[Grem] Miért tört ki a harmadik világháború?

2024. Okt. 8., K, 18:42:01 CEST

Köszönjük Levente a megállapításodat igen ez így van azonban ezt is a szovjet vezetésnek köszönhető hiszen népirtások és össze vissza ki  és betelepítések voltak a Dombaszban 3,2 millió ukrán halt mag a nagy éhínséges népirtáskor és így lett több helyen orosz nyelvű többség (igaz munkások betelepítése már a cári időkben is voltak ).

Viszont egyetlen egy olyan megye sem volt Ukrajnában amelyben annak idején a többség arra szavazott volna hogy az Orosz Föderációhoz csatlakozott volna .
2014 előtt viszont az Ukrán államon belül a A Krímben autonom köztársaság volt amelyet  1992 ben alapítottak amelynek külön parlamentje volt és a helyzete olyan volt mint Horvátországnak a Magyar Királyságon belül 1867 után .
Üdv. Egon
From: Sziklay Levente 
Sent: Tuesday, October 8, 2024 4:28 PM
To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu ; Reinisch Egon 
Subject: Re: [Grem] Miért tört ki a harmadik világháború?

Kedves Egon, többiek!

A Szovjetunió úgy hullott szét részeire - a baltikumi államokat leszámítva - hogy sok kis szovjetuniót  hagyott maga mögött, nem nemzetállamokat, se nem alapvetően nyugati  kultúrájú polgári társadalmakat.

Amikor elkezdett bomlani, a szocialista ideológia helyére etnonacionalista vagy perszonalizált személyi kultusz lépett. Ez a folyamat már Gorbacsov idejében elkezdődött.

Gorbacsov küldött még békefenntartókat a fennálló Szovjetunió idején Grúzia különböző részeire pl. Abházia, Dél-Oszétia stb., amikor a Grúz kormányzat eltörölte a meglévő nemzetiségi autonómiákat, ők meg kinyilvánították létezésüket/önállóságukat.

Üdv

L.

"Az Észak-Kaukázusba 1956-ban tértek vissza a kitelepített népek. Azt látták, hogy házaikba idegenek költöztek be. Már ekkor fegyveres konfliktusok alakultak ki a visszatérő csecsenek, ingusok és az új telepesek (oroszok, oszétok) között.

1981 októberében Ordzsonikidzében, Észak-Oszétia fővárosában ingusellenes zavargások törtek ki, miután ingusok megöltek egy oszétot (az incidens után az oszét pártvezetést leváltották).

A Dél-Kaukázusban az ősi örmény-török (azerbajdzsán) ellentét mérgezte a viszonyokat. 1961-ben, amikor Ny. Sz. Hruscsov az Örmény SzSzK-ba készült látogatni, elterjedt a híre, hogy a főtitkár „ajándékkal” érkezik, azaz átadja az örmény többségű Hegyi-Karabahot Örményország számára (a pletyka különösen hihetőnek tűnt a Krím Ukrajnának történő átadása után). Már ekkor aláírásokat gyűjtöttek az örmények Karabah átadása érdekében. Az aláírók kilátásba helyezték, hogy akár az ENSZ-hez is készek elmenni a karabahi probléma miatt.

1965-ben emlékeztek meg az örmény népirtás 50. évfordulójáról. Az örményországi azerbajdzsán lakosság rettegéssel várta az évfordulót, az örmények bosszújától tartva – erről a félelemről azok a levelek tanúskodnak, melyeket az azerbajdzsánok intéztek a különböző pártszervekhez, és ez is mutatja, hogy a felszín alatt milyen feszültségek és félelmek éltek az egyes népekben.

Április 24-én Jerevánban spontán megmozdulás kezdődött, az örmény pártvezetők, hogy úgy tűnjön, kontroll alatt tartják az eseményeket, maguk is felszólaltak a tüntetésen, Karabah átadását követelve. Ezt követően is több felszólítás, aláírásgyűjtés született Karabah átadásáról az Örmény SzSzK számára, de mindhiába.

Néha erőszak is előfordult: 1968-ban Karabahban egy azerbajdzsán megölt egy örmény lányt. A bírósági tárgyalás után a helyi örmények meglincselték az elkövetőt és a tárgyalást vezető bírót is.

Karabah mellett a másik konfliktuszóna Abházia volt a Dél-Kaukázusban. I. V. Sztálin idején a Grúziához tartozó Abháziában erőszakos asszimilációs (elgrúzosító) politika folyt: 1945-ben megszüntették az abház nyelvű tanítást, amit csak 1953-ban állítottak vissza. 1967-ben Abháziában mozgalom kezdődött: a grúz nyelvű táblákat leverték vagy átírták, felszólítások jelentek meg az iskolai oktatás teljes abházosítását követelve.

1978-ban tüntetések zajlottak Abháziában, azt követelve, hogy a területet adják át Oroszországnak, és abház nyelv hivatalosan is legyen államnyelvként elismerve (az abház alkotmányba végül az került be, hogy Abházia hivatalos nyelve az abház, grúz és orosz). Grúziában is tömegtüntetések révén érték el, hogy a Grúz SzSzK „brezsnyevi” alkotmányába bekerüljön az, hogy a köztársaság hivatalos nyelve a grúz (ez a „privilégium”, az államnyelv feltüntetése Grúzia mellett csak Örményországnak és Azerbajdzsánnak adatott még meg)."

  -------- Eredeti levél --------

  Feladó: Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu>

  Dátum: 2024 október 4 21:41:56

  Tárgy: Re: [Grem] Miért tört ki a harmadik világháború?

  Címzett: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu

  Elmondanád KEA hol lop ják az amerikaiak az olajat ?

  A másik kérdésem KEA tudod hogy a NATO mit ígért ?

  Amikor a szovjet-orosz csapatok kivonultak NDK ból a NATO főtitkát és USA

  külügy miniszter AZT ÍGÉRTE A NATO INFRASTRUKTÚRA ÉS NATO KÖZÖS CSAPATOK

  VAGY PARANCSNOKSÁGOK NEM KÖVETIK A KIVONULÓ SZOVJET_OROSZ CSAPATOKAT VAGY IS

  A NATO NEM TELEPÜL BE A VOLT NDK TERÜLETÉRE ! ! ! És ezt a NATO 2014 ig

  betartotta .

  Semmi mást nem ígértek hiszen ekkor még létezett a Varsói Szerződés neve

  szövetség tehát értelme sem volt azt ígérni hogy a NATO nem fog

  Lengyelországba a Baltikumba vagy pl . Magyarországra települni .

  Aztán az orosz Föderáció megkezdte permanens háborúit azok ellen akiket nem

  akart elengedni a Szovjet akolból (Transznisztria ,Grúzia csecsen föld )

  sorra került volna a Baltikum is .

  Így aztán elsősorban Lengyelország és a balti országok SÜRGŐSEN JELENTKEZTEK

  A NATO -ba .

  Az Orosz Föderációnak szintén volt lehetősége jelentkezni a NATO de

  Oroszország különleges státuszt akart magának így ez nem valósult de

  összejött a 1997 a NATO és Oroszország közötti alap karta ahol az Orosz

  Föderáció írásban elfogadta hogy az új szuverén államoknak joguk van

  megválasztani azt hogy a biztonságuk érdekében milyen szövetségbe lépnek

  .Választhatták volna Oroszországok is a biztonságuk zálogául de

  tewkinktbve hogy nekik jelen cikk írójával ellentétben VOLT TÖRTÉNELMIN

  EMLÉKEZETÜK A NATO-t választották .