[Grem] Interjú Orbán Viktorral --- "Győzni kell!'

[Emoke Greschik]

 Győzni kell! – Orbán Viktor a Mandinernek

https://mandiner.hu/belfold/2024/06/gyozni-kell-orban-viktor-a-mandinernek

Függetlenül attól, hogy ki milyen frakcióban ül, az lesz a legfontosabb
kérdés, hogy mennyi a háborúpárti és mennyi a békepárti képviselő – mondja
az EP-választás tétjéről Orbán Viktor. A miniszterelnököt kérdeztük a Fico
elleni merényletről, az európai hadsereg gondolatáról, a kínai
kapcsolatokról, von der Leyen újrázási esélyeiről. Interjúnk.

*Kereki Gergő és Szalai Zoltán interjúja a Mandiner-hetilapban*

*Orbán Viktor*
1963-ban született Székesfehérváron. Jogászként végzett az Eötvös Loránd
Tudományegyetemen, Oxfordban politikai filozófiát hallgatott. 1988-ban a
Fidesz egyik alapító tagja, 1993-ig a párt választmányának tagja. 1993 és
2000 között, illetve 2003 óta a párt elnöke. 1990-től országgyűlési
képviselő, 1990 és 1994 között frakcióvezető. 2002-től 2012-ig az Európai
Néppárt egyik alelnöke. A Kereszténydemokrata Internacionálé alelnöke.
2022-ben ötödik alkalommal választották meg miniszterelnöknek. Felesége
Lévai Anikó, öt gyermekük van.

*Merénylet a politikai szövetségese, Robert Fico ellen. Mit érzett, amikor
elsőre meghallotta a híreket?*

*Kereki Gergő és Szalai Zoltán interjúja a Mandiner-hetilapban*

*Orbán Viktor*
1963-ban született Székesfehérváron. Jogászként végzett az Eötvös Loránd
Tudományegyetemen, Oxfordban politikai filozófiát hallgatott. 1988-ban a
Fidesz egyik alapító tagja, 1993-ig a párt választmányának tagja. 1993 és
2000 között, illetve 2003 óta a párt elnöke. 1990-től országgyűlési
képviselő, 1990 és 1994 között frakcióvezető. 2002-től 2012-ig az Európai
Néppárt egyik alelnöke. A Kereszténydemokrata Internacionálé alelnöke.
2022-ben ötödik alkalommal választották meg miniszterelnöknek. Felesége
Lévai Anikó, öt gyermekük van.

*Merénylet a politikai szövetségese, Robert Fico ellen. Mit érzett, amikor
elsőre meghallotta a híreket?*

Különleges kapcsolatom van Ficóval, aki magyar­ellenes politikusból
szuverenista politikussá lett.

A felvidéki magyarokra szüksége van Szlovákia szuverenitásának megőrzése
érdekében, látható, hogy a szlovák–magyar együttműködés az ő népének is
érdeke. Mára szövetségesekké váltunk az európai frontvonalon, ezért az első
gondolatom az volt, hogy komoly veszteség ért minket.

*A merénylet hírére dermesztő hozzászólásokat lehetett olvasni a hazai és
külföldi sajtó cikkei alatt. A balliberális kemény mag fröcsögve örömködött
Fico lelövésén, nem titkolva azt, hogy nem bánná, ha Magyarországon is
hasonló történne. Nem tart attól, hogy hazánkban is előfordulhat ilyen
merénylet?*
Kétségkívül van ilyen veszély. A szlovákokat hónapokig hergelték Fico
ellen, mert a háborúpárti országot átfordította békepárti irányba. Ilyenkor
egy háborúpárti ember úgy érezheti, morálisan fel van hatalmazva arra, hogy
megölje a miniszter­elnököt. Ami a kommenteket illeti, át kell gondolni,
hogy ezen a területen is világos határokat húzzunk, szabályokat állítsunk
fel. Ellenkező esetben ebből az egyedi támadásból napi gyakorlat lehet.
Robert Fico szlovák kormányfővel
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benkő Vivien Cher

*Beszélt Ficóval a merénylet óta?*
Az embereivel beszéltünk. Ficóval egyébként sem könnyű telefonon beszélni.
Európa egyik legóvatosabb embere, akinek még saját telefonja sincs, így
akkor sem tudjuk csak úgy felhívni, ha éppen nincs benne öt golyó. Őt most
a progresszív baloldal fizikailag akarta megsemmisíteni, korábban viszont
politikai és büntetőjogi eszközökkel próbálkoztak. Ne feledjük, Robert két
parlamenti voksra volt a börtöntől. Szóval belőle biztosan nem fognak az
orosz telefonbetyárok viccet csinálni.

*Tervezi meglátogatni?*
A kollégáival és a családdal kapcsolatban vagyunk, keresem a lehetőségét,
hogy meglátogassam. Fontosnak érzem, hogy kifejezzem a személyes
tiszteletemen és a bajtársiasságon túl a magyar nép jókívánságait.

*„Nem zárható ki, hogy egyes NATO-tagok és más szövetségesek katonákat
vezényelnek Ukrajnába” – mondta Emmanuel Macron február végén. Ezt májusban
megismételte egy interjúban. Egy eszkalációs forgatókönyv bontakozik ki a
szemünk előtt. Van esély fordítani ezen a trenden?*
Az ukránok úgy érzik, minél több országot tudnak belevonni az oroszokkal
szembeni háborújukba, annál több esélyük van a győzelemre, így bevonnák a
háborúba az Európai Uniót, sőt az egész világot. Ukrán nemzeti nézőpontból
a háború eszkalációja logikus. A magyarok viszont tudják, hogy ki kell
maradnunk a háborúból, mert a belesodródás a magyar nemzeti érdekekkel
ellentétes volna. A francia elnök is pontosan tudja, hogy a mondatai milyen
történelmi mélységeket, geopolitikai horizontokat nyitnak ki. Én viszont
azt gondolom, mindent meg kell tenni, hogy a háború szétterjedését
megállítsuk.

Ha kitör egy nagy európai háború, azon mindannyian rajtavesztünk.

*Az Európai Néppártot vezető Manfred Weber eközben arról beszél, hogy
európai atomfegyverre van szükségünk. Mit szól ehhez?*
Mindenkinek ajánlom Klaus von Dohnanyi egykori német miniszternek, a német
politika doyenjének Nemzeti érdekek című könyvét, amelyben világosan
leírja, hogy Európa területén nincs nagy európai atom­arzenál, de van
amerikai. Ha valaha atomháború lenne Oroszország és az Amerikai Egyesült
Államok között, akkor az amerikaiak csak Európából lőnének. Egy
atomháborúban pedig oda lőne vissza az egyik fél, ahonnan lő a másik. Ebből
az következik, hogy az amerikaiak sosem fognak az USA területéről még
válaszcsapást sem indítani az oroszokkal szemben, hanem mindig Európa
területéről fogják ezt megtenni. Atomfegyverek terjesztése helyett a
leszerelésükre kellene törekednie Európának.

*Nemcsak Németországban, hanem több más európai országban is felmerült a
sorkatonaság visszaállítása. Magyarországon napirenden van ez a kérdés?*
A NATO garantálja tagjainak kollektív védelmét, ezért Magyarország
megengedheti magának azt a luxust, hogy nem teszi általánossá a
sorkötelezettséget, hanem csak hivatásos hadsereget tart fenn. A
hivatásosok jelentik az ország legjobb részét, olyan fiatalokról van szó,
akik hajlandóak kiképezni magukat és esküt tenni arra, hogy életük árán is
megvédik a hazát. Igyekszünk a honvédeinket egyre jobban megbecsülni,
hiszen ők garantálják országunk biztonságát, szabadságát és függetlenségét.
A sorkötelezettség visszaállítása nincs napirenden Magyarországon.

*Európai sorozásra és európai hadseregre mit mondana?*
Komoly probléma, hogy Weber európai sorkatonaságról beszél, európai
birodalmi hadsereget akar. Egy magyar fülnek bármilyen sorozáson alapuló
birodalmi hadseregben részt vevő magyar katonák gondolata velőt rázó. A 12
pont arról szól, hogy a fiainkat hozzák haza, az idegen katonákat pedig
vigyék el tőlünk. Európai, birodalmi hadsereg helyett önálló magyar
hadseregre van szükség, ami fölött csak mi rendelkezünk, mert ez mégiscsak
magyar vér fölötti rendelkezés, ennek a felelősségét nem ruházhatjuk át
semmilyen birodalomra.

*Korábban ön is beszélt európai hadseregről és európai védelemipari
koncepcióról. Miben térne ez el Weber javaslatától?*
Európai katonapolitikai együttműködésre szükség van. Ennek az én nézetem
szerint több eleme lenne. Egyrészt szükség van összehangolt, nemzeti
keretekben megvalósuló európai hadiipari fejlesztésekre. Másrészt az
euró­pai katonai eszközök piacát védenünk kell, tehát európai az európaitól
vásároljon fegyvert. Harmadrészt egyeztetnünk kell a katonai stratégiákat.
Negyedrészt szükség van a NATO-hoz hasonlóan működő, nem sorozáson, hanem
nemzeti felajánlásokon alapuló európai védelmi szövetségre, ahol minden
ország maga dönti el, hogy hol, mikor, mekkora katonai egységeket ajánl
föl, így ez nem jelentene lemondást az önálló nemzeti hadsereg feletti
irányítás jogáról. De még itt is ragaszkodni kell ahhoz, hogy ezeket a
felajánlott egységeket csak Európa megvédésére lehessen használni.

Arról szó sem lehet, hogy európai zászló alatt Európa területén kívül
végezzünk katonai műveleteket.

Ez a koncepció eltér Weber javaslatától.

Az Európai Néppárt elnökének javaslata azt jelentené, hogy besorozzák a
mieinket a birodalmi hadseregbe, aztán majd csak kapjuk a híreket
valahonnan, hogy mi történik a fronton a magyar fiúkkal.

Ilyen birodalmi javaslatot nem támogatunk.

*Mit tesz a magyar miniszterelnök, amikor a németek részéről tapasztalja
ezt a birodalmi gondolkodást?*
A németek és a magyarok között természetes a barátság. De azért azt fontos
elmondani, hogy a holokausztnak vagy a páncélosok volt szovjet területre
küldésének az ügyében indokolt lenne némi óvatosság Németország részéről.
De ide­sorolhatnám a migrációt is. A németek ránk akarják kényszeríteni a
migrációt, meg akarják mondani, hogy kivel éljünk együtt, de korábban azt
akarták megmondani, hogy kivel ne éljünk együtt, és elvitték a zsidókat.
Mindenkinek joga van persze részt venni az európai diskurzusban, de a
németek részéről nagyobb visszafogottságra lenne szükség, mert ez így –
kihasználva, hogy ők a legnagyobbak az Európai Unióban – az erőből való
német beszédhez történő visszatérés.

*A háború szempontjából mit hozhat a június 9-ei európai parlamenti
választás és az azt követő intézményi átalakulás?*
Három dimenzióban értelmezhető a választás eredménye. Az első a háború és a
béke kérdése. Függetlenül attól, hogy ki milyen frakcióban ül, az lesz a
legfontosabb kérdés, hogy mennyi a háborúpárti és mennyi a békepárti
képviselő. Nekem nem esik le az ujjamról a gyűrű, ha balosokkal kell
együttműködni, amennyiben békepártiak, és a háború elkerüléséről van szó.
Ez nem párthovatartozás kérdése. A Macronéhoz hasonló nyilatkozatok a NATO
területén kívüli fegyveres beavatkozásnak az intellektuális előkészítését
jelentik. A legfontosabb, hogy ellenálljunk az ilyen törekvéseknek. A
második dimenzió a versenyképesség kérdése. Olyan többség kell az Európai
Parlamentben és az európai miniszterelnökök táborában, amely érti, hogy
gyenge európai gazdasági teljesítménnyel nincs jövőnk, Európa sajnos egyre
mellőzhetőbb szereplője a világgazdaságnak, ezen fordítanunk kell. Újra
kell gondolni a zöldátmenetet, a bürokráciát csökkenteni, a mezőgazdaságot
erősíteni kell,

a társadalmi igazságosság délibábját kergető baloldali rémálmoktól pedig
vissza kell térni az adócsökkentések politikájához

egész Európában. A hatalmi és intézményi kérdések csak a harmadik fontos
csomópontot jelentik. Jó esetben az első két kérdésből kell származnia a
harmadik döntésnek, hiszen békepárti és versenyképességet javítani akaró
intézményekre van szükség, az uniós pozíciókba pedig olyan politikusokat
kell juttatni, akik ezt a politikát akarják végrehajtani.

*Ursula von der Leyen újrázásra készül. Ön kit látna szívesen az elnöki
székben?*
Bizottsági elnökként két lehetőség van: vagy azt kell mondani, hogy én
vagyok az Európai Unió egyik fontos vezetője, és vállalok összeütközéseket
is európai intézményeken belül, vagy a politikai vitákat oda kell adni a
miniszterelnököknek, és majd végrehajtom, amit a miniszterelnökök mondanak.
Von der Leyen viszont a két szerep közé szorult, politikus is volt meg nem
is. Ebből lett a baj. Nekünk olyan bizottsági elnök kell, aki tudja, mi
vagyunk az ő munkaadói. Von der Leyen a huszonhét miniszterelnök
alkalmazottja. Hogy jön ahhoz, hogy ő bármilyen politikai véleményt
képviseljen? Miért hoz helyettünk döntéseket például az európai külpolitika
kapcsán? Az állam- és kormányfők tanácsának vissza kell vennie az irányítás
jogát, a bizottságot vissza kell tolni a végrehajtói szerepébe, az Európai
Parlamentet pedig jelenlegi formájában föl kell számolni, és vissza kell
térni oda, hogy a nemzeti parlamentek delegálják a képviselőket. Ez volna
egy működőképes európai struktúra. Nem mondanám, hogy karnyújtásnyi
távolságra van…

*Térjünk át a NATO-ra. A nemzetközi sajtó szerint egyedül hazánk áll Mark
Rutte holland miniszterelnök útjában, hogy a szervezet főtitkára legyen.
Magyarország számára miért lenne hátrányos Rutte kinevezése, milyen NATO-ra
számíthatnánk a vezetése alatt?*
Nem csupán Magyarország áll szemben Rutte jelöltségével, hiszen van egy
ország, amely nemcsak ellenzi Ruttét, de még saját jelöltet is állított, ez
Románia. Mi Romániát támogatjuk. Magyar­országnak két igénye van Rutte
miniszterelnök úrral szemben. Az egyik egy becsületbeli ügy, a másik egy
katonapolitikai igény. Ami a becsületet illeti, Rutte úrnál rosszabb hírű
ember a nyugati politikusok közül nincs Magyarországon. Volt két olyan
mondata, amit a magyarok nem bocsátanak meg neki. Először azt mondta, hogy
a magyarokat ki kell zárni az Európai Unióból, aztán pedig azt, hogy
Magyarországot le kell térdeltetni. Olyat, hogy mindegy, mit akarnak a
magyarok, le kell nyomni valamilyen döntést a torkukon, ha kell, erővel,
utoljára a német megszállók és Sztálinék mondtak. Ezzel a mondattal nehéz
bekerülni a Magyarország által támogatott jelöltek közé. Ezzel a helyzettel
neki kell kezdenie valamit, ő kéri Magyarország bizalmát egy ilyen
pozícióhoz, ezért elvárható, hogy álljon elő, és mondjon valamit erről.
Magyarország egyenrangú ország, mi ezt elvárjuk tőle. Ahogy a svédek
NATO-­csatlakozásakor is világossá tettük, több tiszteletet kell adni
Magyarországnak.

*Mi a katonapolitikai igényünk Ruttével szemben?*
Olyan NATO-főtitkárt nem tudunk támogatni, aki azt képviseli, hogy a
szövetség területén kívüli katonai akciókban is legyen kötelező a részvétel
minden tagállamnak. A leendő főtitkárral szeretnénk kötni egy megállapodást
arról, hogy

nem fogunk részt venni a NATO oroszokkal szembeni ukrajnai hadműveleteiben
akkor sem, ha NATO-tagok vagyunk.

Megőrizzük a tagságunkat, de NATO-területen kívül nem akarunk katonai
akcióban részt venni, erre meg kell hogy legyen a lehetőségünk. Jogilag
most is megvan, de elvárjuk, hogy ezt egy politikailag elfogadott,
szalonképes pozíciónak nyilvánítsák.

*Május elején Magyarországon járt a kínai elnök, és hazánk számos
megállapodást kötött Kínával. Milyen szempontok vezetik a magyar
külpolitikát, amikor Kínával barátkozik?*
Kínával kapcsolatban három magyar megfontolás van. Az első, hogy a magyar
külpolitikának nem az a célja, hogy az egymással szóba nem álló blokkok
valamelyikének tagja legyünk, vagy elszegődjünk egy másik ország
segéderejének. A magyar külpolitika célja, hogy minél több barátja legyen
Magyarországnak. Ebből adódóan mi egyszerre szeretnénk barátja lenni
egymással egyébként konfliktusban álló szereplőknek is. Egyszerre
szeretnénk jó kapcsolatot ápolni az Amerikai Egyesült Államokkal és Kínával
is. Azt már csak érdekességként teszem hozzá, hogy az Egyesült Államok és
Kína a világ legnagyobb volumenű kereskedelmét bonyolítja, miközben
láthatóan vannak problémáik egymással. Magyarország a saját érdekeit követi
a külpolitikájában, és nem mások érdekeiből vezeti le, hogy hova álljon. A
második tényező, hogy a kínaiak a gazdaság néhány szegmensében a világ élén
állnak. Mivel Magyarország ezeken a területeken nem tud saját
fejlesztésekkel technológiai előnyre szert tenni, nekünk a legjobb
technológiát be kell hoznunk valahonnan. Ha kell, nyugati országokból
hozzuk be a technológiát, ha kell, Kínából. Amíg például az energiatárolás
ügyében a dél-koreaiak voltak a legjobbak, addig dél-koreai gyárak épültek,
de a kínaiak most már versenyképesek, ezért épülnek kínai gyárak is, és ha
lennének a németeknek Magyarországra kihelyezhető, versenyképes ipari
kapacitásaik, akkor azokat is örömmel fogadnánk. A kínaiak valójában a
zöldátmenethez is kellenek, ugyanis a megtermelt zöldenergia eltárolását
jelentő legjobb technológiák ma Kínában vannak. De a kínaiak élen járnak az
infokommunikációs és nukleáris fejlesztésekben is, ezért jó, ha
együttműködünk velük. A mi nemzeti ambíciónk nem az, hogy úgy maradjunk,
ahogy vagyunk, hanem az, hogy mindennap jobbak legyünk, a végén pedig mi
legyünk a legjobbak vagy legalábbis a legjobbak között legyünk. Ehhez
viszont az kell, hogy Magyarországon minden technológiából a legfejlettebb
legyen jelen. A harmadik szempont pedig az, hogy Kína nem egyszerűen csak
azt mondja, hogy mi adunk nektek technológiát, hanem meghívja
Magyarországot, hogy vegyen részt Kína modernizációjában. Ez azt jelenti,
hogy mi is hozzáférhetünk ehhez az óriási piachoz, fejleszthetünk,
beruházhatunk, eladhatunk nekik árukat. Mindenki a kínai piacra törekszik,
ebből Magyarországnak nem szabad kimaradnia.
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benkő Vivien Cher

*Hogyan lehet ilyen intenzív politikai, ideológiai szembenállások közepette
ennyire kizárólag érdekvezérelt külpolitikát folytatni?*
A magyar stratégia az, hogy kikapcsolja vagy lecsökkenti az egyes országok
közötti politikai nézetkülönbségek hatását a gazdaságra. Azt mondjuk a
nyugatiaknak és a keletieknek, hogy a két technológia együttműködését
valósítsák meg Magyarországon. Magyarország egyfelől keleti ország, mert
onnan jöttünk, másfelől nyugati, mert oda tartozunk. Miért ne működhetne
együtt a kínai technológia egy nyugat-európai gyárral egy magyar ipari
parkban?

*Kőolajvezeték építése a kínaiak bevonásával Magyarország és Szerbia
között, a nukleáris ipar teljes vertikumára kiterjedő együttműködés – csak
néhány terület, amelyre kiterjed a Hszi Csin-ping látogatásakor leütött
államközi megállapodás. Nem lehet nem észrevenni, hogy a Kínával kötött
egyezségek olyan területekre is kiterjednek, amelyek korábban az
orosz–magyar kapcsolatok jellegzetességei voltak. Ez azt jelenti, hogy
hagyományos együttműködéseink szempontjából átrendeződés történik Kína
javára?*
A kínaiak nem az oroszokat váltják ki. Az igaz, hogy az orosz–magyar
gazdasági együttműködésből az uniós szankciókkal érintett területek eleve
kiesnek. A szankciókkal nem érintett területeken viszont növelni akarom az
oroszokkal való együttműködés volumenét. Mi ezt nem sunyiban tesszük, mint
néhány nyugat-európai ország, hiszen ha egy együttműködésnek megvannak a
nemzeti érdekbeli alapjai, akkor az vállalható, és én vállalom is. Vannak
persze olyan nyugati országok, amelyek oroszellenes szöveget adnak elő, a
gazdaságban viszont nagyon is ügyeskednek. A legtöbb orosz gázt vásárló
országok a legutolsó negyedévben Olaszország és Spanyol­ország voltak, csak
utánuk következünk mi. Az első Oroszországból jövő
cseppfolyósgáz-­szállítmányt egy amerikai tulajdonú tankhajó hozta. Miről
beszélünk? Megy a biznisz a háttérben.

*Beszéltek Kínáról Donald Trumppal márciusban? Mert ön és Trump kapcsolata
láthatóan jó, ám Kína kapcsán érezhetően eltérő álláspontot képviselnek.*
Akkor lennének nézetkülönbségek, ha azonos súlycsoportban lennénk, de nem
vagyunk. Meghallgatjuk az amerikai elnököt, ha akar valamit mondani ebben
az ügyben, aztán mindenki teszi a saját dolgát. Kínától van egy nagyon
világos ajánlatunk. Az ajánlat az, hogy vegyünk részt a kínai gazdaság
modernizációjában, ők pedig örömmel vesznek részt a magyar gazdaság
modernizációjában. A kérdés számomra az, hogy mi az amerikai ajánlat. Az
amerikai ajánlatnak nem egy Kína-ellenes ajánlatnak kell lennie, nem azt
kell megmondani, hogy mit ne csináljunk Kínával, hanem arról kellene
szólnia, hogy mit csináljon Magyarország az amerikaiakkal. Mi nyitottak
vagyunk az értelmes amerikai ajánlatokra.

*Donald Trump tett ajánlatot?*
Az hangzott el a részéről, hogy soha olyan jók nem voltak még a
magyar–amerikai kapcsolatok, mint amilyenek lesznek, ha ő visszatér.
Jelenleg egy teljesen abszurd helyzet áll fenn, ugyanis a mostani amerikai
adminisztráció hatályon kívül helyezte a kettős adóztatás elkerüléséről
szóló egyezményt. Ez most az amerikai ajánlat a kínaival szemben. Nekem
elég soványkának tűnik.

*Szimbolikus gesztus volt, hogy egy magtárban, helyi gazdálkodók
jelenlétében indította el a kampányát. Miért pont ott?*
Szeretek falun kampányolni, ott érzem magam a legjobban, mert ott vagyok
otthon. A kampány elején az önbizalom a legfontosabb, nemcsak a közönségé,
hanem az előadóé is. Szeretem ezért ilyen helyeken indítani a kampányt.
Ráadásul az európai parlamenti választásnak komoly tétje van az európai
agrárpolitikát illetően is.

*Miért fontos egy nemesgörzsönyi gazdának az európai parlamenti választás?*
Hamarosan nagy viták lesznek arról, hogy egyáltalán fönntartható-e a
mostani agrártámogatási rendszer. Ha a háborúban elégetjük a pénzt, akkor
honnan lesz forrás a gazdák támogatására? A következő években
százmilliárdok fognak az ukrán állam fenntartása és a háborús eszközök
megvásárlása miatt elégni a fronton. Valahonnan ezt a pénzt el kell venni.
Nagyon sokan vannak, akik az európai mezőgazdaságból akarják elvenni,
mondván, hogy egyébként sem versenyre ösztönző a rendszer. Ez azt jelenti,
hogy bajban lehetnek a gazdák, az egész európai agrárium helyzete romolhat.
A Fidesz továbbra is a magyar gazdák oldalán áll ebben a küzdelemben.

Nem támogatjuk, hogy a háborúra hivatkozva csökkenjenek az agrártámogatások.

*A születésszámot sikerült jelentősen feljebb tornászni 2010 után, de
2020-ra megtorpant a tendencia. Hogyan tudunk lendületet adni ennek a
folyamatnak?*
Nem teszek egyenlőségjelet a demográfiai politika és a családpolitika közé.
A családpolitika sikeressége nem a demográfiai mutatókkal mérhető. A
családpolitika nemcsak arról szól, hogy szülessen több gyerek, hanem arról,
hogy a családi életformát választók számára minél komfortosabbá tegyük az
életet. A családpolitika végső célkitűzése az, hogy ha valaki gyermeket
vállal, akkor az ő személyes anyagi életlehetőségei ne legyenek szűkebbek,
mint azokéi, akik nem vállalnak gyereket. Ma a mindennapi élet pénzügyi
terheit tekintve ha valaki nem vállal gyermeket, rövid távon mindenképpen
jobban jár. Hosszabb távon persze az jár jól, akinek van gyermeke, hiszen a
gyermekvállalásnak van anya­giak­ban nem mérhető, lélektani dimenziója is.
A családpolitikától független a demográfiai politika, ami nemzetpolitikai
kérdés. Nagy országokat nem fenyeget, hogy egyszer csak az utolsónak le
kell kapcsolnia a villanyt, de a kisebb országok esetében ez egyáltalán nem
elképzelhetetlen jelenet. Nekünk fontos, hogy a közösségünk fönnmaradjon,
ehhez pedig gyermekek kellenek. Értünk el eredményeket, de most elakadtunk.
Európában nincs jó példa előttünk; ahol Európában a demográfiai mutatók nem
romlanak, az a migrációnak köszönhető, viszont mi nem akarunk migránsalapú
demográfiai politikát folytatni, meg akarjuk oldani ezt a kérdést a
nemzeti, keresztény kultúrkörünkön belül. Azt látom, hogy ezen a téren nem
a folyamatos javulás a várható tendencia, hanem az impulzus­szerű javulás.
Ez azt jelenti, hogy egyszerre nagy erőket kell mozgósítani, hogy
valamilyen előrelépést elérjünk. Most újabb impulzust kell adnunk. Sokan
dolgoznak azon, hogy az adópolitikától az otthonteremtésig tudjunk adni egy
újabb, nagyarányú, demográfiai motivációjú lendületet a magyar gazdaságnak.
Azt azonban mindenképp látnunk kell, hogy mi lesz a háborúval. Ha van
háború, akkor a GDP három százalékát kell biztonságra fordítanunk, ha nincs
háború, akkor elég lesz a kettő százalék is. A bajaink jó részét megoldaná,
ha a kettő közötti különbséget a családokra tudnánk fordítani.
Fotó: Mandiner-archív

*A Fidesz bejelentette, hogy a valaha volt legnagyobb, legerősebb európai
parlamenti kampányt kezdi meg. Miért ennyire fontos egy választás a ciklus
felénél? Mi a tét?*
A választás tétje egyértelmű: háború vagy béke. Az erőviszonyok most
másodlagosak, mert ezt a választást meg fogjuk nyerni. Ezt az
ellenfeleinktől tudom. Normális párt ugyanis arra szokott gyúrni, hogy
legyőzze a másikat, de most úgy látom, a baloldalnak az egyetlen
reménykedése, hogy hátha most nem úszunk világcsúcsot. Ezért mondogatják,
hogy hány százalék lenne kudarc a Fideszre nézve. Iszonyú erősek vagyunk,
és

meg fogjuk nyerni a választást – ha mozgósítjuk az erőinket.

*Érdekes a politikai helyzet Magyarországon, mert újabb szereplőkkel tovább
osztódik az ellenzék. Van olyan értelmezés, amely szerint ez jó a
Fidesznek, mások szerint aggodalomra adhat okot az ellenzéki oldalon zajló
politikai átrendeződés. Van mitől félnie a kormánypártnak?*
2022-ben teljes összefogással próbálkozott a baloldal. Most mintha a
2014-es és 2018-as receptet venné elő, így megint szétválik a kormánnyal
szemben álló politikai tábor. De 2014-ben és 2018-ban ugyanúgy kétharmadunk
volt, mint 2022-ben. A háborún túl a mi ellenfelünk ebben a pillanatban a
rutin; ha azt hiszik a támogatóink, hogy mivel nyerni szoktunk, majd most
is meglesz a győzelem magától. Küzdelem nélkül azonban nincs győzelem. A
választás harc, csata, amit meg kell nyerni, ki kell menni az utcára, el
kell menni az emberek közé, ki kell vinni a leveleket, föl kell hívnunk
egymást, szenvedélyt kell belevinnünk a küzdelembe, és akkor a polgári,
nemzeti, keresztény oldalon meg­lévő társadalmi többség érvényesülni fog a
választási eredményekben is.

*Önkormányzati választás. 2019-ben Budapest és több vidéki nagyváros is a
baloldal kezére került, a főpolgármester Gyurcsány Ferenccel szövetségben
az újrázásra készül. Hogyan értékeli az elmúlt öt évet?*
Ahogy a budapestiek többsége, úgy én is csak rosszakat tudok mondani a
főpolgármester teljesítményéről. Vannak azok a futballisták, akik
mellérúgják a tizenegyest, és utána azt mondják, a cipő vagy a fű tehet
róla. Ilyen ez a főpolgármester is. Ez így nem megy, öt év városkormányzás
után, teljesítmény nélkül nem lehet újrázni. Budapest ennél többet érdemel.
A fővárosban is mi vagyunk a legnagyobb politikai erő, és Szentkirályi
Alexandra személyében megtaláltuk hosszú távra is a Fidesz budapesti
vezetőjét.

*Marco Rossi keretet hirdetett az Eb-re. Kitől vár kiugró teljesítményt?*
A 2016-os Európa-bajnokságon nagyon jó csapatunk volt, és még olyan magasan
jegyzett játékosok, mint Szoboszlai hiányában is továbbmentünk. Aztán a
következő Eb-n sérült volt Szoboszlai, ott álltunk a továbbjutás küszöbén
Münchenben. Függetlenül egy-egy játékosunk teljesítményétől vagy
hiányzásától a válogatottunk már eljutott oda, hogy képes a méltó
helytállásra. Ami a csoportkört illeti, mindhárom meccset meg tudjuk
nyerni, de el is veszíthetjük. Az a fontos, hogy az első perctől kezdve
minden mérkőzésen azt érezzük: a magyarok nyerni jöttek ide. Ahogy a sláger
mondja, megjöttek a magyarok, húzzátok meg magatok. Ezt szeretném látni a
pályán.

*Kapuskérdés. Dibusz vagy Gulácsi?*
Szappanos. Mindhárman nagyon jó kapusok, bármelyiket választja a mester,
nem nyúl mellé. Az én szívemhez Szappanos áll a legközelebb, az én
fiatal­koromban az volt a jó kapus, akitől félni kellett. A háromból én
leginkább Szappanostól félnék, ha centert kellene játszanom.

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Vírusmentes.www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240606/10178f56/attachment.html>