[Grem] Miért tört ki a harmadik világháború?

Sziklay Levente lsziklay at freemail.hu
2024. Okt. 8., K, 23:04:57 CEST


Még csak a harmadik lesz ... rosszabbik esetben.Ukrajna nem létezett a cári időkben.A XIX.században adva van egy nyelvileg megosztott terület, ahol különböző szláv dialektusokat beszélő népek élnek. Egyik része Oroszországhoz, másik része az Osztrák Császárság egyik tartományához tartozik - mely azonban némi jogi különállással és (ne térjünk ki Bukovina és Kárpátalja sorsára, ami másik történet).Galíciában a görögkatolikusok úgy érzik, hogy ők nem azonosak az ugyanazt a dialektust beszélő katolikus lengyelekkel - melyben lelkes támogatást kapnak az osztrák államrezontól - divida et impera. Az ukrán nacionalizmus megszületett, íme.A cár atyuska uralma alatt lévő területen 1873-tól kezdve elkezdtek gyanakodni a nemzetiségi különállásra és masszív oroszosítási kampányba kezdtek az egész birodalomban - így azon a nyelvi keverék területen is - ahol keverednek a különböző dialektusokat, nyelveket beszélő emberek. Reakció: néhány értelmiségi és egyetemi tanár kiválaszt egy dialektust és kinevezi ukrán nyelvnek. folyt.köv.-------- Eredeti levél --------Feladó: Levente Vihar <lvihar at gmail.com>Dátum: 2024 október 8 20:29:30Tárgy: Re: [Grem] 	Miért tört ki a harmadik világháború?Címzett: Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> grem at turul.kgk.uni-obuda.huHarmadik, vagy negyedik világháború??ÜdvözletteL.Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2024. okt. 8., K, 18:42):Köszönjük Levente a megállapításodat igen ez így van azonban ezt is a 
szovjet vezetésnek köszönhető hiszen népirtások és össze vissza ki  és 
betelepítések voltak a Dombaszban 3,2 millió ukrán halt mag a nagy éhínséges 
népirtáskor és így lett több helyen orosz nyelvű többség (igaz munkások 
betelepítése már a cári időkben is voltak ). Viszont egyetlen egy olyan megye sem volt Ukrajnában amelyben annak idején 
a többség arra szavazott volna hogy az Orosz Föderációhoz csatlakozott volna 
.2014 előtt viszont az Ukrán államon belül a A Krímben autonom köztársaság 
volt amelyet  1992 ben alapítottak amelynek külön parlamentje volt és a 
helyzete olyan volt mint Horvátországnak a Magyar Királyságon belül 1867 után 
.Üdv. EgonFrom: Sziklay LeventeSent: Tuesday, October 8, 2024 4:28 PMTo: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu ; Reinisch EgonSubject: Re: [Grem] Miért tört ki a harmadik 
világháború? Kedves Egon, többiek! A Szovjetunió úgy hullott szét részeire - a baltikumi államokat leszámítva 
- hogy sok kis szovjetuniót  hagyott maga mögött, nem nemzetállamokat, se 
nem alapvetően nyugati  kultúrájú polgári társadalmakat.Amikor elkezdett bomlani, a szocialista ideológia helyére etnonacionalista 
vagy perszonalizált személyi kultusz lépett. Ez a folyamat már Gorbacsov 
idejében elkezdődött.Gorbacsov küldött még békefenntartókat a fennálló Szovjetunió idején Grúzia 
különböző részeire pl. Abházia, Dél-Oszétia stb., amikor a Grúz kormányzat 
eltörölte a meglévő nemzetiségi autonómiákat, ők meg kinyilvánították 
létezésüket/önállóságukat.ÜdvL. "Az Észak-Kaukázusba 1956-ban tértek 
vissza a kitelepített népek. Azt látták, hogy házaikba idegenek költöztek be. 
Már ekkor fegyveres konfliktusok alakultak ki a visszatérő csecsenek, ingusok és 
az új telepesek (oroszok, oszétok) között.1981 októberében Ordzsonikidzében, 
Észak-Oszétia fővárosában ingusellenes zavargások törtek ki, miután ingusok 
megöltek egy oszétot (az incidens után az oszét pártvezetést 
leváltották).A Dél-Kaukázusban az ősi örmény-török 
(azerbajdzsán) ellentét mérgezte a viszonyokat. 1961-ben, amikor Ny. Sz. 
Hruscsov az Örmény SzSzK-ba készült látogatni, elterjedt a híre, hogy a főtitkár 
„ajándékkal” érkezik, azaz átadja az örmény többségű Hegyi-Karabahot 
Örményország számára (a pletyka különösen hihetőnek tűnt a Krím Ukrajnának 
történő átadása után). Már ekkor aláírásokat gyűjtöttek az örmények Karabah 
átadása érdekében. Az aláírók kilátásba helyezték, hogy akár az ENSZ-hez is 
készek elmenni a karabahi probléma miatt.1965-ben emlékeztek meg az örmény 
népirtás 50. évfordulójáról. Az örményországi azerbajdzsán lakosság rettegéssel 
várta az évfordulót, az örmények bosszújától tartva – erről a félelemről azok a 
levelek tanúskodnak, melyeket az azerbajdzsánok intéztek a különböző 
pártszervekhez, és ez is mutatja, hogy a felszín alatt milyen feszültségek és 
félelmek éltek az egyes népekben.Április 24-én Jerevánban spontán 
megmozdulás kezdődött, az örmény pártvezetők, hogy úgy tűnjön, kontroll alatt 
tartják az eseményeket, maguk is felszólaltak a tüntetésen, Karabah átadását 
követelve. Ezt követően is több felszólítás, aláírásgyűjtés született Karabah 
átadásáról az Örmény SzSzK számára, de mindhiába.Néha erőszak is előfordult: 1968-ban 
Karabahban egy azerbajdzsán megölt egy örmény lányt. A bírósági tárgyalás után a 
helyi örmények meglincselték az elkövetőt és a tárgyalást vezető bírót 
is.Karabah mellett a másik 
konfliktuszóna Abházia volt a Dél-Kaukázusban. I. V. Sztálin idején a Grúziához 
tartozó Abháziában erőszakos asszimilációs (elgrúzosító) politika folyt: 
1945-ben megszüntették az abház nyelvű tanítást, amit csak 1953-ban állítottak 
vissza. 1967-ben Abháziában mozgalom kezdődött: a grúz nyelvű táblákat leverték 
vagy átírták, felszólítások jelentek meg az iskolai oktatás teljes abházosítását 
követelve.1978-ban tüntetések zajlottak 
Abháziában, azt követelve, hogy a területet adják át Oroszországnak, és abház 
nyelv hivatalosan is legyen államnyelvként elismerve (az abház alkotmányba végül 
az került be, hogy Abházia hivatalos nyelve az abház, grúz és orosz). Grúziában 
is tömegtüntetések révén érték el, hogy a Grúz SzSzK „brezsnyevi” alkotmányába 
bekerüljön az, hogy a köztársaság hivatalos nyelve a grúz (ez a „privilégium”, 
az államnyelv feltüntetése Grúzia mellett csak Örményországnak és 
Azerbajdzsánnak adatott még meg)."-------- Eredeti levél -------- Feladó: Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu>Dátum: 2024 október 4 21:41:56Tárgy: Re: [Grem] Miért tört ki a harmadik világháború?Címzett: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu Elmondanád KEA hol lop ják az amerikaiak az olajat ? A másik kérdésem KEA tudod hogy a NATO mit ígért ? Amikor a szovjet-orosz csapatok kivonultak NDK ból a NATO főtitkát és 
  USAkülügy miniszter AZT ÍGÉRTE A NATO INFRASTRUKTÚRA ÉS NATO KÖZÖS 
  CSAPATOKVAGY PARANCSNOKSÁGOK NEM KÖVETIK A KIVONULÓ SZOVJET_OROSZ CSAPATOKAT VAGY 
  ISA NATO NEM TELEPÜL BE A VOLT NDK TERÜLETÉRE ! ! ! És ezt a NATO 2014 
  igbetartotta .Semmi mást nem ígértek hiszen ekkor még létezett a Varsói Szerződés 
  neveszövetség tehát értelme sem volt azt ígérni hogy a NATO nem fogLengyelországba a Baltikumba vagy pl . Magyarországra települni 
  . Aztán az orosz Föderáció megkezdte permanens háborúit azok ellen akiket 
  nemakart elengedni a Szovjet akolból (Transznisztria ,Grúzia csecsen föld 
  )sorra került volna a Baltikum is .Így aztán elsősorban Lengyelország és a balti országok SÜRGŐSEN 
  JELENTKEZTEKA NATO -ba . Az Orosz Föderációnak szintén volt lehetősége jelentkezni a NATO 
  deOroszország különleges státuszt akart magának így ez nem valósult 
  deösszejött a 1997 a NATO és Oroszország közötti alap karta ahol az 
  OroszFöderáció írásban elfogadta hogy az új szuverén államoknak joguk 
  vanmegválasztani azt hogy a biztonságuk érdekében milyen szövetségbe 
  lépnek.Választhatták volna Oroszországok is a biztonságuk zálogául detewkinktbve hogy nekik jelen cikk írójával ellentétben VOLT 
  TÖRTÉNELMINEMLÉKEZETÜK A NATO-t választották . NA és ki az aki vUkrajna NATO tagságának legnagyobb szószólója 
  volt2008 -ban Orbán Viktor:https://kdnp.hu/news/orban-viktor-leveleben-eliteli-az-orosz-katonai-agressziot-video  És egyébként ennek szellemében idén Juliusban Magyarország nevében 
  OrbánViktor is aláírta a NATO csúcs találkozón azt a záródokumentumot 
  ,hogyUkrajna NATO tagsága visszafordíthatatlan folyamat természetesen csak 
  akkorha a feltételek adottak lesznek(pl. Ukrajna már nem áll harcban ) és a 
  NATO32 tagországa ismét egyöntetűen támogatja.E. ----- Eredeti üzenet -----From: KEASent: Friday, October 4, 2024 8:29 PMTo: GREMSubject: [Grem] Miért tört ki a harmadik világháború? Miért tört ki a harmadik világháború? A rakétabecsapódások fénykörében érdemes tisztázni, kinek van joga 
  azönvédelemhez MN, 2024.10.03. -- Pilhál Tamáshttps://magyarnemzet.hu/velemeny/2024/10/miert-tort-ki-a-harmadik-vilaghaboru  Itt, a világháború küszöbén egyensúlyozva vagy talán azon már át 
  islépve érdemes néhány kérdést megválaszolni, csak úgy magunknak. 
  Hamásért nem, legalább azért, hogy tudjuk, miért is ömlenek ránk a 
  háborúsvideók, a meggyilkolt civilekről, szétbombázott lakónegyedekről 
  készültborzalmas képsorok, a vérszomjas politikusi üzenetek. Ha már 
  sajnálatosatomvillanásban végezzük mindahányan (csak nem…), legalább tudjuk, 
  miértalakult így. Talán a legfontosabb kérdés: joga van-e mindenkinek (minden államnak) 
  azegyenlő és oszthatatlan biztonsághoz? Ha a válasz igen, és ez az elv 
  avalóságban működne, akkor meggyőződésem szerint kevesebb lenne a 
  háború.Ám minthogy nem működik, mert az eddigi hegemón páros lábbal ugrál 
  rajtakét évtizede, így hát rohanunk a világégésbe. Először azonban tisztázzuk, mi is az az egyenlő és oszthatatlanbiztonság elve, és honnan került ez elő. 1975-ben Helsinkiben a NATO 
  ésa Varsói Szerződés országai, valamint az akkori semleges államok 
  (többekközött Jugoszlávia, Ausztria, Svédország, Finnország) rögzítették a 
  kétkatonai tömb közötti status quót, és lefektették az ezt 
  biztosító,fenntartó alapelveket. Ezek egyike volt az európai biztonságoszthatatlanságának elve, amely a helsinki záróokmány elejére került. 
  Emegállapodást még az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, 
  azEBESZ elődjének égisze alatt kötötték. A felek 1990-ben, a 
  hidegháborúvégén újból összeültek, és aláírták a Párizsi charta az új 
  Európáértnevezetű dokumentumot. Ebben ismételten rögzítették a biztonságoszthatatlanságának elvét, valamint hogy minden állam 
biztonságaelválaszthatatlanul kapcsolódik a többi államéhoz. 1999-ben 
  újabbpapíros készült Európai biztonsági charta néven, amely átfogó 
ésoszthatatlan biztonságról, illetve közös és oszthatatlan 
  biztonságitérről elmélkedett. Egy 2010-es EBESZ-kiáltvány szintén rögzíti 
  abiztonság oszthatatlanságát. Lényeg a lényeg, ez az alapelv nem Vlagyimir Putyin orosz elnöktalálmánya, ő csupán számon kéri annak fölrúgását. Először 2007-ben, 
  amüncheni biztonsági konferencián jelezte: a NATO bővítése, 
  Ukrajnafölvétele a katonai szövetségbe komoly fenyegetést jelentene 
  Oroszországbiztonságára, így számukra elfogadhatatlan. Szavait az 
  érintettekfigyelmen kívül hagyták. Ugyan miért is kéne figyelembe venniük a 
  Földlegnagyobb területű országának aggályait? Az Egyesült Államok és vazallusai ugyancsak az 1975-ös helsinkizáróokmányra hivatkoznak, amelyben szerepel a szabad 
  szövetségválasztáselve is. Ami egyfelől igaz. Másfelől nem, tudniillik csak azoszthatatlan biztonság elvével együtt alkalmazható. Különben odalesz 
  astatus quo. Az sem mellékes, sőt kulcsfontosságú: amerikai ésNATO-vezetők 1990-ben, a német újraegyesítéskor bizonyíthatóan 
  éstöbbször megígérték az akkor még létező Szovjetuniónak, hogy 
  katonaiszervezetük (az NDK beszippantásán túlmenően) nem terjeszkedik 
  továbbkelet felé. Aztán mégis terjeszkedett. Fontosabb volt az erőfitogtatás, a még nagyobb hatalom, a még 
  többlenyúlható ásványkincs, mint a becsület, az írott és adott szó 
  ereje.Hitvány dolog, bár kétségtelenül emberi. És hát a Szovjetunió 
  1991-esszétesése után az Egyesült Államok egyedüli szuperhatalomként az 
  egészvilágot érezte maga alatt. Ő lett a Föld ura. Egyetlen intésére 
  országokdőltek romba, milliók vesztek oda: Irak, Afganisztán, Líbia, Szíria és 
  atöbbi. Óhajukra politikai vezetőket robbantottak hamuvá, lincseltek 
  meg.Azt képzelte, bármit megtehet. Magassági mámorában még följebb 
  rebbent,s ahogyan az Ikarosz óta oly sokakkal megesett: a napsugarakmegolvasztották a szárnyait. Most zuhan, de zuhantában még gyorsan 
  magaalá rántotta Ukrajnát, és ha nem vigyázunk, mindannyiunkat. A diplomáciai lózungot félretéve az oszthatatlan biztonság elve 
  talánvalami olyasmit jelent, hogy tiszteletben tartod a többieket.Erőfölényeddel nem élsz vissza, nem terrorizálsz másokat, nem 
  akarodőket magad alá gyűrni, sarokba szorítani, katonai bázisaiddalkörbebástyázni, védekezésre képtelen helyzetbe hozni. S ha neked (méltányolhatóan) nem tetszett, hogy ellenfeled 
  rakétákatakar telepíteni Kubába, karnyújtásnyira a partjaidtól, akkor te 
  semtelepítesz rakétákat Moszkva alá. (És előzőleg nem puccsolod meg 
  atörvényesen megválasztott, oroszbarát ukrán kormányt.) Ha túl 
  sokáigjátszod a Janit, túl gyakran rúgod rá az asztalt a másikra, 
  előbb-utóbbbajba kerülsz. Magad ellen fordítod a világot. Az oly sokszorhivatkozott „aggódó nemzetközi közvélemény” ma már csupán a 
  világlegfeljebb egynegyed részét jelenti. Ráadásul az az egynegyed rész 
  semfeltétlen lelkesedésből áll melletted (alattad), hanem mert 
késtszorítasz a torkához. Így a világháború küszöbén, a rakétabecsapódások fénykörében azt 
  isérdemes tisztázni, kinek van joga az önvédelemhez. Az egyetlen 
  méltányosválasz: mindenkinek. Minden államnak joga van megvédenie magát, joga 
  vanbiztonságban élnie. Ez rendjén is lenne. Csakhogy a valóságban 
  aztlátjuk, hogy a Föld ura némely államoktól megtagadja az önvédelem 
  jogát.Némely állam nem védekezhet. Sőt zokszó nélkül vegye tudomásul, 
  haterületén ellenséges nyugati titkosszolgálatok egy úgynevezett 
  IszlámÁllamot szerveznek azzal a nyilvánvaló céllal, hogy 
  megbuktassák,sakkban tartsák a regnáló hatalmat. A védekezésre nem jogosult ország fogadja el, hogy területén 
  hirtelenamerikai támaszpontok létesülnek bizonyos olajmezők körül, 
  kitermeltolaját pedig millió hektoliterszámra ellopják. Továbbá nyelje le, 
  hogypolitikai vezetőit meggyilkolják, és ennek érdekében akár 
  komplettvárosrészeket tüntetnek el a föld színéről. Kit érdekel? (További érdekes megfigyelés: minden ellenszegülő politikai 
  vezető„diktátor”, „zsarnok”, illetőleg „terrorista”, meggyilkolásuk 
  pedigpusztán „likvidálás”, tudniillik ezek nem is emberek, csupán 
  eltaposandóférgek, esetleg kórokozó vegyületek, amiket „semlegesíteni” kell. 
  Ahaladó nyugati közbeszéd nyolcvan év után sikeresen 
visszataláltGoebbelshez.) Lám, egyes államoknak joguk van az oszthatatlan biztonsághoz meg 
  azönvédelemhez – másoknak meg nem. Utóbbiak így jártak. Sőt 
némelyállamnak ahhoz sincs joga, hogy állam legyen, noha azt 
  ENSZ-határozatírja elő. Más nemzetközi papirosok pedig országok 
  szuverenitásának,területi integritásának tiszteletben tartására, megszállt 
  országrészekelhagyására szólítanak föl – bármiféle eredmény nélkül. Persze meg lehet ezt magyarázni. Mindent meg lehet. Egy szintig. 
  Avalóságban az van, hogy ha a Föld ura látványosan és sokszor 
  fittyethány írott és szóbeli megállapodásokra, a nemzetközi jogra, abecsületre, akkor – megerősödvén – a többi játékos is e 
  „szabályok”szerint kezd el játszani. Aminek lényege az „Erősebb kutya…” 
  kezdetűnépi bölcsességben körvonalazható. És minthogy a Föld ura 
  gyengül,ostoba erőfitogtatása pedig egymás karjaiba lökte a világ 
  maradékháromnegyed részét, így nagy tétben szerintem ne fogadjunk 
  világuralmafennmaradására. -- Üdvrivalgással:KEA._______________________________________________Grem mailing listGrem at turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem  --Ezt az e-mailt átvizsgálta az Avast AntiVirus szoftver.www.avast.com_______________________________________________Grem mailing listGrem at turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem _______________________________________________Grem mailing 
listGrem at turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/gremVírusmentes.www.avast.com_______________________________________________Grem mailing listGrem at turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20241008/993e94a5/attachment.html>


További információk a(z) Grem levelezőlistáról