<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-article-page-title">Győzni kell! – Orbán Viktor a Mandinernek</h1><p class="gmail-article-page-lead"><a href="https://mandiner.hu/belfold/2024/06/gyozni-kell-orban-viktor-a-mandinernek">https://mandiner.hu/belfold/2024/06/gyozni-kell-orban-viktor-a-mandinernek</a></p><p class="gmail-article-page-lead">Függetlenül
attól, hogy ki milyen frakcióban ül, az lesz a legfontosabb kérdés,
hogy mennyi a háborúpárti és mennyi a békepárti képviselő – mondja az
EP-választás tétjéről Orbán Viktor. A miniszterelnököt kérdeztük a Fico
elleni merényletről, az európai hadsereg gondolatáról, a kínai
kapcsolatokról, von der Leyen újrázási esélyeiről. Interjúnk.</p>
<p><i><strong>Kereki Gergő és Szalai Zoltán interjúja a Mandiner-hetilapban</strong></i></p><span class="gmail-custom-text-style gmail-border-text gmail-border-text-block"><div class="gmail-borderBlock-content"><p><strong>Orbán Viktor</strong><br>1963-ban
született Székesfehérváron. Jogászként végzett az Eötvös Loránd
Tudományegyetemen, Oxfordban politikai filozófiát hallgatott. 1988-ban a
Fidesz egyik alapító tagja, 1993-ig a párt választmányának tagja. 1993
és 2000 között, illetve 2003 óta a párt elnöke. 1990-től országgyűlési
képviselő, 1990 és 1994 között frakcióvezető. 2002-től 2012-ig az
Európai Néppárt egyik alelnöke. A Kereszténydemokrata Internacionálé
alelnöke. 2022-ben ötödik alkalommal választották meg miniszterelnöknek.
Felesége Lévai Anikó, öt gyermekük van.</p></div></span><p><strong>Merénylet a politikai szövetségese, Robert Fico ellen. Mit érzett, amikor elsőre meghallotta a híreket?</strong></p>
<p><i><strong>Kereki Gergő és Szalai Zoltán interjúja a Mandiner-hetilapban</strong></i></p><span class="gmail-custom-text-style gmail-border-text gmail-border-text-block"><div class="gmail-borderBlock-content"><p><strong>Orbán Viktor</strong><br>1963-ban
született Székesfehérváron. Jogászként végzett az Eötvös Loránd
Tudományegyetemen, Oxfordban politikai filozófiát hallgatott. 1988-ban a
Fidesz egyik alapító tagja, 1993-ig a párt választmányának tagja. 1993
és 2000 között, illetve 2003 óta a párt elnöke. 1990-től országgyűlési
képviselő, 1990 és 1994 között frakcióvezető. 2002-től 2012-ig az
Európai Néppárt egyik alelnöke. A Kereszténydemokrata Internacionálé
alelnöke. 2022-ben ötödik alkalommal választották meg miniszterelnöknek.
Felesége Lévai Anikó, öt gyermekük van.</p></div></span><p><strong>Merénylet a politikai szövetségese, Robert Fico ellen. Mit érzett, amikor elsőre meghallotta a híreket?</strong></p>
<span><div class="gmail-block-content"><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>Különleges kapcsolatom van Ficóval, aki magyarellenes politikusból szuverenista politikussá lett. </p></div></span><p>A
felvidéki magyarokra szüksége van Szlovákia szuverenitásának megőrzése
érdekében, látható, hogy a szlovák–magyar együttműködés az ő népének is
érdeke. Mára szövetségesekké váltunk az európai frontvonalon, ezért az
első gondolatom az volt, hogy komoly veszteség ért minket.</p><p><strong>A
merénylet hírére dermesztő hozzászólásokat lehetett olvasni a hazai és
külföldi sajtó cikkei alatt. A balliberális kemény mag fröcsögve
örömködött Fico lelövésén, nem titkolva azt, hogy nem bánná, ha
Magyarországon is hasonló történne. Nem tart attól, hogy hazánkban is
előfordulhat ilyen merénylet?</strong><br>Kétségkívül van ilyen veszély.
A szlovákokat hónapokig hergelték Fico ellen, mert a háborúpárti
országot átfordította békepárti irányba. Ilyenkor egy háborúpárti ember
úgy érezheti, morálisan fel van hatalmazva arra, hogy megölje a
miniszterelnököt. Ami a kommenteket illeti, át kell gondolni, hogy ezen
a területen is világos határokat húzzunk, szabályokat állítsunk fel.
Ellenkező esetben ebből az egyedi támadásból napi gyakorlat lehet.</p><img style="aspect-ratio: 1200 / 799; margin-right: 0px;" src="https://cdn.mandiner.hu/2024/06/A61ZmTRaL3YYmTGBBLv0Cf77DI6x-LmoYTyJJKipaN4/fit/1200/800/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzIzZjc5NjRkZDRiZTRmNTZhYmU0NDk2NzAzNzQyZTZi.jpg" alt="" width="180" height="120">Robert Fico szlovák kormányfővel<br>Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benkő Vivien Cher<p><strong>Beszélt Ficóval a merénylet óta?</strong><br>Az
embereivel beszéltünk. Ficóval egyébként sem könnyű telefonon beszélni.
Európa egyik legóvatosabb embere, akinek még saját telefonja sincs, így
akkor sem tudjuk csak úgy felhívni, ha éppen nincs benne öt golyó. Őt
most a progresszív baloldal fizikailag akarta megsemmisíteni, korábban
viszont politikai és büntetőjogi eszközökkel próbálkoztak. Ne feledjük,
Robert két parlamenti voksra volt a börtöntől. Szóval belőle biztosan
nem fognak az orosz telefonbetyárok viccet csinálni.</p></div><div class="gmail-clearfix"></div></span><span></span><span><div class="gmail-ad-wrapper gmail-ad-parent"><div class="gmail-advertisement-block" id="gmail-adoceanhukacopthjry"></div></div></span><span><div class="gmail-clearfix"></div><div class="gmail-block-content"><p><strong>Tervezi meglátogatni?</strong><br>A
kollégáival és a családdal kapcsolatban vagyunk, keresem a lehetőségét,
hogy meglátogassam. Fontosnak érzem, hogy kifejezzem a személyes
tiszteletemen és a bajtársiasságon túl a magyar nép jókívánságait.</p><p><strong>„Nem
zárható ki, hogy egyes NATO-tagok és más szövetségesek katonákat
vezényelnek Ukrajnába” – mondta Emmanuel Macron február végén. Ezt
májusban megismételte egy interjúban. Egy eszkalációs forgatókönyv
bontakozik ki a szemünk előtt. Van esély fordítani ezen a trenden?</strong><br>Az
ukránok úgy érzik, minél több országot tudnak belevonni az oroszokkal
szembeni háborújukba, annál több esélyük van a győzelemre, így bevonnák a
háborúba az Európai Uniót, sőt az egész világot. Ukrán nemzeti
nézőpontból a háború eszkalációja logikus. A magyarok viszont tudják,
hogy ki kell maradnunk a háborúból, mert a belesodródás a magyar nemzeti
érdekekkel ellentétes volna. A francia elnök is pontosan tudja, hogy a
mondatai milyen történelmi mélységeket, geopolitikai horizontokat
nyitnak ki. Én viszont azt gondolom, mindent meg kell tenni, hogy a
háború szétterjedését megállítsuk. </p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>Ha kitör egy nagy európai háború, azon mindannyian rajtavesztünk.</p></div></span></div></span>
<span><div class="gmail-block-content"><p><strong>Az Európai Néppártot vezető Manfred Weber eközben arról beszél, hogy európai atomfegyverre van szükségünk. Mit szól ehhez?</strong><br>Mindenkinek
ajánlom Klaus von Dohnanyi egykori német miniszternek, a német politika
doyenjének Nemzeti érdekek című könyvét, amelyben világosan leírja,
hogy Európa területén nincs nagy európai atomarzenál, de van amerikai.
Ha valaha atomháború lenne Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok
között, akkor az amerikaiak csak Európából lőnének. Egy atomháborúban
pedig oda lőne vissza az egyik fél, ahonnan lő a másik. Ebből az
következik, hogy az amerikaiak sosem fognak az USA területéről még
válaszcsapást sem indítani az oroszokkal szemben, hanem mindig Európa
területéről fogják ezt megtenni. Atomfegyverek terjesztése helyett a
leszerelésükre kellene törekednie Európának.</p></div><div class="gmail-clearfix"></div></span><span></span><span><div class="gmail-ad-wrapper gmail-ad-parent"><div class="gmail-advertisement-block" id="gmail-adoceanhuxajedrrnbt"></div></div></span><span><div class="gmail-clearfix"></div><div class="gmail-block-content"><p><strong>Nemcsak
Németországban, hanem több más európai országban is felmerült a
sorkatonaság visszaállítása. Magyarországon napirenden van ez a kérdés?</strong><br>A
NATO garantálja tagjainak kollektív védelmét, ezért Magyarország
megengedheti magának azt a luxust, hogy nem teszi általánossá a
sorkötelezettséget, hanem csak hivatásos hadsereget tart fenn. A
hivatásosok jelentik az ország legjobb részét, olyan fiatalokról van
szó, akik hajlandóak kiképezni magukat és esküt tenni arra, hogy életük
árán is megvédik a hazát. Igyekszünk a honvédeinket egyre jobban
megbecsülni, hiszen ők garantálják országunk biztonságát, szabadságát és
függetlenségét. A sorkötelezettség visszaállítása nincs napirenden
Magyarországon.</p><p><strong>Európai sorozásra és európai hadseregre mit mondana?</strong><br>Komoly
probléma, hogy Weber európai sorkatonaságról beszél, európai birodalmi
hadsereget akar. Egy magyar fülnek bármilyen sorozáson alapuló birodalmi
hadseregben részt vevő magyar katonák gondolata velőt rázó. A 12 pont
arról szól, hogy a fiainkat hozzák haza, az idegen katonákat pedig
vigyék el tőlünk. Európai, birodalmi hadsereg helyett önálló magyar
hadseregre van szükség, ami fölött csak mi rendelkezünk, mert ez
mégiscsak magyar vér fölötti rendelkezés, ennek a felelősségét nem
ruházhatjuk át semmilyen birodalomra.</p><p><strong>Korábban ön is beszélt európai hadseregről és európai védelemipari koncepcióról. Miben térne ez el Weber javaslatától?</strong><br>Európai
katonapolitikai együttműködésre szükség van. Ennek az én nézetem
szerint több eleme lenne. Egyrészt szükség van összehangolt, nemzeti
keretekben megvalósuló európai hadiipari fejlesztésekre. Másrészt az
európai katonai eszközök piacát védenünk kell, tehát európai az
európaitól vásároljon fegyvert. Harmadrészt egyeztetnünk kell a katonai
stratégiákat. Negyedrészt szükség van a NATO-hoz hasonlóan működő, nem
sorozáson, hanem nemzeti felajánlásokon alapuló európai védelmi
szövetségre, ahol minden ország maga dönti el, hogy hol, mikor, mekkora
katonai egységeket ajánl föl, így ez nem jelentene lemondást az önálló
nemzeti hadsereg feletti irányítás jogáról. De még itt is ragaszkodni
kell ahhoz, hogy ezeket a felajánlott egységeket csak Európa megvédésére
lehessen használni. </p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>Arról szó sem lehet, hogy európai zászló alatt Európa területén kívül végezzünk katonai műveleteket. </p></div></span><p>Ez a koncepció eltér Weber javaslatától. </p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>Az
Európai Néppárt elnökének javaslata azt jelentené, hogy besorozzák a
mieinket a birodalmi hadseregbe, aztán majd csak kapjuk a híreket
valahonnan, hogy mi történik a fronton a magyar fiúkkal. </p></div></span><p>Ilyen birodalmi javaslatot nem támogatunk.</p></div><div class="gmail-clearfix"></div></span><span></span><span><div class="gmail-ad-wrapper gmail-ad-parent"><div class="gmail-advertisement-block" id="gmail-adoceanhuubqkgolslo"></div></div></span><span><div class="gmail-clearfix"></div><div class="gmail-block-content"><p><strong>Mit tesz a magyar miniszterelnök, amikor a németek részéről tapasztalja ezt a birodalmi gondolkodást?</strong><br>A
németek és a magyarok között természetes a barátság. De azért azt
fontos elmondani, hogy a holokausztnak vagy a páncélosok volt szovjet
területre küldésének az ügyében indokolt lenne némi óvatosság
Németország részéről. De idesorolhatnám a migrációt is. A németek ránk
akarják kényszeríteni a migrációt, meg akarják mondani, hogy kivel
éljünk együtt, de korábban azt akarták megmondani, hogy kivel ne éljünk
együtt, és elvitték a zsidókat. Mindenkinek joga van persze részt venni
az európai diskurzusban, de a németek részéről nagyobb visszafogottságra
lenne szükség, mert ez így – kihasználva, hogy ők a legnagyobbak az
Európai Unióban – az erőből való német beszédhez történő visszatérés.</p><p><strong>A háború szempontjából mit hozhat a június 9-ei európai parlamenti választás és az azt követő intézményi átalakulás?</strong><br>Három
dimenzióban értelmezhető a választás eredménye. Az első a háború és a
béke kérdése. Függetlenül attól, hogy ki milyen frakcióban ül, az lesz a
legfontosabb kérdés, hogy mennyi a háborúpárti és mennyi a békepárti
képviselő. Nekem nem esik le az ujjamról a gyűrű, ha balosokkal kell
együttműködni, amennyiben békepártiak, és a háború elkerüléséről van
szó. Ez nem párthovatartozás kérdése. A Macronéhoz hasonló nyilatkozatok
a NATO területén kívüli fegyveres beavatkozásnak az intellektuális
előkészítését jelentik. A legfontosabb, hogy ellenálljunk az ilyen
törekvéseknek. A második dimenzió a versenyképesség kérdése. Olyan
többség kell az Európai Parlamentben és az európai miniszterelnökök
táborában, amely érti, hogy gyenge európai gazdasági teljesítménnyel
nincs jövőnk, Európa sajnos egyre mellőzhetőbb szereplője a
világgazdaságnak, ezen fordítanunk kell. Újra kell gondolni a
zöldátmenetet, a bürokráciát csökkenteni, a mezőgazdaságot erősíteni
kell, </p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>a társadalmi igazságosság délibábját kergető baloldali rémálmoktól pedig vissza kell térni az adócsökkentések politikájához </p></div></span><p>egész
Európában. A hatalmi és intézményi kérdések csak a harmadik fontos
csomópontot jelentik. Jó esetben az első két kérdésből kell származnia a
harmadik döntésnek, hiszen békepárti és versenyképességet javítani
akaró intézményekre van szükség, az uniós pozíciókba pedig olyan
politikusokat kell juttatni, akik ezt a politikát akarják végrehajtani.</p></div><div class="gmail-clearfix"></div></span><span></span><span><div class="gmail-ad-wrapper gmail-ad-parent"><div class="gmail-advertisement-block" id="gmail-adoceanhurchrjlfhqn"></div></div></span><span><div class="gmail-clearfix"></div><div class="gmail-block-content"><p><strong>Ursula von der Leyen újrázásra készül. Ön kit látna szívesen az elnöki székben?</strong><br>Bizottsági
elnökként két lehetőség van: vagy azt kell mondani, hogy én vagyok az
Európai Unió egyik fontos vezetője, és vállalok összeütközéseket is
európai intézményeken belül, vagy a politikai vitákat oda kell adni a
miniszterelnököknek, és majd végrehajtom, amit a miniszterelnökök
mondanak. Von der Leyen viszont a két szerep közé szorult, politikus is
volt meg nem is. Ebből lett a baj. Nekünk olyan bizottsági elnök kell,
aki tudja, mi vagyunk az ő munkaadói. Von der Leyen a huszonhét
miniszterelnök alkalmazottja. Hogy jön ahhoz, hogy ő bármilyen politikai
véleményt képviseljen? Miért hoz helyettünk döntéseket például az
európai külpolitika kapcsán? Az állam- és kormányfők tanácsának vissza
kell vennie az irányítás jogát, a bizottságot vissza kell tolni a
végrehajtói szerepébe, az Európai Parlamentet pedig jelenlegi formájában
föl kell számolni, és vissza kell térni oda, hogy a nemzeti parlamentek
delegálják a képviselőket. Ez volna egy működőképes európai struktúra.
Nem mondanám, hogy karnyújtásnyi távolságra van…</p></div><div class="gmail-clearfix"></div></span><span></span><span><div class="gmail-ad-wrapper gmail-ad-parent"><div class="gmail-advertisement-block" id="gmail-adoceanhuodohniplai"></div></div></span><span><div class="gmail-clearfix"></div><div class="gmail-block-content"><p><strong>Térjünk
át a NATO-ra. A nemzetközi sajtó szerint egyedül hazánk áll Mark Rutte
holland miniszterelnök útjában, hogy a szervezet főtitkára legyen.
Magyarország számára miért lenne hátrányos Rutte kinevezése, milyen
NATO-ra számíthatnánk a vezetése alatt?</strong><br>Nem csupán
Magyarország áll szemben Rutte jelöltségével, hiszen van egy ország,
amely nemcsak ellenzi Ruttét, de még saját jelöltet is állított, ez
Románia. Mi Romániát támogatjuk. Magyarországnak két igénye van Rutte
miniszterelnök úrral szemben. Az egyik egy becsületbeli ügy, a másik egy
katonapolitikai igény. Ami a becsületet illeti, Rutte úrnál rosszabb
hírű ember a nyugati politikusok közül nincs Magyarországon. Volt két
olyan mondata, amit a magyarok nem bocsátanak meg neki. Először azt
mondta, hogy a magyarokat ki kell zárni az Európai Unióból, aztán pedig
azt, hogy Magyarországot le kell térdeltetni. Olyat, hogy mindegy, mit
akarnak a magyarok, le kell nyomni valamilyen döntést a torkukon, ha
kell, erővel, utoljára a német megszállók és Sztálinék mondtak. Ezzel a
mondattal nehéz bekerülni a Magyarország által támogatott jelöltek közé.
Ezzel a helyzettel neki kell kezdenie valamit, ő kéri Magyarország
bizalmát egy ilyen pozícióhoz, ezért elvárható, hogy álljon elő, és
mondjon valamit erről. Magyarország egyenrangú ország, mi ezt elvárjuk
tőle. Ahogy a svédek NATO-csatlakozásakor is világossá tettük, több
tiszteletet kell adni Magyarországnak.</p><p><strong>Mi a katonapolitikai igényünk Ruttével szemben?</strong><br>Olyan
NATO-főtitkárt nem tudunk támogatni, aki azt képviseli, hogy a
szövetség területén kívüli katonai akciókban is legyen kötelező a
részvétel minden tagállamnak. A leendő főtitkárral szeretnénk kötni egy
megállapodást arról, hogy </p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>nem fogunk részt venni a NATO oroszokkal szembeni ukrajnai hadműveleteiben akkor sem, ha NATO-tagok vagyunk. </p></div></span><p>Megőrizzük
a tagságunkat, de NATO-területen kívül nem akarunk katonai akcióban
részt venni, erre meg kell hogy legyen a lehetőségünk. Jogilag most is
megvan, de elvárjuk, hogy ezt egy politikailag elfogadott, szalonképes
pozíciónak nyilvánítsák.</p><p><strong>Május elején Magyarországon járt a
kínai elnök, és hazánk számos megállapodást kötött Kínával. Milyen
szempontok vezetik a magyar külpolitikát, amikor Kínával barátkozik?</strong><br>Kínával
kapcsolatban három magyar megfontolás van. Az első, hogy a magyar
külpolitikának nem az a célja, hogy az egymással szóba nem álló blokkok
valamelyikének tagja legyünk, vagy elszegődjünk egy másik ország
segéderejének. A magyar külpolitika célja, hogy minél több barátja
legyen Magyarországnak. Ebből adódóan mi egyszerre szeretnénk barátja
lenni egymással egyébként konfliktusban álló szereplőknek is. Egyszerre
szeretnénk jó kapcsolatot ápolni az Amerikai Egyesült Államokkal és
Kínával is. Azt már csak érdekességként teszem hozzá, hogy az Egyesült
Államok és Kína a világ legnagyobb volumenű kereskedelmét bonyolítja,
miközben láthatóan vannak problémáik egymással. Magyarország a saját
érdekeit követi a külpolitikájában, és nem mások érdekeiből vezeti le,
hogy hova álljon. A második tényező, hogy a kínaiak a gazdaság néhány
szegmensében a világ élén állnak. Mivel Magyarország ezeken a
területeken nem tud saját fejlesztésekkel technológiai előnyre szert
tenni, nekünk a legjobb technológiát be kell hoznunk valahonnan. Ha
kell, nyugati országokból hozzuk be a technológiát, ha kell, Kínából.
Amíg például az energiatárolás ügyében a dél-koreaiak voltak a
legjobbak, addig dél-koreai gyárak épültek, de a kínaiak most már
versenyképesek, ezért épülnek kínai gyárak is, és ha lennének a
németeknek Magyarországra kihelyezhető, versenyképes ipari kapacitásaik,
akkor azokat is örömmel fogadnánk. A kínaiak valójában a zöldátmenethez
is kellenek, ugyanis a megtermelt zöldenergia eltárolását jelentő
legjobb technológiák ma Kínában vannak. De a kínaiak élen járnak az
infokommunikációs és nukleáris fejlesztésekben is, ezért jó, ha
együttműködünk velük. A mi nemzeti ambíciónk nem az, hogy úgy maradjunk,
ahogy vagyunk, hanem az, hogy mindennap jobbak legyünk, a végén pedig
mi legyünk a legjobbak vagy legalábbis a legjobbak között legyünk. Ehhez
viszont az kell, hogy Magyarországon minden technológiából a
legfejlettebb legyen jelen. A harmadik szempont pedig az, hogy Kína nem
egyszerűen csak azt mondja, hogy mi adunk nektek technológiát, hanem
meghívja Magyarországot, hogy vegyen részt Kína modernizációjában. Ez
azt jelenti, hogy mi is hozzáférhetünk ehhez az óriási piachoz,
fejleszthetünk, beruházhatunk, eladhatunk nekik árukat. Mindenki a kínai
piacra törekszik, ebből Magyarországnak nem szabad kimaradnia.</p><img style="aspect-ratio: 1200 / 799; margin-right: 0px;" src="https://cdn.mandiner.hu/2024/06/bQnHzimrY0OKLVI4YbkCP8FXq56fkdwPgIVrLvHbuZk/fit/1200/800/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzViYmFhMTc5MjhlZTQ4Y2I5ZDYwMThjZDQyZGZhMzll.jpg" alt="" width="180" height="120">Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benkő Vivien Cher<p><strong>Hogyan
lehet ilyen intenzív politikai, ideológiai szembenállások közepette
ennyire kizárólag érdekvezérelt külpolitikát folytatni?</strong><br>A
magyar stratégia az, hogy kikapcsolja vagy lecsökkenti az egyes országok
közötti politikai nézetkülönbségek hatását a gazdaságra. Azt mondjuk a
nyugatiaknak és a keletieknek, hogy a két technológia együttműködését
valósítsák meg Magyarországon. Magyarország egyfelől keleti ország, mert
onnan jöttünk, másfelől nyugati, mert oda tartozunk. Miért ne
működhetne együtt a kínai technológia egy nyugat-európai gyárral egy
magyar ipari parkban?</p><p><strong>Kőolajvezeték építése a kínaiak
bevonásával Magyarország és Szerbia között, a nukleáris ipar teljes
vertikumára kiterjedő együttműködés – csak néhány terület, amelyre
kiterjed a Hszi Csin-ping látogatásakor leütött államközi megállapodás.
Nem lehet nem észrevenni, hogy a Kínával kötött egyezségek olyan
területekre is kiterjednek, amelyek korábban az orosz–magyar kapcsolatok
jellegzetességei voltak. Ez azt jelenti, hogy hagyományos
együttműködéseink szempontjából átrendeződés történik Kína javára?</strong><br>A
kínaiak nem az oroszokat váltják ki. Az igaz, hogy az orosz–magyar
gazdasági együttműködésből az uniós szankciókkal érintett területek
eleve kiesnek. A szankciókkal nem érintett területeken viszont növelni
akarom az oroszokkal való együttműködés volumenét. Mi ezt nem sunyiban
tesszük, mint néhány nyugat-európai ország, hiszen ha egy
együttműködésnek megvannak a nemzeti érdekbeli alapjai, akkor az
vállalható, és én vállalom is. Vannak persze olyan nyugati országok,
amelyek oroszellenes szöveget adnak elő, a gazdaságban viszont nagyon is
ügyeskednek. A legtöbb orosz gázt vásárló országok a legutolsó
negyedévben Olaszország és Spanyolország voltak, csak utánuk
következünk mi. Az első Oroszországból jövő cseppfolyósgáz-szállítmányt
egy amerikai tulajdonú tankhajó hozta. Miről beszélünk? Megy a biznisz a
háttérben.</p><p><strong>Beszéltek Kínáról Donald Trumppal márciusban?
Mert ön és Trump kapcsolata láthatóan jó, ám Kína kapcsán érezhetően
eltérő álláspontot képviselnek.</strong><br>Akkor lennének
nézetkülönbségek, ha azonos súlycsoportban lennénk, de nem vagyunk.
Meghallgatjuk az amerikai elnököt, ha akar valamit mondani ebben az
ügyben, aztán mindenki teszi a saját dolgát. Kínától van egy nagyon
világos ajánlatunk. Az ajánlat az, hogy vegyünk részt a kínai gazdaság
modernizációjában, ők pedig örömmel vesznek részt a magyar gazdaság
modernizációjában. A kérdés számomra az, hogy mi az amerikai ajánlat. Az
amerikai ajánlatnak nem egy Kína-ellenes ajánlatnak kell lennie, nem
azt kell megmondani, hogy mit ne csináljunk Kínával, hanem arról kellene
szólnia, hogy mit csináljon Magyarország az amerikaiakkal. Mi nyitottak
vagyunk az értelmes amerikai ajánlatokra.</p><p><strong>Donald Trump tett ajánlatot?</strong><br>Az
hangzott el a részéről, hogy soha olyan jók nem voltak még a
magyar–amerikai kapcsolatok, mint amilyenek lesznek, ha ő visszatér.
Jelenleg egy teljesen abszurd helyzet áll fenn, ugyanis a mostani
amerikai adminisztráció hatályon kívül helyezte a kettős adóztatás
elkerüléséről szóló egyezményt. Ez most az amerikai ajánlat a kínaival
szemben. Nekem elég soványkának tűnik.</p><p><strong>Szimbolikus gesztus volt, hogy egy magtárban, helyi gazdálkodók jelenlétében indította el a kampányát. Miért pont ott?</strong><br>Szeretek
falun kampányolni, ott érzem magam a legjobban, mert ott vagyok otthon.
A kampány elején az önbizalom a legfontosabb, nemcsak a közönségé,
hanem az előadóé is. Szeretem ezért ilyen helyeken indítani a kampányt.
Ráadásul az európai parlamenti választásnak komoly tétje van az európai
agrárpolitikát illetően is.</p><p><strong>Miért fontos egy nemesgörzsönyi gazdának az európai parlamenti választás?</strong><br>Hamarosan
nagy viták lesznek arról, hogy egyáltalán fönntartható-e a mostani
agrártámogatási rendszer. Ha a háborúban elégetjük a pénzt, akkor honnan
lesz forrás a gazdák támogatására? A következő években százmilliárdok
fognak az ukrán állam fenntartása és a háborús eszközök megvásárlása
miatt elégni a fronton. Valahonnan ezt a pénzt el kell venni. Nagyon
sokan vannak, akik az európai mezőgazdaságból akarják elvenni, mondván,
hogy egyébként sem versenyre ösztönző a rendszer. Ez azt jelenti, hogy
bajban lehetnek a gazdák, az egész európai agrárium helyzete romolhat. A
Fidesz továbbra is a magyar gazdák oldalán áll ebben a küzdelemben. </p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>Nem támogatjuk, hogy a háborúra hivatkozva csökkenjenek az agrártámogatások.</p></div></span><p><strong>A
születésszámot sikerült jelentősen feljebb tornászni 2010 után, de
2020-ra megtorpant a tendencia. Hogyan tudunk lendületet adni ennek a
folyamatnak?</strong><br>Nem teszek egyenlőségjelet a demográfiai
politika és a családpolitika közé. A családpolitika sikeressége nem a
demográfiai mutatókkal mérhető. A családpolitika nemcsak arról szól,
hogy szülessen több gyerek, hanem arról, hogy a családi életformát
választók számára minél komfortosabbá tegyük az életet. A családpolitika
végső célkitűzése az, hogy ha valaki gyermeket vállal, akkor az ő
személyes anyagi életlehetőségei ne legyenek szűkebbek, mint azokéi,
akik nem vállalnak gyereket. Ma a mindennapi élet pénzügyi terheit
tekintve ha valaki nem vállal gyermeket, rövid távon mindenképpen jobban
jár. Hosszabb távon persze az jár jól, akinek van gyermeke, hiszen a
gyermekvállalásnak van anyagiakban nem mérhető, lélektani dimenziója
is. A családpolitikától független a demográfiai politika, ami
nemzetpolitikai kérdés. Nagy országokat nem fenyeget, hogy egyszer csak
az utolsónak le kell kapcsolnia a villanyt, de a kisebb országok
esetében ez egyáltalán nem elképzelhetetlen jelenet. Nekünk fontos, hogy
a közösségünk fönnmaradjon, ehhez pedig gyermekek kellenek. Értünk el
eredményeket, de most elakadtunk. Európában nincs jó példa előttünk;
ahol Európában a demográfiai mutatók nem romlanak, az a migrációnak
köszönhető, viszont mi nem akarunk migránsalapú demográfiai politikát
folytatni, meg akarjuk oldani ezt a kérdést a nemzeti, keresztény
kultúrkörünkön belül. Azt látom, hogy ezen a téren nem a folyamatos
javulás a várható tendencia, hanem az impulzusszerű javulás. Ez azt
jelenti, hogy egyszerre nagy erőket kell mozgósítani, hogy valamilyen
előrelépést elérjünk. Most újabb impulzust kell adnunk. Sokan dolgoznak
azon, hogy az adópolitikától az otthonteremtésig tudjunk adni egy újabb,
nagyarányú, demográfiai motivációjú lendületet a magyar gazdaságnak.
Azt azonban mindenképp látnunk kell, hogy mi lesz a háborúval. Ha van
háború, akkor a GDP három százalékát kell biztonságra fordítanunk, ha
nincs háború, akkor elég lesz a kettő százalék is. A bajaink jó részét
megoldaná, ha a kettő közötti különbséget a családokra tudnánk
fordítani.</p><img style="aspect-ratio: 1200 / 800; margin-right: 0px;" src="https://cdn.mandiner.hu/2024/06/Wfa8ZXw449_BtUk3MYEaQFYUwGblUJj18hLheQDhZ78/fit/1200/801/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2M2NWM0ZTk3MzA4NDQwZmY5MjQ2OTQ0NGZkY2IzOWJk.jpg" alt="" width="180" height="120">Fotó: Mandiner-archív<p><strong>A
Fidesz bejelentette, hogy a valaha volt legnagyobb, legerősebb európai
parlamenti kampányt kezdi meg. Miért ennyire fontos egy választás a
ciklus felénél? Mi a tét?</strong><br>A választás tétje egyértelmű:
háború vagy béke. Az erőviszonyok most másodlagosak, mert ezt a
választást meg fogjuk nyerni. Ezt az ellenfeleinktől tudom. Normális
párt ugyanis arra szokott gyúrni, hogy legyőzze a másikat, de most úgy
látom, a baloldalnak az egyetlen reménykedése, hogy hátha most nem
úszunk világcsúcsot. Ezért mondogatják, hogy hány százalék lenne kudarc a
Fideszre nézve. Iszonyú erősek vagyunk, és </p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>meg fogjuk nyerni a választást – ha mozgósítjuk az erőinket.</p></div></span><p><strong>Érdekes
a politikai helyzet Magyarországon, mert újabb szereplőkkel tovább
osztódik az ellenzék. Van olyan értelmezés, amely szerint ez jó a
Fidesznek, mások szerint aggodalomra adhat okot az ellenzéki oldalon
zajló politikai átrendeződés. Van mitől félnie a kormánypártnak?</strong><br>2022-ben
teljes összefogással próbálkozott a baloldal. Most mintha a 2014-es és
2018-as receptet venné elő, így megint szétválik a kormánnyal szemben
álló politikai tábor. De 2014-ben és 2018-ban ugyanúgy kétharmadunk
volt, mint 2022-ben. A háborún túl a mi ellenfelünk ebben a pillanatban a
rutin; ha azt hiszik a támogatóink, hogy mivel nyerni szoktunk, majd
most is meglesz a győzelem magától. Küzdelem nélkül azonban nincs
győzelem. A választás harc, csata, amit meg kell nyerni, ki kell menni
az utcára, el kell menni az emberek közé, ki kell vinni a leveleket, föl
kell hívnunk egymást, szenvedélyt kell belevinnünk a küzdelembe, és
akkor a polgári, nemzeti, keresztény oldalon meglévő társadalmi többség
érvényesülni fog a választási eredményekben is.</p><p><strong>Önkormányzati
választás. 2019-ben Budapest és több vidéki nagyváros is a baloldal
kezére került, a főpolgármester Gyurcsány Ferenccel szövetségben az
újrázásra készül. Hogyan értékeli az elmúlt öt évet?</strong><br>Ahogy a
budapestiek többsége, úgy én is csak rosszakat tudok mondani a
főpolgármester teljesítményéről. Vannak azok a futballisták, akik
mellérúgják a tizenegyest, és utána azt mondják, a cipő vagy a fű tehet
róla. Ilyen ez a főpolgármester is. Ez így nem megy, öt év
városkormányzás után, teljesítmény nélkül nem lehet újrázni. Budapest
ennél többet érdemel. A fővárosban is mi vagyunk a legnagyobb politikai
erő, és Szentkirályi Alexandra személyében megtaláltuk hosszú távra is a
Fidesz budapesti vezetőjét.</p><p><strong>Marco Rossi keretet hirdetett az Eb-re. Kitől vár kiugró teljesítményt?</strong><br>A
2016-os Európa-bajnokságon nagyon jó csapatunk volt, és még olyan
magasan jegyzett játékosok, mint Szoboszlai hiányában is továbbmentünk.
Aztán a következő Eb-n sérült volt Szoboszlai, ott álltunk a továbbjutás
küszöbén Münchenben. Függetlenül egy-egy játékosunk teljesítményétől
vagy hiányzásától a válogatottunk már eljutott oda, hogy képes a méltó
helytállásra. Ami a csoportkört illeti, mindhárom meccset meg tudjuk
nyerni, de el is veszíthetjük. Az a fontos, hogy az első perctől kezdve
minden mérkőzésen azt érezzük: a magyarok nyerni jöttek ide. Ahogy a
sláger mondja, megjöttek a magyarok, húzzátok meg magatok. Ezt szeretném
látni a pályán.</p><p><strong>Kapuskérdés. Dibusz vagy Gulácsi?</strong><br>Szappanos.
Mindhárman nagyon jó kapusok, bármelyiket választja a mester, nem nyúl
mellé. Az én szívemhez Szappanos áll a legközelebb, az én
fiatalkoromban az volt a jó kapus, akitől félni kellett. A háromból én
leginkább Szappanostól félnék, ha centert kellene játszanom.</p></div></span>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a></td></tr></table><a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>