[Grem] Fwd: Fwd: SPAM(6.9) Re: 925 éve 1099. júl.15.- én ért véget Jeruzsálem ostroma. A püspök, ha nem hal meg, megakadályozhatta volna a keresztes seregek általi vérengzést

2024. Júl. 16., K, 21:55:42 CEST

---------- Forwarded message ---------
From: Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu>

Igen fontos pénzügyi hivatalokat is betölthettek,  egészen az Aranybulla
kiadásáig .

*From:* László Baják
*Sent:* Tuesday, July 16, 2024 5:57 PM
*To:* grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
*Subject:* Re: [Grem] Fwd: *****SPAM(6.9)***** Re: 925 éve 1099. júl.15.-
én ért véget Jeruzsálem ostroma. A püspök, ha nem hal meg,
megakadályozhatta volna a keresztes seregek általi vérengzést

(A vallási tolerancia) "a keresztény Európában ekkor még ismeretlen volt  ".
Az állítás annyiban kiegészítendő, hogy a XII. századi magyar királyság
kivétel volt ebből a szempontból. A muszlimok és a zsidók nemcsak
háborítatlanul éltek  az országban, de fontos pénzügyi hivatalokat is
betöltöttek, amit arab és zsidó utazók tudósításai erősítenek meg. Abu
Hamid al Garnati szerint a király (II. Géza) kifejezetten becsüli a
muszlimokat, de a népes muszlim közösség tagjai is szívesen szolgálnak a
királynak. Ellentétben pl. Bizánccal.ahol kikeresztelkedésre kényszeríti
őket a császár. stb

Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2024. júl. 15., H,
21:17):

> Egon levele nálam spam-be ment, ezért továbbítom a listára.
> ---------- Forwarded message ---------
>
> Kedves Lista !
> Gondolom az élet zajló forgatagában nem igazán emlékeztek arra hogy
> többször írtam arról hogy sikerült nekünk európaiaknak összehozni némi
> kíméletet a háború áldozataival szemben .
>
> Jeruzsálem elfoglalásának története azért is kiemelten szörnyű mert
> javarész megkeresztelt emberek hajtották végre akik az üdvözülés reményben
> mentek a szent földre .
> Azonban a Kovács Örs néhány fontos tényt kihagyott nyilván nem könnyű
> nyilatkozni egy riportban ezt tapasztalatból tudom .
>
>
> -a vérengzést valószínűleg Adhemár püspök sem tudta volna megállítani ha
> csak nem rendelkezett valami különleges karizmával mert a csatlósok rablási
> vágyát a saját parancsnokaik sem tudták megfékezni a vérfürdő nem vallási
> düh miatt tört ki elsősorban hanem a rablás és a nők elleni erőszak
> velejárója volt .(Amikor V. Károly keresztény csapatai elfoglalták a latin
> kereszténység központját Rómát ahol szintén keresztények éltek 20 000 római
> lakost öltek meg rablás és erőszak közben Sacco di Roma 1527 május 6 . )
> - a vérengzést nem a keresztény sereg parancsnoksága rendelte sőt azt
> kifejezetten megtiltotta ,a csatlósok azonban feltartoztathatatlanok
> voltak a rablásban és a nők elleni (általában halálos ) erőszakban sőt
> elterjedt az szerencsétlen pletyka hogy a muszlimok és a zsidók
> elfogásukkor lenyelik ékszereiket így sok jeruzsálemi lakost has
> felmetszéssel öltek meg .
> -az elit lovagok több helyen megpróbálták a templomokba menekült
> lakosságot megvédeni de gyakran saját csatlósaik tömege félrelökte őket az
> elképesztő rablási vágyukban .
> -végül a fellegvárba menekült moszlim  parancsnokot a bemenekült védőket
> és nem ismert számú lakost sikerült megkímélni őket a lovagoknak aztán
> sikerült kikísérni Jaffába a kikötőbe ekkor már megtudták fegyelmezni saját
> katonáikat .
> - Valóban igaz hogy a Jeruzsálemi Királyság és többi megalakult Szent
> –Föld keresztény államai teljes vallási toleranciát vezetett be a Szent
> _Földön (ami a Keresztény Európában ekkor még ismeretlen volt ) és
> viszonylag elfogadhatóan viselkedtek az ottani zsidó és moszlim lakossággal
> .
> -ekkor már látszódtak az európai törvényesség kezdetei a moszlim lakosság
> nagy meglepetésére az Keresztény királyok pontosan annyi adót szedtek mint
> amennyit a törvényben megállapítottak .Ezt a moszlim urak sem így tették
> mindig .
>
> Ezt a történetet egyszer az Atlasz hegységben kellett elmondanom egy
> művelt muszlimnak aki kérdőre vont minket (engem és a munkatársaimat ) hogy
> keresztény elődeink milyen brutálisan viselkedtek Jeruzsálem elfoglalásakor
> az egy kicsit izgalmasobb volt mint itt az interneten írni de meglepődött a
> válaszomon akkor még többre emlékeztem ebből a történetből .
>
> Mindenkinek ajánlom a Ridly Scott “Mennyei királyság “ című filmjét ami a
> konkrét események és szereplők tekintetében pontatlan szokás szerint de
> ugyan akkor  viszont nagyon jó korrajz jól látszik a filmben muszlimok és
> keresztények egymás iránti vallási toleranciáját  (ami napjainkban szinte
> ki ment a divatból főleg muszlim oldalról ) és a bizonyos kíméletet a
> harcok közepette .(a keresztes háborúk nem minden szereplője volt kíméletes
> az ellenféllel ).
>
> Egyenlőre ennyit ha lesz idő még ---folyt köv .---:
>
> Üdv. Egon
>
>
>
>
> *From:* Emoke Greschik
> *Sent:* Monday, July 15, 2024 7:31 PM
> *To:* grem at turul banki. hu
> *Subject:* [Grem] 925 éve 1099. júl.15.- én ért véget Jeruzsálem ostroma.
> A püspök, ha nem hal meg, megakadályozhatta volna a keresztes seregek
> általi vérengzést
>
> A püspök, aki megakadályozhatta volna a jeruzsálemi vérengzést, de túl
> korán meghalt
>
> *Kilencszázhuszonöt éve, 1099. július 15-én ért véget Jeruzsálem ostroma*.
> Hogyan zajlott le a történelem egyik legmeghatározóbb csatája? – erről *mesélt
> nekünk Kovács Örs történészt*. A Rubicon Intézet tudományos munkatársa
> szerint* a keresztesek által rendezett vérfürdő megelőzhető lett volna.*
>
> Vizvári Soma
>
>
> https://mandiner.hu/belfold/2024/07/a-puspok-aki-megakadalyozhatta-volna-a-jeruzsalemi-verengzest-de-tul-koran-meghalt
>
> *Jeruzsálem 1099-es ostromával kapcsolatban a legtöbbet emlegetett
> történet az, amikor a keresztesek a győztes roham után vérfürdőt rendeztek.
> Ezt a történészek tényként kezelik, viszont azzal kapcsolatban már viták
> vannak, hogy hányan estek áldozatul a mészárlásnak.*
>
> Erre pontos választ nem tudunk adni, még azt se tudjuk biztosan, hányan
> lakták akkoriban a várost, vagy hogy az ostromló keresztesek hányan voltak.
> Röpködnek számok, de óriási különbség van a legkisebb és a legnagyobb
> becslés között.
>
> *Mi a két véglet?*
>
> Az első keresztes hadjárat résztvevőit negyvenezertől százezerig becsülik*.
> Az új területek elfoglalásával és a folyamatos csaták során a sereg a
> hadjárat három éve alatt folyamatosan fogyatkozott. Jeruzsálem ostromához
> körülbelül 15 000 keresztes kezdett hozzá*. *Jeruzsálem lakosságát 20 000
> főre szokták becsülni*. A város lakosságát az ostrom ideje alatt neház
> megbecsülni*. A muszlim védők attól tartottak, hogy a keresztény lakosok
> elárulják őket, inkább száműzték őket, nem a halomra ölésüket választották.
> Így jelentősen csökkenhetett a lakosok száma, *hiszen a három monoteista
> vallás hívei nagyjából arányosan élhettek Jeruzsálemben. *Más történészek
> arról beszélnek, hogy a környék lakossága is a Szent Városba menekült, így
> több tízezer fővel nőhetett Jeruzsálem lakossága, akár 70 000 fő is
> lehetett*. Egy korabeli arab forrás, Ibn al’Arabi háromezer halottat
> említ. Azaz a 3 000-től 70 000-ig bármi elképzelhető az áldozatok számát
> illetően. *Valójában nem tudjuk a város lakosságát az ostrom pillanatában
> megbecsülni.*
>
> Az érthető, hogy a történészek „számháborúznak”, de valójában az a fontos,
> hogy *a mészárlás sajnos megtörtént. *
>
> Azt is tudjuk, hogy *a keresztes hadjáratok 200 éve alatt azért mindkét
> fél követett el a másikkal szemben merényleteket, gyilkosságokat,
> mészárlásokat. *
>
> *A korábbi évszázadok muszlim hódításai sem múltak el nyomtalanul, a
> közél-keleti zsidó közösségeket olykor igencsak megtizedelték*, például
> Alexandriában 629-ben, vagy Jeruzsálem arab kézre kerülésekor 638-ban.
>
> *A 11. században is *történtek hasonló esetek, *amikor* *a zsidók és
> keresztények* *elleni muszlim pogromok indultak, *
>
> például Kordova környékén, Fezben vagy Egyiptomban. Ezt figyelembe véve
> sajnálatos módon nem volt teljesen egyedülálló az 1099-es jeruzsálemi
> mészárlás.
>
> *Van olyan forrás, amely szerint a keresztesek szabad elvonulást engedtek
> a végső roham előtt.*
>
> Azt azért tudjuk, hogy* rengeteg nő, gyerek és sebesült maradt a
> városban. A zsidó lakosság többsége is ottmaradt, nagy részük az egyik
> zsinagógában gyűlt össze, melyet a keresztesek rájuk gyújtottak*. Lehet,
> hogy az ostromlók minden támadás előtt szabad elvonulást ígértek, de azt
> senki se tudhatta előre, hogy melyik lesz a végső roham. Az sem volt
> biztos, hogy egyáltalán sikerül a kereszteseknek bevennie Jeruzsálemet. *Akkori
> mércével rendkívül nagyszabású csatáról beszélünk, amely mindkét részről
> elképesztő erőfeszítéseket igényelt és nagyjából ötven-ötven százalék
> esélye volt a győzelemre a védőknek és a támadóknak egyaránt.*
>
> *Ennyire jó esélyeik voltak a védőknek?*
>
> Volt okuk reménykedni, ha azt nézzük, milyen iszonyatos nehézségekkel
> küzdött az ostromló sereg. *Június 7-én érték el Jeruzsálem térségét,
> addigra a védelem az összes környező kutat megmérgezte. *Ismert, mennyire *vízhiányos
> területr*ől van szó. *Ez már önmagában óriási csapás volt a keresztesek
> számára, és még ehhez jött, hogy  a környéken a muszlimok mindent elégettek*,
> így nem volt miből ostromgépeket építeni. *A megérkezés utáni hatodik
> napon a keresztesek ostromot indítottak. Úgy, ahogy voltak, neki a falaknak*.
> Ez nem volt sikeres. *Kiderült, hogy így nem fogják bevenni a várost,
> muszáj rendes stratégiát kidolgozni, körbevenni a várost és kiéheztetni,
> valamint meg kellett építeni az ostromtornyokat. Ehhez csak elképesztően
> nagy távolságból tudtak faanyagot hozni. *
>
> *Szerencséjükre megérkezett hat hajó Itáliából, amelyek rakományát,
> szerszámait és a legénységét mind fel tudták használni az ostromhoz*.
> Onnan lett szeg és kampó, eszközök az ostromtornyok építéséhez, és*
> valamennyi utánpótlás is érkezett. *
>
> *A védőknek voltak felhalmozott tartalékaik, és várták a felmentő sereget
> Egyiptomból.*
>
> *Hogy nézett ki a döntő csata?*
>
> *Csak július 13-ára lettek készen nagyjából a tornyok. Július 14-én
> indították a támadást a Sion-hegy felőli, keleti falra. *
>
> *Egész éjjel tartó, pokoli küzdelmek *árán tudták eljuttatni a falig a
> tornyokat. Ne felejtsük el, hogy előtte fel kellett tölteni a várárkot is,
> hogy egyáltalán a torony el tudjon gurulni a falig. Gondolhatjuk, hogy a
> középkorban ezek mekkora közös erőfeszítéseket igényeltek.
>
> Azt írják a krónikák, hogy egy nagyjából 12 ezres sereg indítja el ezt a
> támadást a keleti fal ellen.
>
> *A védők se tétlenkedtek, mindenféle kőhajítógéppel lőtték őket, próbálták
> görög tűzzel fölgyújtani a tornyokat. Ez ellen meg az ostromlók védekeztek,
> vizes bőrökkel fedték el az ostromtornyokat. *
>
> *Másnap reggelre sikerült egyáltalán a falig eljutniuk a kereszteseknek a
> tornyokkal, akkor kezdődött meg az átkelés a falra*. Ezt úgy kell
> elképzelni, mintha egy flotta megpróbálna kikötni valahol és ott egy
> hídfőállást kiépíteni.
>
> A védőknek addig volt esélyük, míg meg tudták akadályozni, hogy az
> ostromlók egy falszakaszt elfoglaljanak.
>
> *Attóla pillanattól kezdve ugyanis, hogy egy falszakaszt sikerül
> elfoglalni, a támadó sereg be tud özönleni a létrákon, utána ahogy nő az
> ostromlók létszáma a váron belül, egyre nagyobb az esély rá, hogy
> valamelyik kaput ki tudják nyitni. Nagyjából dél körül sikerült a
> kereszteseknek hidat húzni a torony és a fal teteje között és bemászni. A
> falszakaszt megtartották, utána pedig igyekeztek kinyitni a Heródes-kaput a
> fősereg számára. Ekkor jött el az a pillanat, hogy a védőknek nem maradt
> esélye a támadókkal szemben.  *
>
> *Említette, hogy a zsinagógát rágyújtották az oda menekülő zsidókra. Egy
> korabeli krónikás azt is írja, hogy a keresztesek Salamon templomába is
> betörtek, ahol szintén mészárlást rendeztek **és „kantárig érő vérben
> gázoltak”.  *
>
> *A mészárlás valóban óriási volt*, de a „kantárig érő vér” túlzás, ez egy
> jellemző középkori kép, nem kell szó szerint venni.
>
> *A vérontás után a keresztesek aztán elérzékenyülve vonultak át az Úr
> sírjához imádkozni. Ez a kronológia igen furcsán hangzik. Mondhati,
> groteszk.*
>
> Ez a történet *a középkori vallásosság talán legszélsőségesebb
> megnyilvánulása. *
>
> *Nyilvánvalóan sosem lett volna keresztes hadjárat, ha nincsen meg az a
> vallásos lelkület, amely ilyen mértékű lelkesedéssé tud válni. A harcosok,
> akik elindultak a Szentföldre, hittek abban, amit csináltak. Ismerjük azt a
> keresztes jelmondatot, hogy „Deus lo vult!”, ami annyit tesz ófranciául,
> hogy „Isten így akarja”, vagy „Isten akarata*”. A hadjáratokat elsősorban
> a vallási, a hitéleti motiváció indította el és ez a vallási motiváció
> tartotta életben. *Ez a fanatizmus mindkét fél körében jellemző volt.
> Ugyanakkor mindkét oldalon megtaláljuk azokat is, akik jóval toleránsabbak
> voltak. Nem igaz az, hogy minden keresztes vagy muszlim vérszomjas fenevad
> lett volna.*
>
> *A vallási fanatizmus viszont egyértelműen az egyik a mozgatórugó volt, ez
> mutatkozott meg abban, hogy a vérfürdő után a katonák rögtön imádkoztak,* *és
> imáikban még akár Isten bocsánatát is kérték*.
>
> *Ezek szerint az nem teljesen igaz, hogy ezt a mészárlást utólag mindenki
> helyeselte, beleértve az elkövetőket is. Az Egyház hogyan állt hozzá?*
>
> *Két fontos egyházi szereplő nem élte meg Jeruzsálem bevételét. II. Orbán
> pápa ugyan még élt a város bevétele napján, de mire a hír Rómába eljutott,
> már elhunyt. Ő volt az a pápa, aki az első keresztes hadjáratot
> meghirdette. A másik pedig, akit Jeruzsálem pátriárkájának szánt a nyugati
> egyház, ő Monteil-i Adhemar, Le Puy püspöke*.
>
> *A pápa őt bízta meg a keresztes hadjárat szervezésével, koordinálásával.
> A keresztes hadjárat ugyanis nemcsak katonai offenzíva volt, hanem
> társadalmi és vallási mozgalom is, amelyhez Adhemar biztosította a pápai
> jelenlétet. *
>
> *A püspök kiváló szervezői képességekkel bírt és hatalmas népszerűségnek
> örvendett a seregben. Becsületes, imádságos életet élő ember volt. Sajnos
> út közben, 1098-ban tífuszjárvány következtében meghalt.* *Könnyen lehet,
> ha Adhemar jelen van a jeruzsálemi ostromnál, akkor ez a mészárlás nem
> történik meg*. Ezt abból lehet sejteni, hogy a püspök egészen a haláláig
> nagyon ügyesen bánt a kardforgatókkal és adott esetben képes volt arra is,
> hogy megfékezze őket. Személy szerint úgy hiszem, *Adhemar megakadályozta
> volna az 1099-es vérfürdőt. *
>
> Így viszont az ostrom csúfos történetként vonult be a történelembe.
>
> *Az igazság kedvéért azt is meg kell említeni*, *hogy* *a hadjárat
> következtében létrejövő keresztes államokban a korhoz képest* *nagyfokú
> vallási tolerancia volt jellemző. *
>
> *A muszlimok és a zsidók szabadon gyakorolhatták a vallásukat,
> meggazdagodhattak és akár alacsonyabb szintű hivatalokhoz is hozzájutottak.
> A korban szokatlanul igazságos ítélkezés zajlott a jeruzsálemi udvarban. Ha
> kellett, templomos lovagokat is felkötöttek, ha megszegték a törvényeket. A
> keresztény bíróságok minden további nélkül ítélkeztek muszlimok vagy zsidók
> javára keresztényekkel szemben. *
> Névjegy
>
> *Kovács Örs* történész, történelem tanár, a Rubicon Intézet tudományos
> munkatársa. A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium történelem–francia
> szakos tanára, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízásából
> készített középiskolai történelemtankönyv-sorozat főszerkesztője és egyik
> szerzője, több szakmai bizottság tagja. Fő kutatási területe a
> magyar–francia kapcsolatok alakulása a XX. században.
>
> Vírusmentes.www.avg.com
> ------------------------------
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
------------------------------
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240716/f48dbe5d/attachment.html>

[Grem] Fwd: Fwd: *****SPAM(6.9)***** Re: 925 éve 1099. júl.15.- én ért véget Jeruzsálem ostroma. A püspök, ha nem hal meg, megakadályozhatta volna a keresztes seregek általi vérengzést

[Grem] Fwd: Fwd: SPAM(6.9) Re: 925 éve 1099. júl.15.- én ért véget Jeruzsálem ostroma. A püspök, ha nem hal meg, megakadályozhatta volna a keresztes seregek általi vérengzést