fiatal volt, három éve volt lelkész. Azt mondja: a három
év elég volt ahhoz, hogy rájöjjön, ez férfi munka. Itt az atyaság van
jelen, nem az anyaság. Nyilván ezt újra lehet tárgyalni, de úgy gondolom,
hogy az egyház hagyományában az elmúlt kétezer évben nem véletlenül maradt
meg az, hogy férfiakat szentelnek pappá.”*

Több vitatott téma van jelenleg az egyházban a női papságon felül, ilyen
például *a gyónásról és a bűn kérdésé*ről kialakult vita. Nagyon sokan
felteszik a kérdést, hogy *miért kell ahhoz egy pap, hogy én Istennel
megbeszélhessem a bűneime*t. Miért nem elég, hogy csak Isten meg én?

*„Van egy jó hírem. Ha nincs jelen pap, de az őszinte bánatot felébresztem
magamban, akkor az teljes bűnbocsánattal jár. De! Az egyház, mint intézmény
adja az Eucharisztiát, az Oltáriszentséget. Annak vannak feltételei. És ott
van az egyház öt parancsa, – mert ugye ha bármilyen klubba elmész, ott is
van házirend –, amit mindenkinek be kell tartania. Itt van az évente egy
gyónás és áldozás, ami a lelki élet minimuma egyébként. Az, hogy miért kell
pont papnak gyónni? A mai kor éppen ezt kezdi felfedezni, amikor mindenki
coach-hoz jár, meg pszichológushoz, hogy valakinek el akarom mondani a
dolgaimat. Magyar mondás: megosztott bánat fél bánat, megosztott öröm dupla
öröm. Jézus maga adta ezt a hatalmat feltámadása után: vegyétek a
Szentlelket, akinek megbocsátjátok bűneit, meg lesz bocsátva, akinek nem,
annak nem. Tehát egy ilyen hatalmat adott az egyház kezébe, hogy rajtunk
múlik, megadjuk-e a feloldozást vagy nem.”*

*„Nem mindenkinek adhatunk feloldozást. Tehát ha valaki a bűn állapotában
akar maradni, akkor nem adhatok feloldozást. Például ha valaki azzal jön,
hogy „megyek, hogy valakit megöljek”, nem adhatok előre feloldozást. Sokan
összetévesztik a dolgokat. *

*A gyónás nem csak egy bűnlajstrom. Megelőzi egy bűnbánat és elhatározás,
hogy többé nem akarom elkövetni.*

*Ezért fejeződik be így a gyónás: a jóra törekszem, a bűnt és a bűnre
vezető alkalmat kerülöm. A mai korban elkezdődött a bűn tagadása, hogy
nincs bűn. Ha nem lenne bűn, akkor Jézus nem beszélt volna róla. És mi az a
bűn? Az, ami elválaszt minket Istentől. Ami a szeretet ellen van. És azt
azért tapasztaljuk, hogy ilyen van a világban. És ha nincsen bűn, akkor
nincs mi ellen küzdeni.”*

*„Miért kell gyónni? A gyóntató egyfajta objektív tükröt is tart. És ez
mindkét irányból lehet segítség. Ha valaki nagyon aggályos lelkiismeretű,
akkor helyre lehet tenni, hogy ne lásson már mindenben bűnt. Bűnt csak
tudva és akarva lehet elkövetni. De lehet valaki teljesen a másik oldalon,
hogy semmit nem tart bűnnek. Felmerül a kérdés, hogy szubjektivizáljuk a
bűnt? Nagyon nehéz, de ebben tud segíteni a lelkivezető. Papként mondhatom,
hogy újat már senki nem tud nekem mondani, meglepetést senki nem tud
okozni. És nem is az számít, hogy ki mit mond. Valaki egyszer mondta nekem,
hogy ő szívesen bejönne a gyóntatószék másik oldalára. Hát – mondtam neki –
ez olyan, mintha be akarnál ülni a kukásautó rakterébe. Szórják rád a
szemetet. Nem véletlen, hogy nem minden pap gyóntat szívesen. Annyi rosszat
hallani, mire jó? De gyógyító hely.”*

Ezek alapján az embernek eszébe juthat, hogy ha csak bemegyünk a
gyóntatószékbe és felsoroljuk a bűneinket, akkor annak nincs értelme. Lehet
vajon jól gyónni, hogy a gyónásnak legyen értelme?

*„Mindig van értelme. Válasszuk ketté. A gyónás lényege, hogy a súlyos
bűnöket letegyük, és kapjak érte feloldozást. Ha ezen túl szükségem van
tanácsra, akkor az egy lelki beszélgetés része. De a gyónásban nem zárjuk
ki a beszélgetést sem. Ugyanakkor a jó gyónás feltétele, hogy alaposan
készüljünk fel. Nem a gyónás maga az, ami elrontható, hanem az, hogy hogyan
készültem fel. *

Bízzak abban, hogy Isten a legirgalmasabb, magamnak is megbocsátok –
sokaknak ez a nagy nehézsége –, és másoknak is megbocsátok.

* Ezt a Miatyánk-ban mondjuk ki, hogy úgy bocsásson meg az Isten, ahogy mi
megbocsátunk az ellenünk vétőknek. Tehát mi kötjük meg Isten feloldó kezét,
amíg valaki nem bocsát meg mindenkinek – ez lehet egy hosszabb folyamat is,
nem olyan könnyű megbocsátani, főleg, ha súlyos bűnt követtek el. Nincs mit
takargatni, az Isten előtt zajlik minden. Én el is felejtem, nem akarom
megjegyezni. Én nem ciszterna vagyok, hanem csatorna. A Jóistennek
továbbadom és kész. Amikor néha órákat gyóntatok, utána jó is, hogy átadom
Jézusnak az egészet, és nem úgy nézek a másikra, hogy mit követett el,
hanem hogy de jó, hogy megszabadult a bűneitől, bármilyen bűne is volt.”*

Végül a podcast házigazdája – úgy gondolom, kicsit mindannyiunk nevében –
megjegyezte, hogy igazán jó tudni, hogy a gyóntató oldaláról ez így működik.

*„Mindig alázatra nevel. Tehát ha nálam egy sokkal szentebb jön be, akkor
azért. Ha meg nagyon bűnös, akkor meg azért, hogy mi mindentől óvott meg a
Jóisten. Tehát mindig alázat is van a gyóntatásnál. Nem olyan könnyű.”*

*Kissné Berta Rita*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20241025/c3a814c5/attachment.html>