[Grem] Halloween. Gyakorló sátánizmus, vagy csak egy újabb amerikai gagyi őrültség, amit gondolkodás nélkül lemásolunk?

Dorottya Eszter Mogyorósi modor307 at gmail.com
2024. Nov. 1., P, 09:54:34 CET


Döbbenten láttam tegnap este kutyasétáltatás közben, hogy itt, az Istenhegyen egy csendes utca társasháza egyik lakása utcai ablakai kidekorálva rémisztő dolgokkal, a gépkocsibejáró kerítésén pedig rongyokból pókháló imitáció, oszlopon pedig tökök. 

Hozzáteszem, hogy csak pár házon volt október 23.-án errefelé nemzeti zászló….de volt.

iOkoskáról jöttem, mert siettem ��

> 2024. nov. 1. dátummal, 9:33 időpontban KEA <kea at turul.banki.hu> írta:
> 
> Halloween. Gyakorló sátánizmus, vagy csak egy újabb amerikai gagyi őrültség, amit gondolkodás nélkül lemásolunk?
> 
> Mindenszentek napján is Amerikának áldozunk?
> 
> Mandiner, 2024.11.01. -- Nagy Ervin
> https://mandiner.hu/belfold/2024/11/halloween-gyakorlo-satanizmus-vagy-csak-egy-ujabb-amerikai-gagyi-orultseg-amit-gondolkodas-nelkul-lemasolunk
> 
> 
> Nyitókép: Klaus-Dietmar Gabbert / dpa-Zentralbild / AFP
> 
> Az amerikai (tömeg)kultúra befolyása az egész világra kiterjed, és világos, hogy a helyi hagyományok elhalványulásához, így a valódi sokszínűség halálához vezet. A tengerentúli filmek, zene, étkezési szokások és az aktuális divat mind-mind egy homogenizált életstílust hirdetnek, amely gyakran a fogyasztói kultúra sekélyességét, illetve a felszínességét helyezi előtérbe.
> 
> A kulturális örökséget sok esetben háttérbe szorítja a „szuperhősök” világa.
> 
> Lehet szeretni és gyűlölni, lehet vágyódni, vagy éppen félni, de letagadni önbecsapás volna.
> 
> Az amerikanizmus hatása alatt álló társadalmak szükségszerűen elvesztik saját identitásuk egyedi jegyeit, és egy „globális tömegkultúra” részeivé válnak, amely szinte mindent azonnali, könnyű fogyaszthatóságra alakít át.
> 
> Atomista és hedonista – az egyéni vágyak azonnali kielégítésének csábítása: ez az amerikanizáció ördögi ígérete.
> Mindenszentek napján is Amerikának áldozunk?
> 
> Mikor a halott szeretteinkre emlékezünk, voltaképp feltámasztjuk őket; hiszen, ha csak egy pillanat töredékére is, de újra eleven valóságában élnek közöttünk.
> 
> Mert emlékezetünknek teremtő ereje van, csak használnunk kell azt – hittel és reménnyel.
> 
> Ilyenkor, Mindenszentekkor és halottak napján minden érző lélek emlékezik, felidéz és újrateremt valakit, vagy valakiket az elmúlt évekből. Mert természetéből fakadóan igényli ezt. Mert így emberi.
> 
> És kissé önző módon: mert úgy szeretné, ha egyszer majd, mikor ő már nem lesz a hétköznapok cselekvő szereplője, vele is ezt történne. Ha minél tovább és elevenebben élhetne néhány pillanatig a szerettei emlékezetében.
> 
> A kelták hite szerint október 31-én este a holtak szellemei visszatérnek, és mivel beköltözhetnek az élőkbe, az élők félelmükben különféle álcázó maskarákat öltöttek, mert ezzel akarták becsapni és összezavarni a holtak szellemeit.
> 
> Ezt a pogány ünnepet habosította fel és tette a fogyasztás egyik ünnepévé az Egyesült Államok progresszív és birodalmi attitűdben született tömegkultúrája.
> 
> A kérdés az, hogy a Mindenszentek ünnepe a tökfaragás, vagy a remény ideje lesz számunkra?
> Hirdetés
> Szent és profán
> 
> Nagy kár, hogy a profán kilökdösi életünkből a ritkán látott vendéget: a szentet. Minden létező, ami „szent”, az „elkülönített” és „tökéletes”. Elkülönített az anyagi világtól, a rossztól, a pusztulótól. Tökéletes, mert szellemi és örök.
> Fotó: Pixabay
> 
> Nagy ritkán kerülünk csak kapcsolatba a szenttel. Vallási és civilizációs törésektől függően: különböző szertartásokon, miséken, ünnepeken, vagy meditációk során. A profán viszont mindenhol ott van. Megbúvik az életünk minden apró szegletében, betolakszik oda is, ahol a szenttel kellene találkoznunk. Belerágja magát az érzelmeinkbe, a szellemi tevékenységeinkbe. Mert önző és egyre csak növekvő.
> 
> Így szorítja ki nálunk a körhinta a körmenetet; a fakard a fakeresztet; és a nyalóka az ostyát. A töklámpa a gyertyát.
> 
> Pedig a szent velünk él. De a mi választásunkon múlik, hogy meddig még.
> Halloween Amerikában: tök és a rémület cirkusza
> 
> Október 31-én este az amerikai háztetők zörögnek a lidércnyomástól, az ablakok elé kipakolt világító tökfejek fénye nem épp megnyugtató, és az utcákon vámpírok, boszorkányok, és mindenféle szörnyszülöttek portyáznak.
> 
> Halloween Amerikában nem más, mint egy teljes éjszakai cirkusz, ahol a valóság groteszk tükörképpé válik.
> 
> Miért? Nos, azért, mert Amerika imádja a túlzásokat, és Halloween az az ünnep, ahol a túlzás már kötelező elem.
> 
> Az utcák is fura öltözetbe bújnak. A dekorációk valahol egy Tim Burton-film és egy zombi-apokalipszis díszletei közé esnek. Van itt minden: felfújható csontvázak, vörösen világító „vér” csöpög az ablakokból, és tökök olyan nagyok, hogy ha eléggé kifaragod, akár lakást is vehetsz benne!
> 
> Heide Park in the evening
> Photo by Klaus-Dietmar Gabbert / dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance via AFP
> 
> És ezek nem olcsó tréfák! Egyes házak több száz dollárt szórnak el dekorációkra, csak hogy biztosítsák: ha valaki mégis túl közel jön, megfutamodva menekül vissza. Persze, ez szórakoztató és egy picit rémisztő is – már ha félünk a műanyag zombiktól és a gagyi kísértetektől, amik a fák tetejéről lógnak.
> 
> Az édességmánia: cukor, cukor, és még több cukor
> 
> Halloween igazi sztárja persze nem a dekoráció, hanem az édesség – még egy túlzásba vihető fogyasztási termék. Az egész ünnep egy dolgot céloz meg: egy nagyon komoly cukorsokkot! Gyakorlatilag minden gyerek azon versenyez, hogy hány kiló édességet tud egyetlen éjszaka alatt összeszedni. Az ajándékozási folyamat egyszerű: „csokit vagy csalunk!” felkiáltással letámadják a szomszédokat, akik megrettenve a bosszútól – és esetleg egy tojás-záportól – inkább átadják a cukros zsákmányt.
> 
> Ami talán még nevetségesebb, hogy ezen édességek többsége ízléstelenül tömény és egyszerűen túl sok.
> 
> A Halloween másik elengedhetetlen eleme a jelmez, ami bármi lehet, amire a logika és a kreativitás engedi. De miért van az, hogy a felnőttek ilyenkor mindig megpróbálják szexivé tenni a jelmezeket?
> 
> Szexi boszorkány, szexi vámpír, szexi… hamburger?
> 
> Ki a fene tudja ezt követni?
> 
> Valószínűleg az amerikaiak szerint semmi sem annyira félelmetes, mint egy szexi falatnyi kosztüm.
> 
> A gyerekeknél pedig egyre inkább népszerű a „túl sok részlet” elve: egy pókember jelmez már nem elég. Ennek most villogó LED fényei, valódi maszkjai, és talán még hálóvető készüléke is van.
> 
> --
> 
> Üdvrivalgással:
> KEA.
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem


További információk a(z) Grem levelezőlistáról