[Grem] Miért tört ki a harmadik világháború?

2024. Okt. 8., K, 17:27:12 CEST

Kedves Levente, kedves mindenki! Ez a pontos leírása a Szovjetunió bomlása
utáni helyzetnek. "Sok kis Szovjetunió született és nem nemzetállamok"

Sziklay Levente <lsziklay at freemail.hu> ezt írta (időpont: 2024. okt. 8., K,
16:28):

> Kedves Egon, többiek!
>
> A Szovjetunió úgy hullott szét részeire - a baltikumi államokat leszámítva
> - hogy sok kis szovjetuniót  hagyott maga mögött, nem nemzetállamokat, se
> nem alapvetően nyugati  kultúrájú polgári társadalmakat.
> Amikor elkezdett bomlani, a szocialista ideológia helyére etnonacionalista
> vagy perszonalizált személyi kultusz lépett. Ez a folyamat már Gorbacsov
> idejében elkezdődött.
> Gorbacsov küldött még békefenntartókat a fennálló Szovjetunió idején
> Grúzia különböző részeire pl. Abházia, Dél-Oszétia stb., amikor a Grúz
> kormányzat eltörölte a meglévő nemzetiségi autonómiákat, ők meg
> kinyilvánították létezésüket/önállóságukat.
> Üdv
> L.
>
> "Az Észak-Kaukázusba 1956-ban tértek vissza a kitelepített népek. Azt
> látták, hogy házaikba idegenek költöztek be. Már ekkor fegyveres
> konfliktusok alakultak ki a visszatérő csecsenek, ingusok és az új
> telepesek (oroszok, oszétok) között.
>
> 1981 októberében Ordzsonikidzében, Észak-Oszétia fővárosában ingusellenes
> zavargások törtek ki, miután ingusok megöltek egy oszétot (az incidens után
> az oszét pártvezetést leváltották).
>
> A Dél-Kaukázusban az ősi örmény-török (azerbajdzsán) ellentét mérgezte a
> viszonyokat. 1961-ben, amikor Ny. Sz. Hruscsov az Örmény SzSzK-ba készült
> látogatni, elterjedt a híre, hogy a főtitkár „ajándékkal” érkezik, azaz
> átadja az örmény többségű Hegyi-Karabahot Örményország számára (a pletyka
> különösen hihetőnek tűnt a Krím Ukrajnának történő átadása után). Már ekkor
> aláírásokat gyűjtöttek az örmények Karabah átadása érdekében. Az aláírók
> kilátásba helyezték, hogy akár az ENSZ-hez is készek elmenni a karabahi
> probléma miatt.
>
> 1965-ben emlékeztek meg az örmény népirtás 50. évfordulójáról. Az
> örményországi azerbajdzsán lakosság rettegéssel várta az évfordulót, az
> örmények bosszújától tartva – erről a félelemről azok a levelek
> tanúskodnak, melyeket az azerbajdzsánok intéztek a különböző
> pártszervekhez, és ez is mutatja, hogy a felszín alatt milyen feszültségek
> és félelmek éltek az egyes népekben.
>
> Április 24-én Jerevánban spontán megmozdulás kezdődött, az örmény
> pártvezetők, hogy úgy tűnjön, kontroll alatt tartják az eseményeket, maguk
> is felszólaltak a tüntetésen, Karabah átadását követelve. Ezt követően is
> több felszólítás, aláírásgyűjtés született Karabah átadásáról az Örmény
> SzSzK számára, de mindhiába.
>
> Néha erőszak is előfordult: 1968-ban Karabahban egy azerbajdzsán megölt
> egy örmény lányt. A bírósági tárgyalás után a helyi örmények meglincselték
> az elkövetőt és a tárgyalást vezető bírót is.
>
> Karabah mellett a másik konfliktuszóna Abházia volt a Dél-Kaukázusban. I.
> V. Sztálin idején a Grúziához tartozó Abháziában erőszakos asszimilációs
> (elgrúzosító) politika folyt: 1945-ben megszüntették az abház nyelvű
> tanítást, amit csak 1953-ban állítottak vissza. 1967-ben Abháziában
> mozgalom kezdődött: a grúz nyelvű táblákat leverték vagy átírták,
> felszólítások jelentek meg az iskolai oktatás teljes abházosítását
> követelve.
>
> 1978-ban tüntetések zajlottak Abháziában, azt követelve, hogy a területet
> adják át Oroszországnak, és abház nyelv hivatalosan is legyen
> államnyelvként elismerve (az abház alkotmányba végül az került be, hogy
> Abházia hivatalos nyelve az abház, grúz és orosz). Grúziában is
> tömegtüntetések révén érték el, hogy a Grúz SzSzK „brezsnyevi” alkotmányába
> bekerüljön az, hogy a köztársaság hivatalos nyelve a grúz (ez a
> „privilégium”, az államnyelv feltüntetése Grúzia mellett csak
> Örményországnak és Azerbajdzsánnak adatott még meg)."
>
> -------- Eredeti levél --------
>
> Feladó: Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu>
> Dátum: 2024 október 4 21:41:56
> Tárgy: Re: [Grem] Miért tört ki a harmadik világháború?
> Címzett: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>
> Elmondanád KEA hol lop ják az amerikaiak az olajat ?
>
> A másik kérdésem KEA tudod hogy a NATO mit ígért ?
>
> Amikor a szovjet-orosz csapatok kivonultak NDK ból a NATO főtitkát és USA
> külügy miniszter AZT ÍGÉRTE A NATO INFRASTRUKTÚRA ÉS NATO KÖZÖS CSAPATOK
> VAGY PARANCSNOKSÁGOK NEM KÖVETIK A KIVONULÓ SZOVJET_OROSZ CSAPATOKAT VAGY
> IS
> A NATO NEM TELEPÜL BE A VOLT NDK TERÜLETÉRE ! ! ! És ezt a NATO 2014 ig
> betartotta .
> Semmi mást nem ígértek hiszen ekkor még létezett a Varsói Szerződés neve
> szövetség tehát értelme sem volt azt ígérni hogy a NATO nem fog
> Lengyelországba a Baltikumba vagy pl . Magyarországra települni .
>
> Aztán az orosz Föderáció megkezdte permanens háborúit azok ellen akiket nem
> akart elengedni a Szovjet akolból (Transznisztria ,Grúzia csecsen föld )
> sorra került volna a Baltikum is .
> Így aztán elsősorban Lengyelország és a balti országok SÜRGŐSEN
> JELENTKEZTEK
> A NATO -ba .
>
> Az Orosz Föderációnak szintén volt lehetősége jelentkezni a NATO de
> Oroszország különleges státuszt akart magának így ez nem valósult de
> összejött a 1997 a NATO és Oroszország közötti alap karta ahol az Orosz
> Föderáció írásban elfogadta hogy az új szuverén államoknak joguk van
> megválasztani azt hogy a biztonságuk érdekében milyen szövetségbe lépnek
> .Választhatták volna Oroszországok is a biztonságuk zálogául de
> tewkinktbve hogy nekik jelen cikk írójával ellentétben VOLT TÖRTÉNELMIN
> EMLÉKEZETÜK A NATO-t választották .
>
> NA és ki az aki vUkrajna NATO tagságának legnagyobb szószólója volt
> 2008 -ban Orbán Viktor
> :
> https://kdnp.hu/news/orban-viktor-leveleben-eliteli-az-orosz-katonai-agressziot-video
>
>
> És egyébként ennek szellemében idén Juliusban Magyarország nevében Orbán
> Viktor is aláírta a NATO csúcs találkozón azt a záródokumentumot ,hogy
> Ukrajna NATO tagsága visszafordíthatatlan folyamat természetesen csak akkor
> ha a feltételek adottak lesznek(pl. Ukrajna már nem áll harcban ) és a NATO
> 32 tagországa ismét egyöntetűen támogatja.
> E.
>
> ----- Eredeti üzenet -----
> From: KEA
> Sent: Friday, October 4, 2024 8:29 PM
> To: GREM
> Subject: [Grem] Miért tört ki a harmadik világháború?
>
> Miért tört ki a harmadik világháború?
>
> A rakétabecsapódások fénykörében érdemes tisztázni, kinek van joga az
> önvédelemhez
>
> MN, 2024.10.03. -- Pilhál Tamás
>
> https://magyarnemzet.hu/velemeny/2024/10/miert-tort-ki-a-harmadik-vilaghaboru
>
>
> Itt, a világháború küszöbén egyensúlyozva vagy talán azon már át is
> lépve érdemes néhány kérdést megválaszolni, csak úgy magunknak. Ha
> másért nem, legalább azért, hogy tudjuk, miért is ömlenek ránk a háborús
> videók, a meggyilkolt civilekről, szétbombázott lakónegyedekről készült
> borzalmas képsorok, a vérszomjas politikusi üzenetek. Ha már sajnálatos
> atomvillanásban végezzük mindahányan (csak nem…), legalább tudjuk, miért
> alakult így.
>
> Talán a legfontosabb kérdés: joga van-e mindenkinek (minden államnak) az
> egyenlő és oszthatatlan biztonsághoz? Ha a válasz igen, és ez az elv a
> valóságban működne, akkor meggyőződésem szerint kevesebb lenne a háború.
> Ám minthogy nem működik, mert az eddigi hegemón páros lábbal ugrál rajta
> két évtizede, így hát rohanunk a világégésbe.
>
> Először azonban tisztázzuk, mi is az az egyenlő és oszthatatlan
> biztonság elve, és honnan került ez elő. 1975-ben Helsinkiben a NATO és
> a Varsói Szerződés országai, valamint az akkori semleges államok (többek
> között Jugoszlávia, Ausztria, Svédország, Finnország) rögzítették a két
> katonai tömb közötti status quót, és lefektették az ezt biztosító,
> fenntartó alapelveket. Ezek egyike volt az európai biztonság
> oszthatatlanságának elve, amely a helsinki záróokmány elejére került. E
> megállapodást még az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az
> EBESZ elődjének égisze alatt kötötték. A felek 1990-ben, a hidegháború
> végén újból összeültek, és aláírták a Párizsi charta az új Európáért
> nevezetű dokumentumot. Ebben ismételten rögzítették a biztonság
> oszthatatlanságának elvét, valamint hogy minden állam biztonsága
> elválaszthatatlanul kapcsolódik a többi államéhoz. 1999-ben újabb
> papíros készült Európai biztonsági charta néven, amely átfogó és
> oszthatatlan biztonságról, illetve közös és oszthatatlan biztonsági
> térről elmélkedett. Egy 2010-es EBESZ-kiáltvány szintén rögzíti a
> biztonság oszthatatlanságát.
>
> Lényeg a lényeg, ez az alapelv nem Vlagyimir Putyin orosz elnök
> találmánya, ő csupán számon kéri annak fölrúgását. Először 2007-ben, a
> müncheni biztonsági konferencián jelezte: a NATO bővítése, Ukrajna
> fölvétele a katonai szövetségbe komoly fenyegetést jelentene Oroszország
> biztonságára, így számukra elfogadhatatlan. Szavait az érintettek
> figyelmen kívül hagyták. Ugyan miért is kéne figyelembe venniük a Föld
> legnagyobb területű országának aggályait?
>
> Az Egyesült Államok és vazallusai ugyancsak az 1975-ös helsinki
> záróokmányra hivatkoznak, amelyben szerepel a szabad szövetségválasztás
> elve is. Ami egyfelől igaz. Másfelől nem, tudniillik csak az
> oszthatatlan biztonság elvével együtt alkalmazható. Különben odalesz a
> status quo. Az sem mellékes, sőt kulcsfontosságú: amerikai és
> NATO-vezetők 1990-ben, a német újraegyesítéskor bizonyíthatóan és
> többször megígérték az akkor még létező Szovjetuniónak, hogy katonai
> szervezetük (az NDK beszippantásán túlmenően) nem terjeszkedik tovább
> kelet felé. Aztán mégis terjeszkedett.
>
> Fontosabb volt az erőfitogtatás, a még nagyobb hatalom, a még több
> lenyúlható ásványkincs, mint a becsület, az írott és adott szó ereje.
> Hitvány dolog, bár kétségtelenül emberi. És hát a Szovjetunió 1991-es
> szétesése után az Egyesült Államok egyedüli szuperhatalomként az egész
> világot érezte maga alatt. Ő lett a Föld ura. Egyetlen intésére országok
> dőltek romba, milliók vesztek oda: Irak, Afganisztán, Líbia, Szíria és a
> többi. Óhajukra politikai vezetőket robbantottak hamuvá, lincseltek meg.
> Azt képzelte, bármit megtehet. Magassági mámorában még följebb rebbent,
> s ahogyan az Ikarosz óta oly sokakkal megesett: a napsugarak
> megolvasztották a szárnyait. Most zuhan, de zuhantában még gyorsan maga
> alá rántotta Ukrajnát, és ha nem vigyázunk, mindannyiunkat.
>
> A diplomáciai lózungot félretéve az oszthatatlan biztonság elve talán
> valami olyasmit jelent, hogy tiszteletben tartod a többieket.
> Erőfölényeddel nem élsz vissza, nem terrorizálsz másokat, nem akarod
> őket magad alá gyűrni, sarokba szorítani, katonai bázisaiddal
> körbebástyázni, védekezésre képtelen helyzetbe hozni.
>
> S ha neked (méltányolhatóan) nem tetszett, hogy ellenfeled rakétákat
> akar telepíteni Kubába, karnyújtásnyira a partjaidtól, akkor te sem
> telepítesz rakétákat Moszkva alá. (És előzőleg nem puccsolod meg a
> törvényesen megválasztott, oroszbarát ukrán kormányt.) Ha túl sokáig
> játszod a Janit, túl gyakran rúgod rá az asztalt a másikra, előbb-utóbb
> bajba kerülsz. Magad ellen fordítod a világot. Az oly sokszor
> hivatkozott „aggódó nemzetközi közvélemény” ma már csupán a világ
> legfeljebb egynegyed részét jelenti. Ráadásul az az egynegyed rész sem
> feltétlen lelkesedésből áll melletted (alattad), hanem mert kést
> szorítasz a torkához.
>
> Így a világháború küszöbén, a rakétabecsapódások fénykörében azt is
> érdemes tisztázni, kinek van joga az önvédelemhez. Az egyetlen méltányos
> válasz: mindenkinek. Minden államnak joga van megvédenie magát, joga van
> biztonságban élnie. Ez rendjén is lenne. Csakhogy a valóságban azt
> látjuk, hogy a Föld ura némely államoktól megtagadja az önvédelem jogát.
> Némely állam nem védekezhet. Sőt zokszó nélkül vegye tudomásul, ha
> területén ellenséges nyugati titkosszolgálatok egy úgynevezett Iszlám
> Államot szerveznek azzal a nyilvánvaló céllal, hogy megbuktassák,
> sakkban tartsák a regnáló hatalmat.
>
> A védekezésre nem jogosult ország fogadja el, hogy területén hirtelen
> amerikai támaszpontok létesülnek bizonyos olajmezők körül, kitermelt
> olaját pedig millió hektoliterszámra ellopják. Továbbá nyelje le, hogy
> politikai vezetőit meggyilkolják, és ennek érdekében akár komplett
> városrészeket tüntetnek el a föld színéről. Kit érdekel?
>
> (További érdekes megfigyelés: minden ellenszegülő politikai vezető
> „diktátor”, „zsarnok”, illetőleg „terrorista”, meggyilkolásuk pedig
> pusztán „likvidálás”, tudniillik ezek nem is emberek, csupán eltaposandó
> férgek, esetleg kórokozó vegyületek, amiket „semlegesíteni” kell. A
> haladó nyugati közbeszéd nyolcvan év után sikeresen visszatalált
> Goebbelshez.)
>
> Lám, egyes államoknak joguk van az oszthatatlan biztonsághoz meg az
> önvédelemhez – másoknak meg nem. Utóbbiak így jártak. Sőt némely
> államnak ahhoz sincs joga, hogy állam legyen, noha azt ENSZ-határozat
> írja elő. Más nemzetközi papirosok pedig országok szuverenitásának,
> területi integritásának tiszteletben tartására, megszállt országrészek
> elhagyására szólítanak föl – bármiféle eredmény nélkül.
>
> Persze meg lehet ezt magyarázni. Mindent meg lehet. Egy szintig. A
> valóságban az van, hogy ha a Föld ura látványosan és sokszor fittyet
> hány írott és szóbeli megállapodásokra, a nemzetközi jogra, a
> becsületre, akkor – megerősödvén – a többi játékos is e „szabályok”
> szerint kezd el játszani. Aminek lényege az „Erősebb kutya…” kezdetű
> népi bölcsességben körvonalazható. És minthogy a Föld ura gyengül,
> ostoba erőfitogtatása pedig egymás karjaiba lökte a világ maradék
> háromnegyed részét, így nagy tétben szerintem ne fogadjunk világuralma
> fennmaradására.
>
> --
>
> Üdvrivalgással:
> KEA.
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
> --
> Ezt az e-mailt átvizsgálta az Avast AntiVirus szoftver.
> www.avast.com
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20241008/c7f31c67/attachment.html>