[Grem] Halloween. Gyakorló sátánizmus, vagy csak egy újabb amerikai gagyi őrültség, amit gondolkodás nélkül lemásolunk?

[Adrienne Bisztray]

Ahol a nagy többség kutyafarokra szavaz, akkor min csodálkozol?  :)

Dorottya Eszter Mogyorósi <modor307 at gmail.com> ezt írta (időpont: 2024.
nov. 1., Pén 9:55):

> Döbbenten láttam tegnap este kutyasétáltatás közben, hogy itt, az
> Istenhegyen egy csendes utca társasháza egyik lakása utcai ablakai
> kidekorálva rémisztő dolgokkal, a gépkocsibejáró kerítésén pedig rongyokból
> pókháló imitáció, oszlopon pedig tökök.
>
> Hozzáteszem, hogy csak pár házon volt október 23.-án errefelé nemzeti
> zászló….de volt.
>
> iOkoskáról jöttem, mert siettem ��
>
> > 2024. nov. 1. dátummal, 9:33 időpontban KEA <kea at turul.banki.hu> írta:
> >
> > Halloween. Gyakorló sátánizmus, vagy csak egy újabb amerikai gagyi
> őrültség, amit gondolkodás nélkül lemásolunk?
> >
> > Mindenszentek napján is Amerikának áldozunk?
> >
> > Mandiner, 2024.11.01. -- Nagy Ervin
> >
> https://mandiner.hu/belfold/2024/11/halloween-gyakorlo-satanizmus-vagy-csak-egy-ujabb-amerikai-gagyi-orultseg-amit-gondolkodas-nelkul-lemasolunk
> >
> >
> > Nyitókép: Klaus-Dietmar Gabbert / dpa-Zentralbild / AFP
> >
> > Az amerikai (tömeg)kultúra befolyása az egész világra kiterjed, és
> világos, hogy a helyi hagyományok elhalványulásához, így a valódi
> sokszínűség halálához vezet. A tengerentúli filmek, zene, étkezési szokások
> és az aktuális divat mind-mind egy homogenizált életstílust hirdetnek,
> amely gyakran a fogyasztói kultúra sekélyességét, illetve a felszínességét
> helyezi előtérbe.
> >
> > A kulturális örökséget sok esetben háttérbe szorítja a „szuperhősök”
> világa.
> >
> > Lehet szeretni és gyűlölni, lehet vágyódni, vagy éppen félni, de
> letagadni önbecsapás volna.
> >
> > Az amerikanizmus hatása alatt álló társadalmak szükségszerűen elvesztik
> saját identitásuk egyedi jegyeit, és egy „globális tömegkultúra” részeivé
> válnak, amely szinte mindent azonnali, könnyű fogyaszthatóságra alakít át.
> >
> > Atomista és hedonista – az egyéni vágyak azonnali kielégítésének
> csábítása: ez az amerikanizáció ördögi ígérete.
> > Mindenszentek napján is Amerikának áldozunk?
> >
> > Mikor a halott szeretteinkre emlékezünk, voltaképp feltámasztjuk őket;
> hiszen, ha csak egy pillanat töredékére is, de újra eleven valóságában
> élnek közöttünk.
> >
> > Mert emlékezetünknek teremtő ereje van, csak használnunk kell azt –
> hittel és reménnyel.
> >
> > Ilyenkor, Mindenszentekkor és halottak napján minden érző lélek
> emlékezik, felidéz és újrateremt valakit, vagy valakiket az elmúlt évekből.
> Mert természetéből fakadóan igényli ezt. Mert így emberi.
> >
> > És kissé önző módon: mert úgy szeretné, ha egyszer majd, mikor ő már nem
> lesz a hétköznapok cselekvő szereplője, vele is ezt történne. Ha minél
> tovább és elevenebben élhetne néhány pillanatig a szerettei emlékezetében.
> >
> > A kelták hite szerint október 31-én este a holtak szellemei
> visszatérnek, és mivel beköltözhetnek az élőkbe, az élők félelmükben
> különféle álcázó maskarákat öltöttek, mert ezzel akarták becsapni és
> összezavarni a holtak szellemeit.
> >
> > Ezt a pogány ünnepet habosította fel és tette a fogyasztás egyik
> ünnepévé az Egyesült Államok progresszív és birodalmi attitűdben született
> tömegkultúrája.
> >
> > A kérdés az, hogy a Mindenszentek ünnepe a tökfaragás, vagy a remény
> ideje lesz számunkra?
> > Hirdetés
> > Szent és profán
> >
> > Nagy kár, hogy a profán kilökdösi életünkből a ritkán látott vendéget: a
> szentet. Minden létező, ami „szent”, az „elkülönített” és „tökéletes”.
> Elkülönített az anyagi világtól, a rossztól, a pusztulótól. Tökéletes, mert
> szellemi és örök.
> > Fotó: Pixabay
> >
> > Nagy ritkán kerülünk csak kapcsolatba a szenttel. Vallási és
> civilizációs törésektől függően: különböző szertartásokon, miséken,
> ünnepeken, vagy meditációk során. A profán viszont mindenhol ott van.
> Megbúvik az életünk minden apró szegletében, betolakszik oda is, ahol a
> szenttel kellene találkoznunk. Belerágja magát az érzelmeinkbe, a szellemi
> tevékenységeinkbe. Mert önző és egyre csak növekvő.
> >
> > Így szorítja ki nálunk a körhinta a körmenetet; a fakard a fakeresztet;
> és a nyalóka az ostyát. A töklámpa a gyertyát.
> >
> > Pedig a szent velünk él. De a mi választásunkon múlik, hogy meddig még.
> > Halloween Amerikában: tök és a rémület cirkusza
> >
> > Október 31-én este az amerikai háztetők zörögnek a lidércnyomástól, az
> ablakok elé kipakolt világító tökfejek fénye nem épp megnyugtató, és az
> utcákon vámpírok, boszorkányok, és mindenféle szörnyszülöttek portyáznak.
> >
> > Halloween Amerikában nem más, mint egy teljes éjszakai cirkusz, ahol a
> valóság groteszk tükörképpé válik.
> >
> > Miért? Nos, azért, mert Amerika imádja a túlzásokat, és Halloween az az
> ünnep, ahol a túlzás már kötelező elem.
> >
> > Az utcák is fura öltözetbe bújnak. A dekorációk valahol egy Tim
> Burton-film és egy zombi-apokalipszis díszletei közé esnek. Van itt minden:
> felfújható csontvázak, vörösen világító „vér” csöpög az ablakokból, és
> tökök olyan nagyok, hogy ha eléggé kifaragod, akár lakást is vehetsz benne!
> >
> > Heide Park in the evening
> > Photo by Klaus-Dietmar Gabbert / dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance
> via AFP
> >
> > És ezek nem olcsó tréfák! Egyes házak több száz dollárt szórnak el
> dekorációkra, csak hogy biztosítsák: ha valaki mégis túl közel jön,
> megfutamodva menekül vissza. Persze, ez szórakoztató és egy picit rémisztő
> is – már ha félünk a műanyag zombiktól és a gagyi kísértetektől, amik a fák
> tetejéről lógnak.
> >
> > Az édességmánia: cukor, cukor, és még több cukor
> >
> > Halloween igazi sztárja persze nem a dekoráció, hanem az édesség – még
> egy túlzásba vihető fogyasztási termék. Az egész ünnep egy dolgot céloz
> meg: egy nagyon komoly cukorsokkot! Gyakorlatilag minden gyerek azon
> versenyez, hogy hány kiló édességet tud egyetlen éjszaka alatt összeszedni.
> Az ajándékozási folyamat egyszerű: „csokit vagy csalunk!” felkiáltással
> letámadják a szomszédokat, akik megrettenve a bosszútól – és esetleg egy
> tojás-záportól – inkább átadják a cukros zsákmányt.
> >
> > Ami talán még nevetségesebb, hogy ezen édességek többsége ízléstelenül
> tömény és egyszerűen túl sok.
> >
> > A Halloween másik elengedhetetlen eleme a jelmez, ami bármi lehet, amire
> a logika és a kreativitás engedi. De miért van az, hogy a felnőttek
> ilyenkor mindig megpróbálják szexivé tenni a jelmezeket?
> >
> > Szexi boszorkány, szexi vámpír, szexi… hamburger?
> >
> > Ki a fene tudja ezt követni?
> >
> > Valószínűleg az amerikaiak szerint semmi sem annyira félelmetes, mint
> egy szexi falatnyi kosztüm.
> >
> > A gyerekeknél pedig egyre inkább népszerű a „túl sok részlet” elve: egy
> pókember jelmez már nem elég. Ennek most villogó LED fényei, valódi
> maszkjai, és talán még hálóvető készüléke is van.
> >
> > --
> >
> > Üdvrivalgással:
> > KEA.
> > _______________________________________________
> > Grem mailing list
> > Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> > http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20241101/ba84787f/attachment.html>