[Grem] Miért tört ki a harmadik világháború?

2024. Okt. 8., K, 23:51:15 CEST

Megint pontos a látlelet. Ukrán nemzet csak nagyon későn a 19. század végén
kezdett kialakulni Galicia területén és lényegében csak a 21. században
lett érzékelhető méretű, leginkább az erőszakos ukránosítás miatt. Korábban
inkább csak az orosz határvidéken élő (Ukrajna név is ezt jelenti)
különböző főleg szláv etnikai csoportok léteztek, amelyből csak az I.
világháború után szervezték meg Ukrajnát, mint államot. Az ukrajna
területére betelepült oroszok sem képeztek ugyanakkor nemzetet, csak egy
Moszkva központtal létező állam dialaktusát beszélő népcsoportot. Az orosz
és az ukrán államhatalmak csináltak belőlük ellenségeket.Ne akarjunk
nyugat-európai fogalmakat ráerőltetni Kelet-Európára.

Sziklay Levente <lsziklay at freemail.hu> ezt írta (időpont: 2024. okt. 8., K,
23:05):

> Még csak a harmadik lesz ... rosszabbik esetben.
> Ukrajna nem létezett a cári időkben.
> A XIX.században adva van egy nyelvileg megosztott terület, ahol különböző
> szláv dialektusokat beszélő népek élnek. Egyik része Oroszországhoz, másik
> része az Osztrák Császárság egyik tartományához tartozik - mely azonban
> némi jogi különállással és (ne térjünk ki Bukovina és Kárpátalja sorsára,
> ami másik történet).
> Galíciában a görögkatolikusok úgy érzik, hogy ők nem azonosak az ugyanazt
> a dialektust beszélő katolikus lengyelekkel - melyben lelkes támogatást
> kapnak az osztrák államrezontól - *divida et impera. *
> Az ukrán nacionalizmus megszületett, íme.
> A cár atyuska uralma alatt lévő területen 1873-tól kezdve elkezdtek
> gyanakodni a nemzetiségi különállásra és masszív oroszosítási kampányba
> kezdtek az egész birodalomban - így azon a nyelvi keverék területen is -
> ahol keverednek a különböző dialektusokat, nyelveket beszélő emberek.
> Reakció: néhány értelmiségi és egyetemi tanár kiválaszt egy dialektust és
> kinevezi ukrán nyelvnek. folyt.köv.
>
> -------- Eredeti levél --------
>
> Feladó: Levente Vihar <lvihar at gmail.com>
> Dátum: 2024 október 8 20:29:30
> Tárgy: Re: [Grem] Miért tört ki a harmadik világháború?
> Címzett: Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>
> Harmadik, vagy negyedik világháború??
> ÜdvözletteL.
>
> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2024. okt. 8., K,
> 18:42):
>
>> Köszönjük Levente a megállapításodat igen ez így van azonban ezt is a
>> szovjet vezetésnek köszönhető hiszen népirtások és össze vissza ki  és
>> betelepítések voltak a Dombaszban 3,2 millió ukrán halt mag a nagy
>> éhínséges népirtáskor és így lett több helyen orosz nyelvű többség (igaz
>> munkások betelepítése már a cári időkben is voltak ).
>>
>> Viszont egyetlen egy olyan megye sem volt Ukrajnában amelyben annak
>> idején a többség arra szavazott volna hogy az Orosz Föderációhoz
>> csatlakozott volna .
>> 2014 előtt viszont az Ukrán államon belül a A Krímben autonom köztársaság
>> volt amelyet  1992 ben alapítottak amelynek külön parlamentje volt és a
>> helyzete olyan volt mint Horvátországnak a Magyar Királyságon belül 1867
>> után .
>> Üdv. Egon
>> *From:* Sziklay Levente
>> *Sent:* Tuesday, October 8, 2024 4:28 PM
>> *To:* grem at turul.kgk.uni-obuda.hu ; Reinisch Egon
>> *Subject:* Re: [Grem] Miért tört ki a harmadik világháború?
>>
>> Kedves Egon, többiek!
>>
>> A Szovjetunió úgy hullott szét részeire - a baltikumi államokat
>> leszámítva - hogy sok kis szovjetuniót  hagyott maga mögött, nem
>> nemzetállamokat, se nem alapvetően nyugati  kultúrájú polgári társadalmakat.
>> Amikor elkezdett bomlani, a szocialista ideológia helyére
>> etnonacionalista vagy perszonalizált személyi kultusz lépett. Ez a folyamat
>> már Gorbacsov idejében elkezdődött.
>> Gorbacsov küldött még békefenntartókat a fennálló Szovjetunió idején
>> Grúzia különböző részeire pl. Abházia, Dél-Oszétia stb., amikor a Grúz
>> kormányzat eltörölte a meglévő nemzetiségi autonómiákat, ők meg
>> kinyilvánították létezésüket/önállóságukat.
>> Üdv
>> L.
>>
>>
>> "Az Észak-Kaukázusba 1956-ban tértek vissza a kitelepített népek. Azt
>> látták, hogy házaikba idegenek költöztek be. Már ekkor fegyveres
>> konfliktusok alakultak ki a visszatérő csecsenek, ingusok és az új
>> telepesek (oroszok, oszétok) között.
>>
>> 1981 októberében Ordzsonikidzében, Észak-Oszétia fővárosában ingusellenes
>> zavargások törtek ki, miután ingusok megöltek egy oszétot (az incidens után
>> az oszét pártvezetést leváltották).
>>
>> A Dél-Kaukázusban az ősi örmény-török (azerbajdzsán) ellentét mérgezte a
>> viszonyokat. 1961-ben, amikor Ny. Sz. Hruscsov az Örmény SzSzK-ba készült
>> látogatni, elterjedt a híre, hogy a főtitkár „ajándékkal” érkezik, azaz
>> átadja az örmény többségű Hegyi-Karabahot Örményország számára (a pletyka
>> különösen hihetőnek tűnt a Krím Ukrajnának történő átadása után). Már ekkor
>> aláírásokat gyűjtöttek az örmények Karabah átadása érdekében. Az aláírók
>> kilátásba helyezték, hogy akár az ENSZ-hez is készek elmenni a karabahi
>> probléma miatt.
>>
>> 1965-ben emlékeztek meg az örmény népirtás 50. évfordulójáról. Az
>> örményországi azerbajdzsán lakosság rettegéssel várta az évfordulót, az
>> örmények bosszújától tartva – erről a félelemről azok a levelek
>> tanúskodnak, melyeket az azerbajdzsánok intéztek a különböző
>> pártszervekhez, és ez is mutatja, hogy a felszín alatt milyen feszültségek
>> és félelmek éltek az egyes népekben.
>>
>> Április 24-én Jerevánban spontán megmozdulás kezdődött, az örmény
>> pártvezetők, hogy úgy tűnjön, kontroll alatt tartják az eseményeket, maguk
>> is felszólaltak a tüntetésen, Karabah átadását követelve. Ezt követően is
>> több felszólítás, aláírásgyűjtés született Karabah átadásáról az Örmény
>> SzSzK számára, de mindhiába.
>>
>> Néha erőszak is előfordult: 1968-ban Karabahban egy azerbajdzsán megölt
>> egy örmény lányt. A bírósági tárgyalás után a helyi örmények meglincselték
>> az elkövetőt és a tárgyalást vezető bírót is.
>>
>> Karabah mellett a másik konfliktuszóna Abházia volt a Dél-Kaukázusban. I.
>> V. Sztálin idején a Grúziához tartozó Abháziában erőszakos asszimilációs
>> (elgrúzosító) politika folyt: 1945-ben megszüntették az abház nyelvű
>> tanítást, amit csak 1953-ban állítottak vissza. 1967-ben Abháziában
>> mozgalom kezdődött: a grúz nyelvű táblákat leverték vagy átírták,
>> felszólítások jelentek meg az iskolai oktatás teljes abházosítását
>> követelve.
>>
>> 1978-ban tüntetések zajlottak Abháziában, azt követelve, hogy a területet
>> adják át Oroszországnak, és abház nyelv hivatalosan is legyen
>> államnyelvként elismerve (az abház alkotmányba végül az került be, hogy
>> Abházia hivatalos nyelve az abház, grúz és orosz). Grúziában is
>> tömegtüntetések révén érték el, hogy a Grúz SzSzK „brezsnyevi” alkotmányába
>> bekerüljön az, hogy a köztársaság hivatalos nyelve a grúz (ez a
>> „privilégium”, az államnyelv feltüntetése Grúzia mellett csak
>> Örményországnak és Azerbajdzsánnak adatott még meg)."
>>
>> -------- Eredeti levél --------
>>
>> Feladó: Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu>
>> Dátum: 2024 október 4 21:41:56
>> Tárgy: Re: [Grem] Miért tört ki a harmadik világháború?
>> Címzett: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>
>> Elmondanád KEA hol lop ják az amerikaiak az olajat ?
>>
>> A másik kérdésem KEA tudod hogy a NATO mit ígért ?
>>
>> Amikor a szovjet-orosz csapatok kivonultak NDK ból a NATO főtitkát és USA
>> külügy miniszter AZT ÍGÉRTE A NATO INFRASTRUKTÚRA ÉS NATO KÖZÖS CSAPATOK
>> VAGY PARANCSNOKSÁGOK NEM KÖVETIK A KIVONULÓ SZOVJET_OROSZ CSAPATOKAT VAGY
>> IS
>> A NATO NEM TELEPÜL BE A VOLT NDK TERÜLETÉRE ! ! ! És ezt a NATO 2014 ig
>> betartotta .
>> Semmi mást nem ígértek hiszen ekkor még létezett a Varsói Szerződés neve
>> szövetség tehát értelme sem volt azt ígérni hogy a NATO nem fog
>> Lengyelországba a Baltikumba vagy pl . Magyarországra települni .
>>
>> Aztán az orosz Föderáció megkezdte permanens háborúit azok ellen akiket
>> nem
>> akart elengedni a Szovjet akolból (Transznisztria ,Grúzia csecsen föld )
>> sorra került volna a Baltikum is .
>> Így aztán elsősorban Lengyelország és a balti országok SÜRGŐSEN
>> JELENTKEZTEK
>> A NATO -ba .
>>
>> Az Orosz Föderációnak szintén volt lehetősége jelentkezni a NATO de
>> Oroszország különleges státuszt akart magának így ez nem valósult de
>> összejött a 1997 a NATO és Oroszország közötti alap karta ahol az Orosz
>> Föderáció írásban elfogadta hogy az új szuverén államoknak joguk van
>> megválasztani azt hogy a biztonságuk érdekében milyen szövetségbe lépnek
>> .Választhatták volna Oroszországok is a biztonságuk zálogául de
>> tewkinktbve hogy nekik jelen cikk írójával ellentétben VOLT TÖRTÉNELMIN
>> EMLÉKEZETÜK A NATO-t választották .
>>
>> NA és ki az aki vUkrajna NATO tagságának legnagyobb szószólója volt
>> 2008 -ban Orbán Viktor
>> :
>> https://kdnp.hu/news/orban-viktor-leveleben-eliteli-az-orosz-katonai-agressziot-video
>>
>>
>> És egyébként ennek szellemében idén Juliusban Magyarország nevében Orbán
>> Viktor is aláírta a NATO csúcs találkozón azt a záródokumentumot ,hogy
>> Ukrajna NATO tagsága visszafordíthatatlan folyamat természetesen csak
>> akkor
>> ha a feltételek adottak lesznek(pl. Ukrajna már nem áll harcban ) és a
>> NATO
>> 32 tagországa ismét egyöntetűen támogatja.
>> E.
>>
>> ----- Eredeti üzenet -----
>> From: KEA
>> Sent: Friday, October 4, 2024 8:29 PM
>> To: GREM
>> Subject: [Grem] Miért tört ki a harmadik világháború?
>>
>> Miért tört ki a harmadik világháború?
>>
>> A rakétabecsapódások fénykörében érdemes tisztázni, kinek van joga az
>> önvédelemhez
>>
>> MN, 2024.10.03. -- Pilhál Tamás
>>
>> https://magyarnemzet.hu/velemeny/2024/10/miert-tort-ki-a-harmadik-vilaghaboru
>>
>>
>> Itt, a világháború küszöbén egyensúlyozva vagy talán azon már át is
>> lépve érdemes néhány kérdést megválaszolni, csak úgy magunknak. Ha
>> másért nem, legalább azért, hogy tudjuk, miért is ömlenek ránk a háborús
>> videók, a meggyilkolt civilekről, szétbombázott lakónegyedekről készült
>> borzalmas képsorok, a vérszomjas politikusi üzenetek. Ha már sajnálatos
>> atomvillanásban végezzük mindahányan (csak nem…), legalább tudjuk, miért
>> alakult így.
>>
>> Talán a legfontosabb kérdés: joga van-e mindenkinek (minden államnak) az
>> egyenlő és oszthatatlan biztonsághoz? Ha a válasz igen, és ez az elv a
>> valóságban működne, akkor meggyőződésem szerint kevesebb lenne a háború.
>> Ám minthogy nem működik, mert az eddigi hegemón páros lábbal ugrál rajta
>> két évtizede, így hát rohanunk a világégésbe.
>>
>> Először azonban tisztázzuk, mi is az az egyenlő és oszthatatlan
>> biztonság elve, és honnan került ez elő. 1975-ben Helsinkiben a NATO és
>> a Varsói Szerződés országai, valamint az akkori semleges államok (többek
>> között Jugoszlávia, Ausztria, Svédország, Finnország) rögzítették a két
>> katonai tömb közötti status quót, és lefektették az ezt biztosító,
>> fenntartó alapelveket. Ezek egyike volt az európai biztonság
>> oszthatatlanságának elve, amely a helsinki záróokmány elejére került. E
>> megállapodást még az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az
>> EBESZ elődjének égisze alatt kötötték. A felek 1990-ben, a hidegháború
>> végén újból összeültek, és aláírták a Párizsi charta az új Európáért
>> nevezetű dokumentumot. Ebben ismételten rögzítették a biztonság
>> oszthatatlanságának elvét, valamint hogy minden állam biztonsága
>> elválaszthatatlanul kapcsolódik a többi államéhoz. 1999-ben újabb
>> papíros készült Európai biztonsági charta néven, amely átfogó és
>> oszthatatlan biztonságról, illetve közös és oszthatatlan biztonsági
>> térről elmélkedett. Egy 2010-es EBESZ-kiáltvány szintén rögzíti a
>> biztonság oszthatatlanságát.
>>
>> Lényeg a lényeg, ez az alapelv nem Vlagyimir Putyin orosz elnök
>> találmánya, ő csupán számon kéri annak fölrúgását. Először 2007-ben, a
>> müncheni biztonsági konferencián jelezte: a NATO bővítése, Ukrajna
>> fölvétele a katonai szövetségbe komoly fenyegetést jelentene Oroszország
>> biztonságára, így számukra elfogadhatatlan. Szavait az érintettek
>> figyelmen kívül hagyták. Ugyan miért is kéne figyelembe venniük a Föld
>> legnagyobb területű országának aggályait?
>>
>> Az Egyesült Államok és vazallusai ugyancsak az 1975-ös helsinki
>> záróokmányra hivatkoznak, amelyben szerepel a szabad szövetségválasztás
>> elve is. Ami egyfelől igaz. Másfelől nem, tudniillik csak az
>> oszthatatlan biztonság elvével együtt alkalmazható. Különben odalesz a
>> status quo. Az sem mellékes, sőt kulcsfontosságú: amerikai és
>> NATO-vezetők 1990-ben, a német újraegyesítéskor bizonyíthatóan és
>> többször megígérték az akkor még létező Szovjetuniónak, hogy katonai
>> szervezetük (az NDK beszippantásán túlmenően) nem terjeszkedik tovább
>> kelet felé. Aztán mégis terjeszkedett.
>>
>> Fontosabb volt az erőfitogtatás, a még nagyobb hatalom, a még több
>> lenyúlható ásványkincs, mint a becsület, az írott és adott szó ereje.
>> Hitvány dolog, bár kétségtelenül emberi. És hát a Szovjetunió 1991-es
>> szétesése után az Egyesült Államok egyedüli szuperhatalomként az egész
>> világot érezte maga alatt. Ő lett a Föld ura. Egyetlen intésére országok
>> dőltek romba, milliók vesztek oda: Irak, Afganisztán, Líbia, Szíria és a
>> többi. Óhajukra politikai vezetőket robbantottak hamuvá, lincseltek meg.
>> Azt képzelte, bármit megtehet. Magassági mámorában még följebb rebbent,
>> s ahogyan az Ikarosz óta oly sokakkal megesett: a napsugarak
>> megolvasztották a szárnyait. Most zuhan, de zuhantában még gyorsan maga
>> alá rántotta Ukrajnát, és ha nem vigyázunk, mindannyiunkat.
>>
>> A diplomáciai lózungot félretéve az oszthatatlan biztonság elve talán
>> valami olyasmit jelent, hogy tiszteletben tartod a többieket.
>> Erőfölényeddel nem élsz vissza, nem terrorizálsz másokat, nem akarod
>> őket magad alá gyűrni, sarokba szorítani, katonai bázisaiddal
>> körbebástyázni, védekezésre képtelen helyzetbe hozni.
>>
>> S ha neked (méltányolhatóan) nem tetszett, hogy ellenfeled rakétákat
>> akar telepíteni Kubába, karnyújtásnyira a partjaidtól, akkor te sem
>> telepítesz rakétákat Moszkva alá. (És előzőleg nem puccsolod meg a
>> törvényesen megválasztott, oroszbarát ukrán kormányt.) Ha túl sokáig
>> játszod a Janit, túl gyakran rúgod rá az asztalt a másikra, előbb-utóbb
>> bajba kerülsz. Magad ellen fordítod a világot. Az oly sokszor
>> hivatkozott „aggódó nemzetközi közvélemény” ma már csupán a világ
>> legfeljebb egynegyed részét jelenti. Ráadásul az az egynegyed rész sem
>> feltétlen lelkesedésből áll melletted (alattad), hanem mert kést
>> szorítasz a torkához.
>>
>> Így a világháború küszöbén, a rakétabecsapódások fénykörében azt is
>> érdemes tisztázni, kinek van joga az önvédelemhez. Az egyetlen méltányos
>> válasz: mindenkinek. Minden államnak joga van megvédenie magát, joga van
>> biztonságban élnie. Ez rendjén is lenne. Csakhogy a valóságban azt
>> látjuk, hogy a Föld ura némely államoktól megtagadja az önvédelem jogát.
>> Némely állam nem védekezhet. Sőt zokszó nélkül vegye tudomásul, ha
>> területén ellenséges nyugati titkosszolgálatok egy úgynevezett Iszlám
>> Államot szerveznek azzal a nyilvánvaló céllal, hogy megbuktassák,
>> sakkban tartsák a regnáló hatalmat.
>>
>> A védekezésre nem jogosult ország fogadja el, hogy területén hirtelen
>> amerikai támaszpontok létesülnek bizonyos olajmezők körül, kitermelt
>> olaját pedig millió hektoliterszámra ellopják. Továbbá nyelje le, hogy
>> politikai vezetőit meggyilkolják, és ennek érdekében akár komplett
>> városrészeket tüntetnek el a föld színéről. Kit érdekel?
>>
>> (További érdekes megfigyelés: minden ellenszegülő politikai vezető
>> „diktátor”, „zsarnok”, illetőleg „terrorista”, meggyilkolásuk pedig
>> pusztán „likvidálás”, tudniillik ezek nem is emberek, csupán eltaposandó
>> férgek, esetleg kórokozó vegyületek, amiket „semlegesíteni” kell. A
>> haladó nyugati közbeszéd nyolcvan év után sikeresen visszatalált
>> Goebbelshez.)
>>
>> Lám, egyes államoknak joguk van az oszthatatlan biztonsághoz meg az
>> önvédelemhez – másoknak meg nem. Utóbbiak így jártak. Sőt némely
>> államnak ahhoz sincs joga, hogy állam legyen, noha azt ENSZ-határozat
>> írja elő. Más nemzetközi papirosok pedig országok szuverenitásának,
>> területi integritásának tiszteletben tartására, megszállt országrészek
>> elhagyására szólítanak föl – bármiféle eredmény nélkül.
>>
>> Persze meg lehet ezt magyarázni. Mindent meg lehet. Egy szintig. A
>> valóságban az van, hogy ha a Föld ura látványosan és sokszor fittyet
>> hány írott és szóbeli megállapodásokra, a nemzetközi jogra, a
>> becsületre, akkor – megerősödvén – a többi játékos is e „szabályok”
>> szerint kezd el játszani. Aminek lényege az „Erősebb kutya…” kezdetű
>> népi bölcsességben körvonalazható. És minthogy a Föld ura gyengül,
>> ostoba erőfitogtatása pedig egymás karjaiba lökte a világ maradék
>> háromnegyed részét, így nagy tétben szerintem ne fogadjunk világuralma
>> fennmaradására.
>>
>> --
>>
>> Üdvrivalgással:
>> KEA.
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>> --
>> Ezt az e-mailt átvizsgálta az Avast AntiVirus szoftver.
>> www.avast.com
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>>
>>
>> ------------------------------
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>>
>>
>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient>
>> Vírusmentes.www.avast.com
>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient>
>>
>> <#m_-3066426277212955399_m_4622482203545382107_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20241008/a8291c8f/attachment.html>