<div>Még csak a harmadik lesz ... rosszabbik esetben.<br></div><div>Ukrajna nem létezett a cári időkben.<br></div><div>A XIX.században adva van egy nyelvileg megosztott terület, ahol különböző szláv dialektusokat beszélő népek élnek. Egyik része Oroszországhoz, másik része az Osztrák Császárság egyik tartományához tartozik - mely azonban némi jogi különállással és (ne térjünk ki Bukovina és Kárpátalja sorsára, ami másik történet).<br></div><div>Galíciában a görögkatolikusok úgy érzik, hogy ők nem azonosak az ugyanazt a dialektust beszélő katolikus lengyelekkel - melyben lelkes támogatást kapnak az osztrák államrezontól - <i>divida et impera. </i><br></div><div>Az ukrán nacionalizmus megszületett, íme.<br></div><div>A cár atyuska uralma alatt lévő területen 1873-tól kezdve elkezdtek gyanakodni a nemzetiségi különállásra és masszív oroszosítási kampányba kezdtek az egész birodalomban - így azon a nyelvi keverék területen is - ahol keverednek a különböző dialektusokat, nyelveket beszélő emberek. Reakció: néhány értelmiségi és egyetemi tanár kiválaszt egy dialektust és kinevezi ukrán nyelvnek. folyt.köv.<br></div><blockquote class="fm-read-more"><div data-ng="originalcontent">-------- Eredeti levél --------<br></div><div><br></div><div>Feladó: Levente Vihar <<a rel="nofollow" href="mailto:lvihar@gmail.com">lvihar@gmail.com</a>><br></div><div>Dátum: 2024 október 8 20:29:30<br></div><div>Tárgy: Re: [Grem]  Miért tört ki a harmadik világháború?<br></div><div>Címzett: Reinisch Egon <<a rel="nofollow" href="mailto:reinisch@t-online.hu">reinisch@t-online.hu</a>> <a rel="nofollow" href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br></div><div><br></div><div><div>Harmadik, vagy negyedik világháború??<br></div><div>ÜdvözletteL.<br></div></div><div><br></div><div class="gmail_quote"><div class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a rel="nofollow" href="mailto:reinisch@t-online.hu">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2024. okt. 8., K, 18:42):<br></div><blockquote style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb( 204 , 204 , 204 );padding-left:1ex" class="gmail_quote"><div><div><div style="font-size:12pt;font-family:'calibri';color:rgb( 0 , 0 , 0 )"><div>Köszönjük Levente a megállapításodat igen ez így van azonban ezt is a 
szovjet vezetésnek köszönhető hiszen népirtások és össze vissza ki  és 
betelepítések voltak a Dombaszban 3,2 millió ukrán halt mag a nagy éhínséges 
népirtáskor és így lett több helyen orosz nyelvű többség (igaz munkások 
betelepítése már a cári időkben is voltak ).<br></div><div> <br></div><div>Viszont egyetlen egy olyan megye sem volt Ukrajnában amelyben annak idején 
a többség arra szavazott volna hogy az Orosz Föderációhoz csatlakozott volna 
.<br></div><div>2014 előtt viszont az Ukrán államon belül a A Krímben autonom köztársaság 
volt amelyet  1992 ben alapítottak amelynek külön parlamentje volt és a 
helyzete olyan volt mint Horvátországnak a Magyar Királyságon belül 1867 után 
.<br></div><div style="font-size:small;text-decoration:none;font-family:'calibri';font-weight:normal;color:rgb( 0 , 0 , 0 );font-style:normal"><div style="font:10pt 'tahoma'"><div><span class="font" style="font-family:'calibri'"><span class="size" style="font-size:16px">Üdv. Egon</span></span><br></div><div style="background:rgb( 245 , 245 , 245 )"><div><b>From:</b> Sziklay Levente<br></div><div><b>Sent:</b> Tuesday, October 8, 2024 4:28 PM<br></div><div><b>To:</b> grem@turul.kgk.uni-obuda.hu ; Reinisch Egon<br></div><div><b>Subject:</b> Re: [Grem] Miért tört ki a harmadik 
világháború?<br></div></div></div><div> <br></div></div><div style="font-size:small;text-decoration:none;font-family:'calibri';font-weight:normal;color:rgb( 0 , 0 , 0 );font-style:normal"><div>Kedves Egon, többiek!<br></div><div> <br></div><div>A Szovjetunió úgy hullott szét részeire - a baltikumi államokat leszámítva 
- hogy sok kis szovjetuniót  hagyott maga mögött, nem nemzetállamokat, se 
nem alapvetően nyugati  kultúrájú polgári társadalmakat.<br></div><div>Amikor elkezdett bomlani, a szocialista ideológia helyére etnonacionalista 
vagy perszonalizált személyi kultusz lépett. Ez a folyamat már Gorbacsov 
idejében elkezdődött.<br></div><div>Gorbacsov küldött még békefenntartókat a fennálló Szovjetunió idején Grúzia 
különböző részeire pl. Abházia, Dél-Oszétia stb., amikor a Grúz kormányzat 
eltörölte a meglévő nemzetiségi autonómiákat, ők meg kinyilvánították 
létezésüket/önállóságukat.<br></div><div>Üdv<br></div><div>L.<br></div><div> <br></div><p style="text-align:justify;margin-left:18pt" class="MsoNormal"><span class="size" style="font-size:small"><span class="font" style="font-family:'verdana'">"Az Észak-Kaukázusba 1956-ban tértek 
vissza a kitelepített népek. Azt látták, hogy házaikba idegenek költöztek be. 
Már ekkor fegyveres konfliktusok alakultak ki a visszatérő csecsenek, ingusok és 
az új telepesek (oroszok, oszétok) között.</span></span><br></p><p style="text-align:justify;margin-left:18pt" class="MsoNormal"><span class="size" style="font-size:small"><span class="font" style="font-family:'verdana'">1981 októberében Ordzsonikidzében, 
Észak-Oszétia fővárosában ingusellenes zavargások törtek ki, miután ingusok 
megöltek egy oszétot (az incidens után az oszét pártvezetést 
leváltották).</span></span><br></p><p style="text-align:justify;margin-left:18pt" class="MsoNormal"><span class="size" style="font-size:small"><span class="font" style="font-family:'verdana'">A Dél-Kaukázusban az ősi örmény-török 
(azerbajdzsán) ellentét mérgezte a viszonyokat. 1961-ben, amikor Ny. Sz. 
Hruscsov az Örmény SzSzK-ba készült látogatni, elterjedt a híre, hogy a főtitkár 
„ajándékkal” érkezik, azaz átadja az örmény többségű Hegyi-Karabahot 
Örményország számára (a pletyka különösen hihetőnek tűnt a Krím Ukrajnának 
történő átadása után). Már ekkor aláírásokat gyűjtöttek az örmények Karabah 
átadása érdekében. Az aláírók kilátásba helyezték, hogy akár az ENSZ-hez is 
készek elmenni a karabahi probléma miatt.</span></span><br></p><p style="text-align:justify;margin-left:18pt" class="MsoNormal"><span class="size" style="font-size:small"><span class="font" style="font-family:'verdana'">1965-ben emlékeztek meg az örmény 
népirtás 50. évfordulójáról. Az örményországi azerbajdzsán lakosság rettegéssel 
várta az évfordulót, az örmények bosszújától tartva – erről a félelemről azok a 
levelek tanúskodnak, melyeket az azerbajdzsánok intéztek a különböző 
pártszervekhez, és ez is mutatja, hogy a felszín alatt milyen feszültségek és 
félelmek éltek az egyes népekben.</span></span><br></p><p style="text-align:justify;margin-left:18pt" class="MsoNormal"><span class="size" style="font-size:small"><span class="font" style="font-family:'verdana'">Április 24-én Jerevánban spontán 
megmozdulás kezdődött, az örmény pártvezetők, hogy úgy tűnjön, kontroll alatt 
tartják az eseményeket, maguk is felszólaltak a tüntetésen, Karabah átadását 
követelve. Ezt követően is több felszólítás, aláírásgyűjtés született Karabah 
átadásáról az Örmény SzSzK számára, de mindhiába.</span></span><br></p><p style="text-align:justify;margin-left:18pt" class="MsoNormal"><span class="size" style="font-size:small"><span class="font" style="font-family:'verdana'">Néha erőszak is előfordult: 1968-ban 
Karabahban egy azerbajdzsán megölt egy örmény lányt. A bírósági tárgyalás után a 
helyi örmények meglincselték az elkövetőt és a tárgyalást vezető bírót 
is.</span></span><br></p><p style="text-align:justify;margin-left:18pt" class="MsoNormal"><span class="size" style="font-size:small"><span class="font" style="font-family:'verdana'">Karabah mellett a másik 
konfliktuszóna Abházia volt a Dél-Kaukázusban. I. V. Sztálin idején a Grúziához 
tartozó Abháziában erőszakos asszimilációs (elgrúzosító) politika folyt: 
1945-ben megszüntették az abház nyelvű tanítást, amit csak 1953-ban állítottak 
vissza. 1967-ben Abháziában mozgalom kezdődött: a grúz nyelvű táblákat leverték 
vagy átírták, felszólítások jelentek meg az iskolai oktatás teljes abházosítását 
követelve.</span></span><br></p><p style="text-align:justify;margin-left:18pt" class="MsoNormal"><span class="size" style="font-size:small"><span class="font" style="font-family:'verdana'">1978-ban tüntetések zajlottak 
Abháziában, azt követelve, hogy a területet adják át Oroszországnak, és abház 
nyelv hivatalosan is legyen államnyelvként elismerve (az abház alkotmányba végül 
az került be, hogy Abházia hivatalos nyelve az abház, grúz és orosz). Grúziában 
is tömegtüntetések révén érték el, hogy a Grúz SzSzK „brezsnyevi” alkotmányába 
bekerüljön az, hogy a köztársaság hivatalos nyelve a grúz (ez a „privilégium”, 
az államnyelv feltüntetése Grúzia mellett csak Örményországnak és 
Azerbajdzsánnak adatott még meg)."</span></span><br></p><blockquote><div>-------- Eredeti levél --------<br></div><div> <br></div><div>Feladó: Reinisch Egon <reinisch@t-online.hu><br></div><div>Dátum: 2024 október 4 21:41:56<br></div><div>Tárgy: Re: [Grem] Miért tört ki a harmadik világháború?<br></div><div>Címzett: grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br></div><div> <br></div><div>Elmondanád KEA hol lop ják az amerikaiak az olajat ?<br></div><div> <br></div><div>A másik kérdésem KEA tudod hogy a NATO mit ígért ?<br></div><div> <br></div><div>Amikor a szovjet-orosz csapatok kivonultak NDK ból a NATO főtitkát és 
  USA<br></div><div>külügy miniszter AZT ÍGÉRTE A NATO INFRASTRUKTÚRA ÉS NATO KÖZÖS 
  CSAPATOK<br></div><div>VAGY PARANCSNOKSÁGOK NEM KÖVETIK A KIVONULÓ SZOVJET_OROSZ CSAPATOKAT VAGY 
  IS<br></div><div>A NATO NEM TELEPÜL BE A VOLT NDK TERÜLETÉRE ! ! ! És ezt a NATO 2014 
  ig<br></div><div>betartotta .<br></div><div>Semmi mást nem ígértek hiszen ekkor még létezett a Varsói Szerződés 
  neve<br></div><div>szövetség tehát értelme sem volt azt ígérni hogy a NATO nem fog<br></div><div>Lengyelországba a Baltikumba vagy pl . Magyarországra települni 
  .<br></div><div> <br></div><div>Aztán az orosz Föderáció megkezdte permanens háborúit azok ellen akiket 
  nem<br></div><div>akart elengedni a Szovjet akolból (Transznisztria ,Grúzia csecsen föld 
  )<br></div><div>sorra került volna a Baltikum is .<br></div><div>Így aztán elsősorban Lengyelország és a balti országok SÜRGŐSEN 
  JELENTKEZTEK<br></div><div>A NATO -ba .<br></div><div> <br></div><div>Az Orosz Föderációnak szintén volt lehetősége jelentkezni a NATO 
  de<br></div><div>Oroszország különleges státuszt akart magának így ez nem valósult 
  de<br></div><div>összejött a 1997 a NATO és Oroszország közötti alap karta ahol az 
  Orosz<br></div><div>Föderáció írásban elfogadta hogy az új szuverén államoknak joguk 
  van<br></div><div>megválasztani azt hogy a biztonságuk érdekében milyen szövetségbe 
  lépnek<br></div><div>.Választhatták volna Oroszországok is a biztonságuk zálogául de<br></div><div>tewkinktbve hogy nekik jelen cikk írójával ellentétben VOLT 
  TÖRTÉNELMIN<br></div><div>EMLÉKEZETÜK A NATO-t választották .<br></div><div> <br></div><div>NA és ki az aki vUkrajna NATO tagságának legnagyobb szószólója 
  volt<br></div><div>2008 -ban Orbán Viktor<br></div><div>:<a rel="nofollow" href="https://kdnp.hu/news/orban-viktor-leveleben-eliteli-az-orosz-katonai-agressziot-video">https://kdnp.hu/news/orban-viktor-leveleben-eliteli-az-orosz-katonai-agressziot-video</a><br></div><div> <br></div><div> <br></div><div>És egyébként ennek szellemében idén Juliusban Magyarország nevében 
  Orbán<br></div><div>Viktor is aláírta a NATO csúcs találkozón azt a záródokumentumot 
  ,hogy<br></div><div>Ukrajna NATO tagsága visszafordíthatatlan folyamat természetesen csak 
  akkor<br></div><div>ha a feltételek adottak lesznek(pl. Ukrajna már nem áll harcban ) és a 
  NATO<br></div><div>32 tagországa ismét egyöntetűen támogatja.<br></div><div>E.<br></div><div> <br></div><div>----- Eredeti üzenet -----<br></div><div>From: KEA<br></div><div>Sent: Friday, October 4, 2024 8:29 PM<br></div><div>To: GREM<br></div><div>Subject: [Grem] Miért tört ki a harmadik világháború?<br></div><div> <br></div><div>Miért tört ki a harmadik világháború?<br></div><div> <br></div><div>A rakétabecsapódások fénykörében érdemes tisztázni, kinek van joga 
  az<br></div><div>önvédelemhez<br></div><div> <br></div><div>MN, 2024.10.03. -- Pilhál Tamás<br></div><div><a rel="nofollow" href="https://magyarnemzet.hu/velemeny/2024/10/miert-tort-ki-a-harmadik-vilaghaboru">https://magyarnemzet.hu/velemeny/2024/10/miert-tort-ki-a-harmadik-vilaghaboru</a><br></div><div> <br></div><div> <br></div><div>Itt, a világháború küszöbén egyensúlyozva vagy talán azon már át 
  is<br></div><div>lépve érdemes néhány kérdést megválaszolni, csak úgy magunknak. 
  Ha<br></div><div>másért nem, legalább azért, hogy tudjuk, miért is ömlenek ránk a 
  háborús<br></div><div>videók, a meggyilkolt civilekről, szétbombázott lakónegyedekről 
  készült<br></div><div>borzalmas képsorok, a vérszomjas politikusi üzenetek. Ha már 
  sajnálatos<br></div><div>atomvillanásban végezzük mindahányan (csak nem…), legalább tudjuk, 
  miért<br></div><div>alakult így.<br></div><div> <br></div><div>Talán a legfontosabb kérdés: joga van-e mindenkinek (minden államnak) 
  az<br></div><div>egyenlő és oszthatatlan biztonsághoz? Ha a válasz igen, és ez az elv 
  a<br></div><div>valóságban működne, akkor meggyőződésem szerint kevesebb lenne a 
  háború.<br></div><div>Ám minthogy nem működik, mert az eddigi hegemón páros lábbal ugrál 
  rajta<br></div><div>két évtizede, így hát rohanunk a világégésbe.<br></div><div> <br></div><div>Először azonban tisztázzuk, mi is az az egyenlő és oszthatatlan<br></div><div>biztonság elve, és honnan került ez elő. 1975-ben Helsinkiben a NATO 
  és<br></div><div>a Varsói Szerződés országai, valamint az akkori semleges államok 
  (többek<br></div><div>között Jugoszlávia, Ausztria, Svédország, Finnország) rögzítették a 
  két<br></div><div>katonai tömb közötti status quót, és lefektették az ezt 
  biztosító,<br></div><div>fenntartó alapelveket. Ezek egyike volt az európai biztonság<br></div><div>oszthatatlanságának elve, amely a helsinki záróokmány elejére került. 
  E<br></div><div>megállapodást még az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, 
  az<br></div><div>EBESZ elődjének égisze alatt kötötték. A felek 1990-ben, a 
  hidegháború<br></div><div>végén újból összeültek, és aláírták a Párizsi charta az új 
  Európáért<br></div><div>nevezetű dokumentumot. Ebben ismételten rögzítették a biztonság<br></div><div>oszthatatlanságának elvét, valamint hogy minden állam 
biztonsága<br></div><div>elválaszthatatlanul kapcsolódik a többi államéhoz. 1999-ben 
  újabb<br></div><div>papíros készült Európai biztonsági charta néven, amely átfogó 
és<br></div><div>oszthatatlan biztonságról, illetve közös és oszthatatlan 
  biztonsági<br></div><div>térről elmélkedett. Egy 2010-es EBESZ-kiáltvány szintén rögzíti 
  a<br></div><div>biztonság oszthatatlanságát.<br></div><div> <br></div><div>Lényeg a lényeg, ez az alapelv nem Vlagyimir Putyin orosz elnök<br></div><div>találmánya, ő csupán számon kéri annak fölrúgását. Először 2007-ben, 
  a<br></div><div>müncheni biztonsági konferencián jelezte: a NATO bővítése, 
  Ukrajna<br></div><div>fölvétele a katonai szövetségbe komoly fenyegetést jelentene 
  Oroszország<br></div><div>biztonságára, így számukra elfogadhatatlan. Szavait az 
  érintettek<br></div><div>figyelmen kívül hagyták. Ugyan miért is kéne figyelembe venniük a 
  Föld<br></div><div>legnagyobb területű országának aggályait?<br></div><div> <br></div><div>Az Egyesült Államok és vazallusai ugyancsak az 1975-ös helsinki<br></div><div>záróokmányra hivatkoznak, amelyben szerepel a szabad 
  szövetségválasztás<br></div><div>elve is. Ami egyfelől igaz. Másfelől nem, tudniillik csak az<br></div><div>oszthatatlan biztonság elvével együtt alkalmazható. Különben odalesz 
  a<br></div><div>status quo. Az sem mellékes, sőt kulcsfontosságú: amerikai és<br></div><div>NATO-vezetők 1990-ben, a német újraegyesítéskor bizonyíthatóan 
  és<br></div><div>többször megígérték az akkor még létező Szovjetuniónak, hogy 
  katonai<br></div><div>szervezetük (az NDK beszippantásán túlmenően) nem terjeszkedik 
  tovább<br></div><div>kelet felé. Aztán mégis terjeszkedett.<br></div><div> <br></div><div>Fontosabb volt az erőfitogtatás, a még nagyobb hatalom, a még 
  több<br></div><div>lenyúlható ásványkincs, mint a becsület, az írott és adott szó 
  ereje.<br></div><div>Hitvány dolog, bár kétségtelenül emberi. És hát a Szovjetunió 
  1991-es<br></div><div>szétesése után az Egyesült Államok egyedüli szuperhatalomként az 
  egész<br></div><div>világot érezte maga alatt. Ő lett a Föld ura. Egyetlen intésére 
  országok<br></div><div>dőltek romba, milliók vesztek oda: Irak, Afganisztán, Líbia, Szíria és 
  a<br></div><div>többi. Óhajukra politikai vezetőket robbantottak hamuvá, lincseltek 
  meg.<br></div><div>Azt képzelte, bármit megtehet. Magassági mámorában még följebb 
  rebbent,<br></div><div>s ahogyan az Ikarosz óta oly sokakkal megesett: a napsugarak<br></div><div>megolvasztották a szárnyait. Most zuhan, de zuhantában még gyorsan 
  maga<br></div><div>alá rántotta Ukrajnát, és ha nem vigyázunk, mindannyiunkat.<br></div><div> <br></div><div>A diplomáciai lózungot félretéve az oszthatatlan biztonság elve 
  talán<br></div><div>valami olyasmit jelent, hogy tiszteletben tartod a többieket.<br></div><div>Erőfölényeddel nem élsz vissza, nem terrorizálsz másokat, nem 
  akarod<br></div><div>őket magad alá gyűrni, sarokba szorítani, katonai bázisaiddal<br></div><div>körbebástyázni, védekezésre képtelen helyzetbe hozni.<br></div><div> <br></div><div>S ha neked (méltányolhatóan) nem tetszett, hogy ellenfeled 
  rakétákat<br></div><div>akar telepíteni Kubába, karnyújtásnyira a partjaidtól, akkor te 
  sem<br></div><div>telepítesz rakétákat Moszkva alá. (És előzőleg nem puccsolod meg 
  a<br></div><div>törvényesen megválasztott, oroszbarát ukrán kormányt.) Ha túl 
  sokáig<br></div><div>játszod a Janit, túl gyakran rúgod rá az asztalt a másikra, 
  előbb-utóbb<br></div><div>bajba kerülsz. Magad ellen fordítod a világot. Az oly sokszor<br></div><div>hivatkozott „aggódó nemzetközi közvélemény” ma már csupán a 
  világ<br></div><div>legfeljebb egynegyed részét jelenti. Ráadásul az az egynegyed rész 
  sem<br></div><div>feltétlen lelkesedésből áll melletted (alattad), hanem mert 
kést<br></div><div>szorítasz a torkához.<br></div><div> <br></div><div>Így a világháború küszöbén, a rakétabecsapódások fénykörében azt 
  is<br></div><div>érdemes tisztázni, kinek van joga az önvédelemhez. Az egyetlen 
  méltányos<br></div><div>válasz: mindenkinek. Minden államnak joga van megvédenie magát, joga 
  van<br></div><div>biztonságban élnie. Ez rendjén is lenne. Csakhogy a valóságban 
  azt<br></div><div>látjuk, hogy a Föld ura némely államoktól megtagadja az önvédelem 
  jogát.<br></div><div>Némely állam nem védekezhet. Sőt zokszó nélkül vegye tudomásul, 
  ha<br></div><div>területén ellenséges nyugati titkosszolgálatok egy úgynevezett 
  Iszlám<br></div><div>Államot szerveznek azzal a nyilvánvaló céllal, hogy 
  megbuktassák,<br></div><div>sakkban tartsák a regnáló hatalmat.<br></div><div> <br></div><div>A védekezésre nem jogosult ország fogadja el, hogy területén 
  hirtelen<br></div><div>amerikai támaszpontok létesülnek bizonyos olajmezők körül, 
  kitermelt<br></div><div>olaját pedig millió hektoliterszámra ellopják. Továbbá nyelje le, 
  hogy<br></div><div>politikai vezetőit meggyilkolják, és ennek érdekében akár 
  komplett<br></div><div>városrészeket tüntetnek el a föld színéről. Kit érdekel?<br></div><div> <br></div><div>(További érdekes megfigyelés: minden ellenszegülő politikai 
  vezető<br></div><div>„diktátor”, „zsarnok”, illetőleg „terrorista”, meggyilkolásuk 
  pedig<br></div><div>pusztán „likvidálás”, tudniillik ezek nem is emberek, csupán 
  eltaposandó<br></div><div>férgek, esetleg kórokozó vegyületek, amiket „semlegesíteni” kell. 
  A<br></div><div>haladó nyugati közbeszéd nyolcvan év után sikeresen 
visszatalált<br></div><div>Goebbelshez.)<br></div><div> <br></div><div>Lám, egyes államoknak joguk van az oszthatatlan biztonsághoz meg 
  az<br></div><div>önvédelemhez – másoknak meg nem. Utóbbiak így jártak. Sőt 
némely<br></div><div>államnak ahhoz sincs joga, hogy állam legyen, noha azt 
  ENSZ-határozat<br></div><div>írja elő. Más nemzetközi papirosok pedig országok 
  szuverenitásának,<br></div><div>területi integritásának tiszteletben tartására, megszállt 
  országrészek<br></div><div>elhagyására szólítanak föl – bármiféle eredmény nélkül.<br></div><div> <br></div><div>Persze meg lehet ezt magyarázni. Mindent meg lehet. Egy szintig. 
  A<br></div><div>valóságban az van, hogy ha a Föld ura látványosan és sokszor 
  fittyet<br></div><div>hány írott és szóbeli megállapodásokra, a nemzetközi jogra, a<br></div><div>becsületre, akkor – megerősödvén – a többi játékos is e 
  „szabályok”<br></div><div>szerint kezd el játszani. Aminek lényege az „Erősebb kutya…” 
  kezdetű<br></div><div>népi bölcsességben körvonalazható. És minthogy a Föld ura 
  gyengül,<br></div><div>ostoba erőfitogtatása pedig egymás karjaiba lökte a világ 
  maradék<br></div><div>háromnegyed részét, így nagy tétben szerintem ne fogadjunk 
  világuralma<br></div><div>fennmaradására.<br></div><div> <br></div><div>--<br></div><div> <br></div><div>Üdvrivalgással:<br></div><div>KEA.<br></div><div>_______________________________________________<br></div><div>Grem mailing list<br></div><div><a rel="nofollow" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br></div><div><a rel="nofollow" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br></div><div> <br></div><div> <br></div><div>--<br></div><div>Ezt az e-mailt átvizsgálta az Avast AntiVirus szoftver.<br></div><div><a rel="nofollow" href="http://www.avast.com">www.avast.com</a><br></div><div>_______________________________________________<br></div><div>Grem mailing list<br></div><div><a rel="nofollow" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br></div><div><a rel="nofollow" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br></div></blockquote><div> <br></div><p><br></p><div><hr>_______________________________________________<br></div><div>Grem mailing 
list<br></div><div><a rel="nofollow" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br></div><div><a rel="nofollow" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br></div><p><br></p></div></div></div><div id="m_4622482203545382107DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><div><br></div><table style="border-top:1px solid rgb( 211 , 212 , 222 )"><tbody><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a rel="nofollow" href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient"><img style="width:46px;height:29px" height="29" width="46" alt="" src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif"></a><br></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:rgb( 65 , 66 , 78 );font-size:13px;font-family:'arial' , 'helvetica' , sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a rel="nofollow" style="color:rgb( 68 , 83 , 234 )" href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient">www.avast.com</a><br></td></tr></tbody></table><div><a rel="nofollow" href="#m_4622482203545382107_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"></a><br></div></div></div><div>_______________________________________________<br></div><div>Grem mailing list<br></div><div><a rel="nofollow" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br></div><div><a rel="nofollow" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br></div></blockquote></div></blockquote><div><br></div>